Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A fajtatiszta és õshonos kérdéskör


Nem akartam külön kitérni rá, de mivel folyamatosan kapom az "akácfa-peticiót", így egy mondat erejéig ki kell erre is téríteni. A "román" kutyatörvénnyel együtt és a jelenleg zajló geopolitikai irányok alapján egyetlen értelme van mindkét -csak látszólag eltérõ- kérdésnek. A fajta-jelleg és a gén-állomány, no meg a "ki, hova is tartozik" kérdésének köztudatosítása.

Sajnos, ahogy látom a zemberek nem képesek magukra vetíteni az "idegen fajok térnyerését az õshonosok rovására" kérdéskört, sem a fajtatisztaság megõrzésének fontosságát sem. Megmaradnak az "akác", vagy a "kutya" szintjén.

A "klímaváltozás" és a vegyipermet és sok egyéb hatás együttesen már eddig is megtette a hatását. Fajok tûnnek el, halnak ki, vagy váltanak környezetet, vándorolnak, miközben a hivatalos szakma a biodiverzitásról óbégat, emberi szinten mindent megtesznek, hogy összekeverjék a szart a májjal, de a cigány az cigány, a zsidó az zsidó maradhasson, a qva tetves büdös mocskos anyját a gyilkos, retkes nemember fajtájának! Na édeseim, szó sincs itt a "híres" magyar akácmézrõl, sem a tûzifáról, vagy a kutyulik fajtatisztaságáról. A románnak nevezett terület amúgy is a kóbor ebek és lovak paradicsoma. Amirõl szó van, azt meg alig-alig fogják fel éppen azok, akiket érint.
-> postaimre - 2014. February 27. 06:55 · 7 hozzaszolas · 1606 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | Spectat0r - 2014. February 27. 13:25:00
A vlachok lába alatt még soha nem volt ennyire forró a talaj az biztos. Keleten már alá vannak írva a papírok, ami õket taglalja. Soha ennyi ellenségük nem volt, ráadásul most a maciba akarnak belekóstolni, ami ugye nem játék(ukrajnai Bukovina,Moldova,gaugazok stb.).
Régen a pápa a török ellen tartotta õket, most a NATO az oroszok ellen, a szerepük nem változott szermenyit sem.
#2 | baktria - 2014. February 27. 13:42:44
A zsidó, a cigány és az akác között annyi a különbség, hogy az utóbbit behurcolták, nem õ jött, az akác agresszív tájidegen fafaj, mégsem parazita, ráadásul tényleg sokunkat kárpótol mézzel, építõ- és tüzifával stb. A másik kettõ pedig maga jött közénk élõsködni, na ezek tipikus paraziták.

Gyakorlatias megoldás az õshonos fajok védelmében:
az akácból akasztófát ácsolni, majd ha már elvégezte feladatát (elfogytak a zsidók és cigányaik), jó lesz alágyújtani a hulladéknak. Ez a sürgõsebb. Szintén tájidegen a bálamadzag, kötélnek az is megteszi.
A maradék akácból pedig kerítést lehet építeni a létesítendõ õshonos tölgy és bükk csemetekertek köré. Növelni kell az erdõs területeket. Ezt lehet nyugodtabb ütemben is végezni.

Kutyáinkat pedig jobban meg kell becsülni. Fõleg, ha õshonos!
#3 | baktria - 2014. February 27. 13:52:07
Akáccal kapcsolatban:
Sajnos az állítólagos nagyobb haszon érdekében, a méhésztársadalom egy része rendszeresen hozott be különbözõ tájidegen méhfajokat, amivel veszélyeztették a mi saját, kárpát-medencei õshonos méhfajunkat: Krajnai méh (Apis mellifera carnica).
#4 | Spectat0r - 2014. February 27. 14:10:22
baktria:
Egyetértek. Az õshonos fafajokat vissza lehet és kell is telepíteni, de ez fokozatos munka, tehát az nem megoldás, hogy gyors ütemben eltüntetjük az akácot holmi EU-rendeletek nyomán és erdõ nélkül marad Magyarország. A kubai erdõsítés amúgy rendkívül iránymutató, ott történt a legjelentõsebb erdõsítés a 20.században és rengeteg munkahelyet is teremtett.
#5 | Detonator - 2014. February 27. 18:30:27
Az akác egyetlen számomra ismert "negatív" tulajdonsága, hogy hangszert nem lehet belõle készíteni. Ami meg a virágját illeti 1960. körül, a fákról ettük, mi gyerekek az akácvirágot, versengve a méhekkel, akik akkor tájt, még igen sokan voltak.
#6 | baktria - 2014. March 01. 02:07:46
Detonátor,
hidd el, nem haragszom az akácra, de sajnos az a tapasztalat, hogy az a terület, ahova akácot telepítettek, a mi õshonos nemes fafajaink számára szinte lebetonozott felületet jelent. Ezért akác erdõ helyén sehol nincs ma tölgy erdõ . Csakis fordítva! Mindaddig, amíg végleg ki nem szárad vagy döntik az utolsó õshonost. Ez a rulajdonságá teszi az akácot tûrhetetlenné idegenben. A saját távoli hazájában csodálom, elismerem.
Fõleg a habsburg idõkig Magyarország arról volt többek között híres, hogy rengeteg kiváló minõségû méz termett, a faanyagról nem is beszélve (akác nélkül!)! A "rengeteg" szavunk sem véletlen.
Na de kezdjük gyorsan a kétlábú akácainkkal!

Spectat0r,
igazad van, az eu-nak ehhez tényleg semmi köze! Saját szakembereinket kell végre hagyni dolgozni annak rendje és módja szerint, tervszerûen.

Addig még sok lépcsõt kell megugrani.
#7 | Detonator - 2014. March 01. 16:11:07
Baktria !
Bizonyos fákat nagyon jól ismerek, naponta "fogdosom", de a mi , hol, és miért van, az nem szakterületem. Nyilván itt a mennyiségrõl van szó talán, mint a jó bornál, mértékkel finom és hasznos, mértéktelenül halálos is lehet. A betelepített növény és állat elszaporodva, esetleg túlszaporodva "természet gyilkos" is lehet ezt magam is jól tudom. Jelen esetbennem tudok tudományosan állástfoglalni, de szép emlékeim vannak . Az akác mint erdõ, az azt hiszem más lépték, mint a ház elõtti pár tucat fa.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték