Gutai ez nem változtat ma már semmin! Le kell ölni mind egy szálig ezt a bandát, az írmagját is kiirtani....demokratikusan! Ragozhatjuk már, de az se számít. Ez fajok háborúja és "odafönn" kell, hogy az isten.-korcsok eldöntsék, hogy akkor most Emberiséget akarnak, vagy egy genetikai hulladék szennyet, amit emberiségnek nevezhetnek, de attól csak agy ganédomb.

Imi,

szerintem még konkrétabban: abszolúte nem érdekelte õket, hogy a beáldozásra szántakkal mi lesz. Ha megdöglenek, megdöglenek, ha túlélik, úgy is jó. Mindkettõre meg volt az elõre megírt felhasználási utasítás: ha meghalnak, lesz "áldozat", ami alapfeltétele a zsarolásnak, ha meg túlélik, akkor marad népesség, egyrészt helyben (Pattont is azért érte hirtelen baleset, mert el kezdett érdeklõdni az ún. "displaced person"-ok iránt és azt vette észre, hogy a legjobb épen maradt lakásokat zsidóknak KELL kiadni, akkor is, ha az adott lakásban esetleg a német lakó még bent lakott), a másik részét - a fiatalokat - meg áttelepítik Palesztínába.

Pár idézet:
"If I am asked, "Could you give from the UJA moneys to rescue Jews", I say NO! and I say again NO!" - Izaak Greenbaum -- head of Jewish Agency Rescue Committee, February 18, 1943, addressed to the Zionist Executive Council.

"One Cow in Palestine is worth more than all the Jews in Poland" - Izaak Greenbaum

"The hopes of Europe's six million Jews are centered on emigration. I was asked, 'Can you bring six million Jews to Palestine?' I replied, 'No'....From the depths of the tragedy I want to save two million young people...The old ones will pass. They will bear their fate or they will not. They were dust, economic and moral dust in a cruel world...Only the branch of the young shall survive...They have to accept it." - Chaim Weizmann, August 1937, London Zionist Convention (Figyeljük meg: a háború ELÕTT írja, hogy egész Ajrópiában van 6 millió zsidó. Akkor utána egy se maradt?)

Ezt csak így a margóra. De nyugodtan vitázgassunk tovább.

Balu !

És ehhez jön még a "szétszóratás" meséje ! Nem 15 millió zsidó van "szétszórva" a világban, hanem legalább 150 millió ! De inkább több, mert a"gyík"rejtõzködõ éltet él, a baromarcú figyelem elterelõ hülyék vannak reflektorfényben, ez az álca, és az igazi utód szaporulat nincs fényre téve, hogy ne lásd, észre se vedd ! Eldugott Jeshiva iskolák, rabbi képzõk, ilyen olyan alapítványok, stb. Ki van ez találva, minden szinten, szinte menden .

Gutai!


(A Magyar Cionista Szövetség)

Forrás: wikipédia

A hitleri Harmadik Birodalom valóságában pedig így nézett ki a cionizmus:


Forrás: http://kitalaltujkor.blogspot.hu/2013/01/kiddush-hashem-holokauszt-zsido-receptje.html

Ehhez nem sok magyarázat kell, legfeljebb annyi, hogy felismerjük, most is ez folyik érdekvédelem és identitástudat megõrzés címén.

Nyilas, meg volt már jól "alapozva".

A B'nai B'rith Budapest Páholy

Na ezt a rohadt zsidó bandát pillogjátok meg és ezeknek "szabad" páholya van "Magyarországon". Cionizmus mi? Beszédes minden sora és sem a rendõrsegg, se a titkosszolg-állat nem seggelt még rá-lyuk, vagy már rég megtette és a biznisz mehet tovább! B'nai B'rith története
A Szövetség Fiai Magyarországon

A B'nai B'rith (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az õs-B'nai B'rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban 12 New York-i zsidó alapította a szekuláris szervezetet, a kor szabadkõmûves hagyományainak szellemében, ekképp próbálván közös platformot teremteni a New York-i zsidóság számára. A szervezet célja „egyesíteni az izraelitákat azon munkában, mely elõmozdítja mind a maguk mind az egész emberiség legnemesebb érdekeit.” A kezdetektõl – szabadkõmûves mintára – páholyokba szervezõdõ B'nai B'rith sikerrel hidalta át a hitközségek közti szakadékokat és növelte jelentõségét.

A századforduló idõszakáig németországi bevándorlók illetve azok leszármazottai adták a B'nai B'rith gerincét, igyekeztek az újonnan jöttek asszimilációját elõmozdítani. Nyelvtanfolyamot szerveztek, munkát kerestek az újonnan bevándorolt zsidóknak, és gondoskodtak arról is, hogy egy részük ne New Yorkban, hanem az ország más részein telepedjen le. Ahogy a következõ évtizedekben a bevándorlók új hulláma sikeresen beilleszkedett az amerikai társadalomba, és elfoglalta a súlyának megfelelõ helyet a zsidó közösségben, a B'nai B'rith „német” jellege is megszûnt. A szervezet így maradt meg sikeresen az egész zsidó közösség szószólójának: nyitott volt a zsidóság különbözõ csoportjai elõtt. A hagyományok egy része lassította alkalmazkodását a változó világhoz: alig tizenöt éve, hogy a nõk teljes jogú tagjai lehetnek a páholyoknak. Vallási gyökerei miatt pedig – noha alapvetõen szekuláris szervezet – csak zsidókat vesz föl tagjai közé. A B'nai B'rith legkülönbözõbb szociális, oktatási és más segélyprogramjai ugyanakkor mindenki elõtt nyitva állnak.

A B'nai B'rith tevékenysége ma a zsidó közösségi élet szinte minden területére kiterjed: a legkülönfélébb szociális programoktól kezdve az antiszemitizmus elleni küzdelmen keresztül Izrael támogatásáig. Van ifjúsági szervezete, felnõttoktatási programjai, kórházai, szociális otthonai, rokkantak átképzését elõsegítõ tanfolyamai. Az amerikai zsidóság a zsidó világban Izraeléhez mérhetõ befolyással rendelkezik, a B'nai B'rith egyetlen zsidó szervezetként állandó képviselõvel rendelkezik az ENSZ-ben. E helyzetébõl következõen jelentõs szerepe volt abban, hogy a szovjet közremûködéssel 1975-ben meghozott, cionizmus = rasszizmus határozatot 1991-ben az ENSZ közgyûlés visszavonja.

A B'nai B'rith által 1913-ban alapított Anti Defamation League ma az amerikai zsidóság legfontosabb szervezete a diszkrimináció elleni küzdelemben. Az ADL nemcsak az antiszemitizmus, hanem minden fajta diszkrimináció ellen fellép. A szintén B'nai B'rith keretek közt mûködõ Hillél Alapítvány a felsõoktatásban tanuló zsidó diákság számára igyekszik olyan szervezeti keretet, minél sokszínûbb elfoglaltságot kínálni, amely esély a zsidó közösségben való megmaradásra. A B'nai B'rith egyik erõssége az egész világra kiterjedõ hálózat, ahol természetesen számtalan lehetõség kínálkozik a helyi zsidóság támogatására, megerõsítésére. A szervezet jelszava: Ahol a szabad világban zsidók élnek, ott van a B'nai B'rith is. A vasfüggöny leomlása után a B'nai B'rith hamarosan megjelent Magyarországon is, ahol Közép-Európa legnagyobb megmaradt zsidó közössége él.

II.

A B'nai B'rith elsõ európai páholya, a Német Birodalmi Páholy már 1882-ben megalakult, és XX. század elsõ évtizedeire már Kelet-Európában is számos páholy mûködött, Magyarországon a szervezetnek csekély elõélete volt csupán. A magyarság iránti hûségét mindenek fölé helyezõ honi zsidóság nem volt kedvezõ közeg a zsidóság határokon túlterjedõ egységét hirdetõ B'nai B'rith számára, amely csak az 1918 elõtti liberális korszakban létezett Magyarországon.

A magyarországi zsidóság elõtt hivatalosan 1989-ben nyílt meg a világ. Hamarosan sor került az elsõ találkozásra az angliai B'nai B'rith néhány tagjával, majd egy látogatásra a londoni páholy egyik ülésén. A B'nai B'rith európai tisztségviselõinek többrendbeli pesti látogatása és buzdítása után Bollmann Györgyit és Korányi Lászlót Münchenben a tagok közé fogadták õket és – amiként azt az elõírások megkívánták – B'nai B'rith tagként kezdhettek hozzá a budapesti páholy megszervezéséhez.

A szervezéshez szükséges nyilvánosságot a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) összejövetelei biztosították. 1990 februárjában került sor az ünnepélyes alakuló ülésre.



III.

A B'nai B'rith budapesti páholyának megszületésével eddig ismeretlen lehetõség jelent a magyarországi zsidó közösség számára. A páholy mögött nagy politikai befolyással és pénzügyi lehetõségekkel bíró szervezet állott, amely pontosan azt nyújthatta, ami a magyar zsidóságból hiányzott: jártasságot a modern társadalom dolgaiban és a hagyományban gyökerezõ közösségi felfogást. Ez utóbbi kettõ Magyarországon történelmi okok miatt szinte tökéletesen különvált egymástól. A közösségi élet porondjára belépett egy olyan szervezet, amely megtestesítõje volt a zsidóság modern kori sikereinek, hatékonyságának.

A B'nai B'rith megõrzött bizonyos exkluzivitást a zsidó közösségen belül is. Így például nem – vagy csak egyes alkalmakkor – reklámozza programjait a széles nyilvánosság elõtt, ideértve még a zsidó szervezetek nyilvános fórumait is. Tagja is csak akkor lehet valaki, ha két tag ajánlásával kopogtat.

IV.

A budapesti páholy alakulása utáni hónapokban több nyugat-európai páholy nyújtott támogatást az infrastruktúra kialakításához. Ez a magyarországi B'nai B'rith-nek megelõlegezett bizalom gesztusa volt: az új páholyt úgy kezelték, mintha máris a nyugat-európaihoz hasonló befolyással rendelkezne Magyarországon.

Ezen is túltett a B'nai B'rith Alapítvány létrehozása. Ez az évi 150 ezer font költségvetéssel dolgozó alapítvány a magyarországi kisvállalkozások fellendítéséhez kívánt hozzájárulni. A pénz az angol állam által alapított Know How Fund-tól származott, amely a kelet-európai átalakulást volt hivatott elõmozdítani. A pályázat elnyerése után felállítottak a B'nai B'rith Alapítvány irodáját Budapesten. Az angliai és budapesti iroda különbözõ programokat hirdetett az újonnan indult magyarországi vállalkozások számára, amelyek ingyen vehettek részt az alapítvány által szervezett különbözõ tanfolyamokon, szaktanácsadásokon, utazásokon. Ezek során az angliai B'nai B'rith-nek az üzleti világban jártas tagjai osztották meg tapasztalataikat a kezdõ magyar vállalkozókkal. Az angol kormány által kitûzött célon túl a B'nai B'rith szándéka a programban való részvétellel az volt, hogy a zsidósággal kapcsolatos elõítéleteket oszlassa. Négyéves mûködése során az alapítvány több mint négyszáz magyar vállalkozással került kapcsolatba. A magyar B'nai B'rith tagok elsõ ízben láthatták, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek más módja is lehetséges, mint a nyilvános dörgedelmek vagy a hatósági eljárás követelése. 1994-ben a B'nai B'rith Alapítvány befejezte magyarországi munkáját.



V.

A B'nai B'rith budapesti páholya saját tagjainak erõfeszítésébõl és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnál elnyerhetõ támogatásokból illetve a MAZSIHISZ támogatásával igyekezett/igyekszik céljait elérni.



VI.

Kétségkívül újat hozott a pesti B'nai B'rith, amikor a politizálás új eszközeivel ismertette meg a magyarországi zsidóság vezetõit. Az 1990-ben alakult magyarországi páholy éppen az Antall-kormány idején élte legaktívabb korszakát, amikor a szélsõjobboldal hangja a legerõsebb volt Magyarországon, amikor befolyása a kormánypártban is számottevõ volt, és amikor sokak számára nem volt egyértelmû, vajon a demokratikus intézményrendszer elbírja-e a szélsõségek támadásait. A B'nai B'rith nemzetközi súlyával, a diszkrimináció elleni harcban szerzett tapasztalataival ideálisnak látszott a magyarországi antiszemitizmus elleni fellépésre. Ebben az idõszakban több ilyen témájú konferenciát is szerveztek. Emelte ezek súlyát, hogy a nemzetközi B'nai B'rith segítségével megnyerték az együttmûködéshez a német Konrad Adenauer Alapítványt.

Egy 1992 februárjában rendezett, széles körben nem reklámozott, kétnapos összejövetelen nyugat-európai B'nai B'rith aktivisták számoltak be arról, hogy a nyilvános megbélyegzés mellett/helyett milyen más eszközökkel lehet hatékonyan leszerelni a zsidókról barátságtalanul nyilatkozó személyeket, szervezeteket..

Fontosak a nemzetközi kapcsolatok akkor is, amikor a magyarországi páholy vezetõi a B'nai B'rith amerikai csúcsvezetését tájékoztatják a honi helyzetrõl, a zsidósággal kapcsolatos esetleges megoldandó kérdésekrõl. Ezekre általában akkor kerül sor, amikor a csúcsvezetés és magyar kormánytényezõk találkozója esedékes. Magyar kormányküldöttségek amerikai látogatása során rendszeresen sor kerül találkozóra a legfontosabb 4-5 zsidó szervezet vezetõivel, amelyek közt rendszerint jelen van a B'nai B'rith képviselõje is.

A B’nai B’rith Budapest Páholy szervezésében és anyagi támogatásával jelenik meg kétévente magyar és angol nyelven az „Antiszemita közbeszéd Magyarországon” címû könyv, amely széles áttekintést nyújt a hazai antiszemita megnyilvánulásokról. A könyv fonots iránytû mind a hazai, mind a külfödli politikusok számára.

B’nai B’rith Budapest Páholy
Link
-> postaimre - 2014. február 22. 10:24 · 4 hozzászólás · 968 megnyitás ·Nyomtatás · Szerkesztés

Ez már felháborító! A magyar lakosság nyakába varrni a hollokosztot! Még ha csak 10 % is vélekedik is , amit nem hiszek el. Annak a 10 százaléknak semmi köze sem lehet a magyar lakossághoz. Lassan már a németek fel lesznek mentve a holo vád alól.