Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ha van fegyvere, lelõheti – Répássy Róbert az új Btk.-ról
Elõször azt olvastam: Ha van fegyvere, lelõheti Répássy Róbertot. Akinek van fegyvere, ne a házban lövöldözzön, ha kérhetem! Illetve ne a sajátjában, hanem a "tisztelt házban" és a bûnözõk vezetõinek zömének vége lesz! Akinek meg nincs puskája, az szerezzen. Pár "rendõrt" agyonverni, ez is beleférhet! Csak demokratikusan!
A kormány szerint egy lakásba behatoló betörõnek a bûncselekmény minden kockázatával számolnia kell – ez a szemlélet tükrözõdik többek között az új, hétfõn elfogadott Büntetõ törvénykönyvön (Btk.), amely jövõ nyáron lép hatályba. Az igazságügyi tárca államtitkárával a 12 éves korhatárról, a családon belüli erõszakról, és a drogfogyasztás szankcionálásáról is beszélgettünk.
hvg.hu: Behatol valaki este a lakásomba. Minden körülmények között lelõhetem büntetlenül?
Répássy Róbert: Ha van fegyvere... De kezdjük elölrõl. A jogos védelmi helyzetrõl, nem pedig önvédelemrõl beszélünk (mert nem csak magamat, mást is megvédhetek), ez most is létezik, csak most nem szabad túllépni a támadás elhárításához szükséges mértéket. Már a hatályos Btk. is ad ez alól felmentést, mert azt mondja, aki túllépi ezt a mértéket, de nem tudta felmérni elõzetesen, nem büntetik. Az új szabály ezt egészíti ki, és felsorol olyan eseteket, amit úgy kell tekinteni, mintha a támadás a védekezõ életének kioltására irányult volna. Vagyis, ha az élet kioltására is irányul, azt az élet kioltásával is el lehet hárítani.
hvg.hu: De nem tart attól, hogy ezzel vissza is lehet élni majd?
R. R.: A jogos védelmi helyzet a támadásnak csak egy pillanatában áll fenn. Ekkor lehet elhárítani, sem elõtte, sem utána – ez már a jogos védelem túllépése. Vagyis ha korábban alkalmazom a jogos védelmet, ott szigorúan be kell tartani az arányosságot. Ha pedig utólag alkalmazzák, annak is meglehetnek a következményei, például önbíráskodás is felmerülhet.
hvg.hu: Lakásban, házban is, vagy ha az utcán támadnak meg?
R. R.: Éjjel, csoportosan, fegyverrel vagy felfegyverkezve való elkövetett támadás esetében lakásba behatolásnál, vagy személy elleni támadásnál áll fenn a korlátlan jogos védelem, míg a lakáshoz tartozó kertben csak a fegyverrel elkövetett támadás esetén. Ilyen helyzetben a bírósági gyakorlat most is megítéli a jogos védelmi helyzetet, de a mi szándékunk az, hogy a védekezõvel szemben ne is induljon eljárás, állapítsák meg már a nyomozati szakaszban, hogy a támadás ezekben a minõsített helyzetekben érte-e. Vagyis ne neki kelljen ezt bizonyítania.
hvg.hu: Látom öt méterrõl, a szoba másik sarkából, hogy valaki éppen mászik be a lakásomba az ablakon, egy nálam láthatóan gyengébb testalkatú ember. Lelõhetem?
R. R.: Éjjel igen. De a támadásnak be kell következnie. Vagyis a lakásba való jogtalan behatolásnak meg kell valósulnia.
hvg.hu: És, ha azt látom, hogy valaki mászik át a kerítésemen, az ablakban állva lelõhetem?
R. R.: Ha meggyõzõdtem róla, hogy fegyver van nála, igen. Ha nincs nála fegyver, vagy nem gyõzõdtem meg róla, akkor is védekezhetek, de csak arányosan: például lábon lõhetem.
hvg.hu: Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, sok nagy vihart kavaró eset születik majd ennek a módosításnak a nyomán. Önök nem tartanak ettõl?
R. R.: Az új BTK megfordítja a kockázatot: eddig a védekezõt terhelte, mostantól a támadónak kell szembenéznie vele. Eddig is voltak nagy port felkavaró ügyek, amikor a védekezõ kockáztatott, de mivel nem védekezhetett akárhogyan, rajtavesztett, esetleg a gyermekeit védte az élete árán. Most majd minden kockázatot a támadó visel. Abban igaza van Bánáti Jánosnak, hogy a jogos védelem esetei mindig nagy vihart kavarnak.
hvg.hu: Ha éjjel egy néptelen utcán szóváltásba kerülök valakivel, és úgy megverem, hogy belehal, védekezhetek azzal, hogy õ támadott meg?
R. R.: Ez bizonyítási kérdés. A jog axiómákat állít fel, és ezeket kell a valóságra alkalmazni. A büntetõjogban csak annak van következménye, ami bizonyítható. Nem alaptalanok a félelmek az új szabállyal szemben, de nem életszerûek: mindenki extrém helyzeteket felállítva keres logikai bukfencet. De a védekezés joga alapjog.
hvg.hu: Miért lehet majd megbüntetni egy 12 éves gyereket az új Btk. hatálybalépése után?
R. R.: Itt is van egy félreértés: a 12 éves gyermek büntetést nem kaphat, csak intézkedést lehet majd vele szemben alkalmazni és kizárólag életellenes, erõszakos bûncselekmények vagy rablás esetében lehet majd intézkedni.
hvg.hu: De ezt egy büntetõeljárásban állapítják meg.
R. R.: Ugyanúgy, ahogy egy fiatalkorú, például egy 14 éves gyerek esetében. És õt már börtönbe is küldhetik. 12-14 év között – intézkedésként – maximum négy évre lehet majd javítóintézetbe küldeni valakit.
hvg.hu: Az UNICEF közleményben tiltakozott ez ellen, mondván: a magyar büntetõpolitika szembemegy mindazzal, amit vállalt gyermekvédelem terén.
R. R.: Vannak országok, amelyek tagjai ennek az egyezménynek, és ahol még a 12 évnél fiatalabb gyerekek is büntethetõk. A gyermekvédelmi egyezmény nem zárja ki a büntethetõséget, hanem a tagállamokra bízza, milyen életkorban határozzák meg ezt. Az egyezményt aláírók – így Magyarország is – vállalták, hogy a büntetést a végsõ eszköznek tekintik. Ez történik nálunk is. A javítóintézet speciális zárt intézmény – aminek hatékonyságáról már persze sok a vita.
''Néma tanúk'' címmel a családon belüli erõszak keretében megölt nõknek állított emléket a Nõk a Nõkért Együtt
Fotó: MTI / Sándor Katalin
hvg.hu: Igen, mert a javítóintézetekben gyakran elõfordul, hogy inkább kriminalizálódik a gyermek.
R. R.: Minden ilyen esetben kötelezõ lesz a pszichológus közremûködése, hogy az illetõ beszámítható volt-e egyáltalán. Másrészt, csak az öt legsúlyosabb bûncselekményt szankcionálhatják majd intézkedéssel. Élet elleni bûncselekmények, rablás, kifosztás súlyosabb eseteiben. Az a 12 évnél idõsebb gyermek, aki ilyen súlyos élet- vagy személy elleni erõszakos bûncselekményt követett el, már rég túl van a gyerekcsínyeken, annak számolnia kell tette következményeivel. Ezekre az esetekre a büntetõjognak is reagálnia kell – például egy idõs, magatehetetlen asszony agyonverésére. És azt kell mondjam, elég speciálisan reagál az új Btk. a gyermek esetén, hiszen büntetés nem hozható ellene. De hogy következmények nélkül maradjon egy élet kioltása, egy kultúrállamban elfogadhatatlan.
hvg.hu: Eddig sem maradt következmények nélkül.
R. R.: 14 év alatt gyermekvédelmi intézkedéseket hozhattak a hatóságok, ezek sikere viszont a gyermek együttmûködésére volt bízva. Most majd a javítóintézetben kényszeríthetik is erre az együttmûködésre.
hvg.hu: Maga a rendszer mennyire felkészült erre? Egy 12 éves gyereket megfelelõen képzett ügyész hallgat ki, megfelelõen képzett bíró ítélkezik majd a sorsa fölött?
R. R.: Nagyon bízom abban, hogy erre ritkán kerül sor. A javítóintézetek rendelkezésre állnak, igaz, hogy a 14 éven aluliakat elkülönülten kell majd kezelni. Egyébként – a bírósági eljárások hosszát ismerve – egy ilyen eljárásban a fellebbezést beleszámítva könnyen elképzelhetõ, hogy végül már egy 14 évnél idõsebb gyerekkel szemben hoznak jogerõs ítéletet. A bíróságok most is találkoznak olyan 18 év alatti személyekkel, akik korlátozottan beszámíthatók. Ezek a vizsgálatok sokszor azt állapítják meg az elkövetõrõl, hogy ennek ellenére képes volt felismerni tette következményeit. Vagyis – a pszichológus bevonásával – le fogják tudni folytatni az eljárásokat. A Gyermekbarát Igazságszolgáltatás törvénycsomag egyébként nem csak a gyermekkorú áldozatokra, hanem az elkövetõkre is megállapított speciális intézkedéseket.
hvg.hu: Ha egyébként ön szerint is ritkák az ilyen esetek, akkor a társadalmi igény diktálta ezt a változtatást?
R. R.: Az élet kioltása valóban ritka. A rablás azonban már nem, ilyen az iskolákban is elõfordul nem egyszer, és nyilván eljárások is követik majd, hiszen a károsult gyermek szülei megteszik a feljelentést. Ma néhány iskolában egyszerûen nem lehet fenntartani a rendet. Nem a tanítási rendet, a normális élethez való rendet.
hvg.hu: Csak mert e logika mentén a lopást is büntethetõvé lehetett volna tenni 12 éves kortól – ahogy azt a Jobbik akarta, hiszen ez is egy létezõ jelenség, és a büntetésére is van társadalmi igény.
R. R.: Mi eleve csak az élet elleni bûncselekményeket szerettük volna ebbe a körbe sorolni. De a parlamenti kormánypárti módosítókkal bõvült ez a kör. De még így is erõszakos bûncselekményekrõl beszélünk, a lopás pedig nem ebbe a körbe tartozik.
hvg.hu: Szigorodik a drogpolitika is – bár a nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezek nem használnak, nem érik el a fogyasztás visszaszorítását. Az 1998-as Btk. szigorításnál is harmadával csökkent az elterelést választók aránya, miközben a fiataloknál a könnyû drogok fogyasztása folyamatosan emelkedik. Valóban büntetõpolitikával kell ezt a kérdést kezelni?
R. R.: Érdemes megnézni, hogy a jelenlegi és az új szabályok miben különböznek egymástól: nem sokban. A fogyasztás jelenleg is büntetendõ – csak nem így nevezik. A fogyasztó ugyanis megszerez, és tart magánál kábítószert. Csak eddig a fogyasztó korlátlanul választhatta az elterelést, akkor is, ha ennek semmilyen hatása nem volt. Ennek így semmi értelme, de az alkalmi kábítószer-fogyasztónak az elsõ alkalommal most is lesz lehetõsége az elterelést választani. Aki ezt sorozatban követi el, annak nem lesz – nem lehet folyamatosan megúszni a felelõsséget. Pontosabban, két év után ismét tiszta lappal indul az illetõ. És elsõ alkalommal a bíróság is mindig úgy ítéli meg, hogy nincs szükség szabadságvesztésre. Vagyis elsõ alkalommal elterelés, majd egy enyhe büntetés, és ha két éven belül ismét kábítószer-fogyasztáson érik, akkor valóban megbüntetik. Tehát ésszel fognak büntetni.
hvg.hu: Életszerû az, hogy egy fiatalt két éven belül háromszor nem kaphatnak úgysem füvezésen a rendõrök?
R. R.: Nézzük meg, mi a célja a szabályozásnak. A cél, hogy a kábítószer fogyasztásától eltántorítsunk valakit. Ehhez pedig jó eszköz lehet szerintünk egy olyan megoldás, ami nem küldi börtönbe, de tudatosítja benne, hogy amit csinál, illegális. Nyilván mindannyiszor megkapjuk, hogy „bezzeg az alkoholfogyasztás nem büntetendõ”, én nem vagyok szakértõ, de azért nem ugyanazok az élettani hatásai.
Fotó: AP / Nathan Denette
hvg.hu: Az alkohol sokkal károsabb, mint a füvezés például sok vizsgálat szerint.
R. R.: Egy huzamosabb alkoholista életforma valóban az lehet, de ezzel az erõvel bármilyen szenvedélybetegség káros lehet.
hvg.hu: Nézzük praktikus szempontból: megnézték, hogy külföldön hol sikerült a drogfogyasztást visszaszorítani, ahol szigorúbb, vagy ahol enyhébb volt a drogpolitika? Mert az utóbbi a szakirodalom szerint hatékonyabb, a szigorúbb pedig nem javított a helyzeten sehol.
R. R.: Szerintem meg az enyhébb sem. Nem hiszem, hogy egy országban attól csökkenne a kábítószer-fogyasztás volumene, hogy szabadjára engedik.
hvg.hu: Nem szabadjára engedjük, hanem csak nem büntetjük az alkalmi füvezést például.
R. R.: Summa summarum: mindenütt csak kísérleteznek a drogprobléma kezelésével, a kriminalizálás is egy kísérlet, és a liberalizálás is egy kísérlet. Azt gondolom, hogy ha már kísérletezünk, semmiképpen sem a liberalizálás felé kell elmozdulni. Mert ez a fogyasztáshoz kapcsolódó bûnös cselekmények (terjesztés, kereskedelem) elõtt is megnyitja az utat, jóval nagyobb mértékben. Megjegyzem, az elkobzás tekintetében változtatunk: már nem csak a bûnszervezet tagjaként megszerzett vagyont lehet teljes mértékben elkobozni – kivéve, amirõl az illetõ bizonyította, hogy legális forrásból volt – hanem a kábítószer kereskedelembõl szerzettet is.
hvg.hu: Elõször ön is üdvözölte a lelki bántalmazás tényállását, mégis leszavazta a parlament Fidesz-MSZP-KDNP közös indítványra. Ön szerint is alkalmazhatatlan tényállás lett volna?
R. R.: Szerettük volna, ha a kapcsolati erõszak elõszobájának számító lelki terror büntethetõvé válik. Civil szervezetek hívták fel a figyelmünket, hogy ezt ugyanis nem teljesen fedi le a hatályos Btk., holott a hosszan tartó lelki sanyargatás is büntethetõ. Egyetértek vele, hogy ez nehezen indokolható, de önmagában emiatt nem volt indokolt kivenni – de a többség így döntött, tudomásul kellett vennem.
hvg.hu: Általános kritika az új Btk.-val szemben, hogy szûkíti a bírók mérlegelési jogkörét. Ez miért volt cél?
R. R.: A törvény mindig szûkíti a bírói mérlegelést. A törvény a mérlegelés kereteit adja meg, ahogy az Alaptörvény írja, a bíró a törvénynek van alárendelve. Ennek az alávetésnek vannak megengedhetõ és megengedhetetlen formái. Úgy gondolom, hogy amikor az ítéletet meghozzák, akkor is kell mérlegelni, de a jogalkotó is mérlegelhet, amikor elõírja, hogy a bírónak mit kell figyelembe vennie – például, hogy visszaesõ, vagy sem az illetõ. Ezek most is szûkítik a mérlegelést. Most – néhány esetben – valóban a jogalkotói mérlegelést bõvítette az új Btk., ilyen például, hogy az ittas jármûvezetés esetén kötelezõ lesz a jogosítványt elvenni, igaz – különösen méltánylást érdemlõ esetekben – itt is lehet majd mérlegelni. Ezek relatív szûkítések, abszolút szûkítés csak a három csapás esetében van, amikor kötelezõ az életfogytiglant kiszabni.
Link
A kormány szerint egy lakásba behatoló betörõnek a bûncselekmény minden kockázatával számolnia kell – ez a szemlélet tükrözõdik többek között az új, hétfõn elfogadott Büntetõ törvénykönyvön (Btk.), amely jövõ nyáron lép hatályba. Az igazságügyi tárca államtitkárával a 12 éves korhatárról, a családon belüli erõszakról, és a drogfogyasztás szankcionálásáról is beszélgettünk.
hvg.hu: Behatol valaki este a lakásomba. Minden körülmények között lelõhetem büntetlenül?
Répássy Róbert: Ha van fegyvere... De kezdjük elölrõl. A jogos védelmi helyzetrõl, nem pedig önvédelemrõl beszélünk (mert nem csak magamat, mást is megvédhetek), ez most is létezik, csak most nem szabad túllépni a támadás elhárításához szükséges mértéket. Már a hatályos Btk. is ad ez alól felmentést, mert azt mondja, aki túllépi ezt a mértéket, de nem tudta felmérni elõzetesen, nem büntetik. Az új szabály ezt egészíti ki, és felsorol olyan eseteket, amit úgy kell tekinteni, mintha a támadás a védekezõ életének kioltására irányult volna. Vagyis, ha az élet kioltására is irányul, azt az élet kioltásával is el lehet hárítani.
hvg.hu: De nem tart attól, hogy ezzel vissza is lehet élni majd?
R. R.: A jogos védelmi helyzet a támadásnak csak egy pillanatában áll fenn. Ekkor lehet elhárítani, sem elõtte, sem utána – ez már a jogos védelem túllépése. Vagyis ha korábban alkalmazom a jogos védelmet, ott szigorúan be kell tartani az arányosságot. Ha pedig utólag alkalmazzák, annak is meglehetnek a következményei, például önbíráskodás is felmerülhet.
hvg.hu: Lakásban, házban is, vagy ha az utcán támadnak meg?
R. R.: Éjjel, csoportosan, fegyverrel vagy felfegyverkezve való elkövetett támadás esetében lakásba behatolásnál, vagy személy elleni támadásnál áll fenn a korlátlan jogos védelem, míg a lakáshoz tartozó kertben csak a fegyverrel elkövetett támadás esetén. Ilyen helyzetben a bírósági gyakorlat most is megítéli a jogos védelmi helyzetet, de a mi szándékunk az, hogy a védekezõvel szemben ne is induljon eljárás, állapítsák meg már a nyomozati szakaszban, hogy a támadás ezekben a minõsített helyzetekben érte-e. Vagyis ne neki kelljen ezt bizonyítania.
hvg.hu: Látom öt méterrõl, a szoba másik sarkából, hogy valaki éppen mászik be a lakásomba az ablakon, egy nálam láthatóan gyengébb testalkatú ember. Lelõhetem?
R. R.: Éjjel igen. De a támadásnak be kell következnie. Vagyis a lakásba való jogtalan behatolásnak meg kell valósulnia.
hvg.hu: És, ha azt látom, hogy valaki mászik át a kerítésemen, az ablakban állva lelõhetem?
R. R.: Ha meggyõzõdtem róla, hogy fegyver van nála, igen. Ha nincs nála fegyver, vagy nem gyõzõdtem meg róla, akkor is védekezhetek, de csak arányosan: például lábon lõhetem.
hvg.hu: Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, sok nagy vihart kavaró eset születik majd ennek a módosításnak a nyomán. Önök nem tartanak ettõl?
R. R.: Az új BTK megfordítja a kockázatot: eddig a védekezõt terhelte, mostantól a támadónak kell szembenéznie vele. Eddig is voltak nagy port felkavaró ügyek, amikor a védekezõ kockáztatott, de mivel nem védekezhetett akárhogyan, rajtavesztett, esetleg a gyermekeit védte az élete árán. Most majd minden kockázatot a támadó visel. Abban igaza van Bánáti Jánosnak, hogy a jogos védelem esetei mindig nagy vihart kavarnak.
hvg.hu: Ha éjjel egy néptelen utcán szóváltásba kerülök valakivel, és úgy megverem, hogy belehal, védekezhetek azzal, hogy õ támadott meg?
R. R.: Ez bizonyítási kérdés. A jog axiómákat állít fel, és ezeket kell a valóságra alkalmazni. A büntetõjogban csak annak van következménye, ami bizonyítható. Nem alaptalanok a félelmek az új szabállyal szemben, de nem életszerûek: mindenki extrém helyzeteket felállítva keres logikai bukfencet. De a védekezés joga alapjog.
hvg.hu: Miért lehet majd megbüntetni egy 12 éves gyereket az új Btk. hatálybalépése után?
R. R.: Itt is van egy félreértés: a 12 éves gyermek büntetést nem kaphat, csak intézkedést lehet majd vele szemben alkalmazni és kizárólag életellenes, erõszakos bûncselekmények vagy rablás esetében lehet majd intézkedni.
hvg.hu: De ezt egy büntetõeljárásban állapítják meg.
R. R.: Ugyanúgy, ahogy egy fiatalkorú, például egy 14 éves gyerek esetében. És õt már börtönbe is küldhetik. 12-14 év között – intézkedésként – maximum négy évre lehet majd javítóintézetbe küldeni valakit.
hvg.hu: Az UNICEF közleményben tiltakozott ez ellen, mondván: a magyar büntetõpolitika szembemegy mindazzal, amit vállalt gyermekvédelem terén.
R. R.: Vannak országok, amelyek tagjai ennek az egyezménynek, és ahol még a 12 évnél fiatalabb gyerekek is büntethetõk. A gyermekvédelmi egyezmény nem zárja ki a büntethetõséget, hanem a tagállamokra bízza, milyen életkorban határozzák meg ezt. Az egyezményt aláírók – így Magyarország is – vállalták, hogy a büntetést a végsõ eszköznek tekintik. Ez történik nálunk is. A javítóintézet speciális zárt intézmény – aminek hatékonyságáról már persze sok a vita.
''Néma tanúk'' címmel a családon belüli erõszak keretében megölt nõknek állított emléket a Nõk a Nõkért Együtt
Fotó: MTI / Sándor Katalin
hvg.hu: Igen, mert a javítóintézetekben gyakran elõfordul, hogy inkább kriminalizálódik a gyermek.
R. R.: Minden ilyen esetben kötelezõ lesz a pszichológus közremûködése, hogy az illetõ beszámítható volt-e egyáltalán. Másrészt, csak az öt legsúlyosabb bûncselekményt szankcionálhatják majd intézkedéssel. Élet elleni bûncselekmények, rablás, kifosztás súlyosabb eseteiben. Az a 12 évnél idõsebb gyermek, aki ilyen súlyos élet- vagy személy elleni erõszakos bûncselekményt követett el, már rég túl van a gyerekcsínyeken, annak számolnia kell tette következményeivel. Ezekre az esetekre a büntetõjognak is reagálnia kell – például egy idõs, magatehetetlen asszony agyonverésére. És azt kell mondjam, elég speciálisan reagál az új Btk. a gyermek esetén, hiszen büntetés nem hozható ellene. De hogy következmények nélkül maradjon egy élet kioltása, egy kultúrállamban elfogadhatatlan.
hvg.hu: Eddig sem maradt következmények nélkül.
R. R.: 14 év alatt gyermekvédelmi intézkedéseket hozhattak a hatóságok, ezek sikere viszont a gyermek együttmûködésére volt bízva. Most majd a javítóintézetben kényszeríthetik is erre az együttmûködésre.
hvg.hu: Maga a rendszer mennyire felkészült erre? Egy 12 éves gyereket megfelelõen képzett ügyész hallgat ki, megfelelõen képzett bíró ítélkezik majd a sorsa fölött?
R. R.: Nagyon bízom abban, hogy erre ritkán kerül sor. A javítóintézetek rendelkezésre állnak, igaz, hogy a 14 éven aluliakat elkülönülten kell majd kezelni. Egyébként – a bírósági eljárások hosszát ismerve – egy ilyen eljárásban a fellebbezést beleszámítva könnyen elképzelhetõ, hogy végül már egy 14 évnél idõsebb gyerekkel szemben hoznak jogerõs ítéletet. A bíróságok most is találkoznak olyan 18 év alatti személyekkel, akik korlátozottan beszámíthatók. Ezek a vizsgálatok sokszor azt állapítják meg az elkövetõrõl, hogy ennek ellenére képes volt felismerni tette következményeit. Vagyis – a pszichológus bevonásával – le fogják tudni folytatni az eljárásokat. A Gyermekbarát Igazságszolgáltatás törvénycsomag egyébként nem csak a gyermekkorú áldozatokra, hanem az elkövetõkre is megállapított speciális intézkedéseket.
hvg.hu: Ha egyébként ön szerint is ritkák az ilyen esetek, akkor a társadalmi igény diktálta ezt a változtatást?
R. R.: Az élet kioltása valóban ritka. A rablás azonban már nem, ilyen az iskolákban is elõfordul nem egyszer, és nyilván eljárások is követik majd, hiszen a károsult gyermek szülei megteszik a feljelentést. Ma néhány iskolában egyszerûen nem lehet fenntartani a rendet. Nem a tanítási rendet, a normális élethez való rendet.
hvg.hu: Csak mert e logika mentén a lopást is büntethetõvé lehetett volna tenni 12 éves kortól – ahogy azt a Jobbik akarta, hiszen ez is egy létezõ jelenség, és a büntetésére is van társadalmi igény.
R. R.: Mi eleve csak az élet elleni bûncselekményeket szerettük volna ebbe a körbe sorolni. De a parlamenti kormánypárti módosítókkal bõvült ez a kör. De még így is erõszakos bûncselekményekrõl beszélünk, a lopás pedig nem ebbe a körbe tartozik.
hvg.hu: Szigorodik a drogpolitika is – bár a nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezek nem használnak, nem érik el a fogyasztás visszaszorítását. Az 1998-as Btk. szigorításnál is harmadával csökkent az elterelést választók aránya, miközben a fiataloknál a könnyû drogok fogyasztása folyamatosan emelkedik. Valóban büntetõpolitikával kell ezt a kérdést kezelni?
R. R.: Érdemes megnézni, hogy a jelenlegi és az új szabályok miben különböznek egymástól: nem sokban. A fogyasztás jelenleg is büntetendõ – csak nem így nevezik. A fogyasztó ugyanis megszerez, és tart magánál kábítószert. Csak eddig a fogyasztó korlátlanul választhatta az elterelést, akkor is, ha ennek semmilyen hatása nem volt. Ennek így semmi értelme, de az alkalmi kábítószer-fogyasztónak az elsõ alkalommal most is lesz lehetõsége az elterelést választani. Aki ezt sorozatban követi el, annak nem lesz – nem lehet folyamatosan megúszni a felelõsséget. Pontosabban, két év után ismét tiszta lappal indul az illetõ. És elsõ alkalommal a bíróság is mindig úgy ítéli meg, hogy nincs szükség szabadságvesztésre. Vagyis elsõ alkalommal elterelés, majd egy enyhe büntetés, és ha két éven belül ismét kábítószer-fogyasztáson érik, akkor valóban megbüntetik. Tehát ésszel fognak büntetni.
hvg.hu: Életszerû az, hogy egy fiatalt két éven belül háromszor nem kaphatnak úgysem füvezésen a rendõrök?
R. R.: Nézzük meg, mi a célja a szabályozásnak. A cél, hogy a kábítószer fogyasztásától eltántorítsunk valakit. Ehhez pedig jó eszköz lehet szerintünk egy olyan megoldás, ami nem küldi börtönbe, de tudatosítja benne, hogy amit csinál, illegális. Nyilván mindannyiszor megkapjuk, hogy „bezzeg az alkoholfogyasztás nem büntetendõ”, én nem vagyok szakértõ, de azért nem ugyanazok az élettani hatásai.
Fotó: AP / Nathan Denette
hvg.hu: Az alkohol sokkal károsabb, mint a füvezés például sok vizsgálat szerint.
R. R.: Egy huzamosabb alkoholista életforma valóban az lehet, de ezzel az erõvel bármilyen szenvedélybetegség káros lehet.
hvg.hu: Nézzük praktikus szempontból: megnézték, hogy külföldön hol sikerült a drogfogyasztást visszaszorítani, ahol szigorúbb, vagy ahol enyhébb volt a drogpolitika? Mert az utóbbi a szakirodalom szerint hatékonyabb, a szigorúbb pedig nem javított a helyzeten sehol.
R. R.: Szerintem meg az enyhébb sem. Nem hiszem, hogy egy országban attól csökkenne a kábítószer-fogyasztás volumene, hogy szabadjára engedik.
hvg.hu: Nem szabadjára engedjük, hanem csak nem büntetjük az alkalmi füvezést például.
R. R.: Summa summarum: mindenütt csak kísérleteznek a drogprobléma kezelésével, a kriminalizálás is egy kísérlet, és a liberalizálás is egy kísérlet. Azt gondolom, hogy ha már kísérletezünk, semmiképpen sem a liberalizálás felé kell elmozdulni. Mert ez a fogyasztáshoz kapcsolódó bûnös cselekmények (terjesztés, kereskedelem) elõtt is megnyitja az utat, jóval nagyobb mértékben. Megjegyzem, az elkobzás tekintetében változtatunk: már nem csak a bûnszervezet tagjaként megszerzett vagyont lehet teljes mértékben elkobozni – kivéve, amirõl az illetõ bizonyította, hogy legális forrásból volt – hanem a kábítószer kereskedelembõl szerzettet is.
hvg.hu: Elõször ön is üdvözölte a lelki bántalmazás tényállását, mégis leszavazta a parlament Fidesz-MSZP-KDNP közös indítványra. Ön szerint is alkalmazhatatlan tényállás lett volna?
R. R.: Szerettük volna, ha a kapcsolati erõszak elõszobájának számító lelki terror büntethetõvé válik. Civil szervezetek hívták fel a figyelmünket, hogy ezt ugyanis nem teljesen fedi le a hatályos Btk., holott a hosszan tartó lelki sanyargatás is büntethetõ. Egyetértek vele, hogy ez nehezen indokolható, de önmagában emiatt nem volt indokolt kivenni – de a többség így döntött, tudomásul kellett vennem.
hvg.hu: Általános kritika az új Btk.-val szemben, hogy szûkíti a bírók mérlegelési jogkörét. Ez miért volt cél?
R. R.: A törvény mindig szûkíti a bírói mérlegelést. A törvény a mérlegelés kereteit adja meg, ahogy az Alaptörvény írja, a bíró a törvénynek van alárendelve. Ennek az alávetésnek vannak megengedhetõ és megengedhetetlen formái. Úgy gondolom, hogy amikor az ítéletet meghozzák, akkor is kell mérlegelni, de a jogalkotó is mérlegelhet, amikor elõírja, hogy a bírónak mit kell figyelembe vennie – például, hogy visszaesõ, vagy sem az illetõ. Ezek most is szûkítik a mérlegelést. Most – néhány esetben – valóban a jogalkotói mérlegelést bõvítette az új Btk., ilyen például, hogy az ittas jármûvezetés esetén kötelezõ lesz a jogosítványt elvenni, igaz – különösen méltánylást érdemlõ esetekben – itt is lehet majd mérlegelni. Ezek relatív szûkítések, abszolút szûkítés csak a három csapás esetében van, amikor kötelezõ az életfogytiglant kiszabni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. June 29. 12:17:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.