Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elképesztõ választás: senki sem tudja, mirõl szavazunk?
Hááááát aaaaa....aaaaa....várjámáááá,....háááát aaaa....a demokrácionról, na megvan végre! Hülye, nem tudtad, mi? Hat nappal a jelölési határidõ elõtt kevesebb érvényes jelölt van, mint négy évvel ezelõtt - mutatta be múlt heti elemzésében a Policy Agenda. Az elmúlt pár napban azonban elõkerültek a kis pártok és soha nem látott számban lettek képviselõ-jelöltek. Az országos listát állítók száma is váratlanul megnõtt, csak éppen azt nem tudjuk, mit akarnak ezek a pártok a támogatáson felül.
A választási rendszer, fõképpen a pártfinanszírozás átalakítása meghozta az állampolgári kedvet a választásokon való indulásra. Miközben az elmúlt négy választáson (1998 és 2010 között) átlagosan 1165 jelölt indult 176 választókerületben, addig már most 1278 jelöltet vettek nyilvántartásba 106 választókerületben. Azaz jóval többen indulnak egy választókerületben, mint eddig bármikor.
Ezzel együtt megnõtt az országos listát állító pártok száma. 31 szervezet jelentette be ez irányú szándékát, amelyek közül valószínûleg 23-25 meg is kapja a lehetõséget. Az is valószínû, hogy ezen pártok nagy részét nem az hajtja, hogy szavazhassanak rá, hanem jóval inkább az országos lista állításáért kapott állami támogatás, amelynek felhasználása kevéssé ellenõrzött, sõt támogatottsághoz sem kötött.
Múlt heti elemzésünkben még azt írtuk, hogy nincsen jele a jelölti dömpingnek, mivel idõarányosan kevesebb az érvényes jelölt, mint négy évvel ezelõtt volt. Az elmúlt napokban azonban elõkerültek a választási pártok, amelyek talán címlisták, vagy szervezeti kooperációk nélkül összegyûjtötték a törvényben elõírt minimum számot. Ugyanis a kampány támogatást csak az egyéni jelölteknél kötik ahhoz, hogy minimum 2 százalékot el kell érni, különben teljes egészében vissza kell fizetni a pénzt.
A választások tétje, hogy a választó képes legyen dönteni a jelöltek programjai között. Azaz szabad akaratából megmondja, milyen országot szeretne. Láthatólag a mostani választáson ennek a minimális kritériumnak a 31 listát állítani szándékozó pártból 9 felel meg többé-kevésbé. A pártok 29 százaléknak van olyan programja, amely a honlapján elérhetõ, és általános célokon kívül minimális vállalásokat, elképzeléseket tartalmaz. Ebben persze a nagypártok is vétkesek, mivel õk sem feltétlenül mutatnak jó példát.
A Fidesz-KDNP egyelõre nem is hozta nyilvánosságra programját, még olyan szinten sem, mint 2010-ben tette. De a jelenlegi parlamenti pártok sem feltétlenül ezzel próbálnak érvényesülni, legalábbis a konkrét választási üzenetek váratnak magukra.
Amennyiben az összes jelöltet állító szervezetet nézzük, akkor 30 százaléka a jelöltet állítóknak rendelkezik nyilvános elképzeléssel arról, hogy mit tenne. Ez azt jelenti, hogy az eddig nyilvántartásba vett 1250 pártámogatással induló egyéni jelöltbõl 544 jelöltnél tudhatja a választó, hogy mire is szavaz.
Egy demokratikus versengés nyilvánvalóan akkor legitim, ha azon minél kevesebb a korlátozó eszköz ahhoz, hogy valaki legalább a startvonalra állhasson. A magyar választási rendszer kidolgozói nyilvánvalóan azt akarták, hogy minden eddiginél többen induljanak a választásokon, ezzel is mutatva, hogy soha ennyire nem volt demokratikus a választás.
A probléma ugyanakkor az, hogy láthatólag sokan csak és kizárólag a remélt állami kampánytámogatásért indulnak el. Ehhez pedig sajnos elegendõ volt néhány címlista, és körzetenként 1-2 akár fizetett aktivista, akik képesek voltak a többes jelölés lehetõségét kihasználva aláírásokat összeszedni.
Miután még egy minimális programra sem volt szükség, ezért az erre való energiát sem fektették bele a választási pártok az indulásba. Ezért fordulhat elõ, hogy az egyéni jelöltek 56 százalékról, míg az országos listát állítani akarók 71 százalékról nem tudjuk, mit szeretne tenni egy esetleges választási gyõzelme esetén. Persze ehhez elvileg kellettek azok a választók is, akik aláírásukkal és adataik megadásával lehetõvé tették olyanok indulását, akikrõl nem tudják, mit kezdenének a hatalommal. Már, ha tényleg aláírták a jelölõívet, és nem kezdõdött meg az ajánlószelvények adás-vétele után, a személyes adatokkal való adás-vétel idõszaka.
Link
A választási rendszer, fõképpen a pártfinanszírozás átalakítása meghozta az állampolgári kedvet a választásokon való indulásra. Miközben az elmúlt négy választáson (1998 és 2010 között) átlagosan 1165 jelölt indult 176 választókerületben, addig már most 1278 jelöltet vettek nyilvántartásba 106 választókerületben. Azaz jóval többen indulnak egy választókerületben, mint eddig bármikor.
Ezzel együtt megnõtt az országos listát állító pártok száma. 31 szervezet jelentette be ez irányú szándékát, amelyek közül valószínûleg 23-25 meg is kapja a lehetõséget. Az is valószínû, hogy ezen pártok nagy részét nem az hajtja, hogy szavazhassanak rá, hanem jóval inkább az országos lista állításáért kapott állami támogatás, amelynek felhasználása kevéssé ellenõrzött, sõt támogatottsághoz sem kötött.
Múlt heti elemzésünkben még azt írtuk, hogy nincsen jele a jelölti dömpingnek, mivel idõarányosan kevesebb az érvényes jelölt, mint négy évvel ezelõtt volt. Az elmúlt napokban azonban elõkerültek a választási pártok, amelyek talán címlisták, vagy szervezeti kooperációk nélkül összegyûjtötték a törvényben elõírt minimum számot. Ugyanis a kampány támogatást csak az egyéni jelölteknél kötik ahhoz, hogy minimum 2 százalékot el kell érni, különben teljes egészében vissza kell fizetni a pénzt.
A választások tétje, hogy a választó képes legyen dönteni a jelöltek programjai között. Azaz szabad akaratából megmondja, milyen országot szeretne. Láthatólag a mostani választáson ennek a minimális kritériumnak a 31 listát állítani szándékozó pártból 9 felel meg többé-kevésbé. A pártok 29 százaléknak van olyan programja, amely a honlapján elérhetõ, és általános célokon kívül minimális vállalásokat, elképzeléseket tartalmaz. Ebben persze a nagypártok is vétkesek, mivel õk sem feltétlenül mutatnak jó példát.
A Fidesz-KDNP egyelõre nem is hozta nyilvánosságra programját, még olyan szinten sem, mint 2010-ben tette. De a jelenlegi parlamenti pártok sem feltétlenül ezzel próbálnak érvényesülni, legalábbis a konkrét választási üzenetek váratnak magukra.
Amennyiben az összes jelöltet állító szervezetet nézzük, akkor 30 százaléka a jelöltet állítóknak rendelkezik nyilvános elképzeléssel arról, hogy mit tenne. Ez azt jelenti, hogy az eddig nyilvántartásba vett 1250 pártámogatással induló egyéni jelöltbõl 544 jelöltnél tudhatja a választó, hogy mire is szavaz.
Egy demokratikus versengés nyilvánvalóan akkor legitim, ha azon minél kevesebb a korlátozó eszköz ahhoz, hogy valaki legalább a startvonalra állhasson. A magyar választási rendszer kidolgozói nyilvánvalóan azt akarták, hogy minden eddiginél többen induljanak a választásokon, ezzel is mutatva, hogy soha ennyire nem volt demokratikus a választás.
A probléma ugyanakkor az, hogy láthatólag sokan csak és kizárólag a remélt állami kampánytámogatásért indulnak el. Ehhez pedig sajnos elegendõ volt néhány címlista, és körzetenként 1-2 akár fizetett aktivista, akik képesek voltak a többes jelölés lehetõségét kihasználva aláírásokat összeszedni.
Miután még egy minimális programra sem volt szükség, ezért az erre való energiát sem fektették bele a választási pártok az indulásba. Ezért fordulhat elõ, hogy az egyéni jelöltek 56 százalékról, míg az országos listát állítani akarók 71 százalékról nem tudjuk, mit szeretne tenni egy esetleges választási gyõzelme esetén. Persze ehhez elvileg kellettek azok a választók is, akik aláírásukkal és adataik megadásával lehetõvé tették olyanok indulását, akikrõl nem tudják, mit kezdenének a hatalommal. Már, ha tényleg aláírták a jelölõívet, és nem kezdõdött meg az ajánlószelvények adás-vétele után, a személyes adatokkal való adás-vétel idõszaka.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kore
- 2014. March 06. 09:03:15
#2 |
postaimre
- 2014. March 06. 16:01:49
#3 |
mindannyiunknak
- 2014. March 06. 17:52:06
#4 |
mindannyiunknak
- 2014. March 07. 06:29:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.