Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Oktopus Opus Dei


Böjte Csaba testvér meg a többi és a többi egészen Szegedi Csanád rabbi-jelöltig a nagy nemzeti zsidó-kerestény - Habsburg szabadkõmûves liberál-globalizált demokratikus fertõig. Fellebben a titok: az Opus Dei állhat a kormánypárt mögött Az egyházak beszervezése


Jakab Attila a nagy átrendezõdésrõl

A számos nemzetközileg elismert kötetet jegyzõ vallástörténész a Fidesz egyházpolitikájáról szóló tanulmányában úgy véli: az egész társadalom életét befolyásoló egyezség született Magyarországon. Az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják a hatalmát – és persze 2014-ben is választási gyõzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
- Ön azt írja: az egyház a demokratikus országokban rég elveszítette társadalomformáló szerepét. Így lenne Magyarországon is?

– Magyarország szerintem már nem demokratikus, hanem autoriter társadalom. Minden a hatalomról és a pénzrõl szól, az emberek, az „alattvalók” pedig gyávák, mert az ezeréves szolgaság képmutatásra szoktatta õket. A mechanizmus egyszerû: az állam pénzzel támogat bizonyos egyházakat, ennek fejében elvárja, hogy azok legitimálják és támogassák a politikai hatalmát, konszolidálják a társadalmat, tompítsák a frusztrációkat és az elégedetlenséget.

- Ez a recept ma már aligha mûködõképes.

– Nagyon is az. Épp azért, mert szerintem a mienk nem demokratikus társadalom. Az értelmiség pedig nem a valóságban, hanem az önmaga által konstruált világban él, ideákat kerget, nem látja, mi történik valójában. Fogalma sincs arról, hogy például egy villanyszerelõnek sokkal fontosabb, hogy kenyeret adjon a családjának, mint a jogállam vagy a szólásszabadság eszméje.

- Ön elitváltásról és gazdasági polgárháborúról értekezik, „amelynek tétje az erõviszonyok tartós átrendezése, a társadalom hosszú távú, totális ellenõrzése”. Mit jelent mindez a mindennapokban?

– A hatalom lojális, megbízható káderekkel tölti fel az összes döntéshozói pozíciót. Úgy látom, hogy a párt elsõ embere már szinte isteni vezér, az önkény megtestesítõje, a hatalom forrása. Azt ugyan még nem mondták ki, hogy a hatalma Istentõl származik, de egyre többen éreznek hasonlót.

Kovalovszky Dániel felvétele


- Nem véletlen, hogy Orbán a kormányprogramról szóló felszólalását ezzel zárta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsõség.

– A jobboldalt szakrális, vallási retorika hatja át. Ez egyfajta kódolt beszéd, amelyet a magyar liberális értelmiség nem ért, mert gõze sincs a kereszténység történetérõl. Egy demokratikus jogállam miniszterelnöke húsvéti üzenetet küldött a néphez! Belegondolt ebbe valaki? Amelyben ráadásul átírta a keresztény dogmatikát, hiszen a Krisztusba mint Megváltóba vetett hit központi elem helyett újjászületésrõl beszélt.

- Aligha rejlett mindez a szavai mögött. És még mindig nem értem, hogyan lehet ezzel a retorikával „totálisan ellenõrizni a társadalmat”.

– A társadalmi és az üdvtörténeti sík összemosódik. Nézzük például az állam jóvoltából hamarosan történelmi egyházzá emelkedõ Hit Gyülekezetét, amely szerint elsõdleges feladat a sikeres földi életben felfedezni az üdvösségre való eleve elrendeltség jeleit. Ezért markáns náluk a kiválasztottság tudata, amit a gazdasági és társadalmi pozíció jelez. A szegénységet pedig elítélik. Úgy vélik, õk a felelõsek a sorsukért, nem a torz társadalmi struktúrák, nem az egyenlõtlenség. Inkább az, hogy „nem akarnak dolgozni”, „alkalmatlanok”, „lusták”.

- Az új alaptörvény preambulumában az szerepel: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Mi ennek a jelentõsége?

Magyar Kurír
Orbán Viktor és Szent Jobb


– Ez nem más, mint az állam és az egyház összeolvasztásának deklarálása.
A nagyközönség a kereszténységen a katolicizmust érti, miközben a katolikus egyház I. Istvántól Kádár Jánoson át a mai napig nem a nemzet, hanem a mindenkori politikai hatalom oldalán állt. Mivel az egyház teológiailag csak semmitmondó üzeneteket képes megfogalmazni a társadalom számára, rájött: úgy tud rátelepedni az emberekre, ha ráteszi a kezét a szociális szolgáltatások teljes spektrumára, egészségügyre, betegellátásra, hajléktalanellátásra, oktatásra, médiára.

- Szászfalvi László egyházügyi államtitkár nyilatkozta, hogy „a Gyurcsány-korszak egyházellenes és koncepciótlan politikájának vége”.

– Közhely. Bevett jobboldali toposz, hogy a komplett balliberális oldal egyház- és vallásellenes, a Gyurcsány-kormány pedig különösen az volt. Ha a katolikus egyháznak nincs pozitív mondanivalója, a legkönnyebb megoldás, ha áldozatként mutatja be magát. Nem versenyez a vallási piacon, hanem a hatalom segítségével kívánja maga alá gyûrni a társadalmat.

- Azt is írja: fundamentalista, valláserkölcsi konzorcium létrehozása zajlik a szemünk elõtt. Megmagyarázná?

– Ebben a folyamatban nem a katolikus egyház, hanem a politikai szervezete, az amúgy gyakorlatilag nem létezõ párt, a KDNP vesz részt. Vezetõi és tagjai a kereszténységet elsõsorban a szexuál-etikával azonosítják. Szerintem mögöttük nem a katolikus püspöki konferencia, hanem inkább a katolikus egyház nemzetközi pasztorális intézménye, a feudális, patriarchális keresztény felfogást képviselõ Opus Dei állhat. A szervezetnek erõs regionális központja van Magyarországon. Alapfilozófiája szerint a társadalmat nem alulról kell evangelizálni, hanem felülrõl, a politika és az elit befolyásával. Ami patriarchális, tekintélytisztelõ, a középkori szexuáletikára épülõ erkölcsi rendet jelent. Orbánék a katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a judaizmust képviselõ Mazsihisz mellett – mivel az ortodoxok és az unitáriusok nem számítanak „történelminek” – valószínûleg a történelmi egyház rangjára emelik a Köves Slomó féle, 2004-ben alakult fundamentalista Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget és a Hit Gyülekezetét is. Így lesz teljes a kör. És a „történelmiek” kapják majd a pénzt és a támogatást. Azzal pedig, hogy a Hit Gyülekezete is belép a „konzorciumba”, az általa ellenõrzött média betagozódik a mainstreambe, és szállítja a felsõ középréteg azon szeletét, amelyet a KDNP képtelen volt elérni.

- Szép kis összeesküvés-elmélet arról, hogy középkori rend alakul a 21. századi Magyarországon.

– Nézze, minden hatalom mûködtetéséhez ideológia kell. A Fidesznek viszont többre volt szüksége, hiszen a nacionalizmus nem az. A fundamentalista valláserkölcs – a melegek elítélésével, az abortuszellenességgel, a patriarchális családmodellel és a többivel – kiválóan alkalmas erre a célra.

- Mibõl gondolja, hogy a társadalmon keresztülverhetõ ez az „új rend”?

Magyar Kurír
Máfi Gyula veszprémi érsek fogadja a miniszterelnököt


– A társadalom nyolcvan százaléka képtelen mit kezdeni olyan eszmékkel, mint szabadság, jogállam vagy jogegyenlõség. Csak az érdekli: legyen kenyér, virsli, esetleg egy üveg sör. Amúgy pedig sodródik. Emlékszik, Orbán hogyan fogta meg a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdést? Nem azt mondta, hogy az emberek maguk döntsenek, visszalépnek-e az állami pénztárba, vagy sem, hanem hogy aki maradna, annak kell választania. Tudta, hogy a kilencven százalék nem tesz semmit, csak sodródik. Magyarország így nem a Nyugathoz, hanem a Kelethez tartozik. A gondolkodásunk észak-balkáni, bizánci struktúrájú, ahol a szó értéktelen, és mindennek az ellenkezõje igaz. Persze fontos, hogy megõrizzük a jogállamiság látszatát, de ez nem lehet akadálya a politikai akarat megvalósításának. És mondok még valami erõset: az Orbán-rendszer gondolkodásmódját a nemzetiszocialista Carl Schmitt politikai teológiája határozza meg. Érdemes utánaolvasni! Lényege, hogy az erkölcsnek nincs köze se politikához, se joghoz, és minden jogszerûvé tehetõ. Végsõ cél a társadalom totális ellenõrzése. Ehhez kell az egyház, amelynek az a szerepe, hogy megdolgozza az embereket.

- Mi a végcél mindezzel?

– A Fidesz az egyházak segítségével terelné a szavazófülkébe az embereket, hogy 2014-ben megnyerje a választást.

Jakab Attila egyetemi tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Fõiskolán kezdte. 1990 és 1998 között a strasbourg-i Marc Bloch Egyetem Katolikus Teológia Karán tanult, és doktorátust (PhD) szerzett. 1998 és 2002 között a genfi egyetemen dolgozott. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. A Peter Lang berni kiadónál a „Christianismes anciens” (Ókereszténységek) sorozat társszerkesztõje, a Genfi Nemzetközi Geopolitikai Tanulmányi Központ tudományos munkatársa.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2014. March 06. 07:39:30
Az Opus Deit tartják a "hivatalos" vatikáni titkosszolgálatnak és ügyintézõknek, de ezt nem csak a kalandregény (Da Vinchi kód) miatt. Nézzétek csak mennyire és mikortól lettek ezek is kivaxolt "keresztények"!


Az egyház és a jobboldal - Ki a kereszténydemokratább?

Bár nemigen mondja senki, a Magyar Szolidaritás Szövetségében két kereszténydemokrata párt mûködik. Együtt jár ez a katolikus egyház parlamenti képviseletének erõsödésével? S ha igen, vajon a Fideszen vagy a KDNP-n keresztül akar a klérus határozottabb ideológiai-gyakorlati befolyást szerezni?
Bár nemigen mondja senki, a Magyar Szolidaritás Szövetségében két kereszténydemokrata párt mûködik. Együtt jár ez a katolikus egyház parlamenti képviseletének erõsödésével? S ha igen, vajon a Fideszen vagy a KDNP-n keresztül akar a klérus határozottabb ideológiai-gyakorlati befolyást szerezni?

1989-ben, amikor újjászervezõdött a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a katolikus egyház szerepének kérdése ilyen erõvel nem vetõdött fel. Ugrin Emese, a KDNP akkori fõtitkára azt mondja: eleve nem akartak kötõdni a klérushoz - a szellemi elõdnek tekintett Barankovics-pártnak is ez volt az alapállása. Valójában világias, keresztényszocialista alakulatot képzeltek, ám a "szocialista" szó sokak számára nem csengett jól.

Balog Zoltán, Orbán Viktor egyik bizalmasa, legfõbb egyházügyi tanácsadója hangsúlyozza: a kezdet kezdetén sem volt "vallástalan" a frakció: az elsõ ciklus fideszes képviselõi közül például Németh Zsolt, Pap János, majd késõbb Varga Mihály világi vezetõ tisztségeket töltött be egyházánál, Sasvári Szilárd teológiát tanult a Pázmányon. "A Fidesz antiklerikális volt, de sosem volt ateista párt" - magyarázza az anno a KDNP-nek címzett fideszes beszólásokat Balog. Szerinte a Fidesz a politika felõl közelít a valláshoz, a KDNP a vallás felõl a politikához.

A Fideszben a letaglózó 1994-es választási vereség után kezdett erõsödni a nyilvánosság elõtt is a ,,keresztény" jelleg. Már azonban a kilencvenes évek legelején szervezõdött a pártban és körülötte egy - fõként protestáns - laza egyházi kör. (Balog is akkor került oda barátja, Németh Zsolt hívására.) Õk - lelkészek és egyéb egyházi tisztségviselõk - Fidesz-tagokként vagy -szakértõkként, -szimpatizánsokként még a Liberális Internacionálé pártjához kapcsolódtak. Köztük már akkor kirajzolódott egy stratégia arról, hogy a Fidesz miként kapcsolódna a vallásos világhoz. Közelíteni kellett a katolikus egyházhoz (amiben, "bármilyen furcsa", nagymértékben segítette a pártot a református lelkész Balog Zoltán).

Hogy ezeknek az embereknek mekkora szerepük lehetett a Fidesz irányváltásában, mérni nemigen lehet. Ám hogy Orbán gondolkodásmódjára hathattak ezek az évek, azt Balog sem tartja kizártnak. Akárhogy is, amióta Orbánnak teljhatalma van, társadalmi-ideológiai meggyõzõdése (és annak formálódása) igen fontos a párt egészére nézve.

Orbán a kilencvenes évek közepétõl már rendszeresen részt vett - gyakran a barátjává lett Semjén Zsolttal - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) rendezvényein, nemritkán Lanczendorfer Erzsébet (ma a KDNP-frakció tagja) meghívására. Az Osztie Zoltán plébános által vezetett KÉSZ, amelynek nagy a befolyása a katolikus értelmiségre, jelentõs szerepet játszott abban, hogy Orbánt elfogadják a "vallásos jobboldalon".

1997-ben már nem is volt meglepõ, hogy nagyrészt a Fidesz frakciója fogadta be a KDNP "menekültjeit", amikor totálissá vált a harc Giczy Györggyel (aki egyébként korabeli nyilatkozataiban éppen a Fideszt sejtette a KDNP szétverése mögött). A nyilvánosság elõtt Varga László ("Laci bátya";) tûnt fel a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségbe (MKDSZ) tömörült volt KDNP-sek vezéralakjaként. (Nem elõször játszott efféle szerepet. Ugrin Emese úgy emlékszik, amikor õk az 1990-es választások után még csak gondolkodtak, legyen-e kormányzó párt a KDNP, "betoppant hozzánk Varga László, hogy megkötötte a koalíciót az MDF-fel és a kisgazdákkal; csak néztünk, hisz se képviselõ, se párttisztsége, se felhatalmazása nem volt, néhány nappal elõtte érkezett Amerikából, az Országgyûlés alakuló ülésére hívták mint régi keresztény-demokratát".)

Az események mozgatója mégsem elsõsorban Varga volt, hanem néhány szürke eminenciás. Például az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, Nógrádi László, aki anyagilag is támogatta az MKDSZ-t. ,,Megengedhettem magamnak, hogy a képviselõi költségtérítést ne a saját céljaimra fordítsam. Az MKDSZ rendezvényeihez vagy utazási kiadásokhoz járultam hozzá" - precizíroz. Mások ennél többrõl beszélnek, de nyilván õ tudja jobban. Azt õ sem cáfolja, hogy a végül bírósági úton "visszaszerzett", gazdaságilag padlón lévõ KDNP talpra állításába is beszállt. S még néhány tehetõs kereszténydemokrata, így a jelenlegi frakcióvezetõ-helyettes, Rubovszky György. Nyilván nem a Fidesznek akarták kikaparni a gesztenyét. Valójában sokkal nagyobb volt a befolyásuk, mint a kívülállók gondolnák. És mindinkább Semjénben látták a jövõ emberét.

Pedig - bár az 1989-es újrakezdéstõl fogva KDNP-s, és 1990-ben már a frakció hivatalvezetõje, titkára, szóvivõje volt -

Semjén kicsit messzirõl

rajtolt. 1997-ben még az MDF képviselõcsoportját választotta. Ezt azzal indokolja, hogy személyi kötõdések miatt döntött így, emellett élt benne a remény, hogy mégis létrejöhet egy korábban tervezett kereszténydemokrata unió - a Magyar Demokrata Fórummal. Évekig nem is csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez, noha az elõdszervezetnek tekinthetõ Barankovics-platformnak alapító tagja volt. (Adalékként meséli: emiatt mint "liberálist" zárták ki a pártból.) Egyházi ügyekért felelõs helyettes államtitkárként kanyarodott - 1998-ban - a Fideszhez. Pontosabban: a klérus ragaszkodott a személyéhez. És amikor az ezredfordulón tett egy kitérõt az MDF gründolta Békejobb felé (amelyben, akkori szóhasználattal, Semjén "személyében képviselte a kereszténydemokráciát";), amit Kövér Lászlóék ellentmondást nem tûrõen tétettek ad acta, az egyház segítségével úszta meg a fideszes haragszomrádot.

A 2002-ben törvényes jogaiba visszahelyezett KDNP egy évre választott elnöke, az akkor 92 esztendõs Varga László egy idõ után ugyancsak - a klérus által szinte nyíltan támogatott - Semjénnek akarta átadni tisztségét. Mindemellett Varga - miként az a Semjén Zsolt elnökölte KDNP honlapján írva van - "sohasem hagyott kétséget abban, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnököt tekinti az egységes magyar kereszténydemokráciát is magában foglaló keresztény, nemzeti és demokratikus szövetségi rendszer természetes és nélkülözhetetlen vezetõjének. 't nemcsak szövetségesnek, hanem egyértelmûen kereszténydemokrata politikusnak tekintette."

Mindazonáltal Semjén megválasztásával eldõlt - ami korábban itt-ott felvetõdött -, hogy Orbán Viktort semmiféle pártunió nem röpíti hivatalosan is a kereszténydemokraták vezetõjének pozíciójába. Számolnia kell a saját oldalán egy újabb önálló politikai erõvel.

Már csak azért is, mert a teológus (és szociológus) Semjén Zsolt legendásan jó kapcsolatban áll a klérussal. Sok papot, püspököt ismer, többen közülük tanárai voltak, Erdõ Péter is. Így az a kép él róla, hogy ismert és hû katolikusként egyengeti az utat Orbán elõtt a klérus felé. Különösen erõsödik e vélekedés, mióta Erdõ Péter a magyar katolikus püspöki kar feje. Van viszont, aki bizton állítja: Semjén jelenlétében Orbán sosem tárgyalt hivatalosan Erdõ Péterrel, legfeljebb protokolláris eseményeken. Semjén erre mosolyog, és a fejét rázza.

S vajon milyen szerepe lehetett Orbán efféle kapcsolatainak ápolásában Harrach Péternek, aki évekig referensként dolgozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Püspökkari Titkárságán? Nem jelentõs. Ráadásul Harrach poli-tikájában jobban dominált az Orbán iránti hûség, mint egy valóságosan is önálló kereszténydemokrata párt újrakovácsolása. Alapból elfogadta, hogy Orbán Viktor a hazai kereszténydemokrácia vezetõje. Addig érezhette magát igazán jó helyzetben, amíg bizonytalan volt, visszavehetik-e a hatalmat a Giczyvel szemben állók a KDNP-ben. A szociális és családügyi tárca, amelynek 1998-ban az élére került, tökéletesen elegendõ volt neki. Mint kormánytag, meghatározónak látszó kereszténydemokrataként dörmöghetett neki és egyházának tetszõ dolgokat. Annak idején õ mondott olyasmiket, amilyeneket mostanában Semjén. (Persze mindkettõ a saját stílusában.)

A mai állapotnak persze a Fidesz is tud örülni. Hisz néhány kereszténydemokrata alapelvet azért kínos volna képviselniük. Mennyivel egyszerûbb lett volna például az európai alkotmány dolgában is ez a felállás - hiszen azt úgy kellett megszavaznia a Fidesznek (soraiban a kilógó kereszténydemokratákkal), hogy Isten és a keresztény szellemiség végül nem volt benne. Most már a KDNP markánsan tiltakozhatna - a klérus nagy örömére.

Buda Péter egyházpolitikai szakértõ távolabb néz: bár a hazai klérust nyilván motiválja politikai szimpátiája, elsõsorban a Vatikánra figyel, s a "tanító egyház" szolgálójaként annak intencióit igyekszik érvényesíteni akár a törvényhozásban is. Buda állítja: az egyetemes katolikus egyház arra törekszik, hogy közvetlen befolyása gyengülésének ellensúlyozására civil szervezeteken keresztül juttassa az embereit a hatalom legfelsõ köreibe, és így érvényesítse akaratát. Ezt már a múlt század elején nyíltan célul tûzte ki a Katolikus Akció - jelenti ki -, s késõbb a mostanában sokat emlegetett Opus Dei is.

Semjén nem tagadja: szokott magánemberként is beszélgetni püspökökkel, ismeri a politikáról alkotott véleményüket. Ám kiemeli: semmiféle egyházi állásfoglalás nem született arról, legyen-e önálló KDNP-frakció; más dolog, hogy akikkel õ találkozott, azok helyeselték.

Az elõzõek fényében különös jelentõsége lehet annak, amit állítólag Erdõ Péter mondott egy magánbeszélgetés során, miszerint a KDNP "a katolikus egyház lándzsájának hegye". A pártelnök-frakcióvezetõ ezt kizártnak tartja: nemhogy Erdõ Pétertõl, de egyetlen püspöktõl sem hallotta ezt. S azt hallotta-e bárkitõl - firtatjuk -, hogy netán õ is

az Opus Dei tagja?

"Az Opus Dei papja, Fülöp atya jó barátom, többször részt vettem nála lelkigyakorlaton - ismerteti a helyzetet Semjén Zsolt -, nagyon tisztelem az alapító Escrivát, meglátogattam római sírját is, de nem vagyok a szervezet tagja. Megmondanám, ha így lenne, mert nem igaz, amit az Opus Dei politikai szerepérõl állítanak."

Az "egyébként immár komoly tudományos és politikai viták tárgyát képezõ vatikáni törekvésekben" látja Buda Péter "a legvalószínûbb magyarázatát" többek között annak, hogy "a parlamenti pozíciókiosztások során a KDNP a titkosszolgálatok ellenõrzéséért felelõs - tagadhatatlanul nem éppen evangéliumi profilú - nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét szerezte meg". Kiemelve, hogy Simicskó Istvánt, a testület elnökét nem gyanúsítja semmivel, "a hangsúly nem az õ személyén van". Ámde: "Tény mindenesetre, hogy a katolikus egyháztól nem idegen a politikai és titkosszolgálati kulcspozíciók megszerzésére irányuló törekvés. Az Opus Dei alkotmánya például szó szerint a szervezet egyik fõ csapásirányaként jelöli ezt meg, és sokak elõtt ismert lehet az óriási port kavart, kettõs ügynökként néhány éve megbukott Robert Hanssen esete is, aki az FBI szovjet- illetve oroszellenes elhárításának egyik vezetõjeként - mint a lebukása után folytatott vizsgálatok során kiderült - egyben az Opus Dei tagja is volt."

A mosolygós Simicskót nehéz lenne elképzelni elvakult egyházi ügynökként. Azt mondja, õt lepték meg legjobban a fejlemények. Valójában a honvédelmi bizottságba pályázott (hiszen az elmúlt években a Fidesz egyik szakpolitikusa volt), de a parlamenti pártok egyezsége alapján a KNDP a nemzetbiztonsági elnöki tisztét kapta. Cserébe fideszes - Balog Zoltán - vezeti az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi grémiumot. Orbán Viktor erejét mutatja, hogy érvényesíteni tudta ezt az akaratot. (Hisz nyilván egymás közt is egyezkedtek a frakciószövetség pártjainak vezetõi.) Figyelemre méltó, hogy az egyházakkal - köztük a katolikus püspöki karral - tartandó kapcsolat és az õ álláspontjuk képviseletének fõ pozíciója a parlamenti tevékenység e szférájában a Fidesznek jutott, és nem a KDNP-nek. Nehezen feltételezhetõ, hogy a klérussal ne zajlott volna valamilyen informális egyeztetés.

Orbán Viktor

kétségkívül nagy súlyt helyez a katolikus egyházzal, benne magas rangú papokkal ápolandó kapcsolatokra. S ezt az egyház különbözõ módokon el is ismeri: magánlátogatás a pápánál, rangos vatikáni kitüntetés (a Pápai Nagy Szent Gergely Rend elsõ fokozata, amit református ember még sosem kapott meg), pásztorbot Balás Béla megyéspüspöktõl. (Semjén Zsolt pedig tagja a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendnek, illetve a pápa 1999-ben a Pápai Nagy Szent Gergely Rend negyedik fokozatával tüntette ki.) Orbán személyét mára elfogadták a katolikus püspöki karban. Ebben közrejátszott Balog, illetve Semjén hathatós kapcsolatépítõ tevékenysége, de természetesen neki magának (és egykori miniszterelnök mivoltának) döntõ szerepe volt. Elõbb inkább az idõsebbek kedvelték meg, elsõk közt Pápai Lajos. Orbán szívélyes viszonyban van Erdõ Péterrel is. Balog Zoltán így fogalmaz: "Erdõ Péter kitüntetett figyelemmel kíséri Orbán Viktor politikai mozgását." A fiatalabbak - akik egyre nagyobb számban vannak jelen a püspöki karban - szorosabb kapcsolatot ápolnak Semjénnel. Többek szerint kettõs folyamat zajlik: a harcosabb, a "radikális keresztény" vonal gyengülését jelzi a testület nemegyszer élesen fogalmazó titkárának, az ifjabbak közé sorolható Veres Andrásnak megyéspüspöki kinevezése - Budapesttõl eléggé messzire, Szombathelyre. (Persze, lehet ez tevékenységének jutalma is.) Egyelõre az látszik: noha a püspöki karnak alighanem tetszik az önálló KDNP-frakció és Semjén küldetéstudata, legalább annyira bíznak Orbánban is. Az is jelez valamit, hogy létrejött a jobboldali frakciószövetség, természetesen Orbán Viktor vezetésével. A katolikus egyház õt tekinti a hazai kereszténydemokrácia, tágabban a jobboldal vezérének. Ami nem jelenti azt, hogy ne kedvelnék legalább annyira Semjén Zsoltot is, aki magánemberként és politikusként képviseli a katolikus elveket - amiket szívesen átültetne a klérus is az állam hétköznapi gyakorlatába.
http://magyarnarancs.hu/belpol/az_egy...tabb-65921
#2 | postaimre - 2014. March 06. 07:56:32
A Sajtószoba a következõ szolgáltatásokat kínálja újságírók számára:
Információ az Opus Deirõl , fényképek és audiovizuális anyagok (ld. Multimédia szekció), sajtóközlemények, segítségnyújtás interjúkészítéshez.

Az Opus Dei magyarországi sajtóirodájával való kapcsolatfelvételre vonatkozó információ a Sajtószoba szekción belül, illetve annak bal menüsorában található. Ha a honlap azon látogatói, akik nem a média munkatársai, információt szeretnének kérni, írhatnak a press@opusdei.hu címre.

Az Opus Dei Prelatúra Információs és Sajtó Irodája

Dr. Molina István

Orbánhegyi út 30.
H-1126 Budapest

Tel: +36 (1) 214-0926
Fax: +36 (1) 214-0926

E-mail budapest@opusdei.org
http://www.opusdei.hu/sec.php?s=748

bubó Doki doki.bubo@gmail.com

8:48 (5 perce)

címzett: budapest


Kedves István, kutakodom a történelemben és keresem a miérteket. Van már pár válaszom arra is, kik és hogyan teszik tönkre a történelmünket, torzítják személyiségünket és veszik el hazánkat, életünket. Így akadtam önre. Kérdésem: zsidó származású? A spanyol-kazár (askenézi) vonalat tippelem. Innen lehet a Mexikói kikóborlás és a visszatérés is. Válaszát várom.

Posta Imre

feladó: bubó Doki doki.bubo@gmail.com
címzett: budapest@opusdei.org
dátum: 2014. március 6. 8:48
tárgy: Kérdés
küldõ: gmail.com
#3 | Detonator - 2014. March 06. 09:17:13
Orbán Viktor a "térdre csuhások"-tól eljutott a "keresztény ország vagyunk"-ig. Természetesen ez a damaszkuszi út körforgalma ! A HIT Gyülekezet egyházzá való minõsítése, meg csak befejezése annak a folyamatnak amit "ökumené" címen hirdetnek vagy 25 éve. A király meztelen ! A Sátán köszöni jól van, a Földön rendben mennek a dolgok.
#4 | vihar - 2014. March 06. 19:04:15
Ma már úgy látom, hogy a vallásokban bújnak meg a mocskot tenyésztõk, évezredek óta. A világi hatalmak sorozatos bukásai mögött ezek tudtak változatlanok maradni. Ezek érdeke volt, hogy legyen mindig feláldozható rész. A szelídségre intenek, hagyományokkal és mindenféle közerkölccsel, ami mögé bújtatják magukat is. Az Isten, vagyis az Élet-hitem megvan, és ehhez nem kell közvetítõ, akik csak vámszedõi a hiszékeny embereknek.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték