Kicsit régi, de poroljuk le! Én még vizsgálgatnám a "katolikus" Opus Dei vonalat is, ha már "svéd".
Mintha a svĂŠdek kedvet kaptak volna Raoul Wallenberg mĂşltjĂĄnak tisztĂĄzĂĄsĂĄhoz a rĂłla Ă­rt kĂśnyv kapcsĂĄn, a WikipĂŠdia svĂŠd oldala is levetkõzteti az egykori szĂŠlhĂĄmost. Wallenberg anyja kevert zsidĂł volt, aki az iskolĂĄban kĂśzepes eredmĂŠnyt felmutatĂł fiacskĂĄjĂĄt ĂźgyvĂŠdnek szĂĄnta, de Raoulnak nem volt kedve ehhez a pĂĄlyĂĄhoz. ÉpĂ­tĂŠszetet tanult az USA-ban nĂŠhĂĄny ĂŠvig, de ez a pĂĄlya sem Ă­zlett neki ĂŠs Ă­gy a nagyapja DĂŠl-AfrikĂĄba kĂźldte, ahol hĂĄztartĂĄsi berendezĂŠseket ĂŠs vegyi anyagokat ĂĄrusĂ­tott. Itt talĂĄlkozott a bankvilĂĄggal a nagyapja ismerõseinek a kĂśzvetĂ­tĂŠsĂŠvel, de tĂşl unalmasnak ĂŠs komplikĂĄltnak talĂĄlta ezt a szakmĂĄt is ĂŠs egy a nagyapjĂĄnak Ă­rt levĂŠlben jelzi: " erĂľs vĂĄgyam van, hogy pĂŠnzt szerezzek, nagyon sok pĂŠnzt." ValĂłszĂ­nĂťleg itt mĂĄr megmutatkozott a kis Wallenberg kĂşfĂĄr jelleme. 1941-ben a rokonsĂĄgĂĄn keresztĂźl munkĂĄt kapott egy kereskedelmi cĂŠgnĂŠl 5-6 alkalmazottal Budapesten, mely ĂŠlelmiszer kereskedelmet folytatott MagyarprszĂĄg ĂŠs SvĂŠdorszĂĄg kĂśzĂśtt. Ezen idõszak alatt Wallenberg csupĂĄn kĂŠt alkalommal tartĂłzkodott MagyarorszĂĄgon nĂŠhĂĄny hĂŠtig. 1944-ben az amerikai cionista szervezet a War Refugee Board ĂŠs a World Jewish Congress SkandinĂĄviĂĄban elhatĂĄrozta, hogy egy szemĂŠlyt kĂźld a semleges SvĂŠdorszĂĄgbĂłl bizonyos akciĂłkhoz. A nĂŠmetek ugyanis tiszteletben tartottĂĄk a semleges orszĂĄgok diplomatĂĄit. Raoul Wallenberget tĂĄmogatta az OSS (Office for Strategic Services, a CIA elõdje), egy magyar zsidĂł kereskedõ Koloman Lauers ĂŠs egy svĂŠd hajĂłzĂĄsi tulajdonos, valamint Herschel Johnson amerikai miniszter. A felsorolt szemĂŠlyeknek egyĂŠni ĂŠrdekeik fĂťzĂľdtek a tervezett akciĂłkhoz, mert Koloman Lauer ĂŠs Sven SalĂŠn kereskedĂľknek Ăźzleti ĂŠrdekeltsĂŠgeik voltak MagyarorszĂĄgon, melyet Wallenberg tervezett akciĂłival akartak kimenteni MagyarorszĂĄgrĂłl. A svĂŠd fõrabbi Ehrenpreis elõbb nem tĂĄmogatta Wallenberg kĂźldetĂŠsĂŠt, de kĂŠsĂľbb valakik meggyĂľztĂŠk. MegjegyzendĂľ, hogy a svĂĄjci diplomĂĄciai testĂźlet mĂĄr kĂŠt ĂŠvvel korĂĄbban 1942-ben osztogatta az Ăşgynevezett „Palesztina-jogosĂ­tvĂĄnyt”, melynek tulajdonosai kivĂĄndorolhattak PalesztĂ­nĂĄba, a hĂĄborĂş befejezĂŠsĂŠig Ăśsszesen 40.000 darab okmĂĄnyt adtak ki. Ehhez a szĂĄmhoz csatlakozott a Wallenberg ĂĄltal kiĂĄllĂ­tott szerĂŠny 4500 svĂŠd vĂŠdĂľdokument (Schutz Pass, a szerk. kĂŠpen). TehĂĄt Raoul Wallenberg, mint titkos amerikai ĂźgynĂśk ĂŠrkezett MagyarorszĂĄgra a semleges SvĂŠdorszĂĄg kĂśzremĂťkĂśdĂŠsĂŠvel. Az ĂĄtĂ­rt legĂşjabb svĂŠd dokumentumok megjegyzik, hogy a SzĂĄlasi-kormĂĄny tovĂĄbb folytatta az egyĂźttmĂťkĂśdĂŠst a zsidĂłk mentĂľakciĂłjĂĄt illetĂľen, hogy egy szĂŠles nemzetkĂśzi elismerĂŠst harcoljanak ki. A vĂŠdþútlevĂŠl tulajdonosait elismertĂŠk mint kĂźlfĂśldi ĂĄllampolgĂĄrokat ĂŠs SzĂĄlasi mindezeket elismertette a nyilas kormĂĄnnyal - olvashatjuk a svĂŠd WikipĂŠdiĂĄn. Egy mĂĄsik svĂŠd diplomata Per Anger Ă­rta a kĂśnyvĂŠben, hogy a SzĂĄlasi-kormĂĄny engedĂŠlyezett 5000 vĂŠdõ Ăştlevelet, amihez jĂśttek mĂŠg a csalĂĄdtagok. TĂśbb tanĂş vallomĂĄsa szerint Wallenberg 1945 januĂĄrjĂĄban Debrecenbe akart utazni ĂŠs az oroszokkal tĂĄrgyalni. Az autĂłjĂĄt megtĂśmtĂŠk nagyobb mennyisĂŠgĂť arannyal ĂŠs gyĂŠmĂĄnttal, de egy jelentõs mennyisĂŠgĂť kincset hĂĄtrahagyott a Hazai Bank szĂŠfjeiben. A kocsijĂĄban hatalmas mennyisĂŠgĂť pĂŠnzt tartott - nyilatkozta Langfelder, a sofĂľrje. TehĂĄt Wallenberg mentette a magyar nĂŠptĂľl elorozott ĂŠrtĂŠkek aranyba ĂŠs brilliĂĄnsokba realizĂĄlt kincseit, melyek zsidĂł tulajdonban halmozĂłdtak fel. A kĂŠp szĂŠp lassan kezd kivilĂĄgosodni ĂŠs a SzĂĄlasi-kormĂĄnyra rĂĄtapasztott tĂśmĂŠnytelen rĂĄgalom is kezd lehullani. De mit szĂłlnak ehhez a magyarorszĂĄgi zsidĂł szervezetek? - akik nem szĂźntek meg ĂłcsĂĄrolni a magyarsĂĄgot mĂĄig sem. (tudĂłsĂ­tĂłnktĂłl)


TIPIKUS ZSIDÓ HAZUGSÁGOK
„Egy rĂśvidebb stockholmi kitĂŠrĂľ utĂĄn nagyapja tovĂĄbbi „tanulmĂĄnyi utakra” kĂźldte elĂľszĂśr DĂŠl-AfrikĂĄba, ahol a kĂźlĂśnbĂśzĂľ ĂŠpĂ­tĂľ- ĂŠs vegyipari cikkek kereskedelmĂŠvel ismerkedett, majd a palesztinai HaifĂĄba, ahol egy holland ĂŠrdekeltsĂŠgĂť banknĂĄl dolgozott, mint gyakornok. Itt kerĂźlt elĂľszĂśr kapcsolatba a NĂŠmetorszĂĄgbĂłl elmenekĂźlt zsidĂłkkal.” (wikipĂŠdia)

A hazai magyar nyelvĂť Wallenberg irodalom tĂśbb kĂśnyvtĂĄri polcot megtĂśltene, sajnos ezek tele vannak hazugsĂĄgokkal. Most csak kĂŠt aprĂł hazugsĂĄgra hĂ­vjuk fel a figyelmet, a fentieken kĂ­vĂźl. A WikipĂŠdia arra hivatkozik, ĂŠvszĂĄm nĂŠlkĂźl, hogy Wallenberg a hĂĄborĂş elĂľtt PalesztinĂĄban is megfordult. Ez igaz is, mert az Új Élet 1945-Ăśs vagy 1946-os szĂĄma (most nincs idĂľnk kikeresni, mert bennĂźnket a magyar Ăźgyek ĂŠrdekelnek elsĂľsorban) megĂ­rta, hogy a fiatal ĂŠs bohĂŠm Wallenberg PalesztinĂĄban is folytatott kisebb kereskedelmi tanulmĂĄnyokat, de amit a lexikon Ă­r, hogy ott „talĂĄlkozott” volna NĂŠmetorszĂĄgbĂłl menekĂźlt zsidĂłkkal, az egy hazugsĂĄg. Ugyanis a nĂŠmetorszĂĄgi zsidĂłk 1938-tĂłl kezdve elsĂľsorban AmerikĂĄba, DĂŠl-AmerikĂĄba ĂŠs mĂĄshovĂĄ mentek, eszĂźkbe sem jutott az angolok ĂĄltal megszĂĄllt PalesztĂ­nĂĄba menni, ami akkor hĂĄborĂşs Ăśvezet volt, ahol nekik semmi lehetĂľsĂŠgĂźk akkor mĂŠg nem lett volna, egy jobb ĂŠletre. El kell csak olvasni TĂĄbori PĂĄl: PalesztĂ­na cĂ­mĂť kĂśnyvĂŠt, amely elĂŠg jĂłl bemutatja a hĂĄborĂş elĂľtti viszonyokat. A lexikon azt sugallja, mintha Wallenbergben mĂĄr akkor „megmozdult” volna az embermentĂľ hajlam, ami egy hazugsĂĄg. Ugyanis a nagy embermentĂľ a gazdag pesti zsidĂłktĂłl pĂŠnzt kĂŠrt ĂŠs aranyakat, azt igĂŠrve nekik, hogy szerez nekik menlevelet. Ezeket a svĂŠd menleveleket a SzĂĄlasi-kormĂĄny eleinte elismerte, hogy a semleges svĂŠd ĂĄllam bizalmĂĄt elnyerjĂŠk, ilyen megfontolĂĄsbĂłl tekintettek SvĂĄjcra is. Csakhogy a nyilasok megtudtĂĄk, hogy a zsidĂłk ezeket a menleveleket is hamisĂ­tottĂĄk ĂŠs akkor azokat lefogtĂĄk, akik ilyen hamis papĂ­rokkal akartĂĄk kimenteni magukat az igazoltatĂĄsok alĂłl. TehĂĄt a nyilas hatĂłsĂĄgok tĂśrvĂŠnyesen jĂĄrtak el velĂźk szemben. Wallenbergnek amolyan magĂĄncsempĂŠszetei voltak ezek az Ăźgyek, hiszen a SzĂĄlasi-kormĂĄny nem deportĂĄlta a zsidĂłkat, csak munkaszolgĂĄlatra vitte egy rĂŠszĂźket. TehĂĄt az az aljas vĂĄd, amit 1994-ben a vĂĄrbeli kiĂĄllĂ­tĂĄson ĂĄllĂ­tottak Ă­rĂĄsban, miszerint a nyilasok Ăşgymond 25 ezer zsidĂłt „lĂľttek a DunĂĄba” szemenszedett hazugsĂĄg. Mint ahogy azok a kommunista filmek is azok, ahol a nyilas katonĂĄk levetettĂŠk velĂźk a cipĂľjĂźket, mielĂľtt a DunĂĄba lĂľttĂŠk volna Ăľket, ez is egy hatalmas hazugsĂĄg. VĂŠgezetĂźl a zsidĂłk mĂŠlyen hallgatnak arrĂłl, hogy a Duna mettĂľl-medig be volt fagyva (1945 januĂĄr), amit a korabeli idĂľjĂĄrĂĄsjelentĂŠsekbĂľl le lehet ma is ellenĂľrizni. Hogy lehet az, hogy egyetlen zsidĂł hullĂĄt sem fogtak ki a DunĂĄbĂłl? Vagy nem azonosĂ­tottĂĄk Ăľket, ha esetleg voltak is ilyen esetek. ArrĂłl viszont tudunk, hogy egykori „tĂşlĂŠlĂľk” azt mesĂŠltĂŠk, hogy mielĂľtt a lĂśvĂŠs ĂŠrte volna Ăľket, akkor Ăľk elĂľre bevetettĂŠk magukat a DunĂĄba ĂŠs kĂŠsĂľbb kiĂşsztak.


Link