Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A SVÉDEK TOVÁBB VETKÕZTETIK WALLENBERGET
Kicsit régi, de poroljuk le! Én még vizsgálgatnám a "katolikus" Opus Dei vonalat is, ha már "svéd".
Mintha a svédek kedvet kaptak volna Raoul Wallenberg múltjának tisztázásához a róla írt könyv kapcsán, a Wikipédia svéd oldala is levetkõzteti az egykori szélhámost. Wallenberg anyja kevert zsidó volt, aki az iskolában közepes eredményt felmutató fiacskáját ügyvédnek szánta, de Raoulnak nem volt kedve ehhez a pályához. Építészetet tanult az USA-ban néhány évig, de ez a pálya sem ízlett neki és így a nagyapja Dél-Afrikába küldte, ahol háztartási berendezéseket és vegyi anyagokat árusított. Itt találkozott a bankvilággal a nagyapja ismerõseinek a közvetítésével, de túl unalmasnak és komplikáltnak találta ezt a szakmát is és egy a nagyapjának írt levélben jelzi: " erõs vágyam van, hogy pénzt szerezzek, nagyon sok pénzt." Valószínûleg itt már megmutatkozott a kis Wallenberg kúfár jelleme. 1941-ben a rokonságán keresztül munkát kapott egy kereskedelmi cégnél 5-6 alkalmazottal Budapesten, mely élelmiszer kereskedelmet folytatott Magyarprszág és Svédország között. Ezen idõszak alatt Wallenberg csupán két alkalommal tartózkodott Magyarországon néhány hétig. 1944-ben az amerikai cionista szervezet a War Refugee Board és a World Jewish Congress Skandináviában elhatározta, hogy egy személyt küld a semleges Svédországból bizonyos akciókhoz. A németek ugyanis tiszteletben tartották a semleges országok diplomatáit. Raoul Wallenberget támogatta az OSS (Office for Strategic Services, a CIA elõdje), egy magyar zsidó kereskedõ Koloman Lauers és egy svéd hajózási tulajdonos, valamint Herschel Johnson amerikai miniszter. A felsorolt személyeknek egyéni érdekeik fûzõdtek a tervezett akciókhoz, mert Koloman Lauer és Sven Salén kereskedõknek üzleti érdekeltségeik voltak Magyarországon, melyet Wallenberg tervezett akcióival akartak kimenteni Magyarországról. A svéd fõrabbi Ehrenpreis elõbb nem támogatta Wallenberg küldetését, de késõbb valakik meggyõzték. Megjegyzendõ, hogy a svájci diplomáciai testület már két évvel korábban 1942-ben osztogatta az úgynevezett „Palesztina-jogosítványt”, melynek tulajdonosai kivándorolhattak Palesztínába, a háború befejezéséig összesen 40.000 darab okmányt adtak ki. Ehhez a számhoz csatlakozott a Wallenberg által kiállított szerény 4500 svéd védõdokument (Schutz Pass, a szerk. képen). Tehát Raoul Wallenberg, mint titkos amerikai ügynök érkezett Magyarországra a semleges Svédország közremûködésével. Az átírt legújabb svéd dokumentumok megjegyzik, hogy a Szálasi-kormány tovább folytatta az együttmûködést a zsidók mentõakcióját illetõen, hogy egy széles nemzetközi elismerést harcoljanak ki. A védõútlevél tulajdonosait elismerték mint külföldi állampolgárokat és Szálasi mindezeket elismertette a nyilas kormánnyal - olvashatjuk a svéd Wikipédián. Egy másik svéd diplomata Per Anger írta a könyvében, hogy a Szálasi-kormány engedélyezett 5000 védõ útlevelet, amihez jöttek még a családtagok. Több tanú vallomása szerint Wallenberg 1945 januárjában Debrecenbe akart utazni és az oroszokkal tárgyalni. Az autóját megtömték nagyobb mennyiségû arannyal és gyémánttal, de egy jelentõs mennyiségû kincset hátrahagyott a Hazai Bank széfjeiben. A kocsijában hatalmas mennyiségû pénzt tartott - nyilatkozta Langfelder, a sofõrje. Tehát Wallenberg mentette a magyar néptõl elorozott értékek aranyba és brilliánsokba realizált kincseit, melyek zsidó tulajdonban halmozódtak fel. A kép szép lassan kezd kivilágosodni és a Szálasi-kormányra rátapasztott töménytelen rágalom is kezd lehullani. De mit szólnak ehhez a magyarországi zsidó szervezetek? - akik nem szüntek meg ócsárolni a magyarságot máig sem. (tudósítónktól)
TIPIKUS ZSIDÓ HAZUGSÁGOK
„Egy rövidebb stockholmi kitérõ után nagyapja további „tanulmányi utakra” küldte elõször Dél-Afrikába, ahol a különbözõ építõ- és vegyipari cikkek kereskedelmével ismerkedett, majd a palesztinai Haifába, ahol egy holland érdekeltségû banknál dolgozott, mint gyakornok. Itt került elõször kapcsolatba a Németországból elmenekült zsidókkal.” (wikipédia)
A hazai magyar nyelvû Wallenberg irodalom több könyvtári polcot megtöltene, sajnos ezek tele vannak hazugságokkal. Most csak két apró hazugságra hívjuk fel a figyelmet, a fentieken kívül. A Wikipédia arra hivatkozik, évszám nélkül, hogy Wallenberg a háború elõtt Palesztinában is megfordult. Ez igaz is, mert az Új Élet 1945-ös vagy 1946-os száma (most nincs idõnk kikeresni, mert bennünket a magyar ügyek érdekelnek elsõsorban) megírta, hogy a fiatal és bohém Wallenberg Palesztinában is folytatott kisebb kereskedelmi tanulmányokat, de amit a lexikon ír, hogy ott „találkozott” volna Németországból menekült zsidókkal, az egy hazugság. Ugyanis a németországi zsidók 1938-tól kezdve elsõsorban Amerikába, Dél-Amerikába és máshová mentek, eszükbe sem jutott az angolok által megszállt Palesztínába menni, ami akkor háborús övezet volt, ahol nekik semmi lehetõségük akkor még nem lett volna, egy jobb életre. El kell csak olvasni Tábori Pál: Palesztína címû könyvét, amely elég jól bemutatja a háború elõtti viszonyokat. A lexikon azt sugallja, mintha Wallenbergben már akkor „megmozdult” volna az embermentõ hajlam, ami egy hazugság. Ugyanis a nagy embermentõ a gazdag pesti zsidóktól pénzt kért és aranyakat, azt igérve nekik, hogy szerez nekik menlevelet. Ezeket a svéd menleveleket a Szálasi-kormány eleinte elismerte, hogy a semleges svéd állam bizalmát elnyerjék, ilyen megfontolásból tekintettek Svájcra is. Csakhogy a nyilasok megtudták, hogy a zsidók ezeket a menleveleket is hamisították és akkor azokat lefogták, akik ilyen hamis papírokkal akarták kimenteni magukat az igazoltatások alól. Tehát a nyilas hatóságok törvényesen jártak el velük szemben. Wallenbergnek amolyan magáncsempészetei voltak ezek az ügyek, hiszen a Szálasi-kormány nem deportálta a zsidókat, csak munkaszolgálatra vitte egy részüket. Tehát az az aljas vád, amit 1994-ben a várbeli kiállításon állítottak írásban, miszerint a nyilasok úgymond 25 ezer zsidót „lõttek a Dunába” szemenszedett hazugság. Mint ahogy azok a kommunista filmek is azok, ahol a nyilas katonák levetették velük a cipõjüket, mielõtt a Dunába lõtték volna õket, ez is egy hatalmas hazugság. Végezetül a zsidók mélyen hallgatnak arról, hogy a Duna mettõl-medig be volt fagyva (1945 január), amit a korabeli idõjárásjelentésekbõl le lehet ma is ellenõrizni. Hogy lehet az, hogy egyetlen zsidó hullát sem fogtak ki a Dunából? Vagy nem azonosították õket, ha esetleg voltak is ilyen esetek. Arról viszont tudunk, hogy egykori „túlélõk” azt mesélték, hogy mielõtt a lövés érte volna õket, akkor õk elõre bevetették magukat a Dunába és késõbb kiúsztak.
Link
Mintha a svédek kedvet kaptak volna Raoul Wallenberg múltjának tisztázásához a róla írt könyv kapcsán, a Wikipédia svéd oldala is levetkõzteti az egykori szélhámost. Wallenberg anyja kevert zsidó volt, aki az iskolában közepes eredményt felmutató fiacskáját ügyvédnek szánta, de Raoulnak nem volt kedve ehhez a pályához. Építészetet tanult az USA-ban néhány évig, de ez a pálya sem ízlett neki és így a nagyapja Dél-Afrikába küldte, ahol háztartási berendezéseket és vegyi anyagokat árusított. Itt találkozott a bankvilággal a nagyapja ismerõseinek a közvetítésével, de túl unalmasnak és komplikáltnak találta ezt a szakmát is és egy a nagyapjának írt levélben jelzi: " erõs vágyam van, hogy pénzt szerezzek, nagyon sok pénzt." Valószínûleg itt már megmutatkozott a kis Wallenberg kúfár jelleme. 1941-ben a rokonságán keresztül munkát kapott egy kereskedelmi cégnél 5-6 alkalmazottal Budapesten, mely élelmiszer kereskedelmet folytatott Magyarprszág és Svédország között. Ezen idõszak alatt Wallenberg csupán két alkalommal tartózkodott Magyarországon néhány hétig. 1944-ben az amerikai cionista szervezet a War Refugee Board és a World Jewish Congress Skandináviában elhatározta, hogy egy személyt küld a semleges Svédországból bizonyos akciókhoz. A németek ugyanis tiszteletben tartották a semleges országok diplomatáit. Raoul Wallenberget támogatta az OSS (Office for Strategic Services, a CIA elõdje), egy magyar zsidó kereskedõ Koloman Lauers és egy svéd hajózási tulajdonos, valamint Herschel Johnson amerikai miniszter. A felsorolt személyeknek egyéni érdekeik fûzõdtek a tervezett akciókhoz, mert Koloman Lauer és Sven Salén kereskedõknek üzleti érdekeltségeik voltak Magyarországon, melyet Wallenberg tervezett akcióival akartak kimenteni Magyarországról. A svéd fõrabbi Ehrenpreis elõbb nem támogatta Wallenberg küldetését, de késõbb valakik meggyõzték. Megjegyzendõ, hogy a svájci diplomáciai testület már két évvel korábban 1942-ben osztogatta az úgynevezett „Palesztina-jogosítványt”, melynek tulajdonosai kivándorolhattak Palesztínába, a háború befejezéséig összesen 40.000 darab okmányt adtak ki. Ehhez a számhoz csatlakozott a Wallenberg által kiállított szerény 4500 svéd védõdokument (Schutz Pass, a szerk. képen). Tehát Raoul Wallenberg, mint titkos amerikai ügynök érkezett Magyarországra a semleges Svédország közremûködésével. Az átírt legújabb svéd dokumentumok megjegyzik, hogy a Szálasi-kormány tovább folytatta az együttmûködést a zsidók mentõakcióját illetõen, hogy egy széles nemzetközi elismerést harcoljanak ki. A védõútlevél tulajdonosait elismerték mint külföldi állampolgárokat és Szálasi mindezeket elismertette a nyilas kormánnyal - olvashatjuk a svéd Wikipédián. Egy másik svéd diplomata Per Anger írta a könyvében, hogy a Szálasi-kormány engedélyezett 5000 védõ útlevelet, amihez jöttek még a családtagok. Több tanú vallomása szerint Wallenberg 1945 januárjában Debrecenbe akart utazni és az oroszokkal tárgyalni. Az autóját megtömték nagyobb mennyiségû arannyal és gyémánttal, de egy jelentõs mennyiségû kincset hátrahagyott a Hazai Bank széfjeiben. A kocsijában hatalmas mennyiségû pénzt tartott - nyilatkozta Langfelder, a sofõrje. Tehát Wallenberg mentette a magyar néptõl elorozott értékek aranyba és brilliánsokba realizált kincseit, melyek zsidó tulajdonban halmozódtak fel. A kép szép lassan kezd kivilágosodni és a Szálasi-kormányra rátapasztott töménytelen rágalom is kezd lehullani. De mit szólnak ehhez a magyarországi zsidó szervezetek? - akik nem szüntek meg ócsárolni a magyarságot máig sem. (tudósítónktól)
TIPIKUS ZSIDÓ HAZUGSÁGOK
„Egy rövidebb stockholmi kitérõ után nagyapja további „tanulmányi utakra” küldte elõször Dél-Afrikába, ahol a különbözõ építõ- és vegyipari cikkek kereskedelmével ismerkedett, majd a palesztinai Haifába, ahol egy holland érdekeltségû banknál dolgozott, mint gyakornok. Itt került elõször kapcsolatba a Németországból elmenekült zsidókkal.” (wikipédia)
A hazai magyar nyelvû Wallenberg irodalom több könyvtári polcot megtöltene, sajnos ezek tele vannak hazugságokkal. Most csak két apró hazugságra hívjuk fel a figyelmet, a fentieken kívül. A Wikipédia arra hivatkozik, évszám nélkül, hogy Wallenberg a háború elõtt Palesztinában is megfordult. Ez igaz is, mert az Új Élet 1945-ös vagy 1946-os száma (most nincs idõnk kikeresni, mert bennünket a magyar ügyek érdekelnek elsõsorban) megírta, hogy a fiatal és bohém Wallenberg Palesztinában is folytatott kisebb kereskedelmi tanulmányokat, de amit a lexikon ír, hogy ott „találkozott” volna Németországból menekült zsidókkal, az egy hazugság. Ugyanis a németországi zsidók 1938-tól kezdve elsõsorban Amerikába, Dél-Amerikába és máshová mentek, eszükbe sem jutott az angolok által megszállt Palesztínába menni, ami akkor háborús övezet volt, ahol nekik semmi lehetõségük akkor még nem lett volna, egy jobb életre. El kell csak olvasni Tábori Pál: Palesztína címû könyvét, amely elég jól bemutatja a háború elõtti viszonyokat. A lexikon azt sugallja, mintha Wallenbergben már akkor „megmozdult” volna az embermentõ hajlam, ami egy hazugság. Ugyanis a nagy embermentõ a gazdag pesti zsidóktól pénzt kért és aranyakat, azt igérve nekik, hogy szerez nekik menlevelet. Ezeket a svéd menleveleket a Szálasi-kormány eleinte elismerte, hogy a semleges svéd állam bizalmát elnyerjék, ilyen megfontolásból tekintettek Svájcra is. Csakhogy a nyilasok megtudták, hogy a zsidók ezeket a menleveleket is hamisították és akkor azokat lefogták, akik ilyen hamis papírokkal akarták kimenteni magukat az igazoltatások alól. Tehát a nyilas hatóságok törvényesen jártak el velük szemben. Wallenbergnek amolyan magáncsempészetei voltak ezek az ügyek, hiszen a Szálasi-kormány nem deportálta a zsidókat, csak munkaszolgálatra vitte egy részüket. Tehát az az aljas vád, amit 1994-ben a várbeli kiállításon állítottak írásban, miszerint a nyilasok úgymond 25 ezer zsidót „lõttek a Dunába” szemenszedett hazugság. Mint ahogy azok a kommunista filmek is azok, ahol a nyilas katonák levetették velük a cipõjüket, mielõtt a Dunába lõtték volna õket, ez is egy hatalmas hazugság. Végezetül a zsidók mélyen hallgatnak arról, hogy a Duna mettõl-medig be volt fagyva (1945 január), amit a korabeli idõjárásjelentésekbõl le lehet ma is ellenõrizni. Hogy lehet az, hogy egyetlen zsidó hullát sem fogtak ki a Dunából? Vagy nem azonosították õket, ha esetleg voltak is ilyen esetek. Arról viszont tudunk, hogy egykori „túlélõk” azt mesélték, hogy mielõtt a lövés érte volna õket, akkor õk elõre bevetették magukat a Dunába és késõbb kiúsztak.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. March 07. 19:55:15
#2 |
Detonator
- 2014. March 07. 20:34:44
#3 |
keepfargo
- 2014. March 07. 20:47:42
#4 |
Kore
- 2014. March 07. 20:50:29
#5 |
keepfargo
- 2014. March 07. 21:00:29
#6 |
Kore
- 2014. March 07. 21:00:38
#7 |
Kore
- 2014. March 07. 21:03:53
#8 |
keepfargo
- 2014. March 07. 21:43:50
#9 |
talpi
- 2014. March 08. 08:30:02
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.