Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szex és az új világrend.
Dr. Lawrence Dunegan amerikai orvos 1969. március 20‐án részt vett egy gyermekorvosok számára tartott
szakmai konferencián Pittsburgh‐ben, ahol az egyik elõadó Dr. Richard Day egyetemi tanár volt. Dr. Day
mintegy 80 fõnyi orvosokból álló hallgatóságának rendkívüli témájú elõadást tartott. Beszéde elõtt felkérte
hallgatóit, hogy se jegyzeteket, se magnófelvételeket ne készítsenek és vegyék bizalmas jellegû belsõ
tájékoztatásnak mondanivalóját. Dr. Dunegan egyike volt a hallgatóknak és 1988‐ban Randy Engel kérésére
emlékezetbõl felidézte, és szalagra rögzítette, amit 1969‐ben hallott. Dr. Day nem annyira a múlttal
foglalkozott, sokkal inkább a jövõt vázolta fel. Elõadásának célja az volt, hogy felkészítse az orvosokat a várható
változásokra, és ily módon megkönnyítse alkalmazkodásukat az új helyzethez. Meg volt róla gyõzõdve, hogy
információival segíti orvoskollégáit. Dr. Day állandóan hangsúlyozta, hogy az embereknek hozzá kell szokniuk a
folyamatos változáshoz, mert semmi nem marad a jelenlegi állapotában. Gyakran ismételte: ?az emberek
annyira bíznak egymásban, hogy fel sem teszik a legfontosabb kérdéseket.? Többször is elmondta: ?Mindennek
két célja van. Egyik az állítólagos cél, amely elfogadhatóvá teszi a változást az emberek számára és van egy
másik, az igazi cél, amely valójában az új rendszer létrehozását segíti elõ.? Hozzáfûzte azt is, hogy ?nincs más
lehetõség az emberiség számára.?
A népszaporulat ellenõrzése
Dr. Day ebben az idõben aktívan részt vett a népességszaporulat ellenõrzésére törekvõ csoportok
tevékenységében. Elmondotta, hogy a lakosság létszáma túlságosan gyorsan nõ, éppen ezért a Föld lakóinak a
számát korlátozni kell, mert különben nem marad elég élettér az emberiség számára. Nemcsak az élelmiszer
ellátás biztosításához fog hiányozni az elegendõ termõföld, de a hulladékok is oly mértékben szennyezik a
Földet, hogy lakhatatlanná válik.
Az embereknek nem engedik majd meg, hogy csupán azért legyenek utódaik, mert akarják, vagy azért mert
könnyelmûek voltak. Ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a házaspároknak egy gyerekük legyen, és csak a
kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kiválasztottaknak lehet három. Az átlagembereknek a két gyermeket
engedélyezik. Ez a születésszabályozási mérce abból adódik, hogy a nulla népességnövekedéshez 2,1 gyerek
szükséges családonként. Ez azt is jelenti, hogy csak minden tizedik házaspárnak lehet három gyereke. Világossá
vált, hogy a népesség‐ellenõrzés nem egyszerûen születésszabályozást jelent. Valójában a világ lakosságának a
korlátozásáról van szó.
A szexuális kapcsolat átértékelése
A cél olyan szexuális magatartás kialakítása, amely nincs kapcsolatban a fogamzással, továbbá olyan
gyermeknemzési gyakorlat elterjesztése, amely nincs kapcsolatban a szexszel. Dr. Day szerint el kell választani a
szexualitást szaporodástól. Mivel a szex örömet okoz és túl erõs rá a késztetés, ezért nem várható, hogy az
emberek lemondjanak róla. Bizonyos, az élelmiszerbe és a vízbe elhelyezett hatóanyagokkal lehet csökkenteni a
nemi vágyat, de ez nem praktikus. Ezért a háttérhatalom stratégái azt a megoldást választották, hogy
csökkentés helyett inkább növeljék a szexuális aktivitást, de oly módon, hogy az ne eredményezzen fogamzást.
Ezért az elsõ szempont, amit megvizsgáltak, az a terhesség‐megelõzés. Ezt erõteljesen népszerûsítik majd.
Tudatilag annyira összekapcsolják a védekezést és a szexuális tevékenységet, hogy az emberek szinte
ösztönösen alkalmazni fogják a fogamzásgátló eszközöket, amikor szexuális kapcsolatra készülnek. Ezért
gondoskodnak arról, hogy a különbözõ terhesség megelõzõ eszközök és módszerek ismertek és könnyen
elérhetõek legyenek. Az ilyen eszközöket minden patikában és kozmetikai üzletben jól látható helyre teszik ki,
együtt a cigarettával és a rágógumival. Ez a fajta nyíltság azt sugalmazza majd fiataloknak és felnõtteknek
egyaránt, hogy az ilyen védekezõ eszközök az élet természetes tartozékai. Ezt kiegészítik azzal, hogy az
iskolákban könnyen elérhetõek lesznek az úgynevezett szexuális nevelés keretében.
Szexuális nevelés, mint a világkormányzat eszköze
A szexuális nevelés célja hozzászoktatni a fiatalokat ahhoz, hogy a nemi élet és a fogamzásgátlás összetartozik.
Ezt tudatukba kell vésni, mielõtt megkezdik az aktív szexuális életet. Dr. Day elõadása és Dr. Dunegan
visszaemlékezése között eltelt 19 évben az Egyesült Államok számos iskolájában ?iskolai klinikákat? hoztak
létre, amelyek elsõsorban terhesség megelõzéssel, születésszabályozással és a népszaporulat kontrolljával
foglalkoztak. Az egyik cél az volt, hogy a szexualitás és a fogamzás elleni védekezés össze legyen kapcsolva, és
az iskolai megerõsítés nyomán a házasságban is folytatódjék. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknemzés
felelõsségétõl megszabadított szexuális kapcsolat csökkentse magának a házasságnak is a jelentõségét. Ilyen
kapcsolatot könnyedén lehet házasságon kívül is folytatni. Nyilvánvaló, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik
elõnyben részesítik a házastársi kapcsolatot, de a többség ezt már nem fogja a rendszeres nemi élet
elõfeltételének tekinteni.
Dr. Day természetesen az abortuszra is kitért és hangsúlyozta, hogy az nem minõsül többé bûncselekménynek,
hanem elfogadott és normális jelenség lesz. Az abortuszt közpénzbõl fogják finanszírozni azok számára, akiknek
ehhez nincs pénzük. A védekezõ eszközöket szintén közköltségen biztosítják, hogy anyagi okokból senkinek se
kelljen lemondania róluk. Ha az iskolai szexuális felvilágosító programok korai terhességhez vezetnek, az se
okoz problémát. Azok a szülõk, akik erkölcsi vagy vallási alapon ellenzik az abortuszt, ilyen esetben ‐
szükségmegoldásként ‐ elfogadják, mert nem akarják, hogy gyermeklányuk terhes maradjon. Ez lehetõvé teszi
az abortusszal szembeni társadalmi ellenállás megtörését.
A homoszekszualitás bátorítása
A háttérhatalom hosszú távú társadalom‐átalakító programját beavatottként ismerõ Dr. Day közölte: támogatni
fogják a homoszexualitást, és az embereknek meg lesz engedve, hogy azonos nemûekkel létesítsenek nemi
kapcsolatot. Nem kell többé az ilyen fajta hajlamot elrejteni. Az idõsebb embereket is bátorítani fogják, hogy
aktív szexuális életet éljenek még idõs korban is. Mindenkinek meg fogják engedni, hogy tetszése szerint
élvezhesse a nemi életet. Semmi nem lesz tiltva.
Dr. Day ezzel kapcsolatban külön kitért az öltözködésre. Ennek sokkal izgatóbbá és provokatívabbá kell válnia.
1969‐ben már meghódította a nyugati világot a miniszoknya és a harisnyanadrág. Dr. Day a következõket
mondta: ?Nem csak az teszi az öltözködést szexuálisan csábítóvá, ha az eddig szokásosnál jóval nagyobb
testrész válik láthatóvá. Más, kifinomult fogások is izgatóak lehetnek.? Itt számításba jöhet a ruha kivágása,
anyaga, átláthatósága, elhelyezkedése, stb.
Azóta természetesen már meghódította a világot a farmer, amely szorosan testhezálló változatban megfelelõen
irányítja a szemet bizonyos anatómiai részekre Ugyancsak elkövetkezett az ?égesd el a melltartódat? divatja is.
A megtermékenyüléssel kapcsolatos technológiákat is kifejlesztik. Mivel a szexualitás el lesz különítve a
szaporodástól, ezért bátorítva lesz nemcsak az, hogy az utódok nemzése nélkül lehessen nemi életet élni,
hanem az is, hogy normális szexuális élet nélkül lehessen utódokhoz jutni. Ezt laboratóriumokban a
legkülönfélébb technikák alkalmazásával érik el.
A családok létszámát korlátozzák.
E célból megkönnyítik a válást. Általánossá teszik, hogy az emberek többsége élete során többször is
házasodjék. Sokan lesznek olyanok, akik egyáltalán nem lépnek házastársi kapcsolatra. Az úgynevezett "single",
vagyis egyedülálló emberek hotelekben fognak lakni, és kollektívan együtt élni. Ez olyannyira megszokottá válik,
hogy ezzel kapcsolatban már nem tesznek fel kérdéseket az emberek.
Lényegesen több nõ fog az otthonától távol munkát vállalni. Úgy alakítják a munkakörülményeket, hogy sok
férfinak a lakóhelyétõl távol lévõ városokban kelljen dolgoznia. Ez megnehezíti majd a családok együtt
maradását. A házassági kapcsolatok kevésbé lesznek stabilak és csökken majd az emberek hajlandósága arra,
hogy gyermekeket akarjanak. Ennek eredményeként kisebbek lesznek a családok. Arra is törekedni fognak,
hogy miközben az egyik házastársnak távol kell lennie, sokat kell utaznia, addig a másik az otthonához legyen
kötve munkája által. Ez elõsegíti a kívánt hatást, vagyis a házastársi kapcsolat elgyöngülését.
Eutanázia és a könyörületi halálba‐segítés.
Mindenkinek csak addig lesz joga élni, amíg hasznos az élete. Az öregember már terhet jelent. Ezért arra kell
nevelni az idõseket, hogy fogadják el a halált. Megfelelõ idõpontban korlátozzák az emberi életet. Amikor már
valaki nem munkaképes, és nem járul hozzá a társadalom fenntartásához, akkor félre kell állnia, és át kell adnia
a helyét a következõ nemzedéknek.
A feleslegessé vált öregektõl úgyis meg lehet válni, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat nem vehetnek
igénybe. E célból szükséges az egészségügyi ellátás költségeinek a nagyarányú megemelése. Az orvosi
szolgáltatásokat munkaviszonyhoz kell kapcsolni, és jelenõsen meg kell drágítani, hogy bizonyos kor után az
emberek ne engedhessék meg maguknak, kivéve, ha jómódúak, vagy kifejezetten gazdagok. El kell ültetni a
fiatalok fejében, hogy az öreg emberek eltartása méltánytalan teher rájuk nézve. Így el lehet fogadtatni velük
szüleik humánus és méltóságteljes halálba‐segítését. Például el lehet terjeszteni az ünnepélyes ?búcsú parti?
megrendezését. Ünnepelni lehet az idõs anyukát és apukát, akik nagyszerû munkát végeztek, s akik a parti
végén engedelmesen beveszik az altatópirulát és távoznak az élõk sorából.
Ellenõrzés alá kell venni az egészségügyet és a gyógyszerellátást
Dr. Day a leghatározottabban állította, hogy az amerikai törvényhozás ‐ a washingtoni Kongresszus ‐ nem fogja
bevezetni az általános egészségügyi biztosítást. Erre nincs szükség, mert vannak jobb módszerek az
egészségügy kézbentartására. Fokozatosan valamennyi egészségügyi ellátás szoros ellenõrzés alá kerül. Ha
valaki nem dolgozik, vagy nem képes munkát vállalni, akkor nem juthat hozzá az egészségügyi
szolgáltatásokhoz. Eljárt a felett az idõ, hogy a kórházak ingyen ellátásban részesítsenek bárkit is. Az
egészségügyi költségeket úgy fel kell emelni, hogy az átlagember ne legyen képes kifizetni a biztosító intézetek
közremûködése nélkül.
Ha pedig valaki nem képes fizetni a saját egészségügyi ellátásáért, akkor rászorul arra, hogy mások fizessenek
helyette. Így lehet kikényszeríteni az emberektõl, hogy térdet‐fejet hajtva hálásan megköszönjék, mint egy
különleges kegyet, ha orvosi ellátásban részesülhetnek. Többé nem lesz lehetséges, hogy valaki a maga anyagi
lehetõségeire támaszkodva önállóan dönthessen saját egészségügyi ellátásáról. A magas kórházi és egyéb
egészségügyi számlákat csak a biztosítók lesznek képesek kifizetni. Ily módon minden egyes ember kényszerítve
lesz, hogy egész életén keresztül fizessen a biztosítóknak.
Dr. Day azt is elmondotta, hogy megszigorítják a kórházakba való bejutást. Aki belép, annak igazolnia kell
személyazonosságát. Azért, hogy ezeket a megszigorító intézkedéseket bevezessék, bizonyos lopásokat még
bátorítani is fognak, mert ezzel igazolni lehet a szigorú ellenõrzés bevezetését. Ily módon is hozzá lehet
szoktatni az embereket ahhoz, hogy mindenhová magukkal vigyék személyazonosságuk igazolására a megfelelõ
dokumentumokat.
Megváltozik az orvosok szerepe is. Többé nem egyéni professzionális vállalkozók lesznek, hanem magasan
képzett, bérbõl és fizetésbõl élõ alkalmazottak. Diplomás szakmunkások. Az orvosi tevékenység részévé kell
tenni, hogy adott esetben a halálba‐segítõ injekciót is beadják. Az orvost, mint független, nagytekintélyû
személyt ki kell iktatni. Dr. Day szerint az orvosok túl sokat keresnek, ezért rá kell szorítani õket, hogy ugyanúgy
reklámozzák szolgáltatásaikat, ahogy más termékeket és szolgáltatásokat is reklámoznak. A magán‐praxis
fokozatosan el fog tûnni. Helyüket a csoportpraxis, továbbá az egészségügyi korporációk foglalják el.
Ismeretlen betegségek lépnek fel
Dr. Day szerint olyan új betegségek jelennek meg, amelyeket korábban nem ismertek. Igen nehéz lesz ezeket
diagnosztizálni, és még nehezebb kezelni, legalábbis egy bizonyos ideig. Itt Dr. Dunegan az AIDS‐t említi, de mi a
magunk részérõl hozzátehetjük az ebolát, és ki tudja, esetleg azt a vírust is (Severe Acute Respiratory
Syndrome, azaz SARS), amely a közelmúltban járványosan terjedt elsõsorban Kínában, Tajvanon, Kanadában és
oly sok áldozatot szedett.
Dr. Day azt is kijelentette, hogy ?mindenféle rákbetegséget gyógyítani tudunk. Az erre vonatkozó tudományos
ismeretanyag a Rockefeller Intézetnél van elzárva, és ha valaha döntés születik errõl, akkor nyilvánosságra
fogják hozni. De vegyék csak figyelembe, ha az emberek nem halnak meg többé rákban, akkor milyen gyors
ütemben válik a Föld túlnépesedetté. Az ember éppen úgy meghalhat rákban, mint bármi másban.? Ebbõl a
megfontolásból a rák kezelését elsõsorban olyan irányban fejlesztik, hogy csökkentsék a betegek szenvedéseit.
Az a kommentár is elhangzott, hogy esetleg a rák gyógyítására vonatkozó dokumentációt mégis csak
nyilvánosságra kell hozni, mert elõfordulhat, hogy független kutatók is hozzájutnak ezekhez az ismeretekhez.
(Mindenesetre napjaink valósága Magyarországon is az, hogy egyelõre csak korlátozottan lehet eredményesen
gyógyítani különbözõ rákbetegségeket.)
Mesterségesen elõidézett szívinfarktus
Dr. Day elmondta orvos hallgatóságának, hogy ma már megoldható a szívinfarktus mesterséges kiváltása, amely
minden fontos orvosi tünet szempontjából hûségesen szimulálja a valódi szívinfarktust. Ezt álcázott ? halálos
kimenetelû ? merényletek végrehajtására is fel lehet használni. Csak a rendkívül képzett patológus szakorvosok,
akik pontosan tudják, hogy a halál okát keresõ boncolás során mit kell megnézniük, képesek arra, hogy
megkülönböztessék a valódi szívinfarktust a mesterségesen elõidézett szívelégtelenségtõl.
Dr. Day ezután rátért a táplálkozás, az egészséges életmód és a megfelelõ testmozgás összefüggéseire.
Részletesen ecsetelte, hogy mit kellene enniük az embereknek, és hogyan kellene megtartaniuk megfelelõ
testgyakorlással fizikai erõnlétüket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az iparilag gyártott élelmiszerek nem
felelnek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, mert a túlságosan sós és zsíros ételek magas
vérnyomáshoz és korai szívbetegségekhez vezetnek. Azok az emberek, akik azonban nem elég képzettek ahhoz,
hogy ezt megértsék, vagy túlságosan lusták ahhoz, hogy megfelelõ testgyakorlást végezzenek, fokozottan
kiteszik magukat ezeknek a kockázatoknak. A megfelelõ táplálkozási ismeretek rendelkezésre fognak állni, de a
korlátolt emberek ezt nem veszik figyelembe, és ezért tulajdonképpen helyes, ha rövidebb ideig élnek.
Tervszerûen növelni kívánják az ipari jellegû étkeztetéssel foglalkozó üzlethálózatokat. A Hamburger, a
McDonalds, a Kentucky Fried Chicken és ehhez hasonló üzlethálózatok lehetõvé teszik, hogy egyre több ember
a saját otthonán kívül étkezzen, és ez csökkenti az étkezés szempontjából a családi együttlét fontosságát.
Az emberek egyre kevésbé függnek saját otthoni konyhájuktól. A fogyasztott élelem többsége félkész, vagy
teljesen kész árú lesz, amit a legkülönfélébb modern technikai eszközökkel, mint például a mikrohullámú
készülékekkel, gyorsan el lehet készíteni. Aki azonban rászokik az ilyen elõre elkészített konfekció étkekre,
annak még inkább mozognia kell, mert ezek az ételek ("junk food") egyben egészségtelenek is. Mindazok, akik
elég kényelmesek ahhoz, hogy ilyen ipari készítményeket fogyasszanak és ahhoz is lusták, hogy megfelelõen
mozogjanak, nem érdemlik meg, hogy hosszabb ideig éljenek.
Ami a testgyakorlást illeti sokan fognak futni, kocogni. Ehhez nincs szükség különösebb sportfelszerelésre és
képességre. De megfelelõ reklámmal és divatba‐hozással rá lehet õket kényszeríteni szinte észrevétlenül, hogy
milyen ruhában és cipõben tegyék ezt. Ezzel is lehet növelni a keresletet és fokozni az üzleti forgalmat.
A pubertás felgyorsítása.
Szükség van a nemi érés felgyorsítására, és ehhez az egyik leghatékonyabb eszköz a nevelés. Az egyén
fejlõdését és az egész emberi faj átalakítását is fel kell gyorsítani. Ezzel kapcsolatban az elõadó kitért a vallások
szerepére, amelyeket noha meggyõzõdéses ateista volt, hasznosnak minõsített. Sok embernek van szüksége
vallásra, a hittel járó misztériumokra és rituálékra. Ezért a vallást megtarthatják. De a mai vallásokat alapvetõen
meg kell változtatni, mert nem egyeztethetõek össze a bekövetkezõ nagyarányú változásokkal. Bizonyos régi
vallásoknak el kell tûnniük. Különösen a kereszténységnek kell átalakulnia. Ha sikerül a kereszténység
legerõsebb egyházát, a római katolikust megtörni, akkor a kereszténység többi része már könnyen átalakítható.
Olyan új vallásra van szükség, amelyet a világ valamennyi részén el lehet fogadtatni az emberekkel. Éppen ezért
az új vallás meg fog õrizni bizonyos tanításokat, szokásokat a régiekbõl, hogy könnyebben elfogadják az
emberek, és otthonosabban érezzék magukat az új vallás keretei között. Sok olyan ember is van, akinek nem
lesz szükséges vallásra, így ez a változás õket nem érinti.
Az ilyen szinkretikus és eklektikus világvallás létrehozásához a bibliát is meg kell változtatni. Óvatos technikával
át kell írni, hogy megfeleljen ezen új eklektikus világvallás igényeinek. Bizonyos kulcsszavakat ki kell cserélni,
amelyeknek az árnyalati értelme már más. Az új szó rokon‐értelmû a régivel és ezért eleinte nem okoz nagy
ellenállást. Az idõ múlásával azonban az eredeti szó valódi jelentése elhalványul, és az új szó csak kisárnyalattal
eltérõ jelentése pedig hangsúlyozásra kerül. Így fokozatosan megváltoztatható a bibliai szövegek értelme. Az
elgondolás tehát az, hogy nincs szükség a biblia teljes átírására, csupán bizonyos kulcsszavakat kell másokra
kicserélni. És mivel minden szónak számos értelmi árnyalata van, ezért az új szavak segítségével a bibliai
szövegek egészének az értelmét úgy lehet átalakítani, hogy az elfogadható legyen az új eklektikus világvallás
számára. A legtöbb ember nem is fogja észlelni ezt a változtatást. Ekkor Dr. Day megismételte azt a mondatot,
amely elõadása során többször is elhangzott: ?The few who do notice the difference, won?t be enough to
matter. ? Az a néhány, aki észreveszi a különbséget, kevés lesz ahhoz, hogy számítson.?
Az elõadó ezután utalt rá: hallgatói közül néhányan valószínûleg azt gondolják, hogy az egyházak ellent fognak
állni ennek a törekvésnek. Valójában azonban az egyházak segíteni fognak minket ? mondotta Dr. Day. Dr.
Dunegan két évtized múltán visszaemlékezve megerõsíti, hogy e változások bekövetkezését valóban
elõsegítették sokan a különbözõ egyházakban.
A nevelés, mint a manipuláció eszköze
Megfelelõ technikákkal változtatni kell a klasszikus irodalmi alkotásokon. Példaként Mark Twain mûveire utalt.
Az alkalmi olvasó, amikor elõször kézbe veszi ezeket a klasszikus alkotásokat, nem fogja gyanítani, hogy
azokban bizonyos változtatásokat hajtottak végre. Felkészült tudósnak kell lennie annak, aki szóról‐szóra végig
akar menni a klasszikus szövegeken, hogy ezeket a finom változtatásokat észrevegye. A változtatások célja az
lesz, hogy az olvasókban ‐ elsõsorban a fiatalokban ‐ természetessé tegye az új világrend másfajta kultúrájának
az elfogadását. A gyermekeknek és fiataloknak a korábbinál lényegesen több idõt kell az iskolában eltölteniük,
de a legtöbb iskolában semmit se fognak tanulni. Ha mégis elsajátítanak bizonyos ismereteket, az meg se fogja
közelíteni azt a mennyiséget, amit korábban kellett tanulniuk a diákoknak. Természetesen lesznek jobb
környékeken minõségi iskolák a gazdagabbaknak, és ezekben valóban tanulniuk kell a diákoknak. Sõt e jobb
iskolákban még fel is kell gyorsítani a tanulási folyamatot és az átalakulást.
E felgyorsítás eredményeként az ilyen elit nevelésben részesülõ gyermekek agya fejlettebb lesz, és több ismeret
rövidebb idõ alatti elsajátítására lesznek képesek már fiatalabb korban is, mint korábban. A hosszú‐távú
nevelési program része az iskolaidõszak egész évre történõ kiterjesztése, illetve egész napra való
meghosszabbítása. E szerint nyár folyamán is lesznek szemeszterek, és a hosszú nyári szünidõ a múlté lesz. A
felnövekvõ nemzedékek számára hosszabb idõre lesz szükség ahhoz, hogy iskoláikat befejezhessék. Ami
eredetileg az elsõ fokozatú egyetemi képzéshez tartozott (bachelor degree) az a jövõben már csak újabb
egyetemi fokozatok (master degree, illetve ph.D) megszerzése után lesz lehetséges. Ebbõl az következik, hogy
az elnyújtott iskolázási idõszak jelentõs része csak üresjárat lesz. A kevés minõségi iskola azonban rendkívül
igényessé válik.
A diákoknak már fiatalabb korban dönteniük kell arról, hogy mit akarnak tanulni, és milyen pályát választanak,
ha képzésüket be akarják fejezni. Egyre nehezebbé válik egyik területrõl egy másikra átváltani. A tanulmányokat
szûk területre specializálják, vagyis mélyebb tudást adnak, de korlátozottabb területen. Ez azt jelenti, hogy
mindenki csak a saját területén jut hozzá a megfelelõ kutatási anyaghoz és eszközökhöz. A saját területén
túlmenõen már csak engedéllyel teheti ugyanezt.
(E sorok írója itt arra utal, hogy szûklátókörû, úgynevezett ?szakbarbár? értelmiség kinevelése a cél, amelynek
nem áll módjában számos más irányú ismeret szintetizálásával a nagyobb összefüggések felismerése. A
háttérhatalom ezt a programját a szovjet birodalom felbomlása után a kelet‐európai országokban is
érvényesíteni kívánja. Ezt támasztja alá az a hír, amelyet Bencsik András a ?Demokrata? címû hetilap
fõszerkesztõje hozott nyilvánosságra 1997. májusában, és az Interneten is közzétett:
?Február végén zártkörû tanácskozást tartott a budapesti Soros Egyetemen a Világbank. Az elõadók elmondták,
hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebbõl 2 millió úgynevezett
?narrow minded? szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az elõadók úgy
vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a
kivándorlásra.?)
Az iskola, mint a közösségi élet tengelye
Az iskola és a tanulás egész életén át végig kíséri a jövõ emberét. De már gyermekkorban is az iskola ellenõrizni
fogja a tanulók teljes életét. Csökkenteni kell a fiatalok spontán öntevékenységét és a sportolástól kezdve a
szabadidõ eltöltésének minden egyéb fajtájáig az iskolai szervezésnek és ellenõrzésnek kell meghatározó
szerepet játszania. A minõségi oktatást végzõ iskolákban egyre nõ a diákokra nehezedõ nyomás, amellyel csak a
legtehetségesebbek, a legállóképesebbek tudnak megküzdeni. Aki nem képes elviselni a nagy terhelést, az
kihullik.
Az így kirostálódott diákok szervezett pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Akik azonban segítségnyújtással
sem képesek versenyben maradni, a perifériára szorulnak, és az ?expendable?‐nek, azaz feláldozhatónak,
eldobhatónak minõsítettek közé kerülnek. A tanulás élethossziglanná válik, és a felnõtteknek is folyamatosan
tovább kell képezniük magukat. A rendszer gondoskodni fog újabb és újabb információkról a felnõttek számára,
amivel lépést kell tartaniuk. Aki ezt az ütemet nem képes tartani, az már túlságosan öreg. Ez az egyik módja
tudatni bizonyos korosztályokkal, hogy eljött az idejük a távozásra és itt az ideje, hogy bevegyék a ?demise pill?‐
t, az elmúlást, a ?méltóságteljes távozást? elõsegítõ tablettát.
Az új világrend stratégiájának az is a része, hogy bizonyos könyveknek észrevétlenül el kell tûnniük a
közkönyvtárakból és a könyvüzletekbõl. Erre azért van szükség, mert bizonyos könyvek olyan ismereteket
tartalmaznak, amelyek miatt nem kívánatosak. Az egyik eltûntetési módszer az lesz, hogy erre kiképzett
szervezett csoportok az egyetemi könyvtárakból és egyéb közkönyvtárakból egyszerûen kivesznek bizonyos
könyveket. Mindezt persze titokban, a nyilvánosság megkerülésével teszik. Közvetett módszerekkel egyrészt le
kell szoktatni az embereket az olvasásról, másrészt nem mindenkinek lesz megengedve, hogy bizonyos
könyvekhez hozzájusson. Egyes könyvek pedig senki számára sem lesznek elérhetõek.
A jogszabályok megváltoztatása
1969‐ben, amikor az elõadás elhangzott, számos amerikai tagállamban még vasárnap zárva voltak az üzletek és
bizonyos tevékenységek be voltak tiltva. Ezek közé tartozott, hogy szerencsejátékot nem lehetett folytatni. A
háttérhatalom stratégiája ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ezeket a tiltó szabályokat enyhíteni kell, vagy
meg kell szûntetni, és növelni kell a különbözõ szerencsejátékok engedélyezését, a kaszinók mûködését. Dr.
Day jelezte, hogy a kormányzatokat is be kell vonni a szerencsejáték üzletbe. Az elmúlt évtizedekben valóban
beindultak országszerte különbözõ lottó‐ és szerencsejátékok. Az igazolás úgy hangzott, hogy miért kellene a
szerencsejátékból befolyó jövedelmet magánkezekben hagyni, amikor abból az állam is nagy hasznot húzhatna.
És különben is az embereknek meg kell engedni, hogy szerencsejátékot ûzhessenek. Ezt normális polgári
tevékenységnek kell elismerni, nem pedig valamiféle illegális cselekménynek.
Dr. Day szólt arról is, hogy meg kell változtatni a csõdre vonatkozó különbözõ jogszabályokat. Ugyancsak szólt a
tröszt‐ellenes szabályok átértelmezésérõl, illetve megváltoztatásáról. Arra hivatkozott, hogy szükség van a
verseny fokozására, de azt nem a monopólium‐ellenes szabályok megtartásával, hanem másféle ellenõrzés
alatt tartott körülmények között kell folytatni. Vagyis nem a valódi szabadversenyre van szükség. Úgy tûnik,
hogy a gazdasági életben is olyan fajta verseny maradhat csak meg, mint amilyet egy zárt klub tagjai egymás
között folytatnak. De a klubon kívül senki számára nem megengedett a rivalizálás.
A kábítószer fogyasztás bátorítása
A kábítószerek használata is könnyebbé válik és fokozódik. Ugyancsak bátorítják az alkoholfogyasztást.
Egyidejûleg a kábítószer‐ellenes intézkedéseket is megszigorítják. A kábítószer fogyasztás bátorítása és az
ellene való harc fokozása csak látszólag jelent ellentmondást. Az egyik magyarázat, hogy a kábítószerek
könnyebb elérhetõsége lehetõvé teszi, hogy azok a gyenge emberek, akik a drogok rabjai lesznek,
kirostálódjanak. Hiszen a Föld is, mielõtt túlnépesedetté vált, keresztül ment azon a korszakon, ahol a dzsungel
törvénye érvényesült, és csak a legéletképesebbek bírták a versenyt. Ekkor az embernek még az idõjárás
viszontagságai, a vadállatok és a betegségek ellen kellett védekeznie. Csak a legrátermettebbek élték ezt túl.
Most, hogy a világ civilizálódott, ma már az alkalmatlan egyének is életben maradhatnak azoknak a költségén,
akik õket eltartják. A kábítószer függõség bizonyos értelemben helyreállítja a dzsungel törvényét, mert segít a
legalkalmasabbakat kiválasztani. Dr. Day szerint a kábítószer kereskedelem és fogyasztás fokozott üldözése
pedig folyamatosan ráirányítja a közvélemény figyelmét erre a problémára. Ez egyben csökkenti az amerikaiak
önelégültségét, miszerint az Egyesült Államok biztonságos és kellemes hely.
E sorok írója azzal kívánja ezt a magyarázatot kiegészíteni, hogy a pénzgazdasági rendszerben minden pénz ‐ a
kábítószer termelésbõl, kereskedelembõl és fogyasztásból származó pénz is ‐ a nemzetközi pénzügyi közösség
bankjaihoz vándorol. A kábítószer iparág egyik feltétele, hogy a termelésen túlmenõen legyen sokmilliós
fogyasztói réteg, amely kábítószerfüggõként biztos keresletet jelent. Mivel a kábítószer olcsón elõállítható
értéktelen anyag, ezért nagy üzleti hasznot csak akkor lehet rajta elérni, ha az államok milliárdos ráfordítással
keményen üldözik. E miatt az üldözés miatt az önmagában értéktelen kábítószer piaci értéke a sokszorosára
növekszik és ekkor már nagy hasznot lehet a forgalmazásából bezsebelni. Ez a pénz pedig nem a kábítószer
kereskedõk szalmazsákjába kerül, hanem többszöri átmosással a nemzetközi pénzügyi közösség
pénzintézeteibe. Az üldözés másik célja a kábítószerpiacra befurakodott kívülállók eltávolítása.
Magyarországon az teszi aktuálissá ezt a kérdést, hogy az enyhébb kábítószerek, így a marihuána használatát
bizonyos körök meg kívánják könnyíteni. Ez azért veszélyes törekvés, mert ahol ezt a gyakorlatban is
kipróbálták, például Hollandiában és Svájcban, ott bebizonyosodott, hogy az enyhébb kábítószerek fokozatosan
az erõsebb kábítószerek fogyasztásához vezetnek és végül is a kemény drogok terjedését segítik elõ. Nagyon
félrevezetõ az az érvelés, hogy engedtessék meg egy embernek, hogy önmagát beteggé tegye, vagy károsítsa.
Számos olyan cselekményt tiltanak és büntetnek a magyar jogszabályok, amelyek elsõsorban azt az illetõt
veszélyeztetik, aki az elkövetõ. Így például, ha valaki motorkerékpározik, és nem használja a kötelezõen elõírt
bukósisakot, akkor kemény büntetésben részesül, holott itt sem arról van szó, hogy másnak árt, hanem arról,
hogy a saját maga érdekei ellen cselekszik. Azok, akik Magyarországon könnyíteni óhajtanak az úgynevezett
könnyû drogok fogyasztásán, valójában üzleti érdekeket szolgálnak, csak ezt nem hajlandók nyíltan elismerni.
Ami a kábítószerekre érvényes, az érvényes az alkoholfogyasztásra is. A háttérhatalom stratégái egyszerre
kívánják támogatni és korlátozni. Általában a gyengébb jellemûek, a sebezhetõbbek lesznek alkoholfüggõk. Az
ilyen személyek veszélyessé válnak a közlekedés számára és közülük igen sok elveszítheti autóvezetõi
jogosítványát. Ez kifejezetten kívánatos fejlemény, mivel a háttérhatalom amúgy is korlátozni kívánja hosszú
távon az emberek mozgásszabadságát. Dr. Day errõl azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban sem kell
mindenki számára biztosítani a teljesen szabad utazási lehetõségeket. Nincs szükség arra, hogy az emberek
annyit utazzanak. Ez valójában elõjog, ami csak meghatározott rétegeknek jár. A kábítószer és az
alkoholfüggõség elõsegítése segíti a gyengébbek és alkalmatlanabbak kiválasztódását. Ugyanezt a célt szolgálja
az alkoholisták és a kábítószer élvezõk gyógykezelése. Ha az illetõ olyan karakter, hogy ilyen segítséggel
megszabadulhat ettõl a függõségtõl, akkor alkalmas a túlélésre. Ha még ilyen segítséggel sem képes rá, akkor
nem jelent veszteséget a társadalom számára.
Több börtönre van szükség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a meglévõkhöz újabbakat kell építeni, hanem azt is,
hogy a kórházakat bizonyos körülmények között kényszertartózkodási helyként, azaz szabadságvesztési
intézményként mûködtetik majd. Ezért úgy kell megépíteni a kórházakat, hogy erre a célra is alkalmasak
legyenek.
Állandó változás
Az embereket folyamatosan sokkolják az állandó változásokkal. Az utcák útvonalát megváltoztatják, átnevezik,
a korábban ismert környékek idegenné válnak. Ez elõsegíti, hogy az idõsebb emberek közérzete megromoljék,
és úgy érezzék: elérkezett az idõ a távozásukra. Lehetõvé kell tenni, hogy üresen álljanak épületek, és
fokozatosan tönkremenjenek. Ugyanilyen sorsra kell jutniuk bizonyos városrészeknek. A cél városi dzsungel
létrehozása, amely depressziót okoz. Dr. Day arról is szólt, hogy bizonyos épületeket és hidakat úgy kell
megépíteni, hogy azok egy idõ múlva összeomoljanak. Egyre több baleset lesz nemcsak a közutakon, de a légi
közlekedésben is. Mindez hozzájárul a bizonytalanság érzéséhez, ahhoz, hogy semmire sem lehet szilárdan
támaszkodni. Dr. Dunegan, a visszaemlékezõ, evvel kapcsolatban megjegyzi: tényleg leszakadt a lakóhelye
közelében több új híd az elmúlt két évtizedben. Megemlíti azt is, hogy az egyik, környékükön lévõ bevásárló
központ épülete egész idõ alatt vibrált, miközben sok vásárló tartózkodott benne. Amikor építészeket és
mérnököket kérdezett errõl, azzal nyugtatták meg, hogy valójában jó, ha ily módon rezeg egy épület, mert azt
jelenti, hogy rugalmas és nem merev.
Dr. Day szerint azonban a városok egyes részeit nagyon is jó állapotban maradnak, nem engedik, hogy piszkosromos
nyomornegyedekké váljanak. Azok, akik e rendezett környékeken élhetnek, ezt jobban meg fogják
becsülni. Olyasmi lesz számukra, mint amikor valaki a dzsungelból érkezik a civilizációba. Ily módon büszkék
lehetnek elért eredményeikre. Ehhez az elõadó még azt is hozzátette, hogy a nyomornegyedekben uralkodó
bûnözést korlátok között lehet tartani, ezért az nem fog érezhetõen átterjedni a jobb környékekre. Ugyanakkor
õrzõ‐védõ szolgálatokra lesz szükség a jobb környékeken a nagyobb biztonság szavatolására. Ez erõsebb
rendõrséget jelent. A lakóhelyi biztonsági rendszerek mûködtetésére egész új iparágat hoznak létre a riasztó
berendezésektõl a speciális zárakig és biztonsági berendezésekig azért, hogy a társadalom jómódú rétegeinek
az élete és vagyona biztonságban legyen. Ez arra utal, hogy a leromlott negyedekbõl a bûnözés mégis csak
behatol a jobb környékekre, de ez is alkalmas az emberek manipulálására. Azt lehet nekik mondani, hogy ha
megfelelõen alkalmazkodsz, beállsz a sorba, eredményt mutatsz fel, akkor biztonságban élhetsz, mert aki
kiszolgálja az új rend irányítóit, az számíthat a nyomorból való kiemelkedésre és a biztonságra.
A kölcsönös függés globális rendszere
A ?global interdependence?, vagyis a világméretû kölcsönös függõség és egymásrautaltság tervezett stratégiája
szerint az egységesített világrendszerben a világ különbözõ részei meghatározott ipari és kereskedelmi
tevékenységre lesznek kijelölve. Az Egyesült Államok megkülönböztetett helyzete fennmarad, de változtatni
kell viszonylagos függetlenségén és önerõre támaszkodásán. Dr. Day itt hangsúlyozta, hogy új struktúra
létrehozásához elõször le kell bontani a korábbit. Erre példaként az amerikai ipart említette. Azért kell
csökkenteni az Egyesült Államok ipari kapacitását, mert különben mások nem lesznek képesek vele versenyezni.
Ez különösen igaz a nehézipar tekintetében, amelyet Amerikában korlátozni kell, miközben ugyanezeket az
iparágakat más országokban, például Japánban erõteljesen fejleszteni célszerû.
A hazafiságra már nincs szükség
Dr. Day itt kitért az autógyártásra és hangsúlyozta, hogy Japán az amerikaival hasonló minõségben és
mennyiségben fog autókat gyártani. Az amerikai kocsik minõségét csökkentik, így érik el, hogy inkább az
importált gépkocsikat vásárolják az emberek. Elég ehhez, ha kisebb hibákat építenek egy Fordba, egy GM
gyártmányba, vagy egy Chrysler‐ba, és az amerikaiak máris inkább a japán vagy a német kocsikat fogják
elõnyben részesíteni.
A munkahelyek tömeges elvesztése
Az elõadó többször is visszatért rá, mennyire fontos, hogy az emberek ne érezzék gondtalan biztonságban
magukat. Az Egyesült Államok továbbra is erõs marad a kommunikáció, a csúcstechnológia, az iskolaügy és a
mezõgazdaság terén. A nehézipar azonban leépítendõ. Erre az egyik elhangzott érv az volt, hogy a ?gyárkémény
ipar? rengeteg környezeti szennyezõdést okoz, és az ipari hulladék is túlságosan sok.
Az ipar leépítése természetesen munkahelyek megszûnésével jár. Emiatt sok amerikait át kell képezni, és új
helyre költöztetni. Nagy tömegeknek kell a Sun Belt‐re (a napos övezetre) költözniük, ahol gyökértelen
jövevényként könnyebb szokásaikat megváltoztatni, mintha szülõföldjükön maradtak volna. Ez többek között az
orvosi ellátás átalakítását is megkönnyíti. Ha valaki, például, egy északkeleti ipari városból a déli napos
övezetbe költözik, vagy pedig délnyugatra, Kaliforniába, Arizonába, akkor könnyebben hajlandó bármilyen újat
elfogadni. Ezek közé tartozik a szigorúan ellenõrzött egészségügyi ellátás, amely egyre kevésbé támaszkodik a
családi környezetre. Ami ténylegesen bekövetkezett az az, hogy az Egyesült Államok középnyugati államaiban
még fennmaradtak a hagyományos módszerek szinte az élet minden területén. Ha azonban az iparosodottabb
térségeket vesszük szemügyre, akkor gyöngülnek, sõt eltûnnek ezek a hagyományok, hiszen igen sok a
munkanélküli és a szegény, akik bármit elfogadnak, csakhogy túlélésük biztosítva legyen.
A világpolgárok világsportja
Dr. Day kifejtette, hogy a nehézipar nagy része lebontásra kerül, de egyes részeit a tervek szerint meghagyják.
Ez elegendõ ahhoz, hogy bizonyos ipari és termelési ismeretek, jártasságok megõrzõdjenek, és ha felmerül
rájuk a szükség, akkor ezekre támaszkodva gyorsan növelni lehessen a szakképzett munkaerõ kapacitását. Ez
azonban csak egyfajta szükségmegoldás. E stratégia tervezõi szerint hosszú távon és világszinten kell
szakosodást végrehajtani. A kölcsönös egymásra utaltságnak és függõségnek ebben az új rendszerében a
nemzeti önazonosság veszít fontosságából. Minden világtérség rá lesz utalva a másikra, és az élet minden
eleme más térségektõl is függeni fog. Ez hozza létre azt a helyzetet, hogy az emberek inkább világpolgárok
lesznek, nem pedig egy bizonyos ország állampolgárai.
Ilyen elgondolás figyelembe vételével kell megváltoztatni a sport társadalmi szerepét is. Az Egyesült
Államokban is úgy kell átalakítani a sportvetélkedõket, hogy csökkenjen bennük a nemzeti jelleg. A labdarúgás,
mint a legkozmopolitább világsport fontos szerephez jut az Egyesült Államokban, amely Dr. Day elõadása
elhangzásának idején, 1969‐ben még jelentéktelen sportág volt Amerikában. Az eltelt idõ bebizonyította, hogy
a háttérhatalom a labdarúgást olyan nemzetközi sportnak tekintette, amellyel gyöngíteni kellett a kifejezetten
amerikainak számító baseball fontosságát. A baseball visszaszorítására is programot dolgoztak ki. Ennek egyik
változata szerint a játékosokat rosszul fizetnék, és így egyre kevesebben vállalnák ezt a sportágat Dr. Day
azonban elmondotta, hogy egy másik módszerrel, a játékosok javadalmazásának az aránytalan megnövelésével
könnyebben tönkre lehet tenni ezt a sportágat. Ha ugyanis a baseball játékosok fizetése nevetségesen magas,
ez elégedetlenséghez vezet a többi sportágban, hiszen például az atléták fizetése messze le fog ettõl maradni.
Mindez olyan feszültségeket gerjeszt, hogy elidegenítheti a baseball rajongókat, és ez nagy veszteségeket
okozhat a sportcsapatok tulajdonosainak. Ezt követõen a baseball pályákat át lehet alakítani labdarúgó
pályákká. Mint tudjuk az események nem pontosan így alakultak, de majdnem így. Ma már a labdarúgás az
egyetemeken és a hivatásos sportegyesületekben az egyik legnépszerûbb sportág. Az úgynevezett amerikai
futball, a rugby fennmarad, mert rendkívül erõszakos sport és ez által bizonyos lelki és társadalmim
feszültségek levezetésére alkalmas.
Ehhez hasonlót terveznek a jéghokival is. A hokit tovább kell nemzetköziesíteni és népszerûsíteni. Egyre több
nemzetközi bajnokságot kell szervezni a jéghoki csapatok és természetesen a labdarúgó csapatok számára. Dr.
Day elõadásából azonban egyértelmûen az derült ki, hogy a felfuttatandó sportág, amit a háttérhatalom
favorizál, az a labdarúgás. Ennek legfõbb oka az, hogy ez máris egy globalizálódott sportág, mivel Dél‐
Amerikában, Európában, részben Ázsiában is, de már az Egyesült Államokban is gyökeret vert. Az így létrejövõ
nemzetközi sportversenyek elõsegítik az emberek tudatának és emócióinak a leválasztását a nemzeti
közösségtõl és átvezetik õket egy nagyobb kötõdéshez: azaz segít világpolgárrá átalakítani õket.
A vadászatra is kitért az elõadó. Ez a sport, vagy kedvtelés fegyverhasználathoz kötõdik. A fegyverek birtoklását
azonban olyan privilégiummá kell átalakítani, amely nem illet meg mindenkit. A vadászszenvedély nem adhat
elõjogokat a fegyverek birtoklására. Mindenkivel szemben érvényesíteni kell a korlátozott és ellenõrzött
fegyverviselést Vadászat céljára például rendszeresíteni kell a vadászfegyverek bérlését, vagy kölcsönzését, az
erre rendelt hatóságoktól.
Ne legyenek nõiesek a leánysportok
A lányok sportolása is rendkívül fontos, és rá kell szoktatni õket az atlétikára, valamint a többi kemény sportra.
Ezeknek a sportoknak kell a babajátékokkal való foglalatosságot, a kézimunkázást és az egyéb nõies
foglalatosságokat helyettesíteni. Ha maradnak is babajátékok, a számukat csökkenteni kell. A babajátékok
hangsúlyozzák a lányok számára az anyai szerepet és a gyermeknevelést. Ezt háttérbe kell szorítani. A
lányoknak ugyanazokat a sportokat kell ûzniük, mint a fiúknak. Fiúk és lányok ebbõl a szempontból sem
különbözhetnek. Az olyan konyhai és étkezéssel kapcsolatos játékok, amelyek hagyományosan a leányjátékok
közé tartoztak, fokozatosan kiiktatandók, és a lányokat rá kell venni a sokkal fiúsabb kedvtelésekre. A
leánycsapatok által játszott meccsekrõl ugyanúgy be kell számolniuk a sportlapoknak, mint a fiú csapatokéról.
Ma már mi is tanúi lehetünk, hogy nemcsak rendszeresen tudósítanak a nõi csapatok labdarúgó mérkõzéseirõl,
de nõi birkózó versenyekrõl és ökölvívó versenyekrõl is. A nõi nehézatlétika polgárjogot nyert és ma már
ugyanolyan gyakran tartanak a nõk számára is súlyemelõ versenyeket, mint a férfiak számára. A sport ilyen
irányú megváltoztatásának a célja, hogy a nõk sokkal inkább úgy tekintsenek magukra, mint egy atlétára, vagy
sportolóra, nem pedig mint egy leendõ feleségre és anyára.
Szex és még több szex
Dr. Day elmondta hallgatóságának, hogy a filmeknek fokozatosan rá kell térni a szex nyíltabb bemutatására, de
a filmen használt nyelvet is át kell alakítani. A szexuális tevékenység és az arra utaló vulgáris beszéd a reális élet
része, miért kellene akkor ezzel kapcsolatban félénknek és szemérmesnek lenni. A filmszínházakban és a
televízióban pornográf filmeket is kell játszani. 1969‐ben még nem volt videorecorder, de az elõadó ennek
ellenére már jelezte, hogy ilyen készülékek lesznek, olcsón bárki beszerezheti õket, és így otthon is vetíthetõk
lesznek a bõségesen kapható pornográf filmek. Ezeknek a filmeknek az egyik hatása az lesz, hogy ?a filmekben
látható szereplõk mindent megtesznek, amit csak el lehet képzelni.? Ennek az a célja, hogy a szexualitást nyílttá
tegye és hangsúlyozza. De nem csak a szexualitást kell nyilvánossá tenni, hanem az erõszakosságot is. Ez
utóbbit teljes részletességében és hosszan kell bemutatni. Ezek célja a nézõket érzéketlenné tenni a legdurvább
erõszak látványával szemben is. Hiszen eljön az az idõ, amikor az embereknek valódi erõszakossággal kell
szembesülniük. Ha tehát a szórakoztató iparban meghonosodik a reális élethez hasonló, vagy azt még meg is
haladó erõszak, akkor az elõsegíti, hogy a lakosság könnyebben alkalmazkodjon a mindennapi életben
megtapasztalt tényleges erõszakhoz.
A halálhoz való viszony megváltoztatása
Általánosságban meg fog változni az emberek beállítottsága a halállal és az életbõl való távozással szemben. Ez
a jövõben nem lesz olyan félelmetes, mint korábban, és a halott, vagy súlyosan sérült emberek látványa már
nem kelt akkora rémületet. Dr. Day elmagyarázta hallgatóságának, hogy nincs szükség olyan finom lelkû
lakosságra, amely megbénul a halál látványára. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy ezt mondják
maguknak: ?well, I don?t want that to happen to me?, azaz nem akarom, hogy ez velem megtörténjék. Az
elõadónak ez a kijelentése jelzi, hogy a háttérhatalom terve szerint számos olyan emberi tragédia fordul majd
elõ, amelyeket a túlélõknek látniuk kell. Megértik e terv embertelenségét azok a szülõk, akik késõbb
gyermekeikkel gyanútlanul beültek egy film megtekintésére, vagy ugyanezt tették a televízió bekapcsolásával.
Megtapasztalhatták, hogy milyen durva és erõszakos jelenetek megnézésének teszik ki gyermekeiket.
A zene is legyen egyre ócskább.
Dr. Day szerint a zenének is nívótlanabbá kell válnia. 1969 után a rock zene egyre primitívebbé és durvábbá
alakult át fokozatosan. Dr. Daynek az a kifejezése, hogy rosszabbá kell válnia a zenének, egyben annak a
beismerését is jelentette, hogy ezek a gépesített ritmusok és primitív, dallam nélküli zenék, nívótlan és nyíltan a
szexualitást taglaló szövegeikkel, máris rossznak voltak minõsíthetõk. Az a fajta érzelmes, szórakoztató zene,
amely az elektromos konfekció‐zajcsinálást megelõzte még a zene számos minõségi tulajdonságával
rendelkezett. A háttérhatalom stratégái szerint ezt a nívósabb, szórakoztató zenét bizonyos rádiók tovább
sugározhatják, és lemezeken is elérhetõvé teszik õket az idõsebb nemzedékek számára. A rádióadók
többségének azonban ezt az elektromos zörej‐zenét kell sugározniuk, és erre kell rászoktatni a fiatalabb
generációkat. Mivel a populáris zene egyre rosszabbá és primitívebbé fejlesztendõ, ezért az idõsek és a fiatalok
nem fogják egymás zenéjét hallgatni. Az idõsek elutasítják, mint zenei szemetet, a fiatalok azonban magukévá
teszik, mert vele azonosulnak, mint nemzedékük sajátosságával, amely elõsegíti, hogy külön identitást
alakítsanak ki a maguk számára az idõsekkel szemben.
E sorok írója, aki valamikor konzervatóriumot végzett, fiatalabb korában meg volt gyõzõdve arról, hogy a 60‐as
évek közepétõl eluralkodó primitív konfekció zene csak addig maradhat egy korosztály zenéje, amíg tagjai fel
nem nõnek és meg nem ismerkednek azzal a zenével, amelyben változatos harmóniák, gondosan formált
dallamok, eredeti ritmusok találhatók a gépi monotónia, a harmónia‐ és dallamnélküliség helyett. Ez téves
feltételezésnek bizonyult, mert azok a nemzedékek, amelyek ezen a gépi‐úton elõállított zörejeken és
hasonlóan primitív szövegeken nõnek fel, hozzá szoknak ehhez a selejt‐zenéhez, ahogy hozzá lehet szokni a
selejt élelmiszerekhez is. És akkor is ezt az ócska holmit fogyasztják, amikor már jobbat is elérhetnének. Ezen
túlmenõen Dr. Day azt is elmondta, hogy ebben a primitív gépi zenében jól el lehet rejteni olyan tudatbefolyásoló
rövid kis részeket, amelyekrõl a fiatalok nem is szereznek tudomást, de ugyanakkor mégis
alapvetõen átalakítja magatartásukat.
Személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy hová vezetett ez az alaposan átgondolt kulturális rombolás. Az
egyik nagy floridai bevásárlóközpont elõtt az 1990‐es évek végén állandóan labdáztak a gyerekek, és ezzel
akadályozták a parkolóba érkezõ autósok mozgását. A gyermekeket semmilyen módon nem lehetett
eltávolítani. Végül a bevásárlóközpont, a MALL, vezetõje azt javasolta, hogy a szokásos elektromos hanghatások
helyett sugározzanak Mozart zenét. Ez az ötlet sikeresnek bizonyult, mert a gyerekeket távozásra
kényszeritette.
A szórakoztatás tehát a fiatalok befolyásolásának leghatékonyabb eszköze. Az idõsebb nemzedékeket már nem
lehetett megváltoztatni, de a fiatalokat még döntõen befolyásolni lehetett életüknek abban a korai
szakaszában, amikor személyiségük, szokásaik és ízlési preferenciájuk kialakul. Ez a fiatalabb generáció ma, a
XXI. század elején, már érett felnõtt korba került. Most már az õ ízlésük a meghatározó és ez kedvez a
háttérhatalom céljainak.
Dr. Day orvoshallgatóságának még azt is elmondta, hogy a régi érzelmes zenét és filmeket meghagyják az
idõsebbeknek, sõt még olcsó közlekedéssel, árengedményekkel, adócsökkentéssel könnyítenek is életükön. Ezt
avval indokolta, hogy ez a nemzedék gazdasági válságokon ment keresztül, át kellett élnie a II. világháborút,
tehát mintegy jutalomként megérdemli ezt a méltányosságot.
Mi jön 2000‐ig és azután?
Dr. Day szerint az idõsebb nemzedék távozásával elõtérbe kerülnek a megszorítások és ez a folyamat felgyorsul.
A régi filmeket és dalokat fokozatosan kivonják a forgalomból és a gyengédebb, érzelmesebb szórakozás
teljesen visszaszorul. Fokozatosan megnehezítik az öregek számára az utazást is. Egyes utazásokat engedélyhez
kötnek, és csak alapos ok esetén utazhatnak. Egyre fontosabb szerephez jutnak a különbözõ
személyazonosságot igazoló okmányok. Amerikában elõször teszik kötelezõvé a személyazonosságot igazoló
kártyát és azt felszólításra fel kell tudni mutatni. Már Dr. Day említi, hogy olyan parányi eszközt kívánnak a bõr
alá helyezni, amely elektronikusan rögzíti a személy legfontosabb adatait. Ez megakadályozza a
személyazonosságot igazoló okmány meghamisítását, és azt is, hogy valaki okmánya elvesztésére hivatkozzon.
Minthogy orvos beszélt orvosoknak, ezért Dr. Day kitért arra is, hogy hogyan lehet megelõzni a szervezet
védekezõ reakcióját az ilyen beültetett mikrochipekkel szemben. A szilikont említette, mint olyan anyagot,
amelyet az emberi szervezet kellõen tolerál. 1969‐ben a szilikont olyan anyagnak tekintették, amelyet megtûr a
szervezet, és amely alkalmas az elektronikusan rögzített anyagok hordozására. Egyébként a szilikon az az anyag,
amit egyes nõk a mellük megnagyobbítására is használtak.
Az élelmiszer ellenõrzése
Az élelmiszer ellátást is szigorúan ellenõrizni kívánják. Ha a népesség növekedés nem lassul le, akkor igen
gyorsan élelmiszerhiányt lehet elõidézni, és ez ráébreszti az embereket arra, hogy milyen veszélyt rejt számukra
a túlnépesedés. De akár lelassul a népesség szaporulat, akár nem, az élelmiszer ellátást központilag szükséges
ellenõrizni, hogy a lakosság táplálkozása biztosítva legyen. Ugyanakkor ennek az ellenõrzésnek meg kell azt
akadályozni, hogy azok is eltarthatók legyenek, akik szembeszállnak a fennálló renddel. Éppen ezért
jogszabályokkal tiltani fogják, hogy valaki a saját maga és családja eltartására élelmiszert termeljen. Ezt persze
kellõen álcázott módon, jól hangzó ürüggyel kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Az állítólagos ok erre a
tilalomra az lesz, hogyha magunk állítjuk elõ az élelmiszereket, a veszélyes, mert nem elég steril, és elõsegítheti
a betegségek terjedését. Kifelé tehát úgy fogják tálalni, hogy itt a fogyasztók védelmérõl van szó, de a valóságos
ok az lesz, hogy korlátozzák, és ellenõrzés alatt tartsák az élelmiszerellátást, mert ez fontos hatalmi eszköz.
Éppen ezért a saját élelmiszertermelést illegálissá kell tenni. Ha pedig valaki illegális tevékenységet folytat,
akkor szembe kerül a törvénnyel, és bûnözõvé válik.
Az idõjárás befolyásolása
Dr. Day röviden ennyit mondott: ?Ellenõrizni tudjuk az idõjárást, vagy hamarosan képesek leszünk rá.?
Hozzáfûzte, hogy nem jódkristályok ledobására gondol a felhõkre, amely már ismert eljárás, hanem valóságos
ellenõrzésre. Az idõjárás hatékony fegyver a közvélemény befolyásolására. Lehetõvé teszi esõ elõidézését és a
csapadék visszatartását azért, hogy bizonyos területeken az élet befolyásolható legyen, és ellenõrzés alá
lehessen venni. Egyrészt szárazságot lehet elõidézni a növekedési idõszakban, s így végül is leáll a növekedés.
Másrészt igen erõs esõzéseket lehet elõidézni az aratási idõszakban, úgyhogy a felvizezett talaj nem teszi
lehetõvé az aratást. Mindkét módszer kitûnõen alkalmazható.
A közélet befolyásolása
Igen kevesen értik, hogy valójában hogyan mûködik az állam és a kormányzat. A lakosság egy része tud arról,
hogy valamilyen módon valakik befolyásolják a választott politikusokat, de nem ismerik ennek módját és
eszközeit. A politikusok egy része sincs ezzel teljesen tisztában. Végrehajtatnak velük olyan számukra
elõkészített terveket, amelyrõl elhitetik, hogy õk készítették, valójában azonban manipulálták õket. Csupán
nem értik ennek az álcázott és szövevényes módját. Dr. Day szó szerint a következõket mondotta: ?Az emberek
képesek két egymásnak ellentmondó eszmét is egyszerre az agyukban tartani, és a szerint cselekedni feltéve,
ha ez a két ellentmondó eszme megfelelõen szét van választva.? Ehhez az elõadó hozzátette: ?Igen jól lehet
tudni, hogy racionális emberek miként reagálnak bizonyos körülményekre, vagy bizonyos információkra,
amellyel szembesülnek. Ahhoz, hogy az elõre meghatározott választ kapjuk, azoknak az adatoknak az
ellenõrzésére van szükség, amelyet a tudomásukra hozunk, vagy azoknak a körülményeknek a kontrolljára,
amelyek körülveszik õket. És miután az emberek racionálisak, azt fogják cselekedni, amit mi akarunk, hogy
cselekedjenek. Nem fogják teljesen érteni mi az, amit tesznek és miért.?
A tudományos kutatás meghamisítása
E téma kapcsán említette az elõadó, hogy bizonyos tudományos kutatási eredményeket nemcsak meg lehet
hamisítani, de a hamisításokra ténylegesen sor is került azért, hogy a kívánt eredményt elérjék. Dr. Day itt
ismételten a következõket mondta: ?Az emberek nem teszik fel a megfelelõ kérdéseket. Sokan túlságosan
hiszékenyek.? Minthogy az elõadó orvos volt és hallgatósága is orvosokból állt, ezért annak a beismerése, hogy
tudományos adatokat szándékosan meghamisítanak, majdnem hogy istenkáromlásnak tûnt Dr. Dunegan, a
visszaemlékezõ orvos számára.
Dr. Day ezután rátért a nemzetközi intézmények átalakítására. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben az
idõben nem rendelkezett kellõ tekintéllyel, ezért tervbe vették az ENSZ fontosságának a növelését. Az
embereket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy lemondjanak nemzeti szuverenitásuk egyre nagyobb részérõl. A
gazdasági egymásrautaltság ezt a folyamatot elõsegíti. A háború elkerülésére való hivatkozás hat az emberekre,
mert általában elfogadják: helyesebb valamit békésebb módszerekkel végrehajtani, mint háborús erõszakkal. A
háború ezért idejét múlt. De Dr. Day szerint azért is eljárt felette az idõ, mert a nukleáris fegyverek korszakában
már nem lehet ellenõrzés alatt tartani a háborúskodást.
Korábban a háborúkat kordában lehetett tartani, de ha atomfegyverek jutnak ellenõrizetlen kezekbe, akkor az
nukleáris katasztrófához vezethet. Dr. Day nem említette, hogy kik is lennének ezek a ?rossz kezek?, de célzott
rá, hogy ezek a terroristák. Ezért az elõadó hangsúlyozta, hogy hatékonyan ellenõrizni kell a nukleáris fegyverek
birtoklását. Az új rendszert azonban mindenféleképpen be kell vezetni, ha nem megy békés együttmûködéssel,
azaz a nemzeti szuverenitásról való önkéntes lemondással, akkor úgy, hogy a világ az atomháború széléhez
jusson. A nukleáris háború veszélye által kiváltott hisztéria és félelem megnöveli a tárgyalásos béke
lehetõségét. Ez ráveheti az embereket, hogy önként feladják nemzeti szuverenitásukat azért, hogy béke legyen,
és ez által létrejöhessen az ?Új Nemzetközi Politikai Rendszer?. Ha pedig túlságosan sokan lennének olyan
döntési helyzetben lévõk, akik ennek ellenállnak, akkor szükség lehet fokozottabb atomfegyverkezésre.
Erre az emberek meggyõzése miatt lenne szükség, hogy lássák: ?We mean business? (azaz komolyan gondoljuk
a dolgot).
Ennek a tárgyalásos békének meggyõzõnek kell lennie, azaz olyan módon kell elõkészíteni és végrehajtani, hogy
az emberek meg legyenek gyõzõdve, valódi tárgyalások folytak a szembenálló felek között. Ez segít
felismerniük, hogy a béke jobb, mint a háború. Dr. Day ebben a vonatkozásban arról is szólt, hogy a háborúnak
több jó oldala is van. Minthogy mindenkinek meg kell halnia, a háborúban mód van arra, hogy valaki
emberfeletti bátorságot tanúsítva hõsként haljon meg. Ha pedig élve marad, akkor különleges tiszteletben
részesüljön. Ezért a háború megpróbáltatásai több vonatkozásban is kifizetõdnek a katonák számára.
Dr. Day arra is hivatkozott, hogy ha nem hal meg annyi ember az I. és a II. világháborúban, hanem tovább él, és
tovább szaporodik, akkor további százmilliókkal lenne nagyobb az amúgy is túlnépesedett föld lakossága. Ezért
ezek a nagy háborúk a népességkorlátozáshoz is jótékonyan hozzájárultak. Ma azonban már rendelkezésre
állnak mind a kormányzatok, mind az egyes személyek számára azok az eszközök, amelyekkel a népesség
növekedést mérsékelni lehet. Ezért ebbõl a célból már nincs szükség háborúkra.
Terrorizmus, mint az ellenõrzés fontos eszköze
Dr. Day 1969‐ben azt közölte hallgatóival, hogy a terrorizmust széles körben fogják felhasználni Európában és a
Föld más térségeiben. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban nem lesz szükség a terrorizmus igénybe vételére.
Ez csak akkor válhat szükségessé az Egyesült Államokban, ha az amerikai társadalom nem elég gyorsan fogadja
el az új rendszert. Dr. Day szavaiból azonban az derült ki, hogy 1969‐ben még számoltak a terrorizmussal, mint
gyorsító módszerrel Amerikában. Dr. Day azonban elõadásának ebben a részében megfedte az amerikaiakat,
hogy túlságosan jól, biztonságosan és gondtalanul élnek. Ezért egy kis terrorizmus segítene meggyõzni õket
arról, hogy bolygónk igen is veszélyes hely, vagy veszélyessé válhat, ha nem mondanak le egyes jogaikról a
hatóságok számára azért, hogy azok a Földet megfelelõen ellenõrizhessék.
Péngazdaság és bankhatalom
Dr. Day a pénzrendszerrõl és a bankok szerepérõl kijelentette, hogy ?az infláció végtelen folyamat, bármely
szám után végtelen számú nullát helyezhetünk, és tetszés szerint tehetjük ki a tizedespontokat?. Ez világosan
utalt arra, hogy az inflációs adó valójában mesterségesen fenntartott eszköz a háttérhatalom számára a
társadalom ellenõrzésére. A pénz túlnyomórészt hitelbõl fog állni. A pénz máris elsõsorban hitel, de a
forgalomban lévõ pénz sem készpénz, vagy tapintható dolog lesz, hanem elektronikus jel. Az emberek igen
kismértékben fognak pénzt hordani maguknál, csupán jelentéktelen dolgok vásárlására. Bármely fontos
vásárlást elektronikusan fognak végezni. A munkabérek kifizetése is elektronikusan történik a bankoknál
vezetett számlákra.
Egységes bankrendszer jön létre. Kívülrõl úgy tûnhet, hogy több bank is külön mûködik, de végsõ soron és
alapjában véve csak egyetlen bankrendszer fog létezni. Ennek megfelelõen számítógépes feljegyzés történik
minden egyes vásárlásról, és ez lehetõvé teszi, hogy bárkinél ellenõrizhessék a pénz bevételét és kiadását a
legpontosabb részletekig, és nyomon követhessék üzleti tevékenységét. Dr. Day itt jelezte, hogy nagyobb
értékû tartós fogyasztási cikkek, mint egy autó, motorkerékpár, hûtõgép, vagy televízió vásárlása valamilyen
személyi azonosításhoz lesz kötve, és ez többek között elõsegítheti a lopott javak felderítését is.
A számítógépek széleskörû alkalmazása lehetõvé teszi az egyes emberek pénzügyeinek a teljes ellenõrzés alatt
tartását. Arra fognak törekedni, hogy korlátozzák az egyes polgárok megtakarítási lehetõségeit. Nem szabad
lehetõvé tenni az emberek számára, hogy megtakarítás útján jelentékeny mértékû vagyonra tehessenek szert.
Az elõadó utalt rá, hogy a gazdagság végsõ soron hatalmat jelent, és ha sok ember kezében van vagyon
formájában a hatalom, akkor az kedvezõtlen az irányító és döntéshozó kis csoport számára. Ezért ha elõáll az,
hogy a lakosság nagymértékben tud takarékoskodni, akkor ezt a többletjövedelmét fokozott adóztatással el kell
tõle vonni. Vagyis minél többet megtakarít valaki, annál nagyobb lesz az az adó, amit félretett pénze után
fizetnie kell. Ennek az a célja, hogy megtakarítással ne lehessen vagyont felhalmozni. Arra is figyelni fognak,
hogy ha valaki a kelleténél többet megtakarít és félretesz, akkor annak a jövedelmét csökkenteni kell. Dr. Day
mindehhez a következõket fûzte: ?Nos, ha túl sok pénzt félreteszel, akkor valójában nincs is szükséged erre a
pénzre?.
Az embereket tehát meg kell akadályozni abban, hogy vagyonra tegyenek szert, mert az hosszú távon
veszélyezteti annak az új rendnek a mûködését, amelynek a kialakításáról Dr. Day beszélt. A lakosságot arra
fogják rászoktatni, hogy hitelre vásároljon. Ha már túlzottan eladósodtak az emberek, akkor veszítsék el
megbízhatóságukat és fizetõképességüket, és váljanak teljesen kiszolgáltatottá. Ha valaki oly ostoba, hogy nem
tudja megfelelõen visszafizetni hiteleit, akkor az lehetõvé teszi a hatóságoknak, hogy keményen lecsapjanak rá.
1969‐ben már elkezdõdött a hitelkártyák használata, de még széles körben nem volt forgalomban a plasztikpénz.
Az elektronikus fizetési módok elterjesztése azonban olyan program volt, amelyet a háttérhatalom által
ellenõrzött bankrendszer gondosan végrehajtott. Eleinte az átlagpolgár több kreditkártyát is használt, illetve
még használ ma is, de ezt fokozatosan egy kombinált kártyává alakít
szakmai konferencián Pittsburgh‐ben, ahol az egyik elõadó Dr. Richard Day egyetemi tanár volt. Dr. Day
mintegy 80 fõnyi orvosokból álló hallgatóságának rendkívüli témájú elõadást tartott. Beszéde elõtt felkérte
hallgatóit, hogy se jegyzeteket, se magnófelvételeket ne készítsenek és vegyék bizalmas jellegû belsõ
tájékoztatásnak mondanivalóját. Dr. Dunegan egyike volt a hallgatóknak és 1988‐ban Randy Engel kérésére
emlékezetbõl felidézte, és szalagra rögzítette, amit 1969‐ben hallott. Dr. Day nem annyira a múlttal
foglalkozott, sokkal inkább a jövõt vázolta fel. Elõadásának célja az volt, hogy felkészítse az orvosokat a várható
változásokra, és ily módon megkönnyítse alkalmazkodásukat az új helyzethez. Meg volt róla gyõzõdve, hogy
információival segíti orvoskollégáit. Dr. Day állandóan hangsúlyozta, hogy az embereknek hozzá kell szokniuk a
folyamatos változáshoz, mert semmi nem marad a jelenlegi állapotában. Gyakran ismételte: ?az emberek
annyira bíznak egymásban, hogy fel sem teszik a legfontosabb kérdéseket.? Többször is elmondta: ?Mindennek
két célja van. Egyik az állítólagos cél, amely elfogadhatóvá teszi a változást az emberek számára és van egy
másik, az igazi cél, amely valójában az új rendszer létrehozását segíti elõ.? Hozzáfûzte azt is, hogy ?nincs más
lehetõség az emberiség számára.?
A népszaporulat ellenõrzése
Dr. Day ebben az idõben aktívan részt vett a népességszaporulat ellenõrzésére törekvõ csoportok
tevékenységében. Elmondotta, hogy a lakosság létszáma túlságosan gyorsan nõ, éppen ezért a Föld lakóinak a
számát korlátozni kell, mert különben nem marad elég élettér az emberiség számára. Nemcsak az élelmiszer
ellátás biztosításához fog hiányozni az elegendõ termõföld, de a hulladékok is oly mértékben szennyezik a
Földet, hogy lakhatatlanná válik.
Az embereknek nem engedik majd meg, hogy csupán azért legyenek utódaik, mert akarják, vagy azért mert
könnyelmûek voltak. Ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a házaspároknak egy gyerekük legyen, és csak a
kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kiválasztottaknak lehet három. Az átlagembereknek a két gyermeket
engedélyezik. Ez a születésszabályozási mérce abból adódik, hogy a nulla népességnövekedéshez 2,1 gyerek
szükséges családonként. Ez azt is jelenti, hogy csak minden tizedik házaspárnak lehet három gyereke. Világossá
vált, hogy a népesség‐ellenõrzés nem egyszerûen születésszabályozást jelent. Valójában a világ lakosságának a
korlátozásáról van szó.
A szexuális kapcsolat átértékelése
A cél olyan szexuális magatartás kialakítása, amely nincs kapcsolatban a fogamzással, továbbá olyan
gyermeknemzési gyakorlat elterjesztése, amely nincs kapcsolatban a szexszel. Dr. Day szerint el kell választani a
szexualitást szaporodástól. Mivel a szex örömet okoz és túl erõs rá a késztetés, ezért nem várható, hogy az
emberek lemondjanak róla. Bizonyos, az élelmiszerbe és a vízbe elhelyezett hatóanyagokkal lehet csökkenteni a
nemi vágyat, de ez nem praktikus. Ezért a háttérhatalom stratégái azt a megoldást választották, hogy
csökkentés helyett inkább növeljék a szexuális aktivitást, de oly módon, hogy az ne eredményezzen fogamzást.
Ezért az elsõ szempont, amit megvizsgáltak, az a terhesség‐megelõzés. Ezt erõteljesen népszerûsítik majd.
Tudatilag annyira összekapcsolják a védekezést és a szexuális tevékenységet, hogy az emberek szinte
ösztönösen alkalmazni fogják a fogamzásgátló eszközöket, amikor szexuális kapcsolatra készülnek. Ezért
gondoskodnak arról, hogy a különbözõ terhesség megelõzõ eszközök és módszerek ismertek és könnyen
elérhetõek legyenek. Az ilyen eszközöket minden patikában és kozmetikai üzletben jól látható helyre teszik ki,
együtt a cigarettával és a rágógumival. Ez a fajta nyíltság azt sugalmazza majd fiataloknak és felnõtteknek
egyaránt, hogy az ilyen védekezõ eszközök az élet természetes tartozékai. Ezt kiegészítik azzal, hogy az
iskolákban könnyen elérhetõek lesznek az úgynevezett szexuális nevelés keretében.
Szexuális nevelés, mint a világkormányzat eszköze
A szexuális nevelés célja hozzászoktatni a fiatalokat ahhoz, hogy a nemi élet és a fogamzásgátlás összetartozik.
Ezt tudatukba kell vésni, mielõtt megkezdik az aktív szexuális életet. Dr. Day elõadása és Dr. Dunegan
visszaemlékezése között eltelt 19 évben az Egyesült Államok számos iskolájában ?iskolai klinikákat? hoztak
létre, amelyek elsõsorban terhesség megelõzéssel, születésszabályozással és a népszaporulat kontrolljával
foglalkoztak. Az egyik cél az volt, hogy a szexualitás és a fogamzás elleni védekezés össze legyen kapcsolva, és
az iskolai megerõsítés nyomán a házasságban is folytatódjék. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknemzés
felelõsségétõl megszabadított szexuális kapcsolat csökkentse magának a házasságnak is a jelentõségét. Ilyen
kapcsolatot könnyedén lehet házasságon kívül is folytatni. Nyilvánvaló, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik
elõnyben részesítik a házastársi kapcsolatot, de a többség ezt már nem fogja a rendszeres nemi élet
elõfeltételének tekinteni.
Dr. Day természetesen az abortuszra is kitért és hangsúlyozta, hogy az nem minõsül többé bûncselekménynek,
hanem elfogadott és normális jelenség lesz. Az abortuszt közpénzbõl fogják finanszírozni azok számára, akiknek
ehhez nincs pénzük. A védekezõ eszközöket szintén közköltségen biztosítják, hogy anyagi okokból senkinek se
kelljen lemondania róluk. Ha az iskolai szexuális felvilágosító programok korai terhességhez vezetnek, az se
okoz problémát. Azok a szülõk, akik erkölcsi vagy vallási alapon ellenzik az abortuszt, ilyen esetben ‐
szükségmegoldásként ‐ elfogadják, mert nem akarják, hogy gyermeklányuk terhes maradjon. Ez lehetõvé teszi
az abortusszal szembeni társadalmi ellenállás megtörését.
A homoszekszualitás bátorítása
A háttérhatalom hosszú távú társadalom‐átalakító programját beavatottként ismerõ Dr. Day közölte: támogatni
fogják a homoszexualitást, és az embereknek meg lesz engedve, hogy azonos nemûekkel létesítsenek nemi
kapcsolatot. Nem kell többé az ilyen fajta hajlamot elrejteni. Az idõsebb embereket is bátorítani fogják, hogy
aktív szexuális életet éljenek még idõs korban is. Mindenkinek meg fogják engedni, hogy tetszése szerint
élvezhesse a nemi életet. Semmi nem lesz tiltva.
Dr. Day ezzel kapcsolatban külön kitért az öltözködésre. Ennek sokkal izgatóbbá és provokatívabbá kell válnia.
1969‐ben már meghódította a nyugati világot a miniszoknya és a harisnyanadrág. Dr. Day a következõket
mondta: ?Nem csak az teszi az öltözködést szexuálisan csábítóvá, ha az eddig szokásosnál jóval nagyobb
testrész válik láthatóvá. Más, kifinomult fogások is izgatóak lehetnek.? Itt számításba jöhet a ruha kivágása,
anyaga, átláthatósága, elhelyezkedése, stb.
Azóta természetesen már meghódította a világot a farmer, amely szorosan testhezálló változatban megfelelõen
irányítja a szemet bizonyos anatómiai részekre Ugyancsak elkövetkezett az ?égesd el a melltartódat? divatja is.
A megtermékenyüléssel kapcsolatos technológiákat is kifejlesztik. Mivel a szexualitás el lesz különítve a
szaporodástól, ezért bátorítva lesz nemcsak az, hogy az utódok nemzése nélkül lehessen nemi életet élni,
hanem az is, hogy normális szexuális élet nélkül lehessen utódokhoz jutni. Ezt laboratóriumokban a
legkülönfélébb technikák alkalmazásával érik el.
A családok létszámát korlátozzák.
E célból megkönnyítik a válást. Általánossá teszik, hogy az emberek többsége élete során többször is
házasodjék. Sokan lesznek olyanok, akik egyáltalán nem lépnek házastársi kapcsolatra. Az úgynevezett "single",
vagyis egyedülálló emberek hotelekben fognak lakni, és kollektívan együtt élni. Ez olyannyira megszokottá válik,
hogy ezzel kapcsolatban már nem tesznek fel kérdéseket az emberek.
Lényegesen több nõ fog az otthonától távol munkát vállalni. Úgy alakítják a munkakörülményeket, hogy sok
férfinak a lakóhelyétõl távol lévõ városokban kelljen dolgoznia. Ez megnehezíti majd a családok együtt
maradását. A házassági kapcsolatok kevésbé lesznek stabilak és csökken majd az emberek hajlandósága arra,
hogy gyermekeket akarjanak. Ennek eredményeként kisebbek lesznek a családok. Arra is törekedni fognak,
hogy miközben az egyik házastársnak távol kell lennie, sokat kell utaznia, addig a másik az otthonához legyen
kötve munkája által. Ez elõsegíti a kívánt hatást, vagyis a házastársi kapcsolat elgyöngülését.
Eutanázia és a könyörületi halálba‐segítés.
Mindenkinek csak addig lesz joga élni, amíg hasznos az élete. Az öregember már terhet jelent. Ezért arra kell
nevelni az idõseket, hogy fogadják el a halált. Megfelelõ idõpontban korlátozzák az emberi életet. Amikor már
valaki nem munkaképes, és nem járul hozzá a társadalom fenntartásához, akkor félre kell állnia, és át kell adnia
a helyét a következõ nemzedéknek.
A feleslegessé vált öregektõl úgyis meg lehet válni, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat nem vehetnek
igénybe. E célból szükséges az egészségügyi ellátás költségeinek a nagyarányú megemelése. Az orvosi
szolgáltatásokat munkaviszonyhoz kell kapcsolni, és jelenõsen meg kell drágítani, hogy bizonyos kor után az
emberek ne engedhessék meg maguknak, kivéve, ha jómódúak, vagy kifejezetten gazdagok. El kell ültetni a
fiatalok fejében, hogy az öreg emberek eltartása méltánytalan teher rájuk nézve. Így el lehet fogadtatni velük
szüleik humánus és méltóságteljes halálba‐segítését. Például el lehet terjeszteni az ünnepélyes ?búcsú parti?
megrendezését. Ünnepelni lehet az idõs anyukát és apukát, akik nagyszerû munkát végeztek, s akik a parti
végén engedelmesen beveszik az altatópirulát és távoznak az élõk sorából.
Ellenõrzés alá kell venni az egészségügyet és a gyógyszerellátást
Dr. Day a leghatározottabban állította, hogy az amerikai törvényhozás ‐ a washingtoni Kongresszus ‐ nem fogja
bevezetni az általános egészségügyi biztosítást. Erre nincs szükség, mert vannak jobb módszerek az
egészségügy kézbentartására. Fokozatosan valamennyi egészségügyi ellátás szoros ellenõrzés alá kerül. Ha
valaki nem dolgozik, vagy nem képes munkát vállalni, akkor nem juthat hozzá az egészségügyi
szolgáltatásokhoz. Eljárt a felett az idõ, hogy a kórházak ingyen ellátásban részesítsenek bárkit is. Az
egészségügyi költségeket úgy fel kell emelni, hogy az átlagember ne legyen képes kifizetni a biztosító intézetek
közremûködése nélkül.
Ha pedig valaki nem képes fizetni a saját egészségügyi ellátásáért, akkor rászorul arra, hogy mások fizessenek
helyette. Így lehet kikényszeríteni az emberektõl, hogy térdet‐fejet hajtva hálásan megköszönjék, mint egy
különleges kegyet, ha orvosi ellátásban részesülhetnek. Többé nem lesz lehetséges, hogy valaki a maga anyagi
lehetõségeire támaszkodva önállóan dönthessen saját egészségügyi ellátásáról. A magas kórházi és egyéb
egészségügyi számlákat csak a biztosítók lesznek képesek kifizetni. Ily módon minden egyes ember kényszerítve
lesz, hogy egész életén keresztül fizessen a biztosítóknak.
Dr. Day azt is elmondotta, hogy megszigorítják a kórházakba való bejutást. Aki belép, annak igazolnia kell
személyazonosságát. Azért, hogy ezeket a megszigorító intézkedéseket bevezessék, bizonyos lopásokat még
bátorítani is fognak, mert ezzel igazolni lehet a szigorú ellenõrzés bevezetését. Ily módon is hozzá lehet
szoktatni az embereket ahhoz, hogy mindenhová magukkal vigyék személyazonosságuk igazolására a megfelelõ
dokumentumokat.
Megváltozik az orvosok szerepe is. Többé nem egyéni professzionális vállalkozók lesznek, hanem magasan
képzett, bérbõl és fizetésbõl élõ alkalmazottak. Diplomás szakmunkások. Az orvosi tevékenység részévé kell
tenni, hogy adott esetben a halálba‐segítõ injekciót is beadják. Az orvost, mint független, nagytekintélyû
személyt ki kell iktatni. Dr. Day szerint az orvosok túl sokat keresnek, ezért rá kell szorítani õket, hogy ugyanúgy
reklámozzák szolgáltatásaikat, ahogy más termékeket és szolgáltatásokat is reklámoznak. A magán‐praxis
fokozatosan el fog tûnni. Helyüket a csoportpraxis, továbbá az egészségügyi korporációk foglalják el.
Ismeretlen betegségek lépnek fel
Dr. Day szerint olyan új betegségek jelennek meg, amelyeket korábban nem ismertek. Igen nehéz lesz ezeket
diagnosztizálni, és még nehezebb kezelni, legalábbis egy bizonyos ideig. Itt Dr. Dunegan az AIDS‐t említi, de mi a
magunk részérõl hozzátehetjük az ebolát, és ki tudja, esetleg azt a vírust is (Severe Acute Respiratory
Syndrome, azaz SARS), amely a közelmúltban járványosan terjedt elsõsorban Kínában, Tajvanon, Kanadában és
oly sok áldozatot szedett.
Dr. Day azt is kijelentette, hogy ?mindenféle rákbetegséget gyógyítani tudunk. Az erre vonatkozó tudományos
ismeretanyag a Rockefeller Intézetnél van elzárva, és ha valaha döntés születik errõl, akkor nyilvánosságra
fogják hozni. De vegyék csak figyelembe, ha az emberek nem halnak meg többé rákban, akkor milyen gyors
ütemben válik a Föld túlnépesedetté. Az ember éppen úgy meghalhat rákban, mint bármi másban.? Ebbõl a
megfontolásból a rák kezelését elsõsorban olyan irányban fejlesztik, hogy csökkentsék a betegek szenvedéseit.
Az a kommentár is elhangzott, hogy esetleg a rák gyógyítására vonatkozó dokumentációt mégis csak
nyilvánosságra kell hozni, mert elõfordulhat, hogy független kutatók is hozzájutnak ezekhez az ismeretekhez.
(Mindenesetre napjaink valósága Magyarországon is az, hogy egyelõre csak korlátozottan lehet eredményesen
gyógyítani különbözõ rákbetegségeket.)
Mesterségesen elõidézett szívinfarktus
Dr. Day elmondta orvos hallgatóságának, hogy ma már megoldható a szívinfarktus mesterséges kiváltása, amely
minden fontos orvosi tünet szempontjából hûségesen szimulálja a valódi szívinfarktust. Ezt álcázott ? halálos
kimenetelû ? merényletek végrehajtására is fel lehet használni. Csak a rendkívül képzett patológus szakorvosok,
akik pontosan tudják, hogy a halál okát keresõ boncolás során mit kell megnézniük, képesek arra, hogy
megkülönböztessék a valódi szívinfarktust a mesterségesen elõidézett szívelégtelenségtõl.
Dr. Day ezután rátért a táplálkozás, az egészséges életmód és a megfelelõ testmozgás összefüggéseire.
Részletesen ecsetelte, hogy mit kellene enniük az embereknek, és hogyan kellene megtartaniuk megfelelõ
testgyakorlással fizikai erõnlétüket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az iparilag gyártott élelmiszerek nem
felelnek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, mert a túlságosan sós és zsíros ételek magas
vérnyomáshoz és korai szívbetegségekhez vezetnek. Azok az emberek, akik azonban nem elég képzettek ahhoz,
hogy ezt megértsék, vagy túlságosan lusták ahhoz, hogy megfelelõ testgyakorlást végezzenek, fokozottan
kiteszik magukat ezeknek a kockázatoknak. A megfelelõ táplálkozási ismeretek rendelkezésre fognak állni, de a
korlátolt emberek ezt nem veszik figyelembe, és ezért tulajdonképpen helyes, ha rövidebb ideig élnek.
Tervszerûen növelni kívánják az ipari jellegû étkeztetéssel foglalkozó üzlethálózatokat. A Hamburger, a
McDonalds, a Kentucky Fried Chicken és ehhez hasonló üzlethálózatok lehetõvé teszik, hogy egyre több ember
a saját otthonán kívül étkezzen, és ez csökkenti az étkezés szempontjából a családi együttlét fontosságát.
Az emberek egyre kevésbé függnek saját otthoni konyhájuktól. A fogyasztott élelem többsége félkész, vagy
teljesen kész árú lesz, amit a legkülönfélébb modern technikai eszközökkel, mint például a mikrohullámú
készülékekkel, gyorsan el lehet készíteni. Aki azonban rászokik az ilyen elõre elkészített konfekció étkekre,
annak még inkább mozognia kell, mert ezek az ételek ("junk food") egyben egészségtelenek is. Mindazok, akik
elég kényelmesek ahhoz, hogy ilyen ipari készítményeket fogyasszanak és ahhoz is lusták, hogy megfelelõen
mozogjanak, nem érdemlik meg, hogy hosszabb ideig éljenek.
Ami a testgyakorlást illeti sokan fognak futni, kocogni. Ehhez nincs szükség különösebb sportfelszerelésre és
képességre. De megfelelõ reklámmal és divatba‐hozással rá lehet õket kényszeríteni szinte észrevétlenül, hogy
milyen ruhában és cipõben tegyék ezt. Ezzel is lehet növelni a keresletet és fokozni az üzleti forgalmat.
A pubertás felgyorsítása.
Szükség van a nemi érés felgyorsítására, és ehhez az egyik leghatékonyabb eszköz a nevelés. Az egyén
fejlõdését és az egész emberi faj átalakítását is fel kell gyorsítani. Ezzel kapcsolatban az elõadó kitért a vallások
szerepére, amelyeket noha meggyõzõdéses ateista volt, hasznosnak minõsített. Sok embernek van szüksége
vallásra, a hittel járó misztériumokra és rituálékra. Ezért a vallást megtarthatják. De a mai vallásokat alapvetõen
meg kell változtatni, mert nem egyeztethetõek össze a bekövetkezõ nagyarányú változásokkal. Bizonyos régi
vallásoknak el kell tûnniük. Különösen a kereszténységnek kell átalakulnia. Ha sikerül a kereszténység
legerõsebb egyházát, a római katolikust megtörni, akkor a kereszténység többi része már könnyen átalakítható.
Olyan új vallásra van szükség, amelyet a világ valamennyi részén el lehet fogadtatni az emberekkel. Éppen ezért
az új vallás meg fog õrizni bizonyos tanításokat, szokásokat a régiekbõl, hogy könnyebben elfogadják az
emberek, és otthonosabban érezzék magukat az új vallás keretei között. Sok olyan ember is van, akinek nem
lesz szükséges vallásra, így ez a változás õket nem érinti.
Az ilyen szinkretikus és eklektikus világvallás létrehozásához a bibliát is meg kell változtatni. Óvatos technikával
át kell írni, hogy megfeleljen ezen új eklektikus világvallás igényeinek. Bizonyos kulcsszavakat ki kell cserélni,
amelyeknek az árnyalati értelme már más. Az új szó rokon‐értelmû a régivel és ezért eleinte nem okoz nagy
ellenállást. Az idõ múlásával azonban az eredeti szó valódi jelentése elhalványul, és az új szó csak kisárnyalattal
eltérõ jelentése pedig hangsúlyozásra kerül. Így fokozatosan megváltoztatható a bibliai szövegek értelme. Az
elgondolás tehát az, hogy nincs szükség a biblia teljes átírására, csupán bizonyos kulcsszavakat kell másokra
kicserélni. És mivel minden szónak számos értelmi árnyalata van, ezért az új szavak segítségével a bibliai
szövegek egészének az értelmét úgy lehet átalakítani, hogy az elfogadható legyen az új eklektikus világvallás
számára. A legtöbb ember nem is fogja észlelni ezt a változtatást. Ekkor Dr. Day megismételte azt a mondatot,
amely elõadása során többször is elhangzott: ?The few who do notice the difference, won?t be enough to
matter. ? Az a néhány, aki észreveszi a különbséget, kevés lesz ahhoz, hogy számítson.?
Az elõadó ezután utalt rá: hallgatói közül néhányan valószínûleg azt gondolják, hogy az egyházak ellent fognak
állni ennek a törekvésnek. Valójában azonban az egyházak segíteni fognak minket ? mondotta Dr. Day. Dr.
Dunegan két évtized múltán visszaemlékezve megerõsíti, hogy e változások bekövetkezését valóban
elõsegítették sokan a különbözõ egyházakban.
A nevelés, mint a manipuláció eszköze
Megfelelõ technikákkal változtatni kell a klasszikus irodalmi alkotásokon. Példaként Mark Twain mûveire utalt.
Az alkalmi olvasó, amikor elõször kézbe veszi ezeket a klasszikus alkotásokat, nem fogja gyanítani, hogy
azokban bizonyos változtatásokat hajtottak végre. Felkészült tudósnak kell lennie annak, aki szóról‐szóra végig
akar menni a klasszikus szövegeken, hogy ezeket a finom változtatásokat észrevegye. A változtatások célja az
lesz, hogy az olvasókban ‐ elsõsorban a fiatalokban ‐ természetessé tegye az új világrend másfajta kultúrájának
az elfogadását. A gyermekeknek és fiataloknak a korábbinál lényegesen több idõt kell az iskolában eltölteniük,
de a legtöbb iskolában semmit se fognak tanulni. Ha mégis elsajátítanak bizonyos ismereteket, az meg se fogja
közelíteni azt a mennyiséget, amit korábban kellett tanulniuk a diákoknak. Természetesen lesznek jobb
környékeken minõségi iskolák a gazdagabbaknak, és ezekben valóban tanulniuk kell a diákoknak. Sõt e jobb
iskolákban még fel is kell gyorsítani a tanulási folyamatot és az átalakulást.
E felgyorsítás eredményeként az ilyen elit nevelésben részesülõ gyermekek agya fejlettebb lesz, és több ismeret
rövidebb idõ alatti elsajátítására lesznek képesek már fiatalabb korban is, mint korábban. A hosszú‐távú
nevelési program része az iskolaidõszak egész évre történõ kiterjesztése, illetve egész napra való
meghosszabbítása. E szerint nyár folyamán is lesznek szemeszterek, és a hosszú nyári szünidõ a múlté lesz. A
felnövekvõ nemzedékek számára hosszabb idõre lesz szükség ahhoz, hogy iskoláikat befejezhessék. Ami
eredetileg az elsõ fokozatú egyetemi képzéshez tartozott (bachelor degree) az a jövõben már csak újabb
egyetemi fokozatok (master degree, illetve ph.D) megszerzése után lesz lehetséges. Ebbõl az következik, hogy
az elnyújtott iskolázási idõszak jelentõs része csak üresjárat lesz. A kevés minõségi iskola azonban rendkívül
igényessé válik.
A diákoknak már fiatalabb korban dönteniük kell arról, hogy mit akarnak tanulni, és milyen pályát választanak,
ha képzésüket be akarják fejezni. Egyre nehezebbé válik egyik területrõl egy másikra átváltani. A tanulmányokat
szûk területre specializálják, vagyis mélyebb tudást adnak, de korlátozottabb területen. Ez azt jelenti, hogy
mindenki csak a saját területén jut hozzá a megfelelõ kutatási anyaghoz és eszközökhöz. A saját területén
túlmenõen már csak engedéllyel teheti ugyanezt.
(E sorok írója itt arra utal, hogy szûklátókörû, úgynevezett ?szakbarbár? értelmiség kinevelése a cél, amelynek
nem áll módjában számos más irányú ismeret szintetizálásával a nagyobb összefüggések felismerése. A
háttérhatalom ezt a programját a szovjet birodalom felbomlása után a kelet‐európai országokban is
érvényesíteni kívánja. Ezt támasztja alá az a hír, amelyet Bencsik András a ?Demokrata? címû hetilap
fõszerkesztõje hozott nyilvánosságra 1997. májusában, és az Interneten is közzétett:
?Február végén zártkörû tanácskozást tartott a budapesti Soros Egyetemen a Világbank. Az elõadók elmondták,
hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebbõl 2 millió úgynevezett
?narrow minded? szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az elõadók úgy
vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a
kivándorlásra.?)
Az iskola, mint a közösségi élet tengelye
Az iskola és a tanulás egész életén át végig kíséri a jövõ emberét. De már gyermekkorban is az iskola ellenõrizni
fogja a tanulók teljes életét. Csökkenteni kell a fiatalok spontán öntevékenységét és a sportolástól kezdve a
szabadidõ eltöltésének minden egyéb fajtájáig az iskolai szervezésnek és ellenõrzésnek kell meghatározó
szerepet játszania. A minõségi oktatást végzõ iskolákban egyre nõ a diákokra nehezedõ nyomás, amellyel csak a
legtehetségesebbek, a legállóképesebbek tudnak megküzdeni. Aki nem képes elviselni a nagy terhelést, az
kihullik.
Az így kirostálódott diákok szervezett pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Akik azonban segítségnyújtással
sem képesek versenyben maradni, a perifériára szorulnak, és az ?expendable?‐nek, azaz feláldozhatónak,
eldobhatónak minõsítettek közé kerülnek. A tanulás élethossziglanná válik, és a felnõtteknek is folyamatosan
tovább kell képezniük magukat. A rendszer gondoskodni fog újabb és újabb információkról a felnõttek számára,
amivel lépést kell tartaniuk. Aki ezt az ütemet nem képes tartani, az már túlságosan öreg. Ez az egyik módja
tudatni bizonyos korosztályokkal, hogy eljött az idejük a távozásra és itt az ideje, hogy bevegyék a ?demise pill?‐
t, az elmúlást, a ?méltóságteljes távozást? elõsegítõ tablettát.
Az új világrend stratégiájának az is a része, hogy bizonyos könyveknek észrevétlenül el kell tûnniük a
közkönyvtárakból és a könyvüzletekbõl. Erre azért van szükség, mert bizonyos könyvek olyan ismereteket
tartalmaznak, amelyek miatt nem kívánatosak. Az egyik eltûntetési módszer az lesz, hogy erre kiképzett
szervezett csoportok az egyetemi könyvtárakból és egyéb közkönyvtárakból egyszerûen kivesznek bizonyos
könyveket. Mindezt persze titokban, a nyilvánosság megkerülésével teszik. Közvetett módszerekkel egyrészt le
kell szoktatni az embereket az olvasásról, másrészt nem mindenkinek lesz megengedve, hogy bizonyos
könyvekhez hozzájusson. Egyes könyvek pedig senki számára sem lesznek elérhetõek.
A jogszabályok megváltoztatása
1969‐ben, amikor az elõadás elhangzott, számos amerikai tagállamban még vasárnap zárva voltak az üzletek és
bizonyos tevékenységek be voltak tiltva. Ezek közé tartozott, hogy szerencsejátékot nem lehetett folytatni. A
háttérhatalom stratégiája ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ezeket a tiltó szabályokat enyhíteni kell, vagy
meg kell szûntetni, és növelni kell a különbözõ szerencsejátékok engedélyezését, a kaszinók mûködését. Dr.
Day jelezte, hogy a kormányzatokat is be kell vonni a szerencsejáték üzletbe. Az elmúlt évtizedekben valóban
beindultak országszerte különbözõ lottó‐ és szerencsejátékok. Az igazolás úgy hangzott, hogy miért kellene a
szerencsejátékból befolyó jövedelmet magánkezekben hagyni, amikor abból az állam is nagy hasznot húzhatna.
És különben is az embereknek meg kell engedni, hogy szerencsejátékot ûzhessenek. Ezt normális polgári
tevékenységnek kell elismerni, nem pedig valamiféle illegális cselekménynek.
Dr. Day szólt arról is, hogy meg kell változtatni a csõdre vonatkozó különbözõ jogszabályokat. Ugyancsak szólt a
tröszt‐ellenes szabályok átértelmezésérõl, illetve megváltoztatásáról. Arra hivatkozott, hogy szükség van a
verseny fokozására, de azt nem a monopólium‐ellenes szabályok megtartásával, hanem másféle ellenõrzés
alatt tartott körülmények között kell folytatni. Vagyis nem a valódi szabadversenyre van szükség. Úgy tûnik,
hogy a gazdasági életben is olyan fajta verseny maradhat csak meg, mint amilyet egy zárt klub tagjai egymás
között folytatnak. De a klubon kívül senki számára nem megengedett a rivalizálás.
A kábítószer fogyasztás bátorítása
A kábítószerek használata is könnyebbé válik és fokozódik. Ugyancsak bátorítják az alkoholfogyasztást.
Egyidejûleg a kábítószer‐ellenes intézkedéseket is megszigorítják. A kábítószer fogyasztás bátorítása és az
ellene való harc fokozása csak látszólag jelent ellentmondást. Az egyik magyarázat, hogy a kábítószerek
könnyebb elérhetõsége lehetõvé teszi, hogy azok a gyenge emberek, akik a drogok rabjai lesznek,
kirostálódjanak. Hiszen a Föld is, mielõtt túlnépesedetté vált, keresztül ment azon a korszakon, ahol a dzsungel
törvénye érvényesült, és csak a legéletképesebbek bírták a versenyt. Ekkor az embernek még az idõjárás
viszontagságai, a vadállatok és a betegségek ellen kellett védekeznie. Csak a legrátermettebbek élték ezt túl.
Most, hogy a világ civilizálódott, ma már az alkalmatlan egyének is életben maradhatnak azoknak a költségén,
akik õket eltartják. A kábítószer függõség bizonyos értelemben helyreállítja a dzsungel törvényét, mert segít a
legalkalmasabbakat kiválasztani. Dr. Day szerint a kábítószer kereskedelem és fogyasztás fokozott üldözése
pedig folyamatosan ráirányítja a közvélemény figyelmét erre a problémára. Ez egyben csökkenti az amerikaiak
önelégültségét, miszerint az Egyesült Államok biztonságos és kellemes hely.
E sorok írója azzal kívánja ezt a magyarázatot kiegészíteni, hogy a pénzgazdasági rendszerben minden pénz ‐ a
kábítószer termelésbõl, kereskedelembõl és fogyasztásból származó pénz is ‐ a nemzetközi pénzügyi közösség
bankjaihoz vándorol. A kábítószer iparág egyik feltétele, hogy a termelésen túlmenõen legyen sokmilliós
fogyasztói réteg, amely kábítószerfüggõként biztos keresletet jelent. Mivel a kábítószer olcsón elõállítható
értéktelen anyag, ezért nagy üzleti hasznot csak akkor lehet rajta elérni, ha az államok milliárdos ráfordítással
keményen üldözik. E miatt az üldözés miatt az önmagában értéktelen kábítószer piaci értéke a sokszorosára
növekszik és ekkor már nagy hasznot lehet a forgalmazásából bezsebelni. Ez a pénz pedig nem a kábítószer
kereskedõk szalmazsákjába kerül, hanem többszöri átmosással a nemzetközi pénzügyi közösség
pénzintézeteibe. Az üldözés másik célja a kábítószerpiacra befurakodott kívülállók eltávolítása.
Magyarországon az teszi aktuálissá ezt a kérdést, hogy az enyhébb kábítószerek, így a marihuána használatát
bizonyos körök meg kívánják könnyíteni. Ez azért veszélyes törekvés, mert ahol ezt a gyakorlatban is
kipróbálták, például Hollandiában és Svájcban, ott bebizonyosodott, hogy az enyhébb kábítószerek fokozatosan
az erõsebb kábítószerek fogyasztásához vezetnek és végül is a kemény drogok terjedését segítik elõ. Nagyon
félrevezetõ az az érvelés, hogy engedtessék meg egy embernek, hogy önmagát beteggé tegye, vagy károsítsa.
Számos olyan cselekményt tiltanak és büntetnek a magyar jogszabályok, amelyek elsõsorban azt az illetõt
veszélyeztetik, aki az elkövetõ. Így például, ha valaki motorkerékpározik, és nem használja a kötelezõen elõírt
bukósisakot, akkor kemény büntetésben részesül, holott itt sem arról van szó, hogy másnak árt, hanem arról,
hogy a saját maga érdekei ellen cselekszik. Azok, akik Magyarországon könnyíteni óhajtanak az úgynevezett
könnyû drogok fogyasztásán, valójában üzleti érdekeket szolgálnak, csak ezt nem hajlandók nyíltan elismerni.
Ami a kábítószerekre érvényes, az érvényes az alkoholfogyasztásra is. A háttérhatalom stratégái egyszerre
kívánják támogatni és korlátozni. Általában a gyengébb jellemûek, a sebezhetõbbek lesznek alkoholfüggõk. Az
ilyen személyek veszélyessé válnak a közlekedés számára és közülük igen sok elveszítheti autóvezetõi
jogosítványát. Ez kifejezetten kívánatos fejlemény, mivel a háttérhatalom amúgy is korlátozni kívánja hosszú
távon az emberek mozgásszabadságát. Dr. Day errõl azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban sem kell
mindenki számára biztosítani a teljesen szabad utazási lehetõségeket. Nincs szükség arra, hogy az emberek
annyit utazzanak. Ez valójában elõjog, ami csak meghatározott rétegeknek jár. A kábítószer és az
alkoholfüggõség elõsegítése segíti a gyengébbek és alkalmatlanabbak kiválasztódását. Ugyanezt a célt szolgálja
az alkoholisták és a kábítószer élvezõk gyógykezelése. Ha az illetõ olyan karakter, hogy ilyen segítséggel
megszabadulhat ettõl a függõségtõl, akkor alkalmas a túlélésre. Ha még ilyen segítséggel sem képes rá, akkor
nem jelent veszteséget a társadalom számára.
Több börtönre van szükség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a meglévõkhöz újabbakat kell építeni, hanem azt is,
hogy a kórházakat bizonyos körülmények között kényszertartózkodási helyként, azaz szabadságvesztési
intézményként mûködtetik majd. Ezért úgy kell megépíteni a kórházakat, hogy erre a célra is alkalmasak
legyenek.
Állandó változás
Az embereket folyamatosan sokkolják az állandó változásokkal. Az utcák útvonalát megváltoztatják, átnevezik,
a korábban ismert környékek idegenné válnak. Ez elõsegíti, hogy az idõsebb emberek közérzete megromoljék,
és úgy érezzék: elérkezett az idõ a távozásukra. Lehetõvé kell tenni, hogy üresen álljanak épületek, és
fokozatosan tönkremenjenek. Ugyanilyen sorsra kell jutniuk bizonyos városrészeknek. A cél városi dzsungel
létrehozása, amely depressziót okoz. Dr. Day arról is szólt, hogy bizonyos épületeket és hidakat úgy kell
megépíteni, hogy azok egy idõ múlva összeomoljanak. Egyre több baleset lesz nemcsak a közutakon, de a légi
közlekedésben is. Mindez hozzájárul a bizonytalanság érzéséhez, ahhoz, hogy semmire sem lehet szilárdan
támaszkodni. Dr. Dunegan, a visszaemlékezõ, evvel kapcsolatban megjegyzi: tényleg leszakadt a lakóhelye
közelében több új híd az elmúlt két évtizedben. Megemlíti azt is, hogy az egyik, környékükön lévõ bevásárló
központ épülete egész idõ alatt vibrált, miközben sok vásárló tartózkodott benne. Amikor építészeket és
mérnököket kérdezett errõl, azzal nyugtatták meg, hogy valójában jó, ha ily módon rezeg egy épület, mert azt
jelenti, hogy rugalmas és nem merev.
Dr. Day szerint azonban a városok egyes részeit nagyon is jó állapotban maradnak, nem engedik, hogy piszkosromos
nyomornegyedekké váljanak. Azok, akik e rendezett környékeken élhetnek, ezt jobban meg fogják
becsülni. Olyasmi lesz számukra, mint amikor valaki a dzsungelból érkezik a civilizációba. Ily módon büszkék
lehetnek elért eredményeikre. Ehhez az elõadó még azt is hozzátette, hogy a nyomornegyedekben uralkodó
bûnözést korlátok között lehet tartani, ezért az nem fog érezhetõen átterjedni a jobb környékekre. Ugyanakkor
õrzõ‐védõ szolgálatokra lesz szükség a jobb környékeken a nagyobb biztonság szavatolására. Ez erõsebb
rendõrséget jelent. A lakóhelyi biztonsági rendszerek mûködtetésére egész új iparágat hoznak létre a riasztó
berendezésektõl a speciális zárakig és biztonsági berendezésekig azért, hogy a társadalom jómódú rétegeinek
az élete és vagyona biztonságban legyen. Ez arra utal, hogy a leromlott negyedekbõl a bûnözés mégis csak
behatol a jobb környékekre, de ez is alkalmas az emberek manipulálására. Azt lehet nekik mondani, hogy ha
megfelelõen alkalmazkodsz, beállsz a sorba, eredményt mutatsz fel, akkor biztonságban élhetsz, mert aki
kiszolgálja az új rend irányítóit, az számíthat a nyomorból való kiemelkedésre és a biztonságra.
A kölcsönös függés globális rendszere
A ?global interdependence?, vagyis a világméretû kölcsönös függõség és egymásrautaltság tervezett stratégiája
szerint az egységesített világrendszerben a világ különbözõ részei meghatározott ipari és kereskedelmi
tevékenységre lesznek kijelölve. Az Egyesült Államok megkülönböztetett helyzete fennmarad, de változtatni
kell viszonylagos függetlenségén és önerõre támaszkodásán. Dr. Day itt hangsúlyozta, hogy új struktúra
létrehozásához elõször le kell bontani a korábbit. Erre példaként az amerikai ipart említette. Azért kell
csökkenteni az Egyesült Államok ipari kapacitását, mert különben mások nem lesznek képesek vele versenyezni.
Ez különösen igaz a nehézipar tekintetében, amelyet Amerikában korlátozni kell, miközben ugyanezeket az
iparágakat más országokban, például Japánban erõteljesen fejleszteni célszerû.
A hazafiságra már nincs szükség
Dr. Day itt kitért az autógyártásra és hangsúlyozta, hogy Japán az amerikaival hasonló minõségben és
mennyiségben fog autókat gyártani. Az amerikai kocsik minõségét csökkentik, így érik el, hogy inkább az
importált gépkocsikat vásárolják az emberek. Elég ehhez, ha kisebb hibákat építenek egy Fordba, egy GM
gyártmányba, vagy egy Chrysler‐ba, és az amerikaiak máris inkább a japán vagy a német kocsikat fogják
elõnyben részesíteni.
A munkahelyek tömeges elvesztése
Az elõadó többször is visszatért rá, mennyire fontos, hogy az emberek ne érezzék gondtalan biztonságban
magukat. Az Egyesült Államok továbbra is erõs marad a kommunikáció, a csúcstechnológia, az iskolaügy és a
mezõgazdaság terén. A nehézipar azonban leépítendõ. Erre az egyik elhangzott érv az volt, hogy a ?gyárkémény
ipar? rengeteg környezeti szennyezõdést okoz, és az ipari hulladék is túlságosan sok.
Az ipar leépítése természetesen munkahelyek megszûnésével jár. Emiatt sok amerikait át kell képezni, és új
helyre költöztetni. Nagy tömegeknek kell a Sun Belt‐re (a napos övezetre) költözniük, ahol gyökértelen
jövevényként könnyebb szokásaikat megváltoztatni, mintha szülõföldjükön maradtak volna. Ez többek között az
orvosi ellátás átalakítását is megkönnyíti. Ha valaki, például, egy északkeleti ipari városból a déli napos
övezetbe költözik, vagy pedig délnyugatra, Kaliforniába, Arizonába, akkor könnyebben hajlandó bármilyen újat
elfogadni. Ezek közé tartozik a szigorúan ellenõrzött egészségügyi ellátás, amely egyre kevésbé támaszkodik a
családi környezetre. Ami ténylegesen bekövetkezett az az, hogy az Egyesült Államok középnyugati államaiban
még fennmaradtak a hagyományos módszerek szinte az élet minden területén. Ha azonban az iparosodottabb
térségeket vesszük szemügyre, akkor gyöngülnek, sõt eltûnnek ezek a hagyományok, hiszen igen sok a
munkanélküli és a szegény, akik bármit elfogadnak, csakhogy túlélésük biztosítva legyen.
A világpolgárok világsportja
Dr. Day kifejtette, hogy a nehézipar nagy része lebontásra kerül, de egyes részeit a tervek szerint meghagyják.
Ez elegendõ ahhoz, hogy bizonyos ipari és termelési ismeretek, jártasságok megõrzõdjenek, és ha felmerül
rájuk a szükség, akkor ezekre támaszkodva gyorsan növelni lehessen a szakképzett munkaerõ kapacitását. Ez
azonban csak egyfajta szükségmegoldás. E stratégia tervezõi szerint hosszú távon és világszinten kell
szakosodást végrehajtani. A kölcsönös egymásra utaltságnak és függõségnek ebben az új rendszerében a
nemzeti önazonosság veszít fontosságából. Minden világtérség rá lesz utalva a másikra, és az élet minden
eleme más térségektõl is függeni fog. Ez hozza létre azt a helyzetet, hogy az emberek inkább világpolgárok
lesznek, nem pedig egy bizonyos ország állampolgárai.
Ilyen elgondolás figyelembe vételével kell megváltoztatni a sport társadalmi szerepét is. Az Egyesült
Államokban is úgy kell átalakítani a sportvetélkedõket, hogy csökkenjen bennük a nemzeti jelleg. A labdarúgás,
mint a legkozmopolitább világsport fontos szerephez jut az Egyesült Államokban, amely Dr. Day elõadása
elhangzásának idején, 1969‐ben még jelentéktelen sportág volt Amerikában. Az eltelt idõ bebizonyította, hogy
a háttérhatalom a labdarúgást olyan nemzetközi sportnak tekintette, amellyel gyöngíteni kellett a kifejezetten
amerikainak számító baseball fontosságát. A baseball visszaszorítására is programot dolgoztak ki. Ennek egyik
változata szerint a játékosokat rosszul fizetnék, és így egyre kevesebben vállalnák ezt a sportágat Dr. Day
azonban elmondotta, hogy egy másik módszerrel, a játékosok javadalmazásának az aránytalan megnövelésével
könnyebben tönkre lehet tenni ezt a sportágat. Ha ugyanis a baseball játékosok fizetése nevetségesen magas,
ez elégedetlenséghez vezet a többi sportágban, hiszen például az atléták fizetése messze le fog ettõl maradni.
Mindez olyan feszültségeket gerjeszt, hogy elidegenítheti a baseball rajongókat, és ez nagy veszteségeket
okozhat a sportcsapatok tulajdonosainak. Ezt követõen a baseball pályákat át lehet alakítani labdarúgó
pályákká. Mint tudjuk az események nem pontosan így alakultak, de majdnem így. Ma már a labdarúgás az
egyetemeken és a hivatásos sportegyesületekben az egyik legnépszerûbb sportág. Az úgynevezett amerikai
futball, a rugby fennmarad, mert rendkívül erõszakos sport és ez által bizonyos lelki és társadalmim
feszültségek levezetésére alkalmas.
Ehhez hasonlót terveznek a jéghokival is. A hokit tovább kell nemzetköziesíteni és népszerûsíteni. Egyre több
nemzetközi bajnokságot kell szervezni a jéghoki csapatok és természetesen a labdarúgó csapatok számára. Dr.
Day elõadásából azonban egyértelmûen az derült ki, hogy a felfuttatandó sportág, amit a háttérhatalom
favorizál, az a labdarúgás. Ennek legfõbb oka az, hogy ez máris egy globalizálódott sportág, mivel Dél‐
Amerikában, Európában, részben Ázsiában is, de már az Egyesült Államokban is gyökeret vert. Az így létrejövõ
nemzetközi sportversenyek elõsegítik az emberek tudatának és emócióinak a leválasztását a nemzeti
közösségtõl és átvezetik õket egy nagyobb kötõdéshez: azaz segít világpolgárrá átalakítani õket.
A vadászatra is kitért az elõadó. Ez a sport, vagy kedvtelés fegyverhasználathoz kötõdik. A fegyverek birtoklását
azonban olyan privilégiummá kell átalakítani, amely nem illet meg mindenkit. A vadászszenvedély nem adhat
elõjogokat a fegyverek birtoklására. Mindenkivel szemben érvényesíteni kell a korlátozott és ellenõrzött
fegyverviselést Vadászat céljára például rendszeresíteni kell a vadászfegyverek bérlését, vagy kölcsönzését, az
erre rendelt hatóságoktól.
Ne legyenek nõiesek a leánysportok
A lányok sportolása is rendkívül fontos, és rá kell szoktatni õket az atlétikára, valamint a többi kemény sportra.
Ezeknek a sportoknak kell a babajátékokkal való foglalatosságot, a kézimunkázást és az egyéb nõies
foglalatosságokat helyettesíteni. Ha maradnak is babajátékok, a számukat csökkenteni kell. A babajátékok
hangsúlyozzák a lányok számára az anyai szerepet és a gyermeknevelést. Ezt háttérbe kell szorítani. A
lányoknak ugyanazokat a sportokat kell ûzniük, mint a fiúknak. Fiúk és lányok ebbõl a szempontból sem
különbözhetnek. Az olyan konyhai és étkezéssel kapcsolatos játékok, amelyek hagyományosan a leányjátékok
közé tartoztak, fokozatosan kiiktatandók, és a lányokat rá kell venni a sokkal fiúsabb kedvtelésekre. A
leánycsapatok által játszott meccsekrõl ugyanúgy be kell számolniuk a sportlapoknak, mint a fiú csapatokéról.
Ma már mi is tanúi lehetünk, hogy nemcsak rendszeresen tudósítanak a nõi csapatok labdarúgó mérkõzéseirõl,
de nõi birkózó versenyekrõl és ökölvívó versenyekrõl is. A nõi nehézatlétika polgárjogot nyert és ma már
ugyanolyan gyakran tartanak a nõk számára is súlyemelõ versenyeket, mint a férfiak számára. A sport ilyen
irányú megváltoztatásának a célja, hogy a nõk sokkal inkább úgy tekintsenek magukra, mint egy atlétára, vagy
sportolóra, nem pedig mint egy leendõ feleségre és anyára.
Szex és még több szex
Dr. Day elmondta hallgatóságának, hogy a filmeknek fokozatosan rá kell térni a szex nyíltabb bemutatására, de
a filmen használt nyelvet is át kell alakítani. A szexuális tevékenység és az arra utaló vulgáris beszéd a reális élet
része, miért kellene akkor ezzel kapcsolatban félénknek és szemérmesnek lenni. A filmszínházakban és a
televízióban pornográf filmeket is kell játszani. 1969‐ben még nem volt videorecorder, de az elõadó ennek
ellenére már jelezte, hogy ilyen készülékek lesznek, olcsón bárki beszerezheti õket, és így otthon is vetíthetõk
lesznek a bõségesen kapható pornográf filmek. Ezeknek a filmeknek az egyik hatása az lesz, hogy ?a filmekben
látható szereplõk mindent megtesznek, amit csak el lehet képzelni.? Ennek az a célja, hogy a szexualitást nyílttá
tegye és hangsúlyozza. De nem csak a szexualitást kell nyilvánossá tenni, hanem az erõszakosságot is. Ez
utóbbit teljes részletességében és hosszan kell bemutatni. Ezek célja a nézõket érzéketlenné tenni a legdurvább
erõszak látványával szemben is. Hiszen eljön az az idõ, amikor az embereknek valódi erõszakossággal kell
szembesülniük. Ha tehát a szórakoztató iparban meghonosodik a reális élethez hasonló, vagy azt még meg is
haladó erõszak, akkor az elõsegíti, hogy a lakosság könnyebben alkalmazkodjon a mindennapi életben
megtapasztalt tényleges erõszakhoz.
A halálhoz való viszony megváltoztatása
Általánosságban meg fog változni az emberek beállítottsága a halállal és az életbõl való távozással szemben. Ez
a jövõben nem lesz olyan félelmetes, mint korábban, és a halott, vagy súlyosan sérült emberek látványa már
nem kelt akkora rémületet. Dr. Day elmagyarázta hallgatóságának, hogy nincs szükség olyan finom lelkû
lakosságra, amely megbénul a halál látványára. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy ezt mondják
maguknak: ?well, I don?t want that to happen to me?, azaz nem akarom, hogy ez velem megtörténjék. Az
elõadónak ez a kijelentése jelzi, hogy a háttérhatalom terve szerint számos olyan emberi tragédia fordul majd
elõ, amelyeket a túlélõknek látniuk kell. Megértik e terv embertelenségét azok a szülõk, akik késõbb
gyermekeikkel gyanútlanul beültek egy film megtekintésére, vagy ugyanezt tették a televízió bekapcsolásával.
Megtapasztalhatták, hogy milyen durva és erõszakos jelenetek megnézésének teszik ki gyermekeiket.
A zene is legyen egyre ócskább.
Dr. Day szerint a zenének is nívótlanabbá kell válnia. 1969 után a rock zene egyre primitívebbé és durvábbá
alakult át fokozatosan. Dr. Daynek az a kifejezése, hogy rosszabbá kell válnia a zenének, egyben annak a
beismerését is jelentette, hogy ezek a gépesített ritmusok és primitív, dallam nélküli zenék, nívótlan és nyíltan a
szexualitást taglaló szövegeikkel, máris rossznak voltak minõsíthetõk. Az a fajta érzelmes, szórakoztató zene,
amely az elektromos konfekció‐zajcsinálást megelõzte még a zene számos minõségi tulajdonságával
rendelkezett. A háttérhatalom stratégái szerint ezt a nívósabb, szórakoztató zenét bizonyos rádiók tovább
sugározhatják, és lemezeken is elérhetõvé teszik õket az idõsebb nemzedékek számára. A rádióadók
többségének azonban ezt az elektromos zörej‐zenét kell sugározniuk, és erre kell rászoktatni a fiatalabb
generációkat. Mivel a populáris zene egyre rosszabbá és primitívebbé fejlesztendõ, ezért az idõsek és a fiatalok
nem fogják egymás zenéjét hallgatni. Az idõsek elutasítják, mint zenei szemetet, a fiatalok azonban magukévá
teszik, mert vele azonosulnak, mint nemzedékük sajátosságával, amely elõsegíti, hogy külön identitást
alakítsanak ki a maguk számára az idõsekkel szemben.
E sorok írója, aki valamikor konzervatóriumot végzett, fiatalabb korában meg volt gyõzõdve arról, hogy a 60‐as
évek közepétõl eluralkodó primitív konfekció zene csak addig maradhat egy korosztály zenéje, amíg tagjai fel
nem nõnek és meg nem ismerkednek azzal a zenével, amelyben változatos harmóniák, gondosan formált
dallamok, eredeti ritmusok találhatók a gépi monotónia, a harmónia‐ és dallamnélküliség helyett. Ez téves
feltételezésnek bizonyult, mert azok a nemzedékek, amelyek ezen a gépi‐úton elõállított zörejeken és
hasonlóan primitív szövegeken nõnek fel, hozzá szoknak ehhez a selejt‐zenéhez, ahogy hozzá lehet szokni a
selejt élelmiszerekhez is. És akkor is ezt az ócska holmit fogyasztják, amikor már jobbat is elérhetnének. Ezen
túlmenõen Dr. Day azt is elmondta, hogy ebben a primitív gépi zenében jól el lehet rejteni olyan tudatbefolyásoló
rövid kis részeket, amelyekrõl a fiatalok nem is szereznek tudomást, de ugyanakkor mégis
alapvetõen átalakítja magatartásukat.
Személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy hová vezetett ez az alaposan átgondolt kulturális rombolás. Az
egyik nagy floridai bevásárlóközpont elõtt az 1990‐es évek végén állandóan labdáztak a gyerekek, és ezzel
akadályozták a parkolóba érkezõ autósok mozgását. A gyermekeket semmilyen módon nem lehetett
eltávolítani. Végül a bevásárlóközpont, a MALL, vezetõje azt javasolta, hogy a szokásos elektromos hanghatások
helyett sugározzanak Mozart zenét. Ez az ötlet sikeresnek bizonyult, mert a gyerekeket távozásra
kényszeritette.
A szórakoztatás tehát a fiatalok befolyásolásának leghatékonyabb eszköze. Az idõsebb nemzedékeket már nem
lehetett megváltoztatni, de a fiatalokat még döntõen befolyásolni lehetett életüknek abban a korai
szakaszában, amikor személyiségük, szokásaik és ízlési preferenciájuk kialakul. Ez a fiatalabb generáció ma, a
XXI. század elején, már érett felnõtt korba került. Most már az õ ízlésük a meghatározó és ez kedvez a
háttérhatalom céljainak.
Dr. Day orvoshallgatóságának még azt is elmondta, hogy a régi érzelmes zenét és filmeket meghagyják az
idõsebbeknek, sõt még olcsó közlekedéssel, árengedményekkel, adócsökkentéssel könnyítenek is életükön. Ezt
avval indokolta, hogy ez a nemzedék gazdasági válságokon ment keresztül, át kellett élnie a II. világháborút,
tehát mintegy jutalomként megérdemli ezt a méltányosságot.
Mi jön 2000‐ig és azután?
Dr. Day szerint az idõsebb nemzedék távozásával elõtérbe kerülnek a megszorítások és ez a folyamat felgyorsul.
A régi filmeket és dalokat fokozatosan kivonják a forgalomból és a gyengédebb, érzelmesebb szórakozás
teljesen visszaszorul. Fokozatosan megnehezítik az öregek számára az utazást is. Egyes utazásokat engedélyhez
kötnek, és csak alapos ok esetén utazhatnak. Egyre fontosabb szerephez jutnak a különbözõ
személyazonosságot igazoló okmányok. Amerikában elõször teszik kötelezõvé a személyazonosságot igazoló
kártyát és azt felszólításra fel kell tudni mutatni. Már Dr. Day említi, hogy olyan parányi eszközt kívánnak a bõr
alá helyezni, amely elektronikusan rögzíti a személy legfontosabb adatait. Ez megakadályozza a
személyazonosságot igazoló okmány meghamisítását, és azt is, hogy valaki okmánya elvesztésére hivatkozzon.
Minthogy orvos beszélt orvosoknak, ezért Dr. Day kitért arra is, hogy hogyan lehet megelõzni a szervezet
védekezõ reakcióját az ilyen beültetett mikrochipekkel szemben. A szilikont említette, mint olyan anyagot,
amelyet az emberi szervezet kellõen tolerál. 1969‐ben a szilikont olyan anyagnak tekintették, amelyet megtûr a
szervezet, és amely alkalmas az elektronikusan rögzített anyagok hordozására. Egyébként a szilikon az az anyag,
amit egyes nõk a mellük megnagyobbítására is használtak.
Az élelmiszer ellenõrzése
Az élelmiszer ellátást is szigorúan ellenõrizni kívánják. Ha a népesség növekedés nem lassul le, akkor igen
gyorsan élelmiszerhiányt lehet elõidézni, és ez ráébreszti az embereket arra, hogy milyen veszélyt rejt számukra
a túlnépesedés. De akár lelassul a népesség szaporulat, akár nem, az élelmiszer ellátást központilag szükséges
ellenõrizni, hogy a lakosság táplálkozása biztosítva legyen. Ugyanakkor ennek az ellenõrzésnek meg kell azt
akadályozni, hogy azok is eltarthatók legyenek, akik szembeszállnak a fennálló renddel. Éppen ezért
jogszabályokkal tiltani fogják, hogy valaki a saját maga és családja eltartására élelmiszert termeljen. Ezt persze
kellõen álcázott módon, jól hangzó ürüggyel kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Az állítólagos ok erre a
tilalomra az lesz, hogyha magunk állítjuk elõ az élelmiszereket, a veszélyes, mert nem elég steril, és elõsegítheti
a betegségek terjedését. Kifelé tehát úgy fogják tálalni, hogy itt a fogyasztók védelmérõl van szó, de a valóságos
ok az lesz, hogy korlátozzák, és ellenõrzés alatt tartsák az élelmiszerellátást, mert ez fontos hatalmi eszköz.
Éppen ezért a saját élelmiszertermelést illegálissá kell tenni. Ha pedig valaki illegális tevékenységet folytat,
akkor szembe kerül a törvénnyel, és bûnözõvé válik.
Az idõjárás befolyásolása
Dr. Day röviden ennyit mondott: ?Ellenõrizni tudjuk az idõjárást, vagy hamarosan képesek leszünk rá.?
Hozzáfûzte, hogy nem jódkristályok ledobására gondol a felhõkre, amely már ismert eljárás, hanem valóságos
ellenõrzésre. Az idõjárás hatékony fegyver a közvélemény befolyásolására. Lehetõvé teszi esõ elõidézését és a
csapadék visszatartását azért, hogy bizonyos területeken az élet befolyásolható legyen, és ellenõrzés alá
lehessen venni. Egyrészt szárazságot lehet elõidézni a növekedési idõszakban, s így végül is leáll a növekedés.
Másrészt igen erõs esõzéseket lehet elõidézni az aratási idõszakban, úgyhogy a felvizezett talaj nem teszi
lehetõvé az aratást. Mindkét módszer kitûnõen alkalmazható.
A közélet befolyásolása
Igen kevesen értik, hogy valójában hogyan mûködik az állam és a kormányzat. A lakosság egy része tud arról,
hogy valamilyen módon valakik befolyásolják a választott politikusokat, de nem ismerik ennek módját és
eszközeit. A politikusok egy része sincs ezzel teljesen tisztában. Végrehajtatnak velük olyan számukra
elõkészített terveket, amelyrõl elhitetik, hogy õk készítették, valójában azonban manipulálták õket. Csupán
nem értik ennek az álcázott és szövevényes módját. Dr. Day szó szerint a következõket mondotta: ?Az emberek
képesek két egymásnak ellentmondó eszmét is egyszerre az agyukban tartani, és a szerint cselekedni feltéve,
ha ez a két ellentmondó eszme megfelelõen szét van választva.? Ehhez az elõadó hozzátette: ?Igen jól lehet
tudni, hogy racionális emberek miként reagálnak bizonyos körülményekre, vagy bizonyos információkra,
amellyel szembesülnek. Ahhoz, hogy az elõre meghatározott választ kapjuk, azoknak az adatoknak az
ellenõrzésére van szükség, amelyet a tudomásukra hozunk, vagy azoknak a körülményeknek a kontrolljára,
amelyek körülveszik õket. És miután az emberek racionálisak, azt fogják cselekedni, amit mi akarunk, hogy
cselekedjenek. Nem fogják teljesen érteni mi az, amit tesznek és miért.?
A tudományos kutatás meghamisítása
E téma kapcsán említette az elõadó, hogy bizonyos tudományos kutatási eredményeket nemcsak meg lehet
hamisítani, de a hamisításokra ténylegesen sor is került azért, hogy a kívánt eredményt elérjék. Dr. Day itt
ismételten a következõket mondta: ?Az emberek nem teszik fel a megfelelõ kérdéseket. Sokan túlságosan
hiszékenyek.? Minthogy az elõadó orvos volt és hallgatósága is orvosokból állt, ezért annak a beismerése, hogy
tudományos adatokat szándékosan meghamisítanak, majdnem hogy istenkáromlásnak tûnt Dr. Dunegan, a
visszaemlékezõ orvos számára.
Dr. Day ezután rátért a nemzetközi intézmények átalakítására. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben az
idõben nem rendelkezett kellõ tekintéllyel, ezért tervbe vették az ENSZ fontosságának a növelését. Az
embereket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy lemondjanak nemzeti szuverenitásuk egyre nagyobb részérõl. A
gazdasági egymásrautaltság ezt a folyamatot elõsegíti. A háború elkerülésére való hivatkozás hat az emberekre,
mert általában elfogadják: helyesebb valamit békésebb módszerekkel végrehajtani, mint háborús erõszakkal. A
háború ezért idejét múlt. De Dr. Day szerint azért is eljárt felette az idõ, mert a nukleáris fegyverek korszakában
már nem lehet ellenõrzés alatt tartani a háborúskodást.
Korábban a háborúkat kordában lehetett tartani, de ha atomfegyverek jutnak ellenõrizetlen kezekbe, akkor az
nukleáris katasztrófához vezethet. Dr. Day nem említette, hogy kik is lennének ezek a ?rossz kezek?, de célzott
rá, hogy ezek a terroristák. Ezért az elõadó hangsúlyozta, hogy hatékonyan ellenõrizni kell a nukleáris fegyverek
birtoklását. Az új rendszert azonban mindenféleképpen be kell vezetni, ha nem megy békés együttmûködéssel,
azaz a nemzeti szuverenitásról való önkéntes lemondással, akkor úgy, hogy a világ az atomháború széléhez
jusson. A nukleáris háború veszélye által kiváltott hisztéria és félelem megnöveli a tárgyalásos béke
lehetõségét. Ez ráveheti az embereket, hogy önként feladják nemzeti szuverenitásukat azért, hogy béke legyen,
és ez által létrejöhessen az ?Új Nemzetközi Politikai Rendszer?. Ha pedig túlságosan sokan lennének olyan
döntési helyzetben lévõk, akik ennek ellenállnak, akkor szükség lehet fokozottabb atomfegyverkezésre.
Erre az emberek meggyõzése miatt lenne szükség, hogy lássák: ?We mean business? (azaz komolyan gondoljuk
a dolgot).
Ennek a tárgyalásos békének meggyõzõnek kell lennie, azaz olyan módon kell elõkészíteni és végrehajtani, hogy
az emberek meg legyenek gyõzõdve, valódi tárgyalások folytak a szembenálló felek között. Ez segít
felismerniük, hogy a béke jobb, mint a háború. Dr. Day ebben a vonatkozásban arról is szólt, hogy a háborúnak
több jó oldala is van. Minthogy mindenkinek meg kell halnia, a háborúban mód van arra, hogy valaki
emberfeletti bátorságot tanúsítva hõsként haljon meg. Ha pedig élve marad, akkor különleges tiszteletben
részesüljön. Ezért a háború megpróbáltatásai több vonatkozásban is kifizetõdnek a katonák számára.
Dr. Day arra is hivatkozott, hogy ha nem hal meg annyi ember az I. és a II. világháborúban, hanem tovább él, és
tovább szaporodik, akkor további százmilliókkal lenne nagyobb az amúgy is túlnépesedett föld lakossága. Ezért
ezek a nagy háborúk a népességkorlátozáshoz is jótékonyan hozzájárultak. Ma azonban már rendelkezésre
állnak mind a kormányzatok, mind az egyes személyek számára azok az eszközök, amelyekkel a népesség
növekedést mérsékelni lehet. Ezért ebbõl a célból már nincs szükség háborúkra.
Terrorizmus, mint az ellenõrzés fontos eszköze
Dr. Day 1969‐ben azt közölte hallgatóival, hogy a terrorizmust széles körben fogják felhasználni Európában és a
Föld más térségeiben. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban nem lesz szükség a terrorizmus igénybe vételére.
Ez csak akkor válhat szükségessé az Egyesült Államokban, ha az amerikai társadalom nem elég gyorsan fogadja
el az új rendszert. Dr. Day szavaiból azonban az derült ki, hogy 1969‐ben még számoltak a terrorizmussal, mint
gyorsító módszerrel Amerikában. Dr. Day azonban elõadásának ebben a részében megfedte az amerikaiakat,
hogy túlságosan jól, biztonságosan és gondtalanul élnek. Ezért egy kis terrorizmus segítene meggyõzni õket
arról, hogy bolygónk igen is veszélyes hely, vagy veszélyessé válhat, ha nem mondanak le egyes jogaikról a
hatóságok számára azért, hogy azok a Földet megfelelõen ellenõrizhessék.
Péngazdaság és bankhatalom
Dr. Day a pénzrendszerrõl és a bankok szerepérõl kijelentette, hogy ?az infláció végtelen folyamat, bármely
szám után végtelen számú nullát helyezhetünk, és tetszés szerint tehetjük ki a tizedespontokat?. Ez világosan
utalt arra, hogy az inflációs adó valójában mesterségesen fenntartott eszköz a háttérhatalom számára a
társadalom ellenõrzésére. A pénz túlnyomórészt hitelbõl fog állni. A pénz máris elsõsorban hitel, de a
forgalomban lévõ pénz sem készpénz, vagy tapintható dolog lesz, hanem elektronikus jel. Az emberek igen
kismértékben fognak pénzt hordani maguknál, csupán jelentéktelen dolgok vásárlására. Bármely fontos
vásárlást elektronikusan fognak végezni. A munkabérek kifizetése is elektronikusan történik a bankoknál
vezetett számlákra.
Egységes bankrendszer jön létre. Kívülrõl úgy tûnhet, hogy több bank is külön mûködik, de végsõ soron és
alapjában véve csak egyetlen bankrendszer fog létezni. Ennek megfelelõen számítógépes feljegyzés történik
minden egyes vásárlásról, és ez lehetõvé teszi, hogy bárkinél ellenõrizhessék a pénz bevételét és kiadását a
legpontosabb részletekig, és nyomon követhessék üzleti tevékenységét. Dr. Day itt jelezte, hogy nagyobb
értékû tartós fogyasztási cikkek, mint egy autó, motorkerékpár, hûtõgép, vagy televízió vásárlása valamilyen
személyi azonosításhoz lesz kötve, és ez többek között elõsegítheti a lopott javak felderítését is.
A számítógépek széleskörû alkalmazása lehetõvé teszi az egyes emberek pénzügyeinek a teljes ellenõrzés alatt
tartását. Arra fognak törekedni, hogy korlátozzák az egyes polgárok megtakarítási lehetõségeit. Nem szabad
lehetõvé tenni az emberek számára, hogy megtakarítás útján jelentékeny mértékû vagyonra tehessenek szert.
Az elõadó utalt rá, hogy a gazdagság végsõ soron hatalmat jelent, és ha sok ember kezében van vagyon
formájában a hatalom, akkor az kedvezõtlen az irányító és döntéshozó kis csoport számára. Ezért ha elõáll az,
hogy a lakosság nagymértékben tud takarékoskodni, akkor ezt a többletjövedelmét fokozott adóztatással el kell
tõle vonni. Vagyis minél többet megtakarít valaki, annál nagyobb lesz az az adó, amit félretett pénze után
fizetnie kell. Ennek az a célja, hogy megtakarítással ne lehessen vagyont felhalmozni. Arra is figyelni fognak,
hogy ha valaki a kelleténél többet megtakarít és félretesz, akkor annak a jövedelmét csökkenteni kell. Dr. Day
mindehhez a következõket fûzte: ?Nos, ha túl sok pénzt félreteszel, akkor valójában nincs is szükséged erre a
pénzre?.
Az embereket tehát meg kell akadályozni abban, hogy vagyonra tegyenek szert, mert az hosszú távon
veszélyezteti annak az új rendnek a mûködését, amelynek a kialakításáról Dr. Day beszélt. A lakosságot arra
fogják rászoktatni, hogy hitelre vásároljon. Ha már túlzottan eladósodtak az emberek, akkor veszítsék el
megbízhatóságukat és fizetõképességüket, és váljanak teljesen kiszolgáltatottá. Ha valaki oly ostoba, hogy nem
tudja megfelelõen visszafizetni hiteleit, akkor az lehetõvé teszi a hatóságoknak, hogy keményen lecsapjanak rá.
1969‐ben már elkezdõdött a hitelkártyák használata, de még széles körben nem volt forgalomban a plasztikpénz.
Az elektronikus fizetési módok elterjesztése azonban olyan program volt, amelyet a háttérhatalom által
ellenõrzött bankrendszer gondosan végrehajtott. Eleinte az átlagpolgár több kreditkártyát is használt, illetve
még használ ma is, de ezt fokozatosan egy kombinált kártyává alakít
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. March 09. 17:06:30
#12 |
Detonator
- 2014. March 09. 19:07:37
#13 |
miskolcilaci
- 2014. March 09. 19:35:07
#14 |
Perje
- 2014. March 09. 23:02:30
#15 |
wiiking
- 2014. March 10. 07:52:05
#16 |
postaimre
- 2014. March 10. 08:32:00
#17 |
postaimre
- 2014. March 10. 08:46:19
#18 |
postaimre
- 2014. March 10. 20:05:48
#19 |
wiiking
- 2014. March 11. 11:45:03
#20 |
postaimre
- 2014. March 12. 09:40:03
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.