Nem bĂľvĂźl: szĂťkĂśl. Nem Biblia: mesekĂśnyv. Nem fosztogatnak: osztogatnak. Nem JeruzsĂĄlemben: MoszkvĂĄban..., de a tĂśbbi mĂĄr majdnem igaz is lehetne...akĂĄr. A kumrĂĄni barlangokban talĂĄlt Holt-tengeri tekercsek rendszerezĂŠsekor kilenc Ăşjabb, eddig ismeretlen bibliai szĂśveggel teleĂ­rt tekercset talĂĄltak izraeli rĂŠgĂŠszek.

A Holt-tenger nyugati partjĂĄn, a JerikĂłtĂłl mintegy 15 kilomĂŠterre dĂŠlre fekvĂľ kumrĂĄni barlangokban talĂĄltak rĂĄ 1946 ĂŠs 1956 kĂśzĂśtt a Kr. e. III–I. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazĂł Holt-tengeri tekercsekre, amelyek kĂśzĂśtt talĂĄlhatĂłk az ismert legkorĂĄbbi bibliai kĂŠziratok. A hĂŠber, illetve keresztĂŠny bibliai kĂĄnonba bekerĂźlt szĂśvegek mellett a tekercsek apokrif Ă­rĂĄsokat is tartalmaznak, valamint megtalĂĄlhatĂłk kĂśzĂśttĂźk a tekercsekkel ĂśsszefĂźggĂŠsbe hozott zsidĂł kĂśzĂśssĂŠg – hagyomĂĄnyos ĂŠrtelmezĂŠs szerint az esszĂŠnusok – belsĂľ szabĂĄlyzatai ĂŠs hiedelmei is. Az eredeti kĂŠziratokat az Izrael MĂşzeumban Ăľrzik.

Yonatan Adler, az izraeli Ariel Egyetem szakembere az 1950-es ĂŠvek ĂĄsatĂĄsi anyagain dolgozva talĂĄlt rĂĄ hĂĄrom ĂŠrintetlen tfilinre (imaszĂ­jra) a rajtuk lĂŠvĂľ bĂľrdobozokkal. Az imaszĂ­jat ĂŠvezredek Ăłta viselik a vallĂĄsukat gyakorlĂł zsidĂłk, a dobozok bibliai szĂśvegeket tartalmazĂł kĂŠzzel Ă­rt tekercseket rejtenek.

A tfilineket mĂŠg 1952-ben a 4. ĂŠs az 5. kumrĂĄni barlangban talĂĄlta Roland Vaux rĂŠgĂŠsz. Most a Holt-tengeri tekercsek megĂľrzĂŠsĂŠn dolgozĂł izraeli mĂťemlĂŠkvĂŠdelmi hatĂłsĂĄg laboratĂłriumĂĄban vizsgĂĄlta meg Adler az eddig ismeretlen tekercseket, ĂŠs felfedezte, hogy bibliai szĂśvegeket rejtenek.

„Nem mindennap adĂłdik lehetĂľsĂŠg arra, hogy az ember Ăşj kĂŠziratokat fedezzen fel” – hangoztatta Adler bemutatva Ăşj rĂŠgĂŠszeti felfedezĂŠsĂŠt a KumrĂĄnrĂłl ĂŠs a Holt-tengeri tĂŠrsĂŠgrĂľl LuganĂłban rendezett nemzetkĂśzi konferenciĂĄn. A tekercsek szĂśvegeit mĂŠg nem elemeztĂŠk teljes mĂŠrtĂŠkben, ĂŠs egyelĂľre nem tudni, hogy mirĂľl szĂłlnak.
Link