Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Nyugat és a szovjetek kémcsatája Budapesten
Méreg végzett Wallenberggel?
Eddigi ismereteink szerint Raoul Wallenberg 1947 júliusa és októbere között halt meg valamelyik moszkvai börtönben. Feltehetõen az NKVD titkos „X-laboratóriumának” mérge végzett vele, azután szívinfarktusként jelentették halálát. A szovjetek – budapesti ügynökeik jelentései alapján – azzal gyanúsították, hogy szerepe volt különbéke elõkészítésében a nyugati hatalmak és Hitler között, a Szovjetunió ellen.
Errõl beszélt Borisz Szokolov orosz történész a Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett budapesti nemzetközi konferencián. Ahol egyébként Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára figyelmeztetett diszkréten, mennyire veszélyes, ha a gazdasági nehézségek közepette sokan a kirekesztés, az idegen-gyûlölet hívei lesznek.
A Demokratikus Átalakítás Intézete és a Tom Lantos Intézet kezdeményezésére rendezett tanácskozáson Jan Lundvik, korábbi budapesti svéd nagykövet a Wallenberg kutatások legújabb eredményeirõl beszélt. Azok szerint saját kormánya árulta el az elhurcolt diplomatát, amikor a háború után sokáig elfogadta a szovjet változatot, hogy Wallenberg baleset, vagy rablók áldozata lett 1945 februárjában, úton Budapestrõl Debrecenbe. Miközben az ugyancsak a magyar fõvárosból elhurcolt svájci diplomatákat utóbb kicseréltek szovjet állampolgárokra, Stockholm – bár követét rendhagyó módon Sztálin is fogadta a Wallenberg-ügyben - a jelek szerint nem volt érdekelt abban, hogy így mentse emberét: az NKVD egy Svédországba szökött ügynökét engedték tovább utazni.
Borisz Szokolov, a kérdés orosz kutatója hazai és amerikai levéltári adatok alapján arról számolt be, milyen kiterjedt volt a negyvenes években a magyarországi szovjet hírszerzés: bázisainak száma 30 és 70 között járhatott. Ez a hálózat jelentett a magyar különbéke-kísérletekrõl csakúgy, mint a hitleri Németország törekvésérõl a háború utolsó szakaszában, hogy a nyugati hatalmakkal különbékét kötve elszigetelhesse a szovjeteket. A szovjetek feltételezték, hogy Wallenbergnek is szerepe volt ebben, a Moszkva számára különösen veszélyes kísérletben, ezért hurcolták el. Wallenberg, amint az amerikai levéltárak adatai tanúsítják, nem volt Washington ügynöke, de Budapesten abban a környezetben mozgott, amelyben mind a nyugat, mind a szovjetek emberei csatáztak. Volt a svéd követségen diplomata, aki kapcsolatot tartott németországi fogolytáborokból Magyarországra szökött szövetséges tisztekkel, többek között hollandokkal, valamint az ejtõernyõn ledobott titkos megbízottakkal. Mindezek kapcsolatban álltak a magyar ellenállással csakúgy, mint a brit hírszerzéssel, illetve az Olaszországba települt amerikai légierõvel – ez is gyanússá tehette Wallenberget.
Szokolov kutatásai azt mutatták, hogy Wallenberget nem 1947 július 17-én végezték ki (amint azt egy valószínûleg hamisított irat tartalmazza), hanem az év júliusa és októbere között hunyhatott el, feltehetõen az NKVD „X - laboratóriumában” elõállított méreg következtében. Ezzel a méreggel végezték ki abban az idõben egy sor német tábornokot is, hogy ne térhessenek haza.
Wallenberg hõsi tettei mellett emlékezni kell seregnyi magyar munkatársára, akik közül több tucatnyian vesztették életüket, hangoztatta Szita Szabolcs, a Holocaust Emlékközpont igazgatója. Közöttük volt Langfelder Béla mérnök, a svéd embermentõ közvetlen munkatársa, aki ugyancsak szovjet börtönben végezte.
A kérdés vezetõ magyar kutatója szerint a szovjeteknek minden nyugati diplomata kémnek számított, aki Budapesten maradt. Ez lett Wallenberg végzete, akit széles kapcsolat-rendszere miatt is veszélyesnek tartottak. Szita felidézte, hogy 1952-53-ban a magyar államvédelem több száz embert hallgatott ki a képtelen gyanúval, hogy annak idején az amerikai követség pincéjében magyar zsidók ölték meg Wallenberget… Egyébként a hajdani, Vorosilov marsall vezette budapesti Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság aktái immár hozzáférhetõk Moszkvában. Ha nem is olcsón: Magyarország, mint volt ellenséges ország, csak térítés ellenében juthat hozzá a dokumentumokhoz, amelyek talán segítenek Wallenberg sorsának teljes felderítésében - és sok minden másban. Szita legutóbb arról értesült Moszkvában, hogy a Donszkoj-kolostor területén, betonnal fedve találhatók a sztálini terror magyar áldozatai.
Martonyi kérdõjele és ígéretei
A tanácskozást egyébként Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg. Elismerte, hogy „Magyarország sem immun” az idegen – és kisebbség-ellenes érzelmektõl, ám a kormány elutasít minden szélsõségességet és következetesen üldözi a kisebbségi jogok megsértõit. Tanulságos volt, hogy Martonyi – aki egyébként beszéde után távozott a konferenciáról – azt mondta: „Áder János államelnök „remélhetõleg” részt vesz majd a Wallenberg emlékére rendezett izraeli konferencián. Röviddel ezt követõen jelentette be Áder, hogy meghívták oda. Emlékezetesen a konferenciára eredetileg Kövér László házelnök volt hivatalos, ám az izraeli parlament elnöke a Nyírõ-ügy után arra kérte Kövért, inkább maradjon távol.
Link
Eddigi ismereteink szerint Raoul Wallenberg 1947 júliusa és októbere között halt meg valamelyik moszkvai börtönben. Feltehetõen az NKVD titkos „X-laboratóriumának” mérge végzett vele, azután szívinfarktusként jelentették halálát. A szovjetek – budapesti ügynökeik jelentései alapján – azzal gyanúsították, hogy szerepe volt különbéke elõkészítésében a nyugati hatalmak és Hitler között, a Szovjetunió ellen.
Errõl beszélt Borisz Szokolov orosz történész a Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett budapesti nemzetközi konferencián. Ahol egyébként Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára figyelmeztetett diszkréten, mennyire veszélyes, ha a gazdasági nehézségek közepette sokan a kirekesztés, az idegen-gyûlölet hívei lesznek.
A Demokratikus Átalakítás Intézete és a Tom Lantos Intézet kezdeményezésére rendezett tanácskozáson Jan Lundvik, korábbi budapesti svéd nagykövet a Wallenberg kutatások legújabb eredményeirõl beszélt. Azok szerint saját kormánya árulta el az elhurcolt diplomatát, amikor a háború után sokáig elfogadta a szovjet változatot, hogy Wallenberg baleset, vagy rablók áldozata lett 1945 februárjában, úton Budapestrõl Debrecenbe. Miközben az ugyancsak a magyar fõvárosból elhurcolt svájci diplomatákat utóbb kicseréltek szovjet állampolgárokra, Stockholm – bár követét rendhagyó módon Sztálin is fogadta a Wallenberg-ügyben - a jelek szerint nem volt érdekelt abban, hogy így mentse emberét: az NKVD egy Svédországba szökött ügynökét engedték tovább utazni.
Borisz Szokolov, a kérdés orosz kutatója hazai és amerikai levéltári adatok alapján arról számolt be, milyen kiterjedt volt a negyvenes években a magyarországi szovjet hírszerzés: bázisainak száma 30 és 70 között járhatott. Ez a hálózat jelentett a magyar különbéke-kísérletekrõl csakúgy, mint a hitleri Németország törekvésérõl a háború utolsó szakaszában, hogy a nyugati hatalmakkal különbékét kötve elszigetelhesse a szovjeteket. A szovjetek feltételezték, hogy Wallenbergnek is szerepe volt ebben, a Moszkva számára különösen veszélyes kísérletben, ezért hurcolták el. Wallenberg, amint az amerikai levéltárak adatai tanúsítják, nem volt Washington ügynöke, de Budapesten abban a környezetben mozgott, amelyben mind a nyugat, mind a szovjetek emberei csatáztak. Volt a svéd követségen diplomata, aki kapcsolatot tartott németországi fogolytáborokból Magyarországra szökött szövetséges tisztekkel, többek között hollandokkal, valamint az ejtõernyõn ledobott titkos megbízottakkal. Mindezek kapcsolatban álltak a magyar ellenállással csakúgy, mint a brit hírszerzéssel, illetve az Olaszországba települt amerikai légierõvel – ez is gyanússá tehette Wallenberget.
Szokolov kutatásai azt mutatták, hogy Wallenberget nem 1947 július 17-én végezték ki (amint azt egy valószínûleg hamisított irat tartalmazza), hanem az év júliusa és októbere között hunyhatott el, feltehetõen az NKVD „X - laboratóriumában” elõállított méreg következtében. Ezzel a méreggel végezték ki abban az idõben egy sor német tábornokot is, hogy ne térhessenek haza.
Wallenberg hõsi tettei mellett emlékezni kell seregnyi magyar munkatársára, akik közül több tucatnyian vesztették életüket, hangoztatta Szita Szabolcs, a Holocaust Emlékközpont igazgatója. Közöttük volt Langfelder Béla mérnök, a svéd embermentõ közvetlen munkatársa, aki ugyancsak szovjet börtönben végezte.
A kérdés vezetõ magyar kutatója szerint a szovjeteknek minden nyugati diplomata kémnek számított, aki Budapesten maradt. Ez lett Wallenberg végzete, akit széles kapcsolat-rendszere miatt is veszélyesnek tartottak. Szita felidézte, hogy 1952-53-ban a magyar államvédelem több száz embert hallgatott ki a képtelen gyanúval, hogy annak idején az amerikai követség pincéjében magyar zsidók ölték meg Wallenberget… Egyébként a hajdani, Vorosilov marsall vezette budapesti Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság aktái immár hozzáférhetõk Moszkvában. Ha nem is olcsón: Magyarország, mint volt ellenséges ország, csak térítés ellenében juthat hozzá a dokumentumokhoz, amelyek talán segítenek Wallenberg sorsának teljes felderítésében - és sok minden másban. Szita legutóbb arról értesült Moszkvában, hogy a Donszkoj-kolostor területén, betonnal fedve találhatók a sztálini terror magyar áldozatai.
Martonyi kérdõjele és ígéretei
A tanácskozást egyébként Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg. Elismerte, hogy „Magyarország sem immun” az idegen – és kisebbség-ellenes érzelmektõl, ám a kormány elutasít minden szélsõségességet és következetesen üldözi a kisebbségi jogok megsértõit. Tanulságos volt, hogy Martonyi – aki egyébként beszéde után távozott a konferenciáról – azt mondta: „Áder János államelnök „remélhetõleg” részt vesz majd a Wallenberg emlékére rendezett izraeli konferencián. Röviddel ezt követõen jelentette be Áder, hogy meghívták oda. Emlékezetesen a konferenciára eredetileg Kövér László házelnök volt hivatalos, ám az izraeli parlament elnöke a Nyírõ-ügy után arra kérte Kövért, inkább maradjon távol.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ssman
- 2012. June 28. 20:19:00
#2 |
kincses
- 2012. June 28. 20:50:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.