Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Veszélyben az idõsebbek: ön mi ellen van beoltva?
Ismét felütötték a fejüket olyan veszélyes betegségek, mint a gyermekbénulás és a kanyaró. A jelenség szakértõk szerint az oltásellenességen túl a felnõttkori oltási rend hiányának számlájára is írható. Ön tudta, hogy bizonyos oltásokat tízévente fel kell frissíteni?
Már nem fenyegetnek minket az olyan veszélyes betegségek és szörnyû járványok, mint a kanyaró és a gyermekbénulás – gondolhatnánk, de ne bízzuk el magunkat. Egyes adatok szerint csak Németországban 1800-zal növekedett a kanyaróban szenvedõ betegek száma. Még megdöbbentõbb adat, hogy az idén megfertõzõdöttek 40 százaléka túl van a huszadik életévén, annak ellenére, hogy ezt a kórt tipikus gyermekbetegségként tartották eddig számon. Mi lehet a gond? Hogy állunk Magyarországon az oltásokkal? És egyáltalán, honnan tudjuk, hogy mi ellen lettünk beoltva? Dr. Ludwig Endre infektológus-belgyógyász szakorvost, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatóját, a Semmelweis Egyetem tanárát kérdeztük.
„Az elmúlt évtizedekben sajnos érezhetõ trend, hogy a nem megalapozott érvekre hivatkozó oltásellenes lobbinak erõs a hangja, így csökken az oltásfegyelem” – mondta az mno.hu-nak dr. Ludwig. Az infektológus-belgyógyász szakorvos szerint az oltásellenességen túl egyes oltások hatásának csökkenése az idõ múlásával – bizonyos oltásokat meghatározott idõközönként ismételni kell (például a tetanuszt az ajánlások szerint tízévente) – is az oka lehet annak, hogy Németországban komoly, már rég elfeledettnek hitt betegségek (szamárköhögés, kanyaró) bukkantak fel.
Bizonyos oltásokat ismételni kell
Magyarországon még viszonylag jó a helyzet, nem egy olyan oltás van, amely hazánkban kötelezõ, míg például Németországban vagy Franciaországban csupán ajánlott. Bár eléggé védettek vagyunk, azért nem nyugodhatunk meg teljesen, „hála” az idegenforgalomnak és a migrációnak. A társadalomban sok olyan személy él, akinek immunrendszere az idõskor, illetve alapbetegségek következtében legyengült. Ilyenek többek között a cukorbetegek, a krónikus májbetegek, elõrehaladott rákos betegségben szenvedõk, illetve a transzplantáción átesettek. „Õk törékenyebbek, gyengébb a védekezõképességük, hamarabb kapnak el olyan betegséget vagy gyulladást, ami az egyébként egészséges emberekben biztossággal gyógyíthatók, ám ezekben a csoportokban a fertõzés súlyosabb lefolyású és nagyobb a halálozási arány” – fejtette ki a Budai Egészségközpont szakorvosa.
Fotó: Kevork Djansezian / Europress/AFP
Egész életre szóló oltási rend?
Tekintve, hogy Magyarországon mindössze az általános iskoláig követik szigorúan az egyéneket az oltásokkal kapcsolatosan, csak az egyén oltási könyvébõl – ha egyáltalán még megvan – lehet tudni, hogy mi ellen kapta meg a védettséget. A szakértõ szerint szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására. „Ez nemcsak azért szükséges, mert Magyarországon nincsen felnõttekre vonatkozó oltási rend, hanem azért is, mert a vakcina által adott védettség hamar csökken, egyes oltásokat bizonyos idõközönként ismételni kell” – emelte ki dr. Ludwig.
Az influenzaoltást évente, a tetanusz ellenit tízévente, illetve a szamárköhögés és a tüdõgyulladás ellenit is bizonyos idõközönként, de hogy pontosan mikor, arra vonatkozólag még nincsen egyértelmû állásfoglalás. Az infektológus-belgyógyász szerint szorgalmazni kellene, hogy legalább ajánlás formájában legyen felnõttekre vonatkozó oltási rend.
A „felnõttek” tényleg erõsek?
A modern világ szerencsére felismerte, hogy szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására, mivel jobb és kifizetõdõbb is oltani, mint kezelni a betegséget: javaslat történt egy uniós oltási rend kidolgozására. Ez azért is elengedhetetlen, mert egyre több az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktérium.
„Magyarországon – bár igen jó nálunk az átoltottság – vannak bizonyos oltások, amelyek ajánlottak, ilyen például a kullancs, a tüdõ-, az agyhártyagyulladás elleni, amelyek felvehetõk, mégsem élnek vele annyian, amennyinek kellene” – véli az infektológus-belgyógyász. Ennek oka fõleg az a régi szemlélet, mely szerint a védõoltások a gyermekeknek szükségesek, a felnõttek „erõsek”, nem kapják meg a betegségeket, és ha meg is kapják, antibiotikumokkal minden fertõzést meg lehet gyógyítani.
Oltásellenesség tudatlanságból
Emellett fontos ok az egyre terjedõ oltásellenesség is. És hogy miért alakult ki ez a szkeptikusság? Ebben dr. Ludwig véleménye szerint szerepet játszanak az akár egészségügyi dolgozók, illetve orvosok által megfogalmazott nem átgondolt vélemények, a sajtó által felkapott negatív hírek, a vallási vagy egyéb meggyõzõdések, a tudatlanság, megszállottság, a tények félreértelmezése vagy a helytelen információk.
Fotó: Europress/AFP
A vakcina-elõállítási technológia rengeteget fejlõdött. Élõ, gyengített kórokozót tartalmazó vakcina – ilyen például a bárányhimlõ – nagyon kevés van. A modern oltások már elsõsorban nem legyengített kórokozókat tartalmaznak, hanem speciális géntechnológiával létrehozott kórokozó alkotórészeket, melyek védettséget ki tudnak alakítani, de betegséget nem tudnak okozni. Dr. Ludwig szerint az oltás helyén kialakuló úgynevezett reakció, mint bõrpír, fájdalom, esetleg hõemelkedés, nyilván az oltásnak tulajdonítható – de nehéz az oltást követõ 2-3 hétben felmerülõ probléma kapcsán eldönteni, hogy a tünet egy egyébként rendkívül ritka mellékhatás jele-e, vagy egész más okra vezethetõ vissza.
Nagyon kevés betegség van a Földön, ami tényleg eltûnt (ilyen a fekete himlõ), és bár ez a cél a gyermekbénulással kapcsolatban is, a betegség távoli országokban idõnként megjelenik. A belgyógyász szerint elképzelhetõ, hogy egyes fertõzõ betegségek természeti vagy egyéb katasztrófa során újra feltámadnak, de stabil társadalmi, szociális körülmények között ennek valószínûsége igen csekély.
Link
Már nem fenyegetnek minket az olyan veszélyes betegségek és szörnyû járványok, mint a kanyaró és a gyermekbénulás – gondolhatnánk, de ne bízzuk el magunkat. Egyes adatok szerint csak Németországban 1800-zal növekedett a kanyaróban szenvedõ betegek száma. Még megdöbbentõbb adat, hogy az idén megfertõzõdöttek 40 százaléka túl van a huszadik életévén, annak ellenére, hogy ezt a kórt tipikus gyermekbetegségként tartották eddig számon. Mi lehet a gond? Hogy állunk Magyarországon az oltásokkal? És egyáltalán, honnan tudjuk, hogy mi ellen lettünk beoltva? Dr. Ludwig Endre infektológus-belgyógyász szakorvost, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatóját, a Semmelweis Egyetem tanárát kérdeztük.
„Az elmúlt évtizedekben sajnos érezhetõ trend, hogy a nem megalapozott érvekre hivatkozó oltásellenes lobbinak erõs a hangja, így csökken az oltásfegyelem” – mondta az mno.hu-nak dr. Ludwig. Az infektológus-belgyógyász szakorvos szerint az oltásellenességen túl egyes oltások hatásának csökkenése az idõ múlásával – bizonyos oltásokat meghatározott idõközönként ismételni kell (például a tetanuszt az ajánlások szerint tízévente) – is az oka lehet annak, hogy Németországban komoly, már rég elfeledettnek hitt betegségek (szamárköhögés, kanyaró) bukkantak fel.
Bizonyos oltásokat ismételni kell
Magyarországon még viszonylag jó a helyzet, nem egy olyan oltás van, amely hazánkban kötelezõ, míg például Németországban vagy Franciaországban csupán ajánlott. Bár eléggé védettek vagyunk, azért nem nyugodhatunk meg teljesen, „hála” az idegenforgalomnak és a migrációnak. A társadalomban sok olyan személy él, akinek immunrendszere az idõskor, illetve alapbetegségek következtében legyengült. Ilyenek többek között a cukorbetegek, a krónikus májbetegek, elõrehaladott rákos betegségben szenvedõk, illetve a transzplantáción átesettek. „Õk törékenyebbek, gyengébb a védekezõképességük, hamarabb kapnak el olyan betegséget vagy gyulladást, ami az egyébként egészséges emberekben biztossággal gyógyíthatók, ám ezekben a csoportokban a fertõzés súlyosabb lefolyású és nagyobb a halálozási arány” – fejtette ki a Budai Egészségközpont szakorvosa.
Fotó: Kevork Djansezian / Europress/AFP
Egész életre szóló oltási rend?
Tekintve, hogy Magyarországon mindössze az általános iskoláig követik szigorúan az egyéneket az oltásokkal kapcsolatosan, csak az egyén oltási könyvébõl – ha egyáltalán még megvan – lehet tudni, hogy mi ellen kapta meg a védettséget. A szakértõ szerint szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására. „Ez nemcsak azért szükséges, mert Magyarországon nincsen felnõttekre vonatkozó oltási rend, hanem azért is, mert a vakcina által adott védettség hamar csökken, egyes oltásokat bizonyos idõközönként ismételni kell” – emelte ki dr. Ludwig.
Az influenzaoltást évente, a tetanusz ellenit tízévente, illetve a szamárköhögés és a tüdõgyulladás ellenit is bizonyos idõközönként, de hogy pontosan mikor, arra vonatkozólag még nincsen egyértelmû állásfoglalás. Az infektológus-belgyógyász szerint szorgalmazni kellene, hogy legalább ajánlás formájában legyen felnõttekre vonatkozó oltási rend.
A „felnõttek” tényleg erõsek?
A modern világ szerencsére felismerte, hogy szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására, mivel jobb és kifizetõdõbb is oltani, mint kezelni a betegséget: javaslat történt egy uniós oltási rend kidolgozására. Ez azért is elengedhetetlen, mert egyre több az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktérium.
„Magyarországon – bár igen jó nálunk az átoltottság – vannak bizonyos oltások, amelyek ajánlottak, ilyen például a kullancs, a tüdõ-, az agyhártyagyulladás elleni, amelyek felvehetõk, mégsem élnek vele annyian, amennyinek kellene” – véli az infektológus-belgyógyász. Ennek oka fõleg az a régi szemlélet, mely szerint a védõoltások a gyermekeknek szükségesek, a felnõttek „erõsek”, nem kapják meg a betegségeket, és ha meg is kapják, antibiotikumokkal minden fertõzést meg lehet gyógyítani.
Oltásellenesség tudatlanságból
Emellett fontos ok az egyre terjedõ oltásellenesség is. És hogy miért alakult ki ez a szkeptikusság? Ebben dr. Ludwig véleménye szerint szerepet játszanak az akár egészségügyi dolgozók, illetve orvosok által megfogalmazott nem átgondolt vélemények, a sajtó által felkapott negatív hírek, a vallási vagy egyéb meggyõzõdések, a tudatlanság, megszállottság, a tények félreértelmezése vagy a helytelen információk.
Fotó: Europress/AFP
A vakcina-elõállítási technológia rengeteget fejlõdött. Élõ, gyengített kórokozót tartalmazó vakcina – ilyen például a bárányhimlõ – nagyon kevés van. A modern oltások már elsõsorban nem legyengített kórokozókat tartalmaznak, hanem speciális géntechnológiával létrehozott kórokozó alkotórészeket, melyek védettséget ki tudnak alakítani, de betegséget nem tudnak okozni. Dr. Ludwig szerint az oltás helyén kialakuló úgynevezett reakció, mint bõrpír, fájdalom, esetleg hõemelkedés, nyilván az oltásnak tulajdonítható – de nehéz az oltást követõ 2-3 hétben felmerülõ probléma kapcsán eldönteni, hogy a tünet egy egyébként rendkívül ritka mellékhatás jele-e, vagy egész más okra vezethetõ vissza.
Nagyon kevés betegség van a Földön, ami tényleg eltûnt (ilyen a fekete himlõ), és bár ez a cél a gyermekbénulással kapcsolatban is, a betegség távoli országokban idõnként megjelenik. A belgyógyász szerint elképzelhetõ, hogy egyes fertõzõ betegségek természeti vagy egyéb katasztrófa során újra feltámadnak, de stabil társadalmi, szociális körülmények között ennek valószínûsége igen csekély.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
miskolcilaci
- 2014. March 11. 21:01:47
#12 |
Niah2004
- 2014. March 12. 06:55:48
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.