Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egy idióta kezében bármikor elsülhet a fegyver
Az orosz katonák már Ukrajna földjét tapossák, a NATO rombolóhajót, harci repülõket és katonákat összepontosít a környéken. Fegyver még csak egyszer dördült el, de ez a hatalmas taktikázás, amit látunk, nem áll nagyon messze a háborútól. A fegyveres harc senkinek sem érdeke, de a helyzetet egyetlen ember meggondolatlansága is megfordíthatja. Mit ér a NATO-csapatok túráztatása, és hogy kerül ide George Bush nagy álma?
Amerikai-lengyel közös hadgyakorlat kezdõdött kedden a Lengyelország középsõ részén fekvõ Lask légitámaszponton. A gyakorlat ugyan már jó elõre be volt tervezve, de az amerikaiak a lengyel kormány kérésére megtöbbszörözték a részt vevõ egységek számát, így legalább 12 F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezett Lengyelországba. A kérés oka az ukrajnai helyzet volt, Bronislaw Komorowski lengyel elnök pedig megjegyezte, hogy akár több amerikai katonát is szívesen látna az országban.
A múlt csütörtökön további hat amerikai vadászgép és két légi utántöltõ érkezett Litvániába, hogy az ukrajnai események miatt megerõsítsék a balti államok légtérvédelmét. Szintén a múlt héten a Fekete-tengerre hajózott az amerikai USS Truxtun nevû rombolóhajó, 300 tengerésszel és a legmodernebb amerikai fegyverzettel a fedélzeten (köztük például Tomahawk robotrepülõkkel). A Truxtun szerdán kezd hadgyakorlatba a Krím félszigettõl mindössze 350 kilométerre, Bulgária partjainál. A román-ukrán határszakaszon is volt mozgás kedden, ekkor hajtotta végre elsõ repülését a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelõ és -ellenõrzõ repülõgépe. A speciális radarokkal felszerelt AWACS gépek kilencezer méter magasan repülnek, és ötszáz kilométeres körzetben képesek észlelni az alacsonyan vagy közepes magasságban repülõ egységeket. Románián kívül Lengyelországban is járõrözni fognak.
Az oroszok az elsõ halálos lövésre várnak
„Ezek szimbolikus lépések, azt jelzik, hogy az Egyesült Államok kiáll a szövetségesei mellett” – mondta az Origónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetõje. Másodsorban viszont a haditechnika bevetése Tálas szerint információszerzésre is irányul, amelynek jelentõs részét az ukrán hadseregnek továbbítják, amely magától nem lenne képes ilyen szinten követni az orosz csapatmozgásokat.
Az oroszokat jelenleg a Krím félsziget teljes elfoglalása köti le. Az ellenõrzés már az övék, az ukrán külügyminisztérium szerint jelenleg 19 ezer orosz katona tartózkodik a Krímen, az ukrán hadsereg állásait számolják fel. Az ukrán külügy szerint a krími konfliktus kirobbanása óta az orosz katonák az ukrán állami határõrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Ezenkívül húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt, valamint négy laktanyát szálltak meg, és 37-et kerítettek be. Mindezt úgy, hogy a fegyvereket csupán egyszer sütötték el, két nappal ezelõtt, egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során.
USS Truxtun a Fekete-tenger felé tartva a Boszporuszon
Forrás: AFP/Bulent Kilic
„Amit Oroszország most csinál, arra a Szovjetunió összeomlása óta nem volt példa” – mondta az Origónak Rácz András külpolitikai szakértõ. A Krím megszállása Rácz szerint nincs összhangban az Oroszország által is aláírt biztonságpolitikai megállapodásokkal, megsértették Ukrajna szuverenitását.
Az oroszok hasonlóan taktikáznak, mint a 2008-as grúz-orosz háborúban. „Arra várnak, hogy elõször egy orosz katonának essen baja, azaz legyen rá okuk, hogy erre válaszul teljes erejüket bevetve lesújtsanak az ukrán hadseregre” – mondta Rácz. Szerinte az ukránok egyelõre kifejezetten figyelnek arra, hogy ne üljenek fel a provokációknak, ezért sem volt még komolyabb összetûzés a két haderõ között a Krímben. Az események ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a „spontán eszkaláció” veszélyének. Ez Rácz szerint azt jelenti, hogy helyi szinten bármikor megtörténhet, hogy „egy idióta kezében elsül egy fegyver, függetlenül attól, hogy a nagypolitika mit akar”, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Épp ezért elemi érdeke mindenkinek, hogy csökkenteni lehessen a szembenálló erõk számát. Az oroszok és a helyi milíciák által körbezárt vagy kiürített ukrán bázisokon ráadásul egyre fáradnak az ukrán katonák, akik amúgy is rendkívül megalázónak érezhetik, hogy harc nélkül el kell viselniük egy idegen ország haderejének jelenlétét.
Rácz szerint az ukrán hadsereg akkor lendülhet mozgásba, ha az orosz egységek esetleg megpróbálnának átvonulni a Krímrõl Dél-Ukrajnába. Erre utaló nyilatkozatot tett Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök is. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni az orosz erõk által ellenõrzött Krím félszigeten, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát.
Megnyugtatják a félõs keletieket
„Háborút senki sem akar” – mondta Rácz, hozzátéve, hogy a NATO ugyan katonailag sokkal erõsebb Oroszországnál, egy esetleges fegyveres összeütközés azonban mindkét fél számára végzetes lenne. Az erõfitogtatás azért fontos mégis, mert az Oroszországgal határos négy NATO-tagállam (Lengyelország, valamint a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia) több orosz megszállást is átélt a történelme során, ezért feszülten reagálnak az orosz hadmozdulatokra. A litván elnök az oroszok Krímre történõ bevonulásakor például azonnal elítélte a „brutális orosz agressziót”, és cselekvésre szólította fel az Európai Uniót. A három balti állam egy 2009-es WikiLeaks-irat szerint a 2004-es NATO-csatlakozása óta lobbizott az Egyesült Államoknál azért, hogy a NATO készítsen konkrét tervet az országok védelmére, ez azonban csak a 2008-as grúz háború után történt meg.
Amerikai F-15-ös Litvániában
Forrás: AFP/Petras Malukas
A hat új F-15-össel az amerikaiak lényegében megkétszerezik a balti légvédelmet. Rácz szerint ezek a gépek nemcsak demonstratív okból jók, a balti légteret megsértõ provokátorokat is hatékonyan távol tudják tartani velük. „A keleti NATO-tagállamok így tudják azt, hogy nemcsak jogszabályok védik õket, hanem konkrét katonai egységek is” – mondta. A Fekete-tengerre vezényelt amerikai rombolónak szintén nagyobb szerepe van, mint a puszta megjelenés, az AWACS gépekkel karöltve ugyanis felderítõ munkára is képes. Rácz szerint elméletileg van rá lehetõség, hogy Magyarországra is érkezzenek NATO-harci egységek, de csak akkor, ha a magyar kormány ebbe beleegyezik. A jelenlegi helyzetben nem valószínû, hogy ez bekövetkezik.
Amerika bevetheti a csodafegyverét is
„Azt látni kell, hogy a NATO nem fog háborút viselni Ukrajnáért” – mondta Tálas, így szerinte a kérdés az, hogy az oroszok meddig hajlandóak elmenni katonailag. A szakértõ szerint a Krím félsziget elfoglalása és megtartása nem okoz gondot Oroszországnak, elsõsorban azért, mert az ott élõ oroszok tárt karokkal várták õket. Kelet-Ukrajnában ugyanakkor nem ilyen egyértelmû a helyzet, az ottani orosz kisebbség nem kívánja annyira az orosz fennhatóságot, mint a krími, így Tálas szerint még ha elfoglalnák is az országrészt, a megtartása kétséges lenne.
Tálas szerint az is elképzelhetõ, hogy az orosz beavatkozásra hivatkozva újraindítják a Barack Obama elnök által 2009-ben leállított európai rakétavédelmi pajzs kiépítését. Ezt javasolta John McCain amerikai szenátor, egykori republikánus elnökjelölt, szerinte az Egyesült Államoknak ezzel kellene reagálnia a Krím félsziget orosz megszállására. A rakétapajzs kiépítését korábban az iráni fenyegetésre hivatkozva sürgette még a korábbi amerikai elnök, George W. Bush, Obama pedig elsõsorban az orosz tiltakozás miatt állította le, ugyanis új alapokra akarta helyezni a két ország kapcsolatát. Tálas szerint most az ukrán beavatkozás akár arra is indokot adhat a NATO-nak, hogy az orosz fenyegetésre hivatkozva kezdjenek neki újra a projektnek.
AWACS gép egy 2009-es légibemutatón
Forrás: AFP/Pierre Verdy
A rakétavédelmi pajzs kellemetlenül érintené az oroszokat, egyrészt azért, mert a pajzshoz tartozó radarok mélyen belátnának orosz területekre, de leginkább azért, mert egy amerikai rakétavédelmi rendszer leértékelné az orosz atomütõerõt. A nagyszámú nukleáris töltet az orosz hadsereg erõssége, amely egyelõre egyensúlyozni tudja az oroszok technológiai hátrányát. A leszerelési megállapodások miatt azonban folyamatosan csökkenteniük kell a nukleáris arzenáljukat, a Lengyelországban kiépítendõ rakétavédelmi rendszer pedig tovább csökkentené az orosz rakéták csapásmérõ erejét.
Rácz szerint a NATO-nak jelenleg az is feladata, hogy meghatározza, mi az a pont, ahol esetleg már katonai erõt kell alkalmaznia Oroszországgal szemben. Ilyen lehet például elméletileg egy másik térségbeli, de nem NATO-tagország megszállása. Rácz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még ha készül is erre vonatkozó NATO-terv, annak alkalmazására valószínûleg nem lesz szükség, az ilyen tervek nagy része ugyanis dobozban szokott maradni.
Link
Amerikai-lengyel közös hadgyakorlat kezdõdött kedden a Lengyelország középsõ részén fekvõ Lask légitámaszponton. A gyakorlat ugyan már jó elõre be volt tervezve, de az amerikaiak a lengyel kormány kérésére megtöbbszörözték a részt vevõ egységek számát, így legalább 12 F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezett Lengyelországba. A kérés oka az ukrajnai helyzet volt, Bronislaw Komorowski lengyel elnök pedig megjegyezte, hogy akár több amerikai katonát is szívesen látna az országban.
A múlt csütörtökön további hat amerikai vadászgép és két légi utántöltõ érkezett Litvániába, hogy az ukrajnai események miatt megerõsítsék a balti államok légtérvédelmét. Szintén a múlt héten a Fekete-tengerre hajózott az amerikai USS Truxtun nevû rombolóhajó, 300 tengerésszel és a legmodernebb amerikai fegyverzettel a fedélzeten (köztük például Tomahawk robotrepülõkkel). A Truxtun szerdán kezd hadgyakorlatba a Krím félszigettõl mindössze 350 kilométerre, Bulgária partjainál. A román-ukrán határszakaszon is volt mozgás kedden, ekkor hajtotta végre elsõ repülését a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelõ és -ellenõrzõ repülõgépe. A speciális radarokkal felszerelt AWACS gépek kilencezer méter magasan repülnek, és ötszáz kilométeres körzetben képesek észlelni az alacsonyan vagy közepes magasságban repülõ egységeket. Románián kívül Lengyelországban is járõrözni fognak.
Az oroszok az elsõ halálos lövésre várnak
„Ezek szimbolikus lépések, azt jelzik, hogy az Egyesült Államok kiáll a szövetségesei mellett” – mondta az Origónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetõje. Másodsorban viszont a haditechnika bevetése Tálas szerint információszerzésre is irányul, amelynek jelentõs részét az ukrán hadseregnek továbbítják, amely magától nem lenne képes ilyen szinten követni az orosz csapatmozgásokat.
Az oroszokat jelenleg a Krím félsziget teljes elfoglalása köti le. Az ellenõrzés már az övék, az ukrán külügyminisztérium szerint jelenleg 19 ezer orosz katona tartózkodik a Krímen, az ukrán hadsereg állásait számolják fel. Az ukrán külügy szerint a krími konfliktus kirobbanása óta az orosz katonák az ukrán állami határõrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Ezenkívül húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt, valamint négy laktanyát szálltak meg, és 37-et kerítettek be. Mindezt úgy, hogy a fegyvereket csupán egyszer sütötték el, két nappal ezelõtt, egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során.
USS Truxtun a Fekete-tenger felé tartva a Boszporuszon
Forrás: AFP/Bulent Kilic
„Amit Oroszország most csinál, arra a Szovjetunió összeomlása óta nem volt példa” – mondta az Origónak Rácz András külpolitikai szakértõ. A Krím megszállása Rácz szerint nincs összhangban az Oroszország által is aláírt biztonságpolitikai megállapodásokkal, megsértették Ukrajna szuverenitását.
Az oroszok hasonlóan taktikáznak, mint a 2008-as grúz-orosz háborúban. „Arra várnak, hogy elõször egy orosz katonának essen baja, azaz legyen rá okuk, hogy erre válaszul teljes erejüket bevetve lesújtsanak az ukrán hadseregre” – mondta Rácz. Szerinte az ukránok egyelõre kifejezetten figyelnek arra, hogy ne üljenek fel a provokációknak, ezért sem volt még komolyabb összetûzés a két haderõ között a Krímben. Az események ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a „spontán eszkaláció” veszélyének. Ez Rácz szerint azt jelenti, hogy helyi szinten bármikor megtörténhet, hogy „egy idióta kezében elsül egy fegyver, függetlenül attól, hogy a nagypolitika mit akar”, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Épp ezért elemi érdeke mindenkinek, hogy csökkenteni lehessen a szembenálló erõk számát. Az oroszok és a helyi milíciák által körbezárt vagy kiürített ukrán bázisokon ráadásul egyre fáradnak az ukrán katonák, akik amúgy is rendkívül megalázónak érezhetik, hogy harc nélkül el kell viselniük egy idegen ország haderejének jelenlétét.
Rácz szerint az ukrán hadsereg akkor lendülhet mozgásba, ha az orosz egységek esetleg megpróbálnának átvonulni a Krímrõl Dél-Ukrajnába. Erre utaló nyilatkozatot tett Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök is. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni az orosz erõk által ellenõrzött Krím félszigeten, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát.
Megnyugtatják a félõs keletieket
„Háborút senki sem akar” – mondta Rácz, hozzátéve, hogy a NATO ugyan katonailag sokkal erõsebb Oroszországnál, egy esetleges fegyveres összeütközés azonban mindkét fél számára végzetes lenne. Az erõfitogtatás azért fontos mégis, mert az Oroszországgal határos négy NATO-tagállam (Lengyelország, valamint a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia) több orosz megszállást is átélt a történelme során, ezért feszülten reagálnak az orosz hadmozdulatokra. A litván elnök az oroszok Krímre történõ bevonulásakor például azonnal elítélte a „brutális orosz agressziót”, és cselekvésre szólította fel az Európai Uniót. A három balti állam egy 2009-es WikiLeaks-irat szerint a 2004-es NATO-csatlakozása óta lobbizott az Egyesült Államoknál azért, hogy a NATO készítsen konkrét tervet az országok védelmére, ez azonban csak a 2008-as grúz háború után történt meg.
Amerikai F-15-ös Litvániában
Forrás: AFP/Petras Malukas
A hat új F-15-össel az amerikaiak lényegében megkétszerezik a balti légvédelmet. Rácz szerint ezek a gépek nemcsak demonstratív okból jók, a balti légteret megsértõ provokátorokat is hatékonyan távol tudják tartani velük. „A keleti NATO-tagállamok így tudják azt, hogy nemcsak jogszabályok védik õket, hanem konkrét katonai egységek is” – mondta. A Fekete-tengerre vezényelt amerikai rombolónak szintén nagyobb szerepe van, mint a puszta megjelenés, az AWACS gépekkel karöltve ugyanis felderítõ munkára is képes. Rácz szerint elméletileg van rá lehetõség, hogy Magyarországra is érkezzenek NATO-harci egységek, de csak akkor, ha a magyar kormány ebbe beleegyezik. A jelenlegi helyzetben nem valószínû, hogy ez bekövetkezik.
Amerika bevetheti a csodafegyverét is
„Azt látni kell, hogy a NATO nem fog háborút viselni Ukrajnáért” – mondta Tálas, így szerinte a kérdés az, hogy az oroszok meddig hajlandóak elmenni katonailag. A szakértõ szerint a Krím félsziget elfoglalása és megtartása nem okoz gondot Oroszországnak, elsõsorban azért, mert az ott élõ oroszok tárt karokkal várták õket. Kelet-Ukrajnában ugyanakkor nem ilyen egyértelmû a helyzet, az ottani orosz kisebbség nem kívánja annyira az orosz fennhatóságot, mint a krími, így Tálas szerint még ha elfoglalnák is az országrészt, a megtartása kétséges lenne.
Tálas szerint az is elképzelhetõ, hogy az orosz beavatkozásra hivatkozva újraindítják a Barack Obama elnök által 2009-ben leállított európai rakétavédelmi pajzs kiépítését. Ezt javasolta John McCain amerikai szenátor, egykori republikánus elnökjelölt, szerinte az Egyesült Államoknak ezzel kellene reagálnia a Krím félsziget orosz megszállására. A rakétapajzs kiépítését korábban az iráni fenyegetésre hivatkozva sürgette még a korábbi amerikai elnök, George W. Bush, Obama pedig elsõsorban az orosz tiltakozás miatt állította le, ugyanis új alapokra akarta helyezni a két ország kapcsolatát. Tálas szerint most az ukrán beavatkozás akár arra is indokot adhat a NATO-nak, hogy az orosz fenyegetésre hivatkozva kezdjenek neki újra a projektnek.
AWACS gép egy 2009-es légibemutatón
Forrás: AFP/Pierre Verdy
A rakétavédelmi pajzs kellemetlenül érintené az oroszokat, egyrészt azért, mert a pajzshoz tartozó radarok mélyen belátnának orosz területekre, de leginkább azért, mert egy amerikai rakétavédelmi rendszer leértékelné az orosz atomütõerõt. A nagyszámú nukleáris töltet az orosz hadsereg erõssége, amely egyelõre egyensúlyozni tudja az oroszok technológiai hátrányát. A leszerelési megállapodások miatt azonban folyamatosan csökkenteniük kell a nukleáris arzenáljukat, a Lengyelországban kiépítendõ rakétavédelmi rendszer pedig tovább csökkentené az orosz rakéták csapásmérõ erejét.
Rácz szerint a NATO-nak jelenleg az is feladata, hogy meghatározza, mi az a pont, ahol esetleg már katonai erõt kell alkalmaznia Oroszországgal szemben. Ilyen lehet például elméletileg egy másik térségbeli, de nem NATO-tagország megszállása. Rácz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még ha készül is erre vonatkozó NATO-terv, annak alkalmazására valószínûleg nem lesz szükség, az ilyen tervek nagy része ugyanis dobozban szokott maradni.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. March 13. 23:09:44
#12 |
keepfargo
- 2014. March 14. 02:30:09
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.