Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A kínai miniszterelnök vastag pénztárcával érkezett Dél-Amerikába
Putyin a Közel-Keleten, Wen pedig Dél-Nyugaton adja a blattot, de ugyan ki kapj a mattot? A kínai gazdasági érdekek ezúttal Dél-Amerikába szólították a politikai vezetést. Wen Jiabao miniszterelnök számos ígérettel és ami fontosabb, még több pénzzel érkezett a térség számos országába, így Argentínába és Chilébe is. Célja a Kína és ezen államok közötti kereskedelem liberalizálása, illetve ennek érdekében a kínaiak fejlesztõ tevékenységének és befektetéseinek elõmozdítása. Noha Latin-Amerikát sem törte le a jelenlegi válság, növekedése el is marad a kínaié mögött, ennek ellenére nem kérdés, hogy fogadókészség mutatkozik a kínaiak ambíciói felé.
Argentína
Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a napokban körutazást tett a dél-amerikai kontinens pár országában. Látogatását az argentin fõvárosban, Buenos Airesben kezdte, ahol a Casa Rosada elnöki palotában egy körülbelül 50 perces közös argentin-kínai kormányülés keretén belül tárgyalt Cristina Fernández de Kirchner argentin elnökkel.
A kínai delegációt elsõsorban a mezõgazdaság és az energetika területe érdekelte, hiszen e téren az argentinok tárgyalóképes félnek bizonyulnak. A mezõgazdaságot illetõen a dél-amerikai ország agrárexportjának elsõszámú felvevõje épp az ázsiai gazdasági óriás. A tavalyi évben az addigi számottevõnek mondható 4,3 milliárd dolláros argentin kereskedelmi deficit is nagyot csökkent, immár csak 1,8 milliárd dollárt tesz ki a kínai többlet a két ország kereskedelmi viszonylatában.
Kattintson és ismerje meg Argentínát!
Az energetika terén a kínaiakat elsõsorban az argentin óriásvállalat, az YPF érdekli, ugyanakkor ez fájó pont lehet a dél-amerikai országban, ahol nem is olyan régen privatizációs viták zajlottak a stratégiailag fontos vállalat sorsáról. A kínaiak viszont fontos szerepet töltenek be Argentínában, mivel a harmadik legjelentõsebb befektetõnek számítanak, és a nagy kínai cégek már eddig is több, mint ötezer argentinnak adtak munkát. Ezért Cristina Fernández szívélyes hangot ütött meg a kínai miniszterelnökkel, Wen Jiabao elõtt méltatta és megköszönte, hogy a kínaiak a Falkland-szigetek hovatartozásának ügyében az Egyesült Királysággal zajló diplomáciai csatározásban az argentin álláspontot támogatták. Az okokat nem kell sokáig keresni: a Falkland-szigetek (Islas Malvinas) az argentinok szemében ugyanazt jelentik, mint a kínaiak szemében Tajvan.
A kínai miniszterelnök kijelentette, hogy kölcsönös megegyezésük lehetõséget teremt az egymás közti kapcsolatuk, illetve a bizalomra épülõ közös stratégia erõsítésére és kereskedelmi alapokon nyugvó, 2016-ra volumenét tekintve megduplázódó együttmûködés elindítója lehet.
A MERCOSUR
Nagy kérdés, hogy ezt az egyensúly felé mutató tendenciát mennyiben befolyásolná a kínaiak szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló terve a négy MERCOSUR tagállam és Kína között. Egyelõre az argentin elnök mellett Dilma Rousseff brazil, José Mujica uruguayi és az újonnan megválasztott Federico Franco paraguayi elnök részvételével zajló videokonferencián mind a négy dél-amerikai vezetõ optimistán tekint a fejlemények elé. Az nem kérdéses, hogy a világ második legerõsebb gazdaságának, Kínának, és a sorban ötödik helyet betöltõ Brazíliának egymásra találása stratégiai és gazdaságpolitikai szempontból koránt sem elhanyagolható tényezõ.
Wen Jiabao a WEF ülésén
Dilma Rousseff elmondása szerint „egy válság sújtotta világban szükséges erõink egyesítése, hogy stratégiai együttmûködés valósulhasson meg”. Noha Uruguay a MERCOSUR egyik legkisebb tagállama, de Mujica elnök a kínai tervek kapcsán mégis egyenlõségen alapuló és egyre erõsödõ szövetséget vizionál. Külügyminisztere, Luis Almagro pedig pekingi látogatásán elérte egy kínai-MERCOSUR bizottság felállítását, amelynek az lesz a dolga a jövõben, hogy a dél-amerikai integráció és az ázsiai ország között segítsen minél szorosabbra fûzni a szálakat.
Ugyanakkor Uruguay mellett a másik kis tagállam miatt az is problémás, hogy a MERCOSUR, mint integráció, mennyire tud egységesen felsorakozni kínai partnere mellett – épp a közelmúltban végbement paraguayi belpolitikai zûrzavar miatt a közösség másik három tagállama jelen pillanatban még a kicsiny szomszéd demokráciáját is kétségbe vonja (június végén egy politikai per miatt fosztották meg hivatalától Fernando Lugo elnököt, helyét Federico Franco vette át).
Az argentin elnök a közös videokonferenciát a következõ szavakkal zárta: „a MERCOSUR és Kína közötti megállapodás nagyobb értéket kölcsönöz gazdaságainknak”. Optimista módon a kínai tervet történelminek nevezte és közös érdekeik békés kiteljesítésének reményét fejezte ki.
Chile
Argentína után annak nyugati szomszédja, Chile volt a kínai miniszterelnök útjának következõ állomása, a fõvárosban az elnök, Sebastián Piñera elnök köszöntötte. Látogatása ez esetben is kereskedelmi jelleget öltött, fõleg az egymás országaiba irányuló forgalom növelése a cél Chile esetében is. A dél-amerikai ország legelsõ kapcsolatai a Kínai Népköztársasággal 1970-re tehetõek, és a felek szerint azóta folyamatosan mélyülnek - az utóbbi 25 évben 94 millió dollárnyi kínai befektetés érkezett Chilébe. A fejlõdés e téren különösen igaz az utóbbi pár évre, ugyanis Piñera elnök elmondása szerint a mostani kereskedelmi forgalom pár év alatt mintegy megtriplázódott, és mára mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki. Szerkezetét tekintve nagyvonalakban elmondható, hogy amíg Kína különbözõ iparcikkekkel képviselteti magát a chilei piacon, addig Chile fõleg mezõgazdasági és bányászati termékeket (87 százalékban, elsõsorban rezet) exportál Ázsiába.
Nézzen szét Chilében is!
A kínaiak dinamizmusát azonban világosan jelzi Wen Jiabao elképzelése, amelynek értelmében 2015-re ezt a számot meg akarja duplázni és 60 milliárdos értékben lebonyolódó forgalmat szeretnének. Ezt Chile esetében pár latin-amerikai állammal (Brazília, Venezuela, Peru) együtt nem is lesz nehéz megvalósítani, mivel az ország azon kevesek egyike, akik esetében a kínaiaknak nincs exporttöbblete, tehát pozitív a mérlegük az ázsiai hatalom felé. Mexikó ennek épp az ellenpéldája: a NAFTA tagjaként exportjának csupán 2 százaléka irányul Kínába (ez esetben az Egyesült Államok piacának szerepe jelentõs), importjának viszont 15 százalékát szerzi be onnan.
Wen Jiabao és Piñera találkozóján a La Moneda palotában a felek összesen 11 egyezményt kötöttek egymással, többek között egyet a korábbi, 2006 óta húzódó szabadkereskedelmi tárgyalások lezárásáról. A már említett kereskedelmi forgalmat megduplázó célok mellett egy ötéves tervet tûztek ki maguk elé a tárgyaló felek a 2013-2017-es idõszakra vonatkozóan, amely már nem csak a kereskedelem, de az oktatás illetve a kultúra területét is érinteni fogja. Ilyen háttér mellett nyilatkozta a chilei elnök, hogy Kína a chileiek elsõ számú társává nõtte ki magát.
A CEPAL
A kínai miniszterelnök útja során érintette a régió másik fontos szervezetét, a latin-amerikai gazdasággal foglalkozó CEPAL-t (Comisión Económica para América Latina y el Caribe) is, amelynek nevében Alicia Bárcena köszöntötte. A kínaiak és a CEPAL között zajló megbeszélés témája a szervezet tevékenységének széles spektruma miatt változatosabbnak volt mondható, mint az argentin és chilei látogatás, itt ugyanis elõtérben kerültek többek között a a technológiai kérdések, az élelmiszerbiztonság, a kutatás és fejlesztés, illetve a fenntartható fejlõdés is. A problémafelvetésen túlmenõen intézményesítik is együttmûködésüket annak a két újonnan megalakult fórumnak köszönhetõen, amelyek a mezõgazdasággal és a technológiai innovációval lesznek hivatottak foglalkozni.
A holland-kór
Az elnevezés az 1970-es évek gazdasági válságára vezethetõ vissza. Egy ország (eredetileg Hollandia) valutájának egyetlen adott ásványkincs kitermelése miatti túlértékeltségét jelenti, amely az export drágulását és versenyképtelenségét okozza.
Wen Jiabao természetesen útjának ezen állomására sem érkezett pénz nélkül, mivel 5 milliárd dolláros felajánlást tett a latin-amerikai feldolgozóipar fejlesztésére. Ez a chilei példa alapján érthetõ is, amennyiben a kínaiak saját érdekükben fejleszteni akarják a különbözõ országokban a nyersanyagok feldolgozását még mielõtt importálnák azt. Részben ide kapcsolódóan az infrastruktúra kiépítése terén még nagylelkûbb volt a miniszterelnök: erre a területre az elõzõ dupláját, 10 milliárd dollárt különítenek el a kínaiak a Bank of Chinától felvehetõ hitelek formájában.
A kínai politikus a CEPAL megnyugtatására közölte, hogy országának nem célja az erõszakos kereskedelmi többlet beállítása a régió országaiban - a kínaiak a gazdasági konszolidáció jegyében az egyensúlyra törekszenek. Bárcena is úgy nyilatkozott, hogy "a Kína és Latin-Amerika közötti kereskedelem bõvülése lehetõségeket és aggodalmat is szül". Lehetõségek fõleg az oktatás, infrastruktúra és a technológiai fejlesztések terén nyílhatnak, míg aggodalmakra a dezindusztrializáció, a migráció, néhol a földviszonyok és a holland-kór nyújt alapot. Hogy ez utóbbiakat eloszlassák, rendszeres párbeszéd folytatásában állapodtak meg a kínaiakkal.
Összegzésül Wen Jiabao barátságról és kölcsönös tiszteletrõl beszélt Latin-Amerika egészének viszonylatában. Mint mondta, országa jelenleg óriási változásokat él meg, ez azonban mit sem változtat a fejlõdõ országokhoz fûzõdõ kapcsolatain - továbbra is szolidárisak maradnak a térség államaival mind politikai, mind gazdasági téren.
Link
Argentína
Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a napokban körutazást tett a dél-amerikai kontinens pár országában. Látogatását az argentin fõvárosban, Buenos Airesben kezdte, ahol a Casa Rosada elnöki palotában egy körülbelül 50 perces közös argentin-kínai kormányülés keretén belül tárgyalt Cristina Fernández de Kirchner argentin elnökkel.
A kínai delegációt elsõsorban a mezõgazdaság és az energetika területe érdekelte, hiszen e téren az argentinok tárgyalóképes félnek bizonyulnak. A mezõgazdaságot illetõen a dél-amerikai ország agrárexportjának elsõszámú felvevõje épp az ázsiai gazdasági óriás. A tavalyi évben az addigi számottevõnek mondható 4,3 milliárd dolláros argentin kereskedelmi deficit is nagyot csökkent, immár csak 1,8 milliárd dollárt tesz ki a kínai többlet a két ország kereskedelmi viszonylatában.
Kattintson és ismerje meg Argentínát!
Az energetika terén a kínaiakat elsõsorban az argentin óriásvállalat, az YPF érdekli, ugyanakkor ez fájó pont lehet a dél-amerikai országban, ahol nem is olyan régen privatizációs viták zajlottak a stratégiailag fontos vállalat sorsáról. A kínaiak viszont fontos szerepet töltenek be Argentínában, mivel a harmadik legjelentõsebb befektetõnek számítanak, és a nagy kínai cégek már eddig is több, mint ötezer argentinnak adtak munkát. Ezért Cristina Fernández szívélyes hangot ütött meg a kínai miniszterelnökkel, Wen Jiabao elõtt méltatta és megköszönte, hogy a kínaiak a Falkland-szigetek hovatartozásának ügyében az Egyesült Királysággal zajló diplomáciai csatározásban az argentin álláspontot támogatták. Az okokat nem kell sokáig keresni: a Falkland-szigetek (Islas Malvinas) az argentinok szemében ugyanazt jelentik, mint a kínaiak szemében Tajvan.
A kínai miniszterelnök kijelentette, hogy kölcsönös megegyezésük lehetõséget teremt az egymás közti kapcsolatuk, illetve a bizalomra épülõ közös stratégia erõsítésére és kereskedelmi alapokon nyugvó, 2016-ra volumenét tekintve megduplázódó együttmûködés elindítója lehet.
A MERCOSUR
Nagy kérdés, hogy ezt az egyensúly felé mutató tendenciát mennyiben befolyásolná a kínaiak szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló terve a négy MERCOSUR tagállam és Kína között. Egyelõre az argentin elnök mellett Dilma Rousseff brazil, José Mujica uruguayi és az újonnan megválasztott Federico Franco paraguayi elnök részvételével zajló videokonferencián mind a négy dél-amerikai vezetõ optimistán tekint a fejlemények elé. Az nem kérdéses, hogy a világ második legerõsebb gazdaságának, Kínának, és a sorban ötödik helyet betöltõ Brazíliának egymásra találása stratégiai és gazdaságpolitikai szempontból koránt sem elhanyagolható tényezõ.
Wen Jiabao a WEF ülésén
Dilma Rousseff elmondása szerint „egy válság sújtotta világban szükséges erõink egyesítése, hogy stratégiai együttmûködés valósulhasson meg”. Noha Uruguay a MERCOSUR egyik legkisebb tagállama, de Mujica elnök a kínai tervek kapcsán mégis egyenlõségen alapuló és egyre erõsödõ szövetséget vizionál. Külügyminisztere, Luis Almagro pedig pekingi látogatásán elérte egy kínai-MERCOSUR bizottság felállítását, amelynek az lesz a dolga a jövõben, hogy a dél-amerikai integráció és az ázsiai ország között segítsen minél szorosabbra fûzni a szálakat.
Ugyanakkor Uruguay mellett a másik kis tagállam miatt az is problémás, hogy a MERCOSUR, mint integráció, mennyire tud egységesen felsorakozni kínai partnere mellett – épp a közelmúltban végbement paraguayi belpolitikai zûrzavar miatt a közösség másik három tagállama jelen pillanatban még a kicsiny szomszéd demokráciáját is kétségbe vonja (június végén egy politikai per miatt fosztották meg hivatalától Fernando Lugo elnököt, helyét Federico Franco vette át).
Az argentin elnök a közös videokonferenciát a következõ szavakkal zárta: „a MERCOSUR és Kína közötti megállapodás nagyobb értéket kölcsönöz gazdaságainknak”. Optimista módon a kínai tervet történelminek nevezte és közös érdekeik békés kiteljesítésének reményét fejezte ki.
Chile
Argentína után annak nyugati szomszédja, Chile volt a kínai miniszterelnök útjának következõ állomása, a fõvárosban az elnök, Sebastián Piñera elnök köszöntötte. Látogatása ez esetben is kereskedelmi jelleget öltött, fõleg az egymás országaiba irányuló forgalom növelése a cél Chile esetében is. A dél-amerikai ország legelsõ kapcsolatai a Kínai Népköztársasággal 1970-re tehetõek, és a felek szerint azóta folyamatosan mélyülnek - az utóbbi 25 évben 94 millió dollárnyi kínai befektetés érkezett Chilébe. A fejlõdés e téren különösen igaz az utóbbi pár évre, ugyanis Piñera elnök elmondása szerint a mostani kereskedelmi forgalom pár év alatt mintegy megtriplázódott, és mára mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki. Szerkezetét tekintve nagyvonalakban elmondható, hogy amíg Kína különbözõ iparcikkekkel képviselteti magát a chilei piacon, addig Chile fõleg mezõgazdasági és bányászati termékeket (87 százalékban, elsõsorban rezet) exportál Ázsiába.
Nézzen szét Chilében is!
A kínaiak dinamizmusát azonban világosan jelzi Wen Jiabao elképzelése, amelynek értelmében 2015-re ezt a számot meg akarja duplázni és 60 milliárdos értékben lebonyolódó forgalmat szeretnének. Ezt Chile esetében pár latin-amerikai állammal (Brazília, Venezuela, Peru) együtt nem is lesz nehéz megvalósítani, mivel az ország azon kevesek egyike, akik esetében a kínaiaknak nincs exporttöbblete, tehát pozitív a mérlegük az ázsiai hatalom felé. Mexikó ennek épp az ellenpéldája: a NAFTA tagjaként exportjának csupán 2 százaléka irányul Kínába (ez esetben az Egyesült Államok piacának szerepe jelentõs), importjának viszont 15 százalékát szerzi be onnan.
Wen Jiabao és Piñera találkozóján a La Moneda palotában a felek összesen 11 egyezményt kötöttek egymással, többek között egyet a korábbi, 2006 óta húzódó szabadkereskedelmi tárgyalások lezárásáról. A már említett kereskedelmi forgalmat megduplázó célok mellett egy ötéves tervet tûztek ki maguk elé a tárgyaló felek a 2013-2017-es idõszakra vonatkozóan, amely már nem csak a kereskedelem, de az oktatás illetve a kultúra területét is érinteni fogja. Ilyen háttér mellett nyilatkozta a chilei elnök, hogy Kína a chileiek elsõ számú társává nõtte ki magát.
A CEPAL
A kínai miniszterelnök útja során érintette a régió másik fontos szervezetét, a latin-amerikai gazdasággal foglalkozó CEPAL-t (Comisión Económica para América Latina y el Caribe) is, amelynek nevében Alicia Bárcena köszöntötte. A kínaiak és a CEPAL között zajló megbeszélés témája a szervezet tevékenységének széles spektruma miatt változatosabbnak volt mondható, mint az argentin és chilei látogatás, itt ugyanis elõtérben kerültek többek között a a technológiai kérdések, az élelmiszerbiztonság, a kutatás és fejlesztés, illetve a fenntartható fejlõdés is. A problémafelvetésen túlmenõen intézményesítik is együttmûködésüket annak a két újonnan megalakult fórumnak köszönhetõen, amelyek a mezõgazdasággal és a technológiai innovációval lesznek hivatottak foglalkozni.
A holland-kór
Az elnevezés az 1970-es évek gazdasági válságára vezethetõ vissza. Egy ország (eredetileg Hollandia) valutájának egyetlen adott ásványkincs kitermelése miatti túlértékeltségét jelenti, amely az export drágulását és versenyképtelenségét okozza.
Wen Jiabao természetesen útjának ezen állomására sem érkezett pénz nélkül, mivel 5 milliárd dolláros felajánlást tett a latin-amerikai feldolgozóipar fejlesztésére. Ez a chilei példa alapján érthetõ is, amennyiben a kínaiak saját érdekükben fejleszteni akarják a különbözõ országokban a nyersanyagok feldolgozását még mielõtt importálnák azt. Részben ide kapcsolódóan az infrastruktúra kiépítése terén még nagylelkûbb volt a miniszterelnök: erre a területre az elõzõ dupláját, 10 milliárd dollárt különítenek el a kínaiak a Bank of Chinától felvehetõ hitelek formájában.
A kínai politikus a CEPAL megnyugtatására közölte, hogy országának nem célja az erõszakos kereskedelmi többlet beállítása a régió országaiban - a kínaiak a gazdasági konszolidáció jegyében az egyensúlyra törekszenek. Bárcena is úgy nyilatkozott, hogy "a Kína és Latin-Amerika közötti kereskedelem bõvülése lehetõségeket és aggodalmat is szül". Lehetõségek fõleg az oktatás, infrastruktúra és a technológiai fejlesztések terén nyílhatnak, míg aggodalmakra a dezindusztrializáció, a migráció, néhol a földviszonyok és a holland-kór nyújt alapot. Hogy ez utóbbiakat eloszlassák, rendszeres párbeszéd folytatásában állapodtak meg a kínaiakkal.
Összegzésül Wen Jiabao barátságról és kölcsönös tiszteletrõl beszélt Latin-Amerika egészének viszonylatában. Mint mondta, országa jelenleg óriási változásokat él meg, ez azonban mit sem változtat a fejlõdõ országokhoz fûzõdõ kapcsolatain - továbbra is szolidárisak maradnak a térség államaival mind politikai, mind gazdasági téren.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.