Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Új eszköz a jogállami fenyegetések ellen
A jogállamiságot az EU-tagállamokban érõ rendszerszintû fenyegetések kezelésére hivatott új keretet fogadott el kedden az Európai Bizottság. Az új, három szakaszból álló eljárás Brüsszel szerint kiszámítható keretet teremtene a jogállamiságot veszélyeztetõ problémák korai kiszûrésére és megoldására, még mielõtt az „atombombának” is nevezett 7-ik cikk szerinti eljáráshoz folyamodnának a renitens tagállamokkal szemben.
A szórványos intézményi és tagállami igényekre reagálva az Európai Bizottság kedden egy olyan új keretet fogadott el, ami meggyõzõdése szerint a jövõben alkalmas lehet a jogállamiságot az uniós tagállamokban érõ fenyegetések hatékonyabb kezelésére. Az új „jogállamisági keret” Brüsszel szándékai szerint kitöltené azt az ûrt, ami az uniós jogszabályok megsértésekor indított kötelezettségszegési eljárások és a brüsszeli zsargonban „atombombának” is nevezett, végsõ esetben a tagállam szavazati jogának felfüggesztését is lehetõvé tévõ EU-szerzõdés 7-ik cikk szerinti eljárás közötti mezõben húzódik.
Az új mechanizmust ennek megfelelõen csak akkor hívnák segítségül, ha a jogállamiságot (a tagállami intézmények stabil és normális mûködését veszélybe sodró) rendszerszintû fenyegetések érik, nem pedig olyan különálló esetekben, amikor egyik vagy másik alapjog sérül a tagállamokban. (Ilyen esetekben továbbra is az eddig is bevált kötelezettségszegési eljárás állna rendelkezésre akkor, ha konkrét uniós jogszabály megsértése merül fel).
Az új eszköz lehetõséget adna az Európai Bizottságnak arra, hogy még korai szakaszban beavatkozzon, amikor egy tagállamban komoly rendszerszintû problémák jelentkeznek, és intenzív párbeszéddel gyõzze meg és térítse helyes útra az érintett országot. Ha a párbeszéd mégsem vezetne eredményre, az EU-szerzõdés 7-ik cikke szerinti eljárás még mindig kéznél lenne a kihívás kezelésére.
„Az Európai Unió az elmúlt években szembekerült ilyen szituációkkal. És valahányszor az egyik tagállamunkban fenyegetés vagy potenciális fenyegetés érte a jogállamot, minden intézmény a Bizottsághoz fordult, hogy lépjen. A Bizottság volt a szemükben az az intézmény, amely képes jogi, objektív és politikamentes megközelítést alkalmazni, a politikai meggyõzés és a szerzõdés jogi eszközeinek a felhasználásával. A ma bemutatott új keret ezt a tapasztalatot konszolidálja” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Barroso sajtóértekezletén egy újságírói kérdésre a személy megnevezése nélkül emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács egyik korábbi ülésén az egyik ország miniszterelnöke (egyébként Orbán Viktorról van szó – a szerk.) közölte, hogy senkitõl nem fogadja el, egyedül a Bizottságtól, illetve, ha vele nem ért egyet az Európai Bíróságtól, hogy mit kell tennie.
Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Viviane Reding igazságügyi biztos az alkotmánybíróság hatásköreinek aláásására irányuló kísérletet és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélybe sodrását nevezte olyan eseményeknek, amelyek kimerítik a jogállamiság rendszerszintû fenyegetésének fogalmát. Hozzátette, hogy az elõbbire volt példa Romániában, az utóbbira pedig Magyarországon.
Reding hangsúlyozta, hogy a mostani Bizottságnak megfelelõ mechanizmus híján élénk fantáziával kellett rendelkeznie az elmúlt évek jogállami válságainak a kezeléséhez. Hozzátette, hogy a következõ testületnek hasonló kihívások esetén már nem kell majd improvizálnia és gyorsabban is tud majd közbeavatkozni.
A most elfogadott jogállami mechanizmus alkalmazásához Brüsszel szerint nincs szükség az érvényes EU-szerzõdés módosítására, és a Bizottság nem vindikál a maga számára új hatásköröket, ehelyett átláthatóvá teszi, hogyan gyakorolja szerepét a jelenlegi szerzõdés keretei között.
Az új jogállamisági keret célja tehát az, hogy a gyanúba kerülõ tagállammal együttmûködve találjanak megoldást olyan potenciális jogállami problémákra, amelyek elmérgesedhetnek és a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását vonhatják maguk után. Reding alelnök szerint nem másról van szó, mint arról, hogy egy „7-ik cikket megelõzõ eljárás” venné kezdetét, ha egyértelmû jeleit látnák annak, hogy a jogállamiság rendszerszintû fenyegetésnek van kitéve.
Ha ez lenne a helyzet, akkor egy háromlépcsõs eljárás venné kezdetét.
Elsõ lépcsõben az Európai Bizottság széles körû tájékozódás után felmérné, hogy valóban rendszerszintû kockázatok érik-e egy tagállamban a jogállamiságot. Ha erre a következtetésre jut, akkor párbeszédet fog kezdeményezni az érintett tagországgal egy „jogállamisági vélemény” kiküldésével, ami egy figyelmeztetéssel ér fel a tagállam felé. A figyelmeztetés címzettjének lehetõsége lesz kimerítõ választ adni a véleményre.
A Bizottság második körben, ha csak közben a problémát kielégítõen nem orvosolták, „egy jogállamisági ajánlással” fordul a tagállamhoz. Ebben felszólítja a kormányt, hogy meghatározott idõn belül orvosolja a problémákat és tájékoztassa a Bizottságot a konkrét lépésekrõl. A Bizottság nyilvánosságra is hozza majd az ajánlást.
A testület a harmadik szakaszban nyomon fogja követni, hogy a tagállam megfelelt-e az ajánlásnak. Ha az elõírt határidõn belül nem találja kielégítõnek a választ, a Bizottság segítségül hívhatja az EU-szerzõdés 7-ik cikkében rögzített mechanizmusok valamelyikét. Az ugyanakkor nem egyértelmû, hogy ez a 7-es cikk elsõ paragrafusa lenne-e, ami még nem fenyeget szankciókkal, csak az alapvetõ jogok súlyos és folytatólagos megsértésének a veszélyét állapítja meg, vagy az ezen továbblépõ második paragrafus.
Barroso és Reding is hangsúlyozták, hogy az új keret egyik kõbe vésett alapelve a tagállamok közötti egyenlõség elve, ami azt jelenti, hogy a mechanizmust ugyanúgy alkalmaznák mindenkire, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, régi vagy új, északi vagy déli országról van szó.
Link
A szórványos intézményi és tagállami igényekre reagálva az Európai Bizottság kedden egy olyan új keretet fogadott el, ami meggyõzõdése szerint a jövõben alkalmas lehet a jogállamiságot az uniós tagállamokban érõ fenyegetések hatékonyabb kezelésére. Az új „jogállamisági keret” Brüsszel szándékai szerint kitöltené azt az ûrt, ami az uniós jogszabályok megsértésekor indított kötelezettségszegési eljárások és a brüsszeli zsargonban „atombombának” is nevezett, végsõ esetben a tagállam szavazati jogának felfüggesztését is lehetõvé tévõ EU-szerzõdés 7-ik cikk szerinti eljárás közötti mezõben húzódik.
Az új mechanizmust ennek megfelelõen csak akkor hívnák segítségül, ha a jogállamiságot (a tagállami intézmények stabil és normális mûködését veszélybe sodró) rendszerszintû fenyegetések érik, nem pedig olyan különálló esetekben, amikor egyik vagy másik alapjog sérül a tagállamokban. (Ilyen esetekben továbbra is az eddig is bevált kötelezettségszegési eljárás állna rendelkezésre akkor, ha konkrét uniós jogszabály megsértése merül fel).
Az új eszköz lehetõséget adna az Európai Bizottságnak arra, hogy még korai szakaszban beavatkozzon, amikor egy tagállamban komoly rendszerszintû problémák jelentkeznek, és intenzív párbeszéddel gyõzze meg és térítse helyes útra az érintett országot. Ha a párbeszéd mégsem vezetne eredményre, az EU-szerzõdés 7-ik cikke szerinti eljárás még mindig kéznél lenne a kihívás kezelésére.
„Az Európai Unió az elmúlt években szembekerült ilyen szituációkkal. És valahányszor az egyik tagállamunkban fenyegetés vagy potenciális fenyegetés érte a jogállamot, minden intézmény a Bizottsághoz fordult, hogy lépjen. A Bizottság volt a szemükben az az intézmény, amely képes jogi, objektív és politikamentes megközelítést alkalmazni, a politikai meggyõzés és a szerzõdés jogi eszközeinek a felhasználásával. A ma bemutatott új keret ezt a tapasztalatot konszolidálja” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Barroso sajtóértekezletén egy újságírói kérdésre a személy megnevezése nélkül emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács egyik korábbi ülésén az egyik ország miniszterelnöke (egyébként Orbán Viktorról van szó – a szerk.) közölte, hogy senkitõl nem fogadja el, egyedül a Bizottságtól, illetve, ha vele nem ért egyet az Európai Bíróságtól, hogy mit kell tennie.
Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Viviane Reding igazságügyi biztos az alkotmánybíróság hatásköreinek aláásására irányuló kísérletet és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélybe sodrását nevezte olyan eseményeknek, amelyek kimerítik a jogállamiság rendszerszintû fenyegetésének fogalmát. Hozzátette, hogy az elõbbire volt példa Romániában, az utóbbira pedig Magyarországon.
Reding hangsúlyozta, hogy a mostani Bizottságnak megfelelõ mechanizmus híján élénk fantáziával kellett rendelkeznie az elmúlt évek jogállami válságainak a kezeléséhez. Hozzátette, hogy a következõ testületnek hasonló kihívások esetén már nem kell majd improvizálnia és gyorsabban is tud majd közbeavatkozni.
A most elfogadott jogállami mechanizmus alkalmazásához Brüsszel szerint nincs szükség az érvényes EU-szerzõdés módosítására, és a Bizottság nem vindikál a maga számára új hatásköröket, ehelyett átláthatóvá teszi, hogyan gyakorolja szerepét a jelenlegi szerzõdés keretei között.
Az új jogállamisági keret célja tehát az, hogy a gyanúba kerülõ tagállammal együttmûködve találjanak megoldást olyan potenciális jogállami problémákra, amelyek elmérgesedhetnek és a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását vonhatják maguk után. Reding alelnök szerint nem másról van szó, mint arról, hogy egy „7-ik cikket megelõzõ eljárás” venné kezdetét, ha egyértelmû jeleit látnák annak, hogy a jogállamiság rendszerszintû fenyegetésnek van kitéve.
Ha ez lenne a helyzet, akkor egy háromlépcsõs eljárás venné kezdetét.
Elsõ lépcsõben az Európai Bizottság széles körû tájékozódás után felmérné, hogy valóban rendszerszintû kockázatok érik-e egy tagállamban a jogállamiságot. Ha erre a következtetésre jut, akkor párbeszédet fog kezdeményezni az érintett tagországgal egy „jogállamisági vélemény” kiküldésével, ami egy figyelmeztetéssel ér fel a tagállam felé. A figyelmeztetés címzettjének lehetõsége lesz kimerítõ választ adni a véleményre.
A Bizottság második körben, ha csak közben a problémát kielégítõen nem orvosolták, „egy jogállamisági ajánlással” fordul a tagállamhoz. Ebben felszólítja a kormányt, hogy meghatározott idõn belül orvosolja a problémákat és tájékoztassa a Bizottságot a konkrét lépésekrõl. A Bizottság nyilvánosságra is hozza majd az ajánlást.
A testület a harmadik szakaszban nyomon fogja követni, hogy a tagállam megfelelt-e az ajánlásnak. Ha az elõírt határidõn belül nem találja kielégítõnek a választ, a Bizottság segítségül hívhatja az EU-szerzõdés 7-ik cikkében rögzített mechanizmusok valamelyikét. Az ugyanakkor nem egyértelmû, hogy ez a 7-es cikk elsõ paragrafusa lenne-e, ami még nem fenyeget szankciókkal, csak az alapvetõ jogok súlyos és folytatólagos megsértésének a veszélyét állapítja meg, vagy az ezen továbblépõ második paragrafus.
Barroso és Reding is hangsúlyozták, hogy az új keret egyik kõbe vésett alapelve a tagállamok közötti egyenlõség elve, ami azt jelenti, hogy a mechanizmust ugyanúgy alkalmaznák mindenkire, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, régi vagy új, északi vagy déli országról van szó.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2014. March 13. 08:01:50
#2 |
kontroll88
- 2014. March 13. 20:27:39
#3 |
atya
- 2014. March 13. 22:54:38
#4 |
keepfargo
- 2014. March 14. 02:18:42
#5 |
keepfargo
- 2014. March 14. 02:24:46
#6 |
enid
- 2014. March 14. 08:27:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.