Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mûsorajánló: Az igazi embervadászat veszélyes üzem
Érdekes, hogy pont most emlegeti a lengyel határõrséget.
Joel Lambert egy nagyon kedvesnek tûnõ fickó, türelmesen válaszol a legidiótább kérdésre is, márpedig teszek fel neki bõven, mert annyi közöm van a túléléshez, mint a kosárfonáshoz. Az egykori SEAL-kommandós tíz éven át szolgált az amerikai haditengerészetnél, többek között Afganisztánban és Koszovóban is megfordult. Az Embervadászat címû mûsorában egyfajta akasztják a hóhért szituációba kerül: ledobják egy országba, és 48 órája van, hogy elérjen egy elõre meghatározott kimenekítõpontra, ahol egy helikopter várja – közben a legmenõbb helyi katonai alakulatok igyekeznek utolérni. Interjúztunk vele. Lambertrõl érdemes tudni, hogy a SEAL tagjaként húsz harci bevetés megtervezésében és végrehajtásában is részt vett, leszerelése után SEAL-kiképzõként dolgozott, és elõszeretettel vették igénybe szakértelmét Szingapúrtól Észtországig számos országban, ahol különleges egységek felkészítésével foglalkozott. A tévémûsorban az USA-tól Dél-Afrikán és Dél-Koreán át Lengyelországig mindenfelé kipróbálta magát, és a világ legjobb nyomkeresõi elõl menekült a mi kedvünkért.
Honnan jött az Embervadászat ötlete?
Nem én találtam ki. Amikor elõször hallottam az ötletrõl, azt hittem, hogy egy hollywoodi producer jött elõ vele az asztala mögött ülve valami puccos irodában, és volt katonaként kiröhögtem. Amikor aztán az ötletgazda megkeresett a mûsor miatt, kiderült, hogy õ is szolgált különleges egységnél, a zöldsapkásoknál, és beszélgetés közben teljesen meggyõzött. Megbizonyosodtam róla, hogy nem fog viccbe fulladni a mûsor, nem csak egy kamumenekülés lesz, hanem a lehetõ legvalóságosabb, azaz igazi embervadászat. Szóval az ötlet tõle származik, de sokat beszéltünk, és a személyiségem, a saját ötleteim is alakítottak a végleges koncepción.
Mennyire valós, amit a nézõk a képernyõn látnak? Voltak megismételt felvételek?
Persze hogy voltak, hiszen az Embervadászat is tévémûsor, a készítésében ez is benne van. A forgatás úgy zajlott, mint a seregnél az FMP (full mission profile). Ez egy olyan gyakorlatot jelent, ahol minden játszik. Minden eszközt bevethetsz, megtehetsz mindent a küldetés sikeréért. Annyiban tér el egy igazi bevetéstõl, hogy nem ölsz meg senkit, nem lõsz ki rakétákat, vagy nem robbantasz fel épületeket. De ezeken kívül minden úgy megy, mint éles helyzetben.
Na, ilyen volt a forgatás is. Mindig benne volt a pakliban, hogy elkapnak. Végig követett az operatõr, és elõfordult, hogy valamit nem vett a kamera, mert mondjuk a memóriakártya megsérült. Ilyen esetekben visszamentünk az üldözés helyszínére, és ezt-azt újrajátszottam a kamerának. De csak ennyirõl volt szó. Ennél igazibb tévémûsort sehol sem kap, azt garantálom.
lone-target-01 big-joel
Végigvezetne egy epizód forgatási elõkészületein? Milyen elõzetes ismeretei vannak a területrõl, a domborzatáról vagy mondjuk az éghajlatáról?
Ez egy tök jó kérdés, de részben meg is válaszolta. Két témában kell komolyan felkészülnöm. Egyrészt az üldözõimrõl: milyen feladatokra vannak képesítve? Mik az erõsségeik és gyengéik? Mert ugye az elõbbieket el kell majd kerülnöm, utóbbiakat meg ki kell használnom. Milyen extráik vannak: kutyák, helikopterek, drónok vagy hõkamera? Milyen módszerekkel dolgoznak? Milyen szintû kiképzést kaptak? Amit csak lehet, igyekszem megtudni róluk.
Másodsorban a tereprõl kell informálódnom. Mikor van napfelkelte és napnyugta? Milyen hõmérsékletre, mekkora napi hõingásra számíthatok? Mennyi víz és élelem lesz a terepen? Milyen gyógyhatású, ehetõ és mérgezõ növények vannak a vidéken? Vannak-e veszélyes állatok? Milyen a talaj és a domborzat? Milyen bakancsra lesz szükségem? Rendesen bújnom kell az atlaszt, hogy mindent megtudjak a környezetrõl. Mekkora szintkülönbség lesz a helyszínen? Merre vannak a folyók? Mindent tanulmányoznom kell, mert csak így tudok elõre tervezni, de már akkor tudom, hogy 1 százalék esélye van, hogy ezt alkalmazni tudjam. Úgyis történik valami, ami felborítja a tervemet, és improvizálnom kell majd. De minél jobban felkészültem, annál könnyebb rögtönöznöm.
Mennyire volt valós veszélyben forgatás alatt? Mik voltak a leginkább hajmeresztõ pillanatok a mûsorban?
Hogyne. Sajnos nagyon is valóságos sérülések követték a forgatást. Annyi ember került kórházba, hogy az viccnek is durva lenne. Három operatõröm volt az Embervadászat alatt. Az elsõ felmondott. A másodiknak valami életveszélyes fertõzése lett, amivel hosszú idõre kórházba került. A harmadiknak a vállában az inak teljesen leszakadtak a csontról, és még mindig vár rá pár mûtét. Két producer eltûnt a dzsungelben, miközben gyilkos méhek elõl menekültek. Õket valahogy sikerült kimentenünk, de aztán anafilaxiás sokkot kaptak, képzelheti. Az egyik szakértõm olyan mélyen megvágta a térdét, hogy két réteg öltéssel tudták bezárni a sebét – egy réteg a térdén belülre, egy azon kívülre kellett.
Nekem is volt egy olyan fertõzésem, amivel három hétig voltam orvosi kezelés alatt. Aztán páran hõguta miatt jutottak kórházba, õket helikopterrel kellett a dzsungelbõl kimenteni. Az egyik producer nyakát átszúrta egy repülõhal, majdnem belehalt. De ezek nem is a legveszélyesebb esetek: Dél-Afrikában többször is szemtõl szembe kerültem oroszlánokkal. Minden helyszínen történt valami. A Fülöp-szigeteken kettes erõsségû tájfun csapott le éjszaka a dzsungelre. Dõltek a fák, hatalmas ágak zuhantak össze-vissza, nyomorult helyzet volt. Lengyelországban súlyosan megbetegedtem. Panamában elkaptam egy fertõzést. Dél-Koreában minden a feje tetejére állt, rögtönöznöm kellett.
Ezeket összegezve, nemcsak gyakoriak voltak a sérülések, de nagyon súlyosak is. Hollywoodban is tudják, hogy az Embervadászat forgatásai a legveszélyesebbek és legizgalmasabbak. A sérülések mennyisége és súlyossága után kisebb kultuszunk lett a szakmában. Minden résznél történt valami nagyon húzós, de azokra a legjobb visszaemlékezni. Elárulok valamit. Azok az élet legnagyszerûbb pillanatai, amelyekben magad sem tudod, hogy ezt túl fogod-e élni.
11730459694 9c4c927d37 k
A vadonban mire van szükség a túléléshez?
A túlélés alapfeltételei az élelem, víz és menedék. A víz a legfontosabb, még az útvonalaimat is eszerint tervezem. A vízszegény terepen elõre meg kell terveznem a vízpótlást, hogy lássam a lehetõségeimet. Az élelem miatt nem aggódok annyit. Ha van rá alkalom, vadászok vagy gyûjtögetek, de nem kutatok kaja után, mert mozgásban kell maradnom, haladnom kell az üldözõim elõtt. Panamában például belefutottam egy háromméteres óriáskígyóba. Annak le is csaptam a fejét, és eltettem vacsorára a táskámba.
Mi van a hátizsákjában?
Ez attól függ, hol vagyok. Általában van nálam pár kés, egy többfunkciós szerszám, amivel például fûrészelni is tudok, kevés víz, víztisztító tabletták, sodort kötél és zsineg. Ezek mellé a dzsungelbe ponchót és vízálló dzsekit viszek magammal. Sivataghoz pár réteg ruhát, mondjuk dzsekit és meleg pólót pakolok az éjszakai lehûlés miatt. Mást nem, mert csak feleslegesen lassítana. Az az alapelvem, hogy azt viszem magammal, amivel a terepen már képes vagyok megszerezni szükséges dolgokat. Remélem érthetõen fejeztem ki, mire gondolok.
Mi legyen nálam, hogy legyen esélyem a vadonban?
Erre is többféle válasz létezik. Nekem egy megbízható és erõs „full tang” (teljes hosszban végigfutó markolattüskés) rögzített pengéjû kés az alap. Csak egy kés, de annyi mindenre használhatom: hosszú nyélre szerelve lándzsaként, de használhatom ásóként, emelõként vagy sátorvasként is. Mindig van két különbözõ megoldás tûzgyújtásra, víztisztításra és -tárolásra, élelemgyûjtésre és tájolásra. A táplálékszerzéshez vihetek csapdát, és halfogáshoz horgot. A tájoláshoz csuklóiránytût és egy mágnesezett tût. Így már meg is van minden, ami kell. Ezzel a csomaggal kibékülnék éles helyzetben.
Az üldözõi közül melyik egységet volt a legnehezebb átverni?
Ez nem egyszerû kérdés. Volt néhány nagyon jó csapat, akiket nem igazán tudtam átverni. Mindegyik alakulatnak megvannak a maga erõsségei és gyengéi. A Fülöp-szigetekiek voltak katonaként a legjobbak. Esõerdõben nincs párjuk sem harcban, sem nyomkövetésben, nagyon-nagyon jók. A dél-afrikai nyomolvasók is hihetetlen jók. Az ottani törzsek generációkon, talán évezredeken át foglalkoznak ezzel. A csapat vezetõje, egy volt SAS-kommandós ausztrál srác, szörnyen jó volt, ráadásul a kiképzésem is jól ismerte. Az nagyon jó párosítás volt. A lengyel Stra¿ Graniczna (határõrség) felszereltségében kiemelkedõ: vannak kutyáik, helikoptereik, motoros, lovas és taktikai egységeik.
Dél-Koreában egy szigeten zajlott az embervadászat, ami teljesen be volt kamerázva, még a fák között is, egy zárt láncú videós megfigyelõrendszerben. Ott nem maradhatsz észrevétlen. A panamai dzsungelt utáltam, sajnos rendesen megtépázta a stábot is. Ott mondtak fel az operatõrök szépen sorban. Minden helyszínnek megvolt a maga kihívása, de talán a Fülöp-szigeteket tudnám kiemelni a földrajzi körülmények és a katonák rátermettsége miatt. Mellettük a lengyel helyszínt a határõrök felszereltsége és képzettsége miatt.
A valós életben is felhasználható, amit a nézõk a mûsorban látnak?
Ez attól is függ, hogyan él. Ha nem jár sokat a vadonban, akkor csak annyi a tanulság, hogy a maga élete sokban különbözik az enyémtõl. De ha szeret erdõkbe vagy nyílt terepre járni, belelát a túléléshez szükséges észjárásba, stratégiába. Van egy csomó alapelv, mint például a hármas szabály, amirõl nem lehet eleget beszélni: menedék nélkül három óráig, víz nélkül három napig, élelem nélkül három hétig marad életben.
Ültessük ezt át egy olyan szituációba, ami bárkivel megeshet: az autójában ragad egy hóviharban. Elõbb-utóbb jön éhség, a szomjúság, keresni kell enni- és innivalót. De ha emlékszik a hármas szabályra, tudja, hogy a menedék a legelemibb szükséglet. Nem biztos, hogy kellemesen, de kaja nélkül ki lehet bírni akár három hétig is. A legokosabb, amit tehet, hogy ott marad az autóban. Ez nem egy extrém példa, úgyhogy biztosan mondhatom, bárkinek a hasznára válhat, amit az Embervadászatban lát.
Egyébként néz tévés túlélõmûsorokat?
Mivel munkám a túlélés, a katonaság, ezért nem nagyon. Les Stroudot és a Túlélõember (Survivorman) címû mûsorát bírom, de az sokban különbözik az Embervadászattól. Nagyon örülök, hogy sok embernek tetszik, mert az általa használt tudást szinte teljesen elfelejtette a civilizált világ. Jó hogy, érdeklõdnek ezek iránt a nézõk.
Szeretne másféle tévémûsort is készíteni?
Jobban szeretnék olyasmit csinálni, mint az Embervadászat. Dolgoztam már filmeken, tévében, szeretem ezt a mûfajt. De semmi sem fogható az Embervadászat valódiságához. Mindent bele kell adnom, hogy megcsináljam, és még így is az életemmel játszom. Nagyon élvezem ezt a kihívást, úgyhogy szeretném tovább csinálni.
El tudja magát képzelni igazi nyolcórás irodai munkában?
Ugyan már, ez most komoly kérdés? Talán már nyolcévesen is kizártnak tartottam, hogy ilyen munkám legyen. Már attól megõrülnék, ha valaki másnak kéne dolgoznom, nem hogy 20-25 évet lehúzzak a mókuskerékben, csak hogy legyen elég pénzem nyugdíjasként lakókocsival járni az Államokat. A társadalom szerint normálisnak tartott élet egyáltalán nem vonz.
Hol látja magát húsz év múlva?
Ezzel nem foglalkozom. Azért tudtam megcsinálni a SEAL-kiképzést, és álltam helyt a seregben is, mert rá kellett jönnöm, hogy a múlt csak a fejemben létezik, és amit jövõnek nevezünk, az tulajdonképpen sosem lesz valóság. Csak az itt és a most valódi, a jelen. Ezzel kell foglalkoznom, hogy kihasználjam az élet lehetõségeit. Ezt csinálom, ezért sem jut eszembe, hogy mi lesz 20 év múlva. Egyszerûen nem számít, mert ha folyamatosan a jelenben élsz, azzal a jövõd is megoldódik.
http://index.hu/k...lyes_uzem/
Joel Lambert egy nagyon kedvesnek tûnõ fickó, türelmesen válaszol a legidiótább kérdésre is, márpedig teszek fel neki bõven, mert annyi közöm van a túléléshez, mint a kosárfonáshoz. Az egykori SEAL-kommandós tíz éven át szolgált az amerikai haditengerészetnél, többek között Afganisztánban és Koszovóban is megfordult. Az Embervadászat címû mûsorában egyfajta akasztják a hóhért szituációba kerül: ledobják egy országba, és 48 órája van, hogy elérjen egy elõre meghatározott kimenekítõpontra, ahol egy helikopter várja – közben a legmenõbb helyi katonai alakulatok igyekeznek utolérni. Interjúztunk vele. Lambertrõl érdemes tudni, hogy a SEAL tagjaként húsz harci bevetés megtervezésében és végrehajtásában is részt vett, leszerelése után SEAL-kiképzõként dolgozott, és elõszeretettel vették igénybe szakértelmét Szingapúrtól Észtországig számos országban, ahol különleges egységek felkészítésével foglalkozott. A tévémûsorban az USA-tól Dél-Afrikán és Dél-Koreán át Lengyelországig mindenfelé kipróbálta magát, és a világ legjobb nyomkeresõi elõl menekült a mi kedvünkért.
Honnan jött az Embervadászat ötlete?
Nem én találtam ki. Amikor elõször hallottam az ötletrõl, azt hittem, hogy egy hollywoodi producer jött elõ vele az asztala mögött ülve valami puccos irodában, és volt katonaként kiröhögtem. Amikor aztán az ötletgazda megkeresett a mûsor miatt, kiderült, hogy õ is szolgált különleges egységnél, a zöldsapkásoknál, és beszélgetés közben teljesen meggyõzött. Megbizonyosodtam róla, hogy nem fog viccbe fulladni a mûsor, nem csak egy kamumenekülés lesz, hanem a lehetõ legvalóságosabb, azaz igazi embervadászat. Szóval az ötlet tõle származik, de sokat beszéltünk, és a személyiségem, a saját ötleteim is alakítottak a végleges koncepción.
Mennyire valós, amit a nézõk a képernyõn látnak? Voltak megismételt felvételek?
Persze hogy voltak, hiszen az Embervadászat is tévémûsor, a készítésében ez is benne van. A forgatás úgy zajlott, mint a seregnél az FMP (full mission profile). Ez egy olyan gyakorlatot jelent, ahol minden játszik. Minden eszközt bevethetsz, megtehetsz mindent a küldetés sikeréért. Annyiban tér el egy igazi bevetéstõl, hogy nem ölsz meg senkit, nem lõsz ki rakétákat, vagy nem robbantasz fel épületeket. De ezeken kívül minden úgy megy, mint éles helyzetben.
Na, ilyen volt a forgatás is. Mindig benne volt a pakliban, hogy elkapnak. Végig követett az operatõr, és elõfordult, hogy valamit nem vett a kamera, mert mondjuk a memóriakártya megsérült. Ilyen esetekben visszamentünk az üldözés helyszínére, és ezt-azt újrajátszottam a kamerának. De csak ennyirõl volt szó. Ennél igazibb tévémûsort sehol sem kap, azt garantálom.
lone-target-01 big-joel
Végigvezetne egy epizód forgatási elõkészületein? Milyen elõzetes ismeretei vannak a területrõl, a domborzatáról vagy mondjuk az éghajlatáról?
Ez egy tök jó kérdés, de részben meg is válaszolta. Két témában kell komolyan felkészülnöm. Egyrészt az üldözõimrõl: milyen feladatokra vannak képesítve? Mik az erõsségeik és gyengéik? Mert ugye az elõbbieket el kell majd kerülnöm, utóbbiakat meg ki kell használnom. Milyen extráik vannak: kutyák, helikopterek, drónok vagy hõkamera? Milyen módszerekkel dolgoznak? Milyen szintû kiképzést kaptak? Amit csak lehet, igyekszem megtudni róluk.
Másodsorban a tereprõl kell informálódnom. Mikor van napfelkelte és napnyugta? Milyen hõmérsékletre, mekkora napi hõingásra számíthatok? Mennyi víz és élelem lesz a terepen? Milyen gyógyhatású, ehetõ és mérgezõ növények vannak a vidéken? Vannak-e veszélyes állatok? Milyen a talaj és a domborzat? Milyen bakancsra lesz szükségem? Rendesen bújnom kell az atlaszt, hogy mindent megtudjak a környezetrõl. Mekkora szintkülönbség lesz a helyszínen? Merre vannak a folyók? Mindent tanulmányoznom kell, mert csak így tudok elõre tervezni, de már akkor tudom, hogy 1 százalék esélye van, hogy ezt alkalmazni tudjam. Úgyis történik valami, ami felborítja a tervemet, és improvizálnom kell majd. De minél jobban felkészültem, annál könnyebb rögtönöznöm.
Mennyire volt valós veszélyben forgatás alatt? Mik voltak a leginkább hajmeresztõ pillanatok a mûsorban?
Hogyne. Sajnos nagyon is valóságos sérülések követték a forgatást. Annyi ember került kórházba, hogy az viccnek is durva lenne. Három operatõröm volt az Embervadászat alatt. Az elsõ felmondott. A másodiknak valami életveszélyes fertõzése lett, amivel hosszú idõre kórházba került. A harmadiknak a vállában az inak teljesen leszakadtak a csontról, és még mindig vár rá pár mûtét. Két producer eltûnt a dzsungelben, miközben gyilkos méhek elõl menekültek. Õket valahogy sikerült kimentenünk, de aztán anafilaxiás sokkot kaptak, képzelheti. Az egyik szakértõm olyan mélyen megvágta a térdét, hogy két réteg öltéssel tudták bezárni a sebét – egy réteg a térdén belülre, egy azon kívülre kellett.
Nekem is volt egy olyan fertõzésem, amivel három hétig voltam orvosi kezelés alatt. Aztán páran hõguta miatt jutottak kórházba, õket helikopterrel kellett a dzsungelbõl kimenteni. Az egyik producer nyakát átszúrta egy repülõhal, majdnem belehalt. De ezek nem is a legveszélyesebb esetek: Dél-Afrikában többször is szemtõl szembe kerültem oroszlánokkal. Minden helyszínen történt valami. A Fülöp-szigeteken kettes erõsségû tájfun csapott le éjszaka a dzsungelre. Dõltek a fák, hatalmas ágak zuhantak össze-vissza, nyomorult helyzet volt. Lengyelországban súlyosan megbetegedtem. Panamában elkaptam egy fertõzést. Dél-Koreában minden a feje tetejére állt, rögtönöznöm kellett.
Ezeket összegezve, nemcsak gyakoriak voltak a sérülések, de nagyon súlyosak is. Hollywoodban is tudják, hogy az Embervadászat forgatásai a legveszélyesebbek és legizgalmasabbak. A sérülések mennyisége és súlyossága után kisebb kultuszunk lett a szakmában. Minden résznél történt valami nagyon húzós, de azokra a legjobb visszaemlékezni. Elárulok valamit. Azok az élet legnagyszerûbb pillanatai, amelyekben magad sem tudod, hogy ezt túl fogod-e élni.
11730459694 9c4c927d37 k
A vadonban mire van szükség a túléléshez?
A túlélés alapfeltételei az élelem, víz és menedék. A víz a legfontosabb, még az útvonalaimat is eszerint tervezem. A vízszegény terepen elõre meg kell terveznem a vízpótlást, hogy lássam a lehetõségeimet. Az élelem miatt nem aggódok annyit. Ha van rá alkalom, vadászok vagy gyûjtögetek, de nem kutatok kaja után, mert mozgásban kell maradnom, haladnom kell az üldözõim elõtt. Panamában például belefutottam egy háromméteres óriáskígyóba. Annak le is csaptam a fejét, és eltettem vacsorára a táskámba.
Mi van a hátizsákjában?
Ez attól függ, hol vagyok. Általában van nálam pár kés, egy többfunkciós szerszám, amivel például fûrészelni is tudok, kevés víz, víztisztító tabletták, sodort kötél és zsineg. Ezek mellé a dzsungelbe ponchót és vízálló dzsekit viszek magammal. Sivataghoz pár réteg ruhát, mondjuk dzsekit és meleg pólót pakolok az éjszakai lehûlés miatt. Mást nem, mert csak feleslegesen lassítana. Az az alapelvem, hogy azt viszem magammal, amivel a terepen már képes vagyok megszerezni szükséges dolgokat. Remélem érthetõen fejeztem ki, mire gondolok.
Mi legyen nálam, hogy legyen esélyem a vadonban?
Erre is többféle válasz létezik. Nekem egy megbízható és erõs „full tang” (teljes hosszban végigfutó markolattüskés) rögzített pengéjû kés az alap. Csak egy kés, de annyi mindenre használhatom: hosszú nyélre szerelve lándzsaként, de használhatom ásóként, emelõként vagy sátorvasként is. Mindig van két különbözõ megoldás tûzgyújtásra, víztisztításra és -tárolásra, élelemgyûjtésre és tájolásra. A táplálékszerzéshez vihetek csapdát, és halfogáshoz horgot. A tájoláshoz csuklóiránytût és egy mágnesezett tût. Így már meg is van minden, ami kell. Ezzel a csomaggal kibékülnék éles helyzetben.
Az üldözõi közül melyik egységet volt a legnehezebb átverni?
Ez nem egyszerû kérdés. Volt néhány nagyon jó csapat, akiket nem igazán tudtam átverni. Mindegyik alakulatnak megvannak a maga erõsségei és gyengéi. A Fülöp-szigetekiek voltak katonaként a legjobbak. Esõerdõben nincs párjuk sem harcban, sem nyomkövetésben, nagyon-nagyon jók. A dél-afrikai nyomolvasók is hihetetlen jók. Az ottani törzsek generációkon, talán évezredeken át foglalkoznak ezzel. A csapat vezetõje, egy volt SAS-kommandós ausztrál srác, szörnyen jó volt, ráadásul a kiképzésem is jól ismerte. Az nagyon jó párosítás volt. A lengyel Stra¿ Graniczna (határõrség) felszereltségében kiemelkedõ: vannak kutyáik, helikoptereik, motoros, lovas és taktikai egységeik.
Dél-Koreában egy szigeten zajlott az embervadászat, ami teljesen be volt kamerázva, még a fák között is, egy zárt láncú videós megfigyelõrendszerben. Ott nem maradhatsz észrevétlen. A panamai dzsungelt utáltam, sajnos rendesen megtépázta a stábot is. Ott mondtak fel az operatõrök szépen sorban. Minden helyszínnek megvolt a maga kihívása, de talán a Fülöp-szigeteket tudnám kiemelni a földrajzi körülmények és a katonák rátermettsége miatt. Mellettük a lengyel helyszínt a határõrök felszereltsége és képzettsége miatt.
A valós életben is felhasználható, amit a nézõk a mûsorban látnak?
Ez attól is függ, hogyan él. Ha nem jár sokat a vadonban, akkor csak annyi a tanulság, hogy a maga élete sokban különbözik az enyémtõl. De ha szeret erdõkbe vagy nyílt terepre járni, belelát a túléléshez szükséges észjárásba, stratégiába. Van egy csomó alapelv, mint például a hármas szabály, amirõl nem lehet eleget beszélni: menedék nélkül három óráig, víz nélkül három napig, élelem nélkül három hétig marad életben.
Ültessük ezt át egy olyan szituációba, ami bárkivel megeshet: az autójában ragad egy hóviharban. Elõbb-utóbb jön éhség, a szomjúság, keresni kell enni- és innivalót. De ha emlékszik a hármas szabályra, tudja, hogy a menedék a legelemibb szükséglet. Nem biztos, hogy kellemesen, de kaja nélkül ki lehet bírni akár három hétig is. A legokosabb, amit tehet, hogy ott marad az autóban. Ez nem egy extrém példa, úgyhogy biztosan mondhatom, bárkinek a hasznára válhat, amit az Embervadászatban lát.
Egyébként néz tévés túlélõmûsorokat?
Mivel munkám a túlélés, a katonaság, ezért nem nagyon. Les Stroudot és a Túlélõember (Survivorman) címû mûsorát bírom, de az sokban különbözik az Embervadászattól. Nagyon örülök, hogy sok embernek tetszik, mert az általa használt tudást szinte teljesen elfelejtette a civilizált világ. Jó hogy, érdeklõdnek ezek iránt a nézõk.
Szeretne másféle tévémûsort is készíteni?
Jobban szeretnék olyasmit csinálni, mint az Embervadászat. Dolgoztam már filmeken, tévében, szeretem ezt a mûfajt. De semmi sem fogható az Embervadászat valódiságához. Mindent bele kell adnom, hogy megcsináljam, és még így is az életemmel játszom. Nagyon élvezem ezt a kihívást, úgyhogy szeretném tovább csinálni.
El tudja magát képzelni igazi nyolcórás irodai munkában?
Ugyan már, ez most komoly kérdés? Talán már nyolcévesen is kizártnak tartottam, hogy ilyen munkám legyen. Már attól megõrülnék, ha valaki másnak kéne dolgoznom, nem hogy 20-25 évet lehúzzak a mókuskerékben, csak hogy legyen elég pénzem nyugdíjasként lakókocsival járni az Államokat. A társadalom szerint normálisnak tartott élet egyáltalán nem vonz.
Hol látja magát húsz év múlva?
Ezzel nem foglalkozom. Azért tudtam megcsinálni a SEAL-kiképzést, és álltam helyt a seregben is, mert rá kellett jönnöm, hogy a múlt csak a fejemben létezik, és amit jövõnek nevezünk, az tulajdonképpen sosem lesz valóság. Csak az itt és a most valódi, a jelen. Ezzel kell foglalkoznom, hogy kihasználjam az élet lehetõségeit. Ezt csinálom, ezért sem jut eszembe, hogy mi lesz 20 év múlva. Egyszerûen nem számít, mert ha folyamatosan a jelenben élsz, azzal a jövõd is megoldódik.
http://index.hu/k...lyes_uzem/
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2014. March 14. 12:56:42
#2 |
Vizilo
- 2014. March 14. 13:00:33
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.