Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szinte védtelen a Magyar Honvédség egy külsõ támadással szemben
Óh, pedig már a "védelmi képességeinket" a határig fokoztuk, csak az értelmi képesség nem nõtt hozzá? Jaj, most ki véd mekk? NATO-EU zsidó, vagy a CAHAL-zsidó...esetleg az Orosz Föderáció Eurázsiai Egyesített Hadereje a zsidóktól? Békemissziót követelek, mint SKYTA állampolgár. MenCCCPenek meg a zsidóktól pozsáluszta!
A Magyar Honvédség még arra az idõre sem lenne képes megvédeni az országot egy esetleges támadás esetén, amíg a NATO katonai gépezete beindulna - mondta a hvg.hu-nak Kovács Gyula. A megszüntetett pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettesével beszélgetünk a Honvédség szerinte tarthatatlan állapotáról, a folyamatos leépítésekrõl, a vízfejrõl, és a mindenkori miniszterek által elkezdett, befejezetlen "haderõ reformokról".
hvg.hu: Két év telt el egy nagy port kavart Index-interjú óta, amely siralmas képet festett a Magyar Honvédség állapotáról. (Lásd keretes írásunkat.) Történt azóta elõrelépés a NATO-színvonaltól erõsen leszakadt honvédségnél?
Kovács Gyula: Hiba lenne a haderõ jelenlegi állapotát az elõzmények nélkül elemezni és mindenért Hende Csabát felelõssé tenni. Gondoljunk arra, hogy 1990-ben az Antall-kormány egy 120 ezer fõs haderõt vett át, 200 ezer fõs haderõnek elegendõ fegyverzettel, mûködõ mozgósítási képességekkel – 22 év alatt jutottunk oda, hogy kevesebb mint 26 ezer fõs az egész honvédség.
Már a legelsõ miniszter, Für Lajos sem élt a NATO által felajánlott lehetõségekkel, nem tett meg mindent, hogy a ránk erõltetett orosz hadikultúráról mielõbb áttérjünk a hatékonyabb angolszászra.
Az akkori vezetés az eredetileg oroszból fordított, régi szabályzatainkból kihagyta a csak a birodalomra jellemzõ olyan fejezeteket, mint a sarkkörön túli harc, a szöveget átírta felszólító módba, majd a régi vörös helyett bordóba burkolta ezeket az „új” szabályzatokat. Ezek jelentõs része ma, 2013-ban is érvényben van. Nemrégiben a hadtudományi társaság tüzér szekciója elõtt az Afganisztánban, az ISAF parancsnokságon fél évet tûzkoordinátorként dolgozó kollégánk ismertette a NATO legújabb tûztámogatási elveit és gyakorlatát. A tanácskozásnak helyt adó ZMNE tüzér tanszék vezetõjét kérdeztem, hogy amit kollégánk most elmondott, az miként kerülhet be a tüzértisztképzésbe. „Sehogy” - válaszolta, az érvényben lévõ magyar szabályzók ugyanis ezt nem teszik lehetõvé.
hvg.hu: Mit gondol a rendszerváltás óta folyamatosan zajló „haderõreformokról”?
K. Gy.: Für Lajostól Hende Csabáig a hosszú távú (10 éves) „haderõ-fejlesztési terveknek” a lényege az, hogy létszámot csökkentünk (azonnal), a következõ években szervezeti átalakításokat eszközölünk, és „szellemi kompatibilitást” próbálunk biztosítani a NATO-val. Majd valamikor a nyolcadik, kilencedik évben - finanszírozási gondjaink enyhülésével - haditechnikai beszerzéseket is betervezünk. Az persze legyen a következõ, vagy az azt követõ kormány gondja. Néhány „szakértõ” szerint elõször a képességeket, tudást kell megteremtenünk, és majd utána kell ehhez biztosítani a hardvert, a vasat, a technikai feltételeket. Aki ilyet állít, az soha életében nem folytatott katonai kiképzést. Az eredményes kiképzés célja pont az lenne, hogy szinkronba hozza a meglévõ katonákat az egyidejûleg rendelkezésre álló technikai eszközökkel. A Varsói Szerzõdés rozsdás vasain nem lehet NATO-kompatibilis kiképzést folytatni. Nem értem, miért nem ismerik fel az egymást sorban követõ hadügyminiszterek, hogy „átfogó haderõreformra” soha nem lesz pénzünk, és ezért aztán valahol mégis el kellene indulniuk.
hvg.hu: Hogy tudnánk mégis lecserélni a szétesõben lévõ orosz eszközöket?
K. Gy.: Azért erre lett volna mód. Cascadingnak hívják a NATO-ban azt, amikor egy önálló fejlesztésekre képes haderõ lecseréli használt, de kitûnõ állapotban lévõ technikai eszközeit egy modernebbre, és ezzel egy idõben a „second hand” eszközöket méltányos áron, vagy segély formájában átadja egy alacsonyabb fejlettségi szinten lévõ szövetségesének. 1998-ban például a tüzérdandár éleslövészetét látva a németek felajánlották, hogy a rendszerbe állítandó PzH 2000 önjáró lövegeik helyén felszabaduló amerikai gyártmányú, de a németek által jól tuningolt M 109G önjáró páncélozott tüzérosztályt kompletten, lövegestül, mentõstül, lõszerestül ingyen, felújított állapotban átadnának nekünk. A témában megkerestem Wachsler Tamás államtitkárt, aki azt mondta, hogy „támogatja az ötletet”, nyáron megy ki egy delegáció a részleteket megbeszélni. Nem lett belõle semmi, nem is említették meg a témát magyar részrõl.
Kovács Gyula szerint eddig egyik haderõreformnak nevezett átalakítás sem ért semmit
Fotó: Csörgõ László
hvg.hu: Melyik miniszteri bejelentéssel tudná legjobban jellemezni a fejlesztéseket?
K. Gy.: Szekeres Imre csupán pár hónappal a “hosszú távú haderõ-fejlesztési terv”-ének elfogadása után a „Bevetési Irány 2007” gyakorlaton bejelentette: „A mai nappal befejeztük a haderõreformot.” Szekeres egyébként – és ezzel nem volt egyedül – változatlanul kívánta hagyni a kormányzati ciklus végéig az egyre terebélyesebbre dagadó vízfejet is. Az egész problémát úgy kívánta megoldani, hogy a „hidroglóbusz” bizonyos elemeit átcímkézte, papíron csapat tagozatúvá minõsítette. És ezen az állapoton Hende Csaba sem kíván változtatni. Általa „hadrendi elem” például a Honvédkórház.
hvg.hu: Hogyan állunk az országvédelmi képességekkel?
K. Gy.: Érdekes visszagondolni, hogy a most hatalmon lévõ Fidesz ellenzékben szinte folyamatosan számon kérte a szocialistákon a területvédelmi képesség megszûnését. Ha ebben lett volna valami konszenzus a pártok között, akkor erre választ kellet volna adnia az akkor készülõ Nemzeti Katonai Stratégiának. A politikusok nem értik, a katonák pedig nem merik elmagyarázni nekik, hogy akár egy olyan rövid határszakaszon is, mint az ukrán-magyar, minimum 100 ezer fõs haderõre van szükség egy állóképes védelem kiépítéséhez, ideális esetben. Svájc például igen komolyan veszi a területvédelmi képességet, fent is tart egy 225 000 fõs haderõt. Persze ezt Svájc is csak úgy tudja finanszírozni, hogy a haderõ döntõ többsége – 94 százaléka – jól képzett tartalékos.
A honvédség mint franciakrémes
„Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítõen gyenge” – állította 2011 februárjában Kálmán Károly, a Honvédség Különleges Mûveleti Zászlóaljának volt századosa. Az elsõk között NATO-kiképzést kapott egykori tiszt szerint a magyar honvédség felépítése a franciakrémeshez hasonlít: felül van egy kemény, jó minõségû, vékony lap, alul egy másik, ami a hátán hordja az egészet, „közöttük pedig egy vastag, remegõ, megfoghatatlan állagú massza van”. Ez volna az õrnagytól vezérõrnagyig terjedõ sokezres adminisztratív réteg, amely szerinte eredendõen ellene van mindenfajta fejlõdésnek, elõrelépésnek, modernizációnak. A tiszt beszélt azokról a katonákról, akik tíz éve nem hordtak bakancsot a lábukon, a drága és használhatatlan gyakorlóruhákról és a kínai piaci minõségû esõkabátokról, amelyek kiválasztásáról csak a katonát nem kérdezik meg. Kálmán Károly akkor azt mondta, a helyzet megoldásához „mindössze egy bátor politikai döntésre és annak határozott keresztülvitelére volna szükség”.
hvg.hu: Ön szerint mennyire képes a honvédség megvédeni Magyarországot?
K. Gy.: Magyarország területvédelme akkor biztosított, ha a Magyar Honvédség nem vonakodó szövetséges, hanem partnerként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ennek fejében joggal várhatja el, hogy ha konfliktushelyzet alakul ki, akkor a NATO szintén vonakodás nélkül emeli fel Avianóban a vadászbombázó erõket, az amerikai földközi-tengeri flotta gépei is felszállnak, és csírájában elfojtanak minden agressziót. A NATO-nak is van persze reakcióideje, tehát valamilyen bevethetõ haderõvel a magyar honvédségnek is rendelkeznie kellene. Csakhogy ilyen nincs. Nincsenek feltöltött zászlóaljai, a feltöltéshez hiányzik a mozgósítási rendszer. A két gépesített dandárból hiányoznak a harci támogató (tüzérek, mûszakiak, felderítõk) és harci kiszolgáló támogató elemek (ellátók, javítók). A két dandár fölött nincs például hadosztály-parancsnokság. A 25 427 fõs haderõbõl 12-13 ezer eleve fel van mentve lövészárokból, állandósult a mintegy 4000 fõs békehiány a csapatoknál, nincs, aki a maradékot hadrendbe szervezze, és összesen csupán 3-4000 fõ van ténylegesen harcoló beosztásban. A technikai eszközök „hadrafoghatóságáról” még nem is beszéltünk. A szárazföldi csapatok semmiféle tûztámogató képességgel nem rendelkeznek, a szövetséges légi támogatás fogadására csak korlátozottan alkalmasak. A harci helikopterek üzemideje lejárt 2012. december 31-én. Hende Csaba helikoptert venne – nehéz kérdés. Ha vesz, az 100 milliárdos tétel, 10 évre elõre felemészti - a Gripenekhez hasonlóan - a szárazföldi csapatok fejlesztéséhez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Ha nem vesz, nem lesz helikopterünk. Németh Zsolt felajánlása a Maliban folyó mûveletekhez: „vannak vadászrepülõink, helikoptereink, orvosaink”. A Gripenek nem rendelkeznek a szárazföldi csapatok légi támogatásához szükséges fegyverzettel, a röpképes helikoptereknél túlzás a többes szám használata, orvosunk pedig itthon kevés van.
Kovács Gyula szerint lenne lehetõség haderõfejlesztésre
Fotó: Csörgõ László
hvg.hu: A Fidesz-kormány számára az eddigi intézkedések alapján mennyire fontos a haderõ állapota?
K. Gy.: A Fidesznek sikerült egy olyan kormányprogramot készítenie, amelyben példátlan módon csupán egyetlen mondat szerepelt a haderõrõl: „A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát”. Még az 1994-es választások elõtt részt vettem a Fidesz Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinetjének a munkájában. A csapat akkor elkészítette a „Fidesz honvédelmi politikája” címû nyilvános anyagot, vagy 30 oldal terjedelemben, bedolgozott 3-4 oldallal a Fidesz választási programjába, és elkészített több száz oldalnyi olyan anyagot, amely lehetõvé tette volna, hogy Wachsler Tamás, ha elnyeri a miniszterséget, ne hosszas védelmi felülvizsgálatba kezdjen (mint az eddigiek), hanem képes legyen azonnal egy valódi haderõreform megindítására. Hende Csabának is volt nyilván a választások elõtt egy munkacsoportja, maga büszkélkedett vele, hogy három volt vezérkari fõnök is segíti a munkáját. Ez a honvédelmi kabinet képes lett volna néhány oldalas anyagot bedolgozni a választási programba, késõbb a kormány programjába. Ezt vélhetõen azért nem tették meg, mert a Fidesz nem kívánta a választók orrára kötni, hogy milyen tervei vannak a honvédséggel.
Önkéntes tartalékosok kiképzésen: a nyugalmazott katona szerint nem jó a jelenlegi rendszer
Fotó: MTI / Beliczay László
hvg.hu: Hende Csaba nagy lendülettel kezdett neki a feladatoknak...
K. Gy.: Hende Csaba elsõ útja Afganisztánba vezetett, kijelentette, hogy a missziós feladatokban részt vevõ katonák védelme prioritást élvez. Az amerikaiaktól az út menti bombák elleni fokozott védelmet biztosító Cougar jármûveket szerzett. Beárnyékolja persze ezt a képet az, hogy a miniszter kinevezése után szinte azonnal beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetûzés kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi, orosz gyártmányú T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre applikált 5 darab DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek bizonyult a konfliktus során. Hende minisztériumának és vezérkarának 20 hónap kellett, hogy 2012 áprilisában végre lecserélje a hadrafoghatatlan fegyvereket.
E mellett jó ötlet volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a köz szolgálatában álló katonák, rendõrök, vámosok, kormányzati-önkormányzati alkalmazottak életpályamodelljét egységesítsék, megteremtsék az átjárhatóság feltételeit a közszolgák körében. Az persze gond, hogy nem látszik, hogyan és mibõl fog kialakulni a volt Ludovika helyén az egyetem kampusza. E mellett Hende Csaba még azzal is büszkélkedett, hogy feltárta az elõzõ minisztériumban folyó korrupciós ügyeket, „elzárta a pénzcsapokat”.
hvg.hu: Tett-e bármit a miniszter a vízfej lecsapolásáért?
K. Gy.: Hende Csaba 2011-ben végrehajtott egy 1204 fõs csökkentést a vezetõ szerveknél, ez egy pozitív eredmény. Viszont édeskevés arra, hogy az általam 13 ezer fõsre becsült vízfejet érdemben csökkentse, javítson a végzetesen eltorzult állományarányokon, helyreállítsa a ma nem is létezõ normális rendfokozati piramist (leegyszerûsítve: minden egyes magasabb rendfokozati szinten jóval kevesebb ember van, mint az elõzõben, és mûködik a természetes szelekció - „felfelé vagy kifelé”).
Üdvözlendõ ugyanakkor, hogy az elõdök által féltékenységbõl elképesztõ módon mûködésképtelenné tett vezérkarban visszaállította a NATO-szabványnak megfelelõ vezetési struktúrát - két lépésben. Elsõ próbálkozásra elmaradt a NATO-szabványban J2-vel jelzett hírszerzõ-felderítõ csoportfõnökség, késõbb korrigáltak. Így legalább már valamilyen szinten együtt tudunk dolgozni a NATO-val. Hende büszkélkedik a katonai életpályamodell megalkotásával. A modell bevezetésének semmivel sem jobbak az esélyei, mint a pedagógus-életpályamodellnek. Elkészült a NATO új Stratégiai Koncepciójával szinkronba hozott Nemzeti Katonai Stratégia (NKS). A gombhoz már csak a kabát kell, egy olyan haderõ, amelynek képességei legalább köszönõ viszonyban vannak a NKS-ban megálmodott képességekkel. Ennek jelenleg, sajnos nullához közelít az esélye. A valóságot a NATO-tagságunk 10 éves évfordulója idején kiadott ÁSZ-jelentés tükrözi: „a haderõ technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei a NATO-haderõk átlag színvonalához való közelítésének belátható idõn belül nincs realitása”.
Tavaly év végén minden helikopternek lejárt az üzemideje
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Mi a helyzet a pénzügyi oldallal?
K. Gy.: 2010 nyarán egy tudományos konferencián a vezérkar képviselõje elmondta, hogy „idõkorlátoktól és anyagi lehetõségektõl független” tervezés keretében készül a haderõ hosszú távú fejlesztési terve. A terv novemberre elkészült, kísértetiesen hasonlított a Juhász-Szekeres által produkált - véletlenül sem a megvalósításra szánt - tervekre. Például szerepelt benne, hogy a tárca költségvetésében be kell állítani a bérköltségek, dologi kiadások, fejlesztések 40:30:30 százalékos arányát. Már a 2011-es költségvetésbõl és annak részletes indoklásából is kiderült annyi, hogy tovább haladnak a „szekeresi úton”, semmit nem tesznek az örökölt strukturális torzulások felszámolásáért, különösebb fejlesztési célkitûzések nélkül a pénznyelõ haderõ állapotának konzerválására költik az adózók 275 milliárdját.
Folyamatosan csökken a honvédelemre fordított pénz
A minisztérium 2012-es költségvetése már durva megszorítást jelentett. A tervezett 235 milliárd forint a GDP 0,8 százaléka, ez a NATO-ban is egyedülállóan alacsonynak számít. A költségvetésben az elõzõ évi 3,4 százalékról kettõre csökkent a fejlesztési kiadások aránya. Nevetséges hadiipari megújulásról beszélni akkor, amikor a fejlesztésre szánt összeg nem éri el az évi 10 milliárdot. 2016-ig ezen a szinten kívánják befagyasztani a költségvetést. 2022-re kívánják elérni a katonai költségvetésben a GDP 1,39 százalékát, vagyis megközelítõleg az 1999-es NATO-csatlakozás idejében meglévõ 1,41 százalékos szintet. Ezen tények ismeretében arcátlanság kijelenteni, hogy „a második Orbán-kormány elkötelezett a honvédelmi büdzsé nagyon sok éve tartó folyamatos megnyirbálása rendkívül káros folyamatának megállításában”. Hendéék valóban elzárták a pénzcsapokat.
hvg.hu: Hende Csabának láthatóan a szíve csücske az önkéntes tartalékos katonai rendszer kiépítése, mit gondol errõl?
K. Gy.: A Fidesz az ellenzékben a szocialistákat zaklatta majdnem folyamatosan, hogy képtelenek a tartalékos problémát megoldani. A kormányváltást követõen a miniszterelnök elképedt a 2010-es árvízi védekezést látva. „Nincs tartalékos állománya a haderõnek, sõt semmilyen nyilvántartás arról, hogy háború esetén a hadköteles korban lévõ férfiak hol vannak, hogyan érhetõek el, hogyan lehet õket vészhelyzet esetén mozgósítani. Ezeket a gondokat meg fogjuk oldani a következõ 2-3 hónapban.” Mit tudhat a miniszterelnök a haderõrõl, ha azt hiszi, hogy a tartalékos probléma 2-3 hónap alatt megoldható?
Életrajz
1966-ban avatták tisztté. Pályáját még a Magyar Néphadsereg atomeszközök alkalmazására képes rakétadandárjánál kezdte, 1976-79 között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát és Várpalotán a Tüzér Kiképzõ Központban tanított 12 éven keresztül. Másfél évtizedig volt a pécsi tüzérdandár parancsnokhelyettese. Úttörõ szerepet vállalt a mikroszámítógépek és a katonai GPS-ek alkalmazása terén, és részt vett a tüzér kiképzés szimulációs rendszereinek kidolgozásában. Az 1994-es választások elõtt részt vett a Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinet munkájában. Legfontosabb feladatának a NATO alkalmazási elvek adaptálását tekintette a magyar tüzérségre, átfegyverzés helyett azonban a teljes alakulata megszüntetésre került. Nyugállományúként folytatta munkáját a Magyar Hadtudományi Társaság tüzér szekciójában. 1998 és 2002 között 11 tanulmányát díjazták a honvédség különbözõ tudományos pályázatain. 2004-tõl az Magyar Hadtudományi Társaság szakértõje. Publikált honvédségi szaklapokban, a Népszabadságban, a HVG-ben, a 168 Órában. Szakterülete a tûztámogatás, a professzionális haderõ és a haditechnika fejlesztése.
Mi volt a legbizarrabb élménye a tartalékos rendszer megújításával kapcsolatban?
K. Gy.: Hende Csabát láttam Pécsett az önkormányzati választások elõestéjén civil pantallóban, katonai esõvédõben, ezredesi parolival. Több interjúban is nyilatkozott a beiktatása után arról, hogy õ tartalékos ezredes. Te jó isten! – gondoltam, mit tudhat a tartalékos rendszerrõl, ha a 2004 novemberében bekövetkezett változások után még mindig azt hiszi, hogy õ tartalékos. A törvény önkéntes tartalékosokról szól. Mi lett a megoldás? A laktanyákat eddig is õrzõ nyugállományú katonáknak felajánljuk, hogy vagy önként jelentkeznek önkéntes védelmi tartalékosoknak, vagy elveszítik az állásukat. A NATO-ban nincs olyan, hogy „védelmi tartalékos”. 2011-ben átalakították a korkedvezményes nyugdíjakat szolgálati járadékká, amit 16 százalékos jövedelemadóval terheltek, kivéve azt az esetet, ha valaki önkéntes mûveleti tartalékos szolgálatot vállal. 2012-ben jelentkezett is majd 2000 fõ „önkéntes” mûveleti tartalékosnak. A zömében ezredesekbõl, alezredesekbõl, õrnagyokból álló csapatból 1500-at be is hívtak 10 napos tartalékos felkészítésre. A kiképzésük befejezõdött, több mint 1300 tett esküt, és kötött tartalékos szerzõdést. Hende befolyásolási potenciája ezzel véget is ért, a szolgálati járadékosok közül az, akire lehetett hatni a 16 százalékkal, az jelentkezett. Nem látszik, hogyan lesz meg a HM-nek a ciklus végére a Hende által beígért 8000 fõ tartalékosa.
hvg.hu: Kell nekünk tartalékos katonai állomány?
K. Gy.: Az elõbbiekben elmondottak mellett ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy lenne szükség 25–35 éves volt szerzõdésesekre. Õket eddig nem sikerült megszólítani.
hvg.hu: Hogyan tudna a tartalékos rendszer jól mûködni?
K. Gy.: Tavaly márciusban volt a tatai tüzérosztály rendszerbeállító éleslövészete. Ezt az ötnapos lövészetet úgy kellett volna szervezni, hogy az elsõ három napon a meglévõ békeállomány végrehajtja az éleslövészettel egybekötött gyakorlatát, a negyedik napra behívnak egy-egy ütegnyi tartalékost, a negyedik napon a tartalékosok a békeállomány szoros felügyelete mellett hajthatták volna végre a tûzfeladatokat, az ötödik napon pedig a tartalékosok teljesen önállóan bizonyíthatták volna készségüket. Az ilyen lövészetet évente, kétévente lehetne megismételni. A munkaadók is tolerálnák a tartalékos kétnapos távollétét különösebb kompenzáció nélkül is. A megoldás egyszerû. A Fidesznek a kétharmaddal lehetõsége van olyan törvényt hozni, hogy minden olyan katona, aki 2004. november 3. után szerelt le a haderõbõl, a törvény erejénél fogva tartalékos, összeírásra, évi néhány nap kiképzésre, természeti katasztrófák elhárításában való részvételre kötelezett, ezen felül önként missziós feladatokat is vállalhat. Rögtön lenne 20-25 ezer tartalékos.
hvg.hu: Mi az, amit egyik miniszter sem értett meg a mûködésbõl?
K. Gy.: Elõdjeihez hasonlóan Hende Csaba sem érti, hogy elõször a haderõ aktív komponensét kell rendbe rakni, mert egy finanszírozási gondoktól mentes profi haderõ automatikusan termeli ki a maga profi tartalékosait. A pancser haderõ csak pancser tartalékosokat tud produkálni.
hvg.hu: Mit lehetne tenni?
K. Gy.: A humán struktúra - általam is javasolt - reformjával leszorítani a bérköltségeket (a vízfej visszavágásával), és a felszabaduló pénzeket, az éves költségvetés 30-40 százalékát (100-120 milliárd forintot) pedig a haderõfejlesztésre fordítani! Ezen források birtokában évente átfegyverezni és kiképezni egy-két zászlóaljat, a kormányzati ciklus végére produkálni egy dandárt, a szükséges támogató, kiszolgáló elemekkel. A következõ kormányzati ciklusban el kell jutni oda, hogy van egy 10-12 ezer fõs gépesített hadosztályunk. A haderõreformot valahol a harmadik kormányzati ciklusban akkor kellene befejezettnek nyilvánítani, amikor a hadosztály összeállt gépesített dandárokkal, harckocsi ezreddel, vegyes tüzérezreddel, felderítõ, mûszaki, vegyivédelmi, vezetésbiztosító zászlóaljakkal, harci kiszolgáló, támogató ezreddel.
hvg.hu: Milyen tanácsokat adna még a miniszternek?
K. Gy.: Nehéz ügy. A rendszerváltás óta soha nem vergõdött még így honvédelmi miniszter az anyagi ellehetetlenülés teljes szorításában. Juhász Ferenc kérdezte tõlem valamikor 2003-ban az állományarányok javításával kapcsolatos javaslatomat hallva: ön akkor ezek szerint lelkiismeret-furdalás nélkül leszerelne több ezer Budapesten szolgáló tisztet? Igent mondtam, és visszakérdeztem: „hol volt a lelkiismeret-furdalás akkor, amikor a csapatokat ’irtották ki’ gátlástalanul?”. Ma már óvatosabb lennék egy ilyen javaslattal. 2003-ban ugyanis az elbocsátottak jó eséllyel találhattak munkát, mûködött a korkedvezményes nyugdíj rendszere, nem volt korlátozva a nyugdíj mellett vállalható munka. Ma egy tömeges elbocsátás családi tragédiák sorát eredményezné. Mindezek ellenére fenntartom, hogy a haderõ humán struktúrájának torzulásait fel kell számolni. Most nincs közvetlen veszély, ez kedvez a nyugodt, de célirányos építkezésnek.
Link
A Magyar Honvédség még arra az idõre sem lenne képes megvédeni az országot egy esetleges támadás esetén, amíg a NATO katonai gépezete beindulna - mondta a hvg.hu-nak Kovács Gyula. A megszüntetett pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettesével beszélgetünk a Honvédség szerinte tarthatatlan állapotáról, a folyamatos leépítésekrõl, a vízfejrõl, és a mindenkori miniszterek által elkezdett, befejezetlen "haderõ reformokról".
hvg.hu: Két év telt el egy nagy port kavart Index-interjú óta, amely siralmas képet festett a Magyar Honvédség állapotáról. (Lásd keretes írásunkat.) Történt azóta elõrelépés a NATO-színvonaltól erõsen leszakadt honvédségnél?
Kovács Gyula: Hiba lenne a haderõ jelenlegi állapotát az elõzmények nélkül elemezni és mindenért Hende Csabát felelõssé tenni. Gondoljunk arra, hogy 1990-ben az Antall-kormány egy 120 ezer fõs haderõt vett át, 200 ezer fõs haderõnek elegendõ fegyverzettel, mûködõ mozgósítási képességekkel – 22 év alatt jutottunk oda, hogy kevesebb mint 26 ezer fõs az egész honvédség.
Már a legelsõ miniszter, Für Lajos sem élt a NATO által felajánlott lehetõségekkel, nem tett meg mindent, hogy a ránk erõltetett orosz hadikultúráról mielõbb áttérjünk a hatékonyabb angolszászra.
Az akkori vezetés az eredetileg oroszból fordított, régi szabályzatainkból kihagyta a csak a birodalomra jellemzõ olyan fejezeteket, mint a sarkkörön túli harc, a szöveget átírta felszólító módba, majd a régi vörös helyett bordóba burkolta ezeket az „új” szabályzatokat. Ezek jelentõs része ma, 2013-ban is érvényben van. Nemrégiben a hadtudományi társaság tüzér szekciója elõtt az Afganisztánban, az ISAF parancsnokságon fél évet tûzkoordinátorként dolgozó kollégánk ismertette a NATO legújabb tûztámogatási elveit és gyakorlatát. A tanácskozásnak helyt adó ZMNE tüzér tanszék vezetõjét kérdeztem, hogy amit kollégánk most elmondott, az miként kerülhet be a tüzértisztképzésbe. „Sehogy” - válaszolta, az érvényben lévõ magyar szabályzók ugyanis ezt nem teszik lehetõvé.
hvg.hu: Mit gondol a rendszerváltás óta folyamatosan zajló „haderõreformokról”?
K. Gy.: Für Lajostól Hende Csabáig a hosszú távú (10 éves) „haderõ-fejlesztési terveknek” a lényege az, hogy létszámot csökkentünk (azonnal), a következõ években szervezeti átalakításokat eszközölünk, és „szellemi kompatibilitást” próbálunk biztosítani a NATO-val. Majd valamikor a nyolcadik, kilencedik évben - finanszírozási gondjaink enyhülésével - haditechnikai beszerzéseket is betervezünk. Az persze legyen a következõ, vagy az azt követõ kormány gondja. Néhány „szakértõ” szerint elõször a képességeket, tudást kell megteremtenünk, és majd utána kell ehhez biztosítani a hardvert, a vasat, a technikai feltételeket. Aki ilyet állít, az soha életében nem folytatott katonai kiképzést. Az eredményes kiképzés célja pont az lenne, hogy szinkronba hozza a meglévõ katonákat az egyidejûleg rendelkezésre álló technikai eszközökkel. A Varsói Szerzõdés rozsdás vasain nem lehet NATO-kompatibilis kiképzést folytatni. Nem értem, miért nem ismerik fel az egymást sorban követõ hadügyminiszterek, hogy „átfogó haderõreformra” soha nem lesz pénzünk, és ezért aztán valahol mégis el kellene indulniuk.
hvg.hu: Hogy tudnánk mégis lecserélni a szétesõben lévõ orosz eszközöket?
K. Gy.: Azért erre lett volna mód. Cascadingnak hívják a NATO-ban azt, amikor egy önálló fejlesztésekre képes haderõ lecseréli használt, de kitûnõ állapotban lévõ technikai eszközeit egy modernebbre, és ezzel egy idõben a „second hand” eszközöket méltányos áron, vagy segély formájában átadja egy alacsonyabb fejlettségi szinten lévõ szövetségesének. 1998-ban például a tüzérdandár éleslövészetét látva a németek felajánlották, hogy a rendszerbe állítandó PzH 2000 önjáró lövegeik helyén felszabaduló amerikai gyártmányú, de a németek által jól tuningolt M 109G önjáró páncélozott tüzérosztályt kompletten, lövegestül, mentõstül, lõszerestül ingyen, felújított állapotban átadnának nekünk. A témában megkerestem Wachsler Tamás államtitkárt, aki azt mondta, hogy „támogatja az ötletet”, nyáron megy ki egy delegáció a részleteket megbeszélni. Nem lett belõle semmi, nem is említették meg a témát magyar részrõl.
Kovács Gyula szerint eddig egyik haderõreformnak nevezett átalakítás sem ért semmit
Fotó: Csörgõ László
hvg.hu: Melyik miniszteri bejelentéssel tudná legjobban jellemezni a fejlesztéseket?
K. Gy.: Szekeres Imre csupán pár hónappal a “hosszú távú haderõ-fejlesztési terv”-ének elfogadása után a „Bevetési Irány 2007” gyakorlaton bejelentette: „A mai nappal befejeztük a haderõreformot.” Szekeres egyébként – és ezzel nem volt egyedül – változatlanul kívánta hagyni a kormányzati ciklus végéig az egyre terebélyesebbre dagadó vízfejet is. Az egész problémát úgy kívánta megoldani, hogy a „hidroglóbusz” bizonyos elemeit átcímkézte, papíron csapat tagozatúvá minõsítette. És ezen az állapoton Hende Csaba sem kíván változtatni. Általa „hadrendi elem” például a Honvédkórház.
hvg.hu: Hogyan állunk az országvédelmi képességekkel?
K. Gy.: Érdekes visszagondolni, hogy a most hatalmon lévõ Fidesz ellenzékben szinte folyamatosan számon kérte a szocialistákon a területvédelmi képesség megszûnését. Ha ebben lett volna valami konszenzus a pártok között, akkor erre választ kellet volna adnia az akkor készülõ Nemzeti Katonai Stratégiának. A politikusok nem értik, a katonák pedig nem merik elmagyarázni nekik, hogy akár egy olyan rövid határszakaszon is, mint az ukrán-magyar, minimum 100 ezer fõs haderõre van szükség egy állóképes védelem kiépítéséhez, ideális esetben. Svájc például igen komolyan veszi a területvédelmi képességet, fent is tart egy 225 000 fõs haderõt. Persze ezt Svájc is csak úgy tudja finanszírozni, hogy a haderõ döntõ többsége – 94 százaléka – jól képzett tartalékos.
A honvédség mint franciakrémes
„Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítõen gyenge” – állította 2011 februárjában Kálmán Károly, a Honvédség Különleges Mûveleti Zászlóaljának volt századosa. Az elsõk között NATO-kiképzést kapott egykori tiszt szerint a magyar honvédség felépítése a franciakrémeshez hasonlít: felül van egy kemény, jó minõségû, vékony lap, alul egy másik, ami a hátán hordja az egészet, „közöttük pedig egy vastag, remegõ, megfoghatatlan állagú massza van”. Ez volna az õrnagytól vezérõrnagyig terjedõ sokezres adminisztratív réteg, amely szerinte eredendõen ellene van mindenfajta fejlõdésnek, elõrelépésnek, modernizációnak. A tiszt beszélt azokról a katonákról, akik tíz éve nem hordtak bakancsot a lábukon, a drága és használhatatlan gyakorlóruhákról és a kínai piaci minõségû esõkabátokról, amelyek kiválasztásáról csak a katonát nem kérdezik meg. Kálmán Károly akkor azt mondta, a helyzet megoldásához „mindössze egy bátor politikai döntésre és annak határozott keresztülvitelére volna szükség”.
hvg.hu: Ön szerint mennyire képes a honvédség megvédeni Magyarországot?
K. Gy.: Magyarország területvédelme akkor biztosított, ha a Magyar Honvédség nem vonakodó szövetséges, hanem partnerként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ennek fejében joggal várhatja el, hogy ha konfliktushelyzet alakul ki, akkor a NATO szintén vonakodás nélkül emeli fel Avianóban a vadászbombázó erõket, az amerikai földközi-tengeri flotta gépei is felszállnak, és csírájában elfojtanak minden agressziót. A NATO-nak is van persze reakcióideje, tehát valamilyen bevethetõ haderõvel a magyar honvédségnek is rendelkeznie kellene. Csakhogy ilyen nincs. Nincsenek feltöltött zászlóaljai, a feltöltéshez hiányzik a mozgósítási rendszer. A két gépesített dandárból hiányoznak a harci támogató (tüzérek, mûszakiak, felderítõk) és harci kiszolgáló támogató elemek (ellátók, javítók). A két dandár fölött nincs például hadosztály-parancsnokság. A 25 427 fõs haderõbõl 12-13 ezer eleve fel van mentve lövészárokból, állandósult a mintegy 4000 fõs békehiány a csapatoknál, nincs, aki a maradékot hadrendbe szervezze, és összesen csupán 3-4000 fõ van ténylegesen harcoló beosztásban. A technikai eszközök „hadrafoghatóságáról” még nem is beszéltünk. A szárazföldi csapatok semmiféle tûztámogató képességgel nem rendelkeznek, a szövetséges légi támogatás fogadására csak korlátozottan alkalmasak. A harci helikopterek üzemideje lejárt 2012. december 31-én. Hende Csaba helikoptert venne – nehéz kérdés. Ha vesz, az 100 milliárdos tétel, 10 évre elõre felemészti - a Gripenekhez hasonlóan - a szárazföldi csapatok fejlesztéséhez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Ha nem vesz, nem lesz helikopterünk. Németh Zsolt felajánlása a Maliban folyó mûveletekhez: „vannak vadászrepülõink, helikoptereink, orvosaink”. A Gripenek nem rendelkeznek a szárazföldi csapatok légi támogatásához szükséges fegyverzettel, a röpképes helikoptereknél túlzás a többes szám használata, orvosunk pedig itthon kevés van.
Kovács Gyula szerint lenne lehetõség haderõfejlesztésre
Fotó: Csörgõ László
hvg.hu: A Fidesz-kormány számára az eddigi intézkedések alapján mennyire fontos a haderõ állapota?
K. Gy.: A Fidesznek sikerült egy olyan kormányprogramot készítenie, amelyben példátlan módon csupán egyetlen mondat szerepelt a haderõrõl: „A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát”. Még az 1994-es választások elõtt részt vettem a Fidesz Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinetjének a munkájában. A csapat akkor elkészítette a „Fidesz honvédelmi politikája” címû nyilvános anyagot, vagy 30 oldal terjedelemben, bedolgozott 3-4 oldallal a Fidesz választási programjába, és elkészített több száz oldalnyi olyan anyagot, amely lehetõvé tette volna, hogy Wachsler Tamás, ha elnyeri a miniszterséget, ne hosszas védelmi felülvizsgálatba kezdjen (mint az eddigiek), hanem képes legyen azonnal egy valódi haderõreform megindítására. Hende Csabának is volt nyilván a választások elõtt egy munkacsoportja, maga büszkélkedett vele, hogy három volt vezérkari fõnök is segíti a munkáját. Ez a honvédelmi kabinet képes lett volna néhány oldalas anyagot bedolgozni a választási programba, késõbb a kormány programjába. Ezt vélhetõen azért nem tették meg, mert a Fidesz nem kívánta a választók orrára kötni, hogy milyen tervei vannak a honvédséggel.
Önkéntes tartalékosok kiképzésen: a nyugalmazott katona szerint nem jó a jelenlegi rendszer
Fotó: MTI / Beliczay László
hvg.hu: Hende Csaba nagy lendülettel kezdett neki a feladatoknak...
K. Gy.: Hende Csaba elsõ útja Afganisztánba vezetett, kijelentette, hogy a missziós feladatokban részt vevõ katonák védelme prioritást élvez. Az amerikaiaktól az út menti bombák elleni fokozott védelmet biztosító Cougar jármûveket szerzett. Beárnyékolja persze ezt a képet az, hogy a miniszter kinevezése után szinte azonnal beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetûzés kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi, orosz gyártmányú T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre applikált 5 darab DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek bizonyult a konfliktus során. Hende minisztériumának és vezérkarának 20 hónap kellett, hogy 2012 áprilisában végre lecserélje a hadrafoghatatlan fegyvereket.
E mellett jó ötlet volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a köz szolgálatában álló katonák, rendõrök, vámosok, kormányzati-önkormányzati alkalmazottak életpályamodelljét egységesítsék, megteremtsék az átjárhatóság feltételeit a közszolgák körében. Az persze gond, hogy nem látszik, hogyan és mibõl fog kialakulni a volt Ludovika helyén az egyetem kampusza. E mellett Hende Csaba még azzal is büszkélkedett, hogy feltárta az elõzõ minisztériumban folyó korrupciós ügyeket, „elzárta a pénzcsapokat”.
hvg.hu: Tett-e bármit a miniszter a vízfej lecsapolásáért?
K. Gy.: Hende Csaba 2011-ben végrehajtott egy 1204 fõs csökkentést a vezetõ szerveknél, ez egy pozitív eredmény. Viszont édeskevés arra, hogy az általam 13 ezer fõsre becsült vízfejet érdemben csökkentse, javítson a végzetesen eltorzult állományarányokon, helyreállítsa a ma nem is létezõ normális rendfokozati piramist (leegyszerûsítve: minden egyes magasabb rendfokozati szinten jóval kevesebb ember van, mint az elõzõben, és mûködik a természetes szelekció - „felfelé vagy kifelé”).
Üdvözlendõ ugyanakkor, hogy az elõdök által féltékenységbõl elképesztõ módon mûködésképtelenné tett vezérkarban visszaállította a NATO-szabványnak megfelelõ vezetési struktúrát - két lépésben. Elsõ próbálkozásra elmaradt a NATO-szabványban J2-vel jelzett hírszerzõ-felderítõ csoportfõnökség, késõbb korrigáltak. Így legalább már valamilyen szinten együtt tudunk dolgozni a NATO-val. Hende büszkélkedik a katonai életpályamodell megalkotásával. A modell bevezetésének semmivel sem jobbak az esélyei, mint a pedagógus-életpályamodellnek. Elkészült a NATO új Stratégiai Koncepciójával szinkronba hozott Nemzeti Katonai Stratégia (NKS). A gombhoz már csak a kabát kell, egy olyan haderõ, amelynek képességei legalább köszönõ viszonyban vannak a NKS-ban megálmodott képességekkel. Ennek jelenleg, sajnos nullához közelít az esélye. A valóságot a NATO-tagságunk 10 éves évfordulója idején kiadott ÁSZ-jelentés tükrözi: „a haderõ technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei a NATO-haderõk átlag színvonalához való közelítésének belátható idõn belül nincs realitása”.
Tavaly év végén minden helikopternek lejárt az üzemideje
Fotó: Stiller Ákos
hvg.hu: Mi a helyzet a pénzügyi oldallal?
K. Gy.: 2010 nyarán egy tudományos konferencián a vezérkar képviselõje elmondta, hogy „idõkorlátoktól és anyagi lehetõségektõl független” tervezés keretében készül a haderõ hosszú távú fejlesztési terve. A terv novemberre elkészült, kísértetiesen hasonlított a Juhász-Szekeres által produkált - véletlenül sem a megvalósításra szánt - tervekre. Például szerepelt benne, hogy a tárca költségvetésében be kell állítani a bérköltségek, dologi kiadások, fejlesztések 40:30:30 százalékos arányát. Már a 2011-es költségvetésbõl és annak részletes indoklásából is kiderült annyi, hogy tovább haladnak a „szekeresi úton”, semmit nem tesznek az örökölt strukturális torzulások felszámolásáért, különösebb fejlesztési célkitûzések nélkül a pénznyelõ haderõ állapotának konzerválására költik az adózók 275 milliárdját.
Folyamatosan csökken a honvédelemre fordított pénz
A minisztérium 2012-es költségvetése már durva megszorítást jelentett. A tervezett 235 milliárd forint a GDP 0,8 százaléka, ez a NATO-ban is egyedülállóan alacsonynak számít. A költségvetésben az elõzõ évi 3,4 százalékról kettõre csökkent a fejlesztési kiadások aránya. Nevetséges hadiipari megújulásról beszélni akkor, amikor a fejlesztésre szánt összeg nem éri el az évi 10 milliárdot. 2016-ig ezen a szinten kívánják befagyasztani a költségvetést. 2022-re kívánják elérni a katonai költségvetésben a GDP 1,39 százalékát, vagyis megközelítõleg az 1999-es NATO-csatlakozás idejében meglévõ 1,41 százalékos szintet. Ezen tények ismeretében arcátlanság kijelenteni, hogy „a második Orbán-kormány elkötelezett a honvédelmi büdzsé nagyon sok éve tartó folyamatos megnyirbálása rendkívül káros folyamatának megállításában”. Hendéék valóban elzárták a pénzcsapokat.
hvg.hu: Hende Csabának láthatóan a szíve csücske az önkéntes tartalékos katonai rendszer kiépítése, mit gondol errõl?
K. Gy.: A Fidesz az ellenzékben a szocialistákat zaklatta majdnem folyamatosan, hogy képtelenek a tartalékos problémát megoldani. A kormányváltást követõen a miniszterelnök elképedt a 2010-es árvízi védekezést látva. „Nincs tartalékos állománya a haderõnek, sõt semmilyen nyilvántartás arról, hogy háború esetén a hadköteles korban lévõ férfiak hol vannak, hogyan érhetõek el, hogyan lehet õket vészhelyzet esetén mozgósítani. Ezeket a gondokat meg fogjuk oldani a következõ 2-3 hónapban.” Mit tudhat a miniszterelnök a haderõrõl, ha azt hiszi, hogy a tartalékos probléma 2-3 hónap alatt megoldható?
Életrajz
1966-ban avatták tisztté. Pályáját még a Magyar Néphadsereg atomeszközök alkalmazására képes rakétadandárjánál kezdte, 1976-79 között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát és Várpalotán a Tüzér Kiképzõ Központban tanított 12 éven keresztül. Másfél évtizedig volt a pécsi tüzérdandár parancsnokhelyettese. Úttörõ szerepet vállalt a mikroszámítógépek és a katonai GPS-ek alkalmazása terén, és részt vett a tüzér kiképzés szimulációs rendszereinek kidolgozásában. Az 1994-es választások elõtt részt vett a Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinet munkájában. Legfontosabb feladatának a NATO alkalmazási elvek adaptálását tekintette a magyar tüzérségre, átfegyverzés helyett azonban a teljes alakulata megszüntetésre került. Nyugállományúként folytatta munkáját a Magyar Hadtudományi Társaság tüzér szekciójában. 1998 és 2002 között 11 tanulmányát díjazták a honvédség különbözõ tudományos pályázatain. 2004-tõl az Magyar Hadtudományi Társaság szakértõje. Publikált honvédségi szaklapokban, a Népszabadságban, a HVG-ben, a 168 Órában. Szakterülete a tûztámogatás, a professzionális haderõ és a haditechnika fejlesztése.
Mi volt a legbizarrabb élménye a tartalékos rendszer megújításával kapcsolatban?
K. Gy.: Hende Csabát láttam Pécsett az önkormányzati választások elõestéjén civil pantallóban, katonai esõvédõben, ezredesi parolival. Több interjúban is nyilatkozott a beiktatása után arról, hogy õ tartalékos ezredes. Te jó isten! – gondoltam, mit tudhat a tartalékos rendszerrõl, ha a 2004 novemberében bekövetkezett változások után még mindig azt hiszi, hogy õ tartalékos. A törvény önkéntes tartalékosokról szól. Mi lett a megoldás? A laktanyákat eddig is õrzõ nyugállományú katonáknak felajánljuk, hogy vagy önként jelentkeznek önkéntes védelmi tartalékosoknak, vagy elveszítik az állásukat. A NATO-ban nincs olyan, hogy „védelmi tartalékos”. 2011-ben átalakították a korkedvezményes nyugdíjakat szolgálati járadékká, amit 16 százalékos jövedelemadóval terheltek, kivéve azt az esetet, ha valaki önkéntes mûveleti tartalékos szolgálatot vállal. 2012-ben jelentkezett is majd 2000 fõ „önkéntes” mûveleti tartalékosnak. A zömében ezredesekbõl, alezredesekbõl, õrnagyokból álló csapatból 1500-at be is hívtak 10 napos tartalékos felkészítésre. A kiképzésük befejezõdött, több mint 1300 tett esküt, és kötött tartalékos szerzõdést. Hende befolyásolási potenciája ezzel véget is ért, a szolgálati járadékosok közül az, akire lehetett hatni a 16 százalékkal, az jelentkezett. Nem látszik, hogyan lesz meg a HM-nek a ciklus végére a Hende által beígért 8000 fõ tartalékosa.
hvg.hu: Kell nekünk tartalékos katonai állomány?
K. Gy.: Az elõbbiekben elmondottak mellett ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy lenne szükség 25–35 éves volt szerzõdésesekre. Õket eddig nem sikerült megszólítani.
hvg.hu: Hogyan tudna a tartalékos rendszer jól mûködni?
K. Gy.: Tavaly márciusban volt a tatai tüzérosztály rendszerbeállító éleslövészete. Ezt az ötnapos lövészetet úgy kellett volna szervezni, hogy az elsõ három napon a meglévõ békeállomány végrehajtja az éleslövészettel egybekötött gyakorlatát, a negyedik napra behívnak egy-egy ütegnyi tartalékost, a negyedik napon a tartalékosok a békeállomány szoros felügyelete mellett hajthatták volna végre a tûzfeladatokat, az ötödik napon pedig a tartalékosok teljesen önállóan bizonyíthatták volna készségüket. Az ilyen lövészetet évente, kétévente lehetne megismételni. A munkaadók is tolerálnák a tartalékos kétnapos távollétét különösebb kompenzáció nélkül is. A megoldás egyszerû. A Fidesznek a kétharmaddal lehetõsége van olyan törvényt hozni, hogy minden olyan katona, aki 2004. november 3. után szerelt le a haderõbõl, a törvény erejénél fogva tartalékos, összeírásra, évi néhány nap kiképzésre, természeti katasztrófák elhárításában való részvételre kötelezett, ezen felül önként missziós feladatokat is vállalhat. Rögtön lenne 20-25 ezer tartalékos.
hvg.hu: Mi az, amit egyik miniszter sem értett meg a mûködésbõl?
K. Gy.: Elõdjeihez hasonlóan Hende Csaba sem érti, hogy elõször a haderõ aktív komponensét kell rendbe rakni, mert egy finanszírozási gondoktól mentes profi haderõ automatikusan termeli ki a maga profi tartalékosait. A pancser haderõ csak pancser tartalékosokat tud produkálni.
hvg.hu: Mit lehetne tenni?
K. Gy.: A humán struktúra - általam is javasolt - reformjával leszorítani a bérköltségeket (a vízfej visszavágásával), és a felszabaduló pénzeket, az éves költségvetés 30-40 százalékát (100-120 milliárd forintot) pedig a haderõfejlesztésre fordítani! Ezen források birtokában évente átfegyverezni és kiképezni egy-két zászlóaljat, a kormányzati ciklus végére produkálni egy dandárt, a szükséges támogató, kiszolgáló elemekkel. A következõ kormányzati ciklusban el kell jutni oda, hogy van egy 10-12 ezer fõs gépesített hadosztályunk. A haderõreformot valahol a harmadik kormányzati ciklusban akkor kellene befejezettnek nyilvánítani, amikor a hadosztály összeállt gépesített dandárokkal, harckocsi ezreddel, vegyes tüzérezreddel, felderítõ, mûszaki, vegyivédelmi, vezetésbiztosító zászlóaljakkal, harci kiszolgáló, támogató ezreddel.
hvg.hu: Milyen tanácsokat adna még a miniszternek?
K. Gy.: Nehéz ügy. A rendszerváltás óta soha nem vergõdött még így honvédelmi miniszter az anyagi ellehetetlenülés teljes szorításában. Juhász Ferenc kérdezte tõlem valamikor 2003-ban az állományarányok javításával kapcsolatos javaslatomat hallva: ön akkor ezek szerint lelkiismeret-furdalás nélkül leszerelne több ezer Budapesten szolgáló tisztet? Igent mondtam, és visszakérdeztem: „hol volt a lelkiismeret-furdalás akkor, amikor a csapatokat ’irtották ki’ gátlástalanul?”. Ma már óvatosabb lennék egy ilyen javaslattal. 2003-ban ugyanis az elbocsátottak jó eséllyel találhattak munkát, mûködött a korkedvezményes nyugdíj rendszere, nem volt korlátozva a nyugdíj mellett vállalható munka. Ma egy tömeges elbocsátás családi tragédiák sorát eredményezné. Mindezek ellenére fenntartom, hogy a haderõ humán struktúrájának torzulásait fel kell számolni. Most nincs közvetlen veszély, ez kedvez a nyugodt, de célirányos építkezésnek.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
bugajakab
- 2014. March 19. 23:19:22
#22 |
gardista97
- 2014. March 20. 09:02:07
#23 |
gojabaal
- 2014. March 21. 07:57:48
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.