Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben
A KrÃm annexiója azt jelzi, hogy mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben, és a hidegháború óta a legnagyobb elhidegülés lesz tapasztalható az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokban - mondta Deák András Oroszország-szakértõ.
Emlékeztetett: Moszkva gyakori érve volt már az elmúlt 20 évben is, hogy a posztszovjet térség Oroszországnak különösen fontos, nem tûri el, hogy ott vele szemben ellenséges rezsimek alakuljanak ki, külföldi hatalmak pozÃciókat szerezzenek.
Az orosz külpolitikai doktrÃnákban a posztszovjet térség általában az elsõ helyen áll - tette hozzá.
Az elemzõ közölte: Oroszország ugyancsak gyakran hivatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Koszovó esetére, mondván, nem Moszkva kezdte el a nemzetközi rend megbontását.
Koszovó függetlenedéséig Oroszország álláspontja egyértelmûen az volt, hogy az államhatárokat csak az érintett felek jóváhagyásával vagy az ENSZ Biztonsági tanácsának döntésével lehet megváltoztatni, továbbá nem szabad beleavatkozni az országok belügyeibe. Koszovó önállósodása óta azonban Moszkva feljogosÃtva érzi magát, hogy a határokat megváltoztassa, és ez történt akkor, amikor független államként elismerték a Grúziából kiváló Abháziát és Dél-Oszétiát, és "most továbbmentek a KrÃmmel" - mutatott rá.
Deák András elmondta: a KrÃm hozzácsatolása Oroszországhoz "nem egy népszerûtlen gondolat" az oroszok körében, mert még ha sokan közülük értik is, hogy a terület Ukrajna része volt, sosem fogadták azt el, hiszen 1954-ben egy párthatározattal adta át a félszigetet Moszkva Ukrajnának.
Oroszország már azt is nehezen emészti meg, hogy a hidegháború végével a NATO fennmaradt - vélekedett. Kifejtette: az oroszok szerint 1991-ben, amikor a Szovjetunió szétesett, fel kellett volna bontani az észak-atlanti szövetséget, mivel az ok, amely miatt létrejött, vagyis a szovjet fenyegetettség megszûnt.
Ezzel szemben a NATO elkezdett kelet felé terjeszkedni, folyamatosan új tagokat vett fel, és az oroszok ez ellen mindig is élesen felszólaltak. Ez az eleme az orosz retorikának máig megmaradt, és például 2008-ban, amikor felvetõdött Ukrajna és Grúzia felvételének lehetõsége a NATO-ba, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ezt jól meg kell gondolni, mert Ukrajna "életképtelen posztszovjet maradék", és nem biztos, hogy a jelenlegi formájában egyben marad - magyarázta.
Úgy fogalmazott, "gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valami hihetetlen dolgot, sokszor elmondják, és mi nem hisszük el, és amikor megtörténik, akkor csodálkozunk".
Deák András szerint katonai fenyegetettség nem várható ebben a helyzetben, politikai és gazdasági jellegû nyomásgyakorlás viszont lehetséges.
Hangsúlyozta: újabb hidegháború ugyan nem lesz, de nagyon jelentõs elhidegülés lesz az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokban, és ez a hidegháború utáni legsúlyosabb ilyen fordulat. Putyin keddi beszéde annyiban vÃzválasztót jelent, hogy jelzi: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben.
Ami a KrÃm esetében történt, az "egy klasszikus annexió", és újra kell gondolni, hogy "az oroszok mit akarnak, mit képesek, mit hajlandók megtenni" - mondta Deák András.
Kedden a Kremlben aláÃrták az orosz-krÃmi megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó KrÃmi Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Nyugati vezetõk és az ukrán kormány törvénytelennek minõsÃtették a szerzõdést, és bÃrálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a KrÃmet.
Link
Emlékeztetett: Moszkva gyakori érve volt már az elmúlt 20 évben is, hogy a posztszovjet térség Oroszországnak különösen fontos, nem tûri el, hogy ott vele szemben ellenséges rezsimek alakuljanak ki, külföldi hatalmak pozÃciókat szerezzenek.
Az orosz külpolitikai doktrÃnákban a posztszovjet térség általában az elsõ helyen áll - tette hozzá.
Az elemzõ közölte: Oroszország ugyancsak gyakran hivatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Koszovó esetére, mondván, nem Moszkva kezdte el a nemzetközi rend megbontását.
Koszovó függetlenedéséig Oroszország álláspontja egyértelmûen az volt, hogy az államhatárokat csak az érintett felek jóváhagyásával vagy az ENSZ Biztonsági tanácsának döntésével lehet megváltoztatni, továbbá nem szabad beleavatkozni az országok belügyeibe. Koszovó önállósodása óta azonban Moszkva feljogosÃtva érzi magát, hogy a határokat megváltoztassa, és ez történt akkor, amikor független államként elismerték a Grúziából kiváló Abháziát és Dél-Oszétiát, és "most továbbmentek a KrÃmmel" - mutatott rá.
Deák András elmondta: a KrÃm hozzácsatolása Oroszországhoz "nem egy népszerûtlen gondolat" az oroszok körében, mert még ha sokan közülük értik is, hogy a terület Ukrajna része volt, sosem fogadták azt el, hiszen 1954-ben egy párthatározattal adta át a félszigetet Moszkva Ukrajnának.
Oroszország már azt is nehezen emészti meg, hogy a hidegháború végével a NATO fennmaradt - vélekedett. Kifejtette: az oroszok szerint 1991-ben, amikor a Szovjetunió szétesett, fel kellett volna bontani az észak-atlanti szövetséget, mivel az ok, amely miatt létrejött, vagyis a szovjet fenyegetettség megszûnt.
Ezzel szemben a NATO elkezdett kelet felé terjeszkedni, folyamatosan új tagokat vett fel, és az oroszok ez ellen mindig is élesen felszólaltak. Ez az eleme az orosz retorikának máig megmaradt, és például 2008-ban, amikor felvetõdött Ukrajna és Grúzia felvételének lehetõsége a NATO-ba, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ezt jól meg kell gondolni, mert Ukrajna "életképtelen posztszovjet maradék", és nem biztos, hogy a jelenlegi formájában egyben marad - magyarázta.
Úgy fogalmazott, "gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valami hihetetlen dolgot, sokszor elmondják, és mi nem hisszük el, és amikor megtörténik, akkor csodálkozunk".
Deák András szerint katonai fenyegetettség nem várható ebben a helyzetben, politikai és gazdasági jellegû nyomásgyakorlás viszont lehetséges.
Hangsúlyozta: újabb hidegháború ugyan nem lesz, de nagyon jelentõs elhidegülés lesz az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokban, és ez a hidegháború utáni legsúlyosabb ilyen fordulat. Putyin keddi beszéde annyiban vÃzválasztót jelent, hogy jelzi: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben.
Ami a KrÃm esetében történt, az "egy klasszikus annexió", és újra kell gondolni, hogy "az oroszok mit akarnak, mit képesek, mit hajlandók megtenni" - mondta Deák András.
Kedden a Kremlben aláÃrták az orosz-krÃmi megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó KrÃmi Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Nyugati vezetõk és az ukrán kormány törvénytelennek minõsÃtették a szerzõdést, és bÃrálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a KrÃmet.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
Perje
- 2014. March 21. 19:25:10
#22 |
Perje
- 2014. March 22. 20:49:33
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték