Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Felmentheti "esküje" alól a NATO-t az orosz nyomulás
Az oroszokkal folytatott gyakorlati együttmûködés leállÃtására készül a NATO, amelynek külügyminiszterei kedden és szerdán üléseznek Brüsszelben. Az Ukrajna elleni agresszió az 1997-ben aláÃrt NATO-orosz alapokmányt is felülÃrhatja, amiben a szövetség önkorlátozást vállalt az új tagállamok területén. Egyesek szerint a magyar haditechnika túlzott keleti függõségén sem ártana változtatni.
Az Oroszországgal folytatott gyakorlati együttmûködés befagyasztásáról dönthetnek keddi és szerdai ülésükön a NATO-tagállamok külügyminiszterei, akik ugyanakkor továbbra is nyitva tartják majd Moszkva felé a politikai csatornákat. A 28 ország külügyérei emellett felkérik majd a katonai tervezõket, hogy vizsgálják meg, milyen módosÃtásokat tesz szükségessé az agresszÃv orosz magatartás és Ukrajna szuverenitásának megsértése az atlanti szervezet által csak néhány éve elfogadott új stratégiai koncepción.
Az észak-atlanti szövetségnél vegyes érzéseket váltott ki az orosz kihÃvás, amit az ukrán keleti határok mentén látható példátlan orosz katonai erõkoncentráció mellett Vlagyimir Putyin krÃmi népszavazás utáni hidegháborús beszéde emelt hivatalos rangra. Moszkva fenyegetõvé váló magatartása egyfelõl új értelmet adhat az Afganisztán után új szerepkört keresõ NATO számára. Az ukrán válság másfelõl egy sor területen a hidegháború után kialakult státus quo felülvizsgálatára kell, hogy sarkallja az idõközben 28 tagúra bõvült politikai és katonai szövetséget.
Az elsõ válasz az oroszokkal folytatott gyakorlati együttmûködés befagyasztása lehet, bár a NATO továbbra sem tartja magát fõszereplõnek a konfliktusban, és mindaddig nem is fogja, amÃg szövetséges országok területét nem fenyegeti az újjáéledõ orosz revansizmus. Az atlanti szervezet brüsszeli központjában ugyanakkor senki sem tart attól, hogy az orosz manõverek a kollektÃv védelemrõl szóló 5-ik cikkely élesÃtésére indÃtanák a NATO-t, a közeli vagy akár a távoli jövõben – mutatnak rá illetékesek.
Ettõl függetlenül az atlanti szervezet tisztában van azzal, hogy Putyin orosz rulettjére reagálnia kell, ami óhatatlanul kihat egy sor dologra. A katonai tervezõknek ezért kiadják majd a stratégiai koncepció áttekintését. Mindez egy nevének mellõzését kérõ szövetségi forrás szerint alighanem maga után vonja majd NATO-erõk és fegyverzetek ideiglenes telepÃtését a biztonságukat veszélyben érzõ kelet-európai tagállamokba, elsõsorban Lengyelországba és a három balti államba. A lehetséges opciók között van a készenléti szintek emelése is.
Diplomaták ugyanakkor nem számÃtanak változásra a NATO nukleáris politikájában, bár arra felhÃvják a figyelmet, hogy ha nem is nõ majd az európai arzenál, immár az annak csökkentését kérõ hangok is elhalkultak. A rakétavédelmi rendszer tervének felmelegÃtése (a rakétapajzsot kezdetben Csehországba és Lengyelországba telepÃtették volna) sem valószÃnû, diplomaták szerint azért nem, mert ezzel az oroszok utólag igazoltnak látnák azt az állÃtásukat, hogy az egész projekt nem Irán, hanem valójában ellenük irányult.
Az atlanti szervezetnél mégis sokan úgy gondolják, hogy Putyin ukrajnai akciója megkérdõjelezi az 1997-ben aláÃrt NATO-orosz új partnerségi alapokmány, ezért a szövetségnek is felül kellene vizsgálnia ehhez való hozzáállását. Moszkva lépései ugyanis ezen érvelés szerint érvénytelenÃtik azt a három negatÃv kötelezettségvállalást (a „három Nem-et”), amit a NATO tett Moszkvának az atlanti szervezet kibõvÃtése elõtt. Ennek értelmében a NATO-szövetségesek kinyilvánÃtották, hogy „nem áll szándékukban, nem tervezik, és nem látják okát annak, hogy nukleáris fegyvereket telepÃtsenek az új tagállamok területére és jelentõs számú harcoló alakulatokat állomásoztassanak ugyanezekben az országokban”.
„Ha az alapokmányt és a Prattica di Mare-i nyilatkozatot felülvizsgálnánk, akkor értelemszerûen a 3 nem is felülvizsgálható” – mutatnak rá a szövetség köreiben.
Olyan vélemények is vannak, melyek szerint a történtek után Oroszország már nem tekinthetõ stratégiai partnernek.
Ami a stratégiai koncepció áttekintését illeti, az észak-atlanti szövetség berkeiben elismerik, hogy a jövõben valószÃnûleg nagyobb hangsúlyt kell helyezni a területvédelemre, miközben arra kell majd törekedni, hogy a területen kÃvüli mûveleti képesség megmaradjon.
Ahogy arra múlt héten az amerikai elnök is utalt Brüsszelben, a hadi kiadások növelése is minden bizonnyal napirendre kerül, de ez várakozások szerint a szeptemberi NATO-csúcsra fog csak „felfejlõdni”.
Bár a GDP 2 százalékának megfelelõ védelmi költségvetési cél a 28-ak szintjén elérhetetlennek tûnik, a mélyen ezalatti kiadásokat produkáló országokra fokozódni fog a nyomás. Ha a hadikiadások azonnali látványos megemelése nem is tûnik reálisnak a legtöbb országban, egy másfél évtizedes növekedési pálya felvázolása annál inkább lehetséges. Emlékezetes, hogy Magyarország 2016-tól évente GDP-arányosan 0,1 százalékkal tervezi emelni a védelmi ráfordÃtásokat. Ezzel 2020-2022 környékére is csak legfeljebb a GDP 1,4 százalékára mehet fel a katonai költségvetés.
Egyesek úgy vélik, hogy a történtek hatására Magyarországnak is célszerû lenne felülvizsgálnia túlságosan nagy kitettségét a „keleti”, és azon belül is az orosz haditechnikának. Bár orosz agressziótól továbbra sincs ok tartani, a Moszkva elleni esetleges EU-szankciók az orosz hardver utánpótlás-szállÃtásoknak való nagyfokú kitettség miatt alaposan megnehezÃtenék a magyar haderõ mûködését.
A NATO mindenesetre továbbra is mindent elkövet majd annak érdekében, hogy kÃvül maradjon a konfliktuson. Mindez nem jelenti azt, hogy a szövetségesek kétoldalú alapon ne támogathatnák akár fegyverekkel és haditechnikával is Ukrajnát. Diplomáciai források szerint most éppen az az egyik fõ eldöntendõ kérdés, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek NATO, illetve mit kétoldalú keretek között.
Link
Az Oroszországgal folytatott gyakorlati együttmûködés befagyasztásáról dönthetnek keddi és szerdai ülésükön a NATO-tagállamok külügyminiszterei, akik ugyanakkor továbbra is nyitva tartják majd Moszkva felé a politikai csatornákat. A 28 ország külügyérei emellett felkérik majd a katonai tervezõket, hogy vizsgálják meg, milyen módosÃtásokat tesz szükségessé az agresszÃv orosz magatartás és Ukrajna szuverenitásának megsértése az atlanti szervezet által csak néhány éve elfogadott új stratégiai koncepción.
Az észak-atlanti szövetségnél vegyes érzéseket váltott ki az orosz kihÃvás, amit az ukrán keleti határok mentén látható példátlan orosz katonai erõkoncentráció mellett Vlagyimir Putyin krÃmi népszavazás utáni hidegháborús beszéde emelt hivatalos rangra. Moszkva fenyegetõvé váló magatartása egyfelõl új értelmet adhat az Afganisztán után új szerepkört keresõ NATO számára. Az ukrán válság másfelõl egy sor területen a hidegháború után kialakult státus quo felülvizsgálatára kell, hogy sarkallja az idõközben 28 tagúra bõvült politikai és katonai szövetséget.
Az elsõ válasz az oroszokkal folytatott gyakorlati együttmûködés befagyasztása lehet, bár a NATO továbbra sem tartja magát fõszereplõnek a konfliktusban, és mindaddig nem is fogja, amÃg szövetséges országok területét nem fenyegeti az újjáéledõ orosz revansizmus. Az atlanti szervezet brüsszeli központjában ugyanakkor senki sem tart attól, hogy az orosz manõverek a kollektÃv védelemrõl szóló 5-ik cikkely élesÃtésére indÃtanák a NATO-t, a közeli vagy akár a távoli jövõben – mutatnak rá illetékesek.
Ettõl függetlenül az atlanti szervezet tisztában van azzal, hogy Putyin orosz rulettjére reagálnia kell, ami óhatatlanul kihat egy sor dologra. A katonai tervezõknek ezért kiadják majd a stratégiai koncepció áttekintését. Mindez egy nevének mellõzését kérõ szövetségi forrás szerint alighanem maga után vonja majd NATO-erõk és fegyverzetek ideiglenes telepÃtését a biztonságukat veszélyben érzõ kelet-európai tagállamokba, elsõsorban Lengyelországba és a három balti államba. A lehetséges opciók között van a készenléti szintek emelése is.
Diplomaták ugyanakkor nem számÃtanak változásra a NATO nukleáris politikájában, bár arra felhÃvják a figyelmet, hogy ha nem is nõ majd az európai arzenál, immár az annak csökkentését kérõ hangok is elhalkultak. A rakétavédelmi rendszer tervének felmelegÃtése (a rakétapajzsot kezdetben Csehországba és Lengyelországba telepÃtették volna) sem valószÃnû, diplomaták szerint azért nem, mert ezzel az oroszok utólag igazoltnak látnák azt az állÃtásukat, hogy az egész projekt nem Irán, hanem valójában ellenük irányult.
Az atlanti szervezetnél mégis sokan úgy gondolják, hogy Putyin ukrajnai akciója megkérdõjelezi az 1997-ben aláÃrt NATO-orosz új partnerségi alapokmány, ezért a szövetségnek is felül kellene vizsgálnia ehhez való hozzáállását. Moszkva lépései ugyanis ezen érvelés szerint érvénytelenÃtik azt a három negatÃv kötelezettségvállalást (a „három Nem-et”), amit a NATO tett Moszkvának az atlanti szervezet kibõvÃtése elõtt. Ennek értelmében a NATO-szövetségesek kinyilvánÃtották, hogy „nem áll szándékukban, nem tervezik, és nem látják okát annak, hogy nukleáris fegyvereket telepÃtsenek az új tagállamok területére és jelentõs számú harcoló alakulatokat állomásoztassanak ugyanezekben az országokban”.
„Ha az alapokmányt és a Prattica di Mare-i nyilatkozatot felülvizsgálnánk, akkor értelemszerûen a 3 nem is felülvizsgálható” – mutatnak rá a szövetség köreiben.
Olyan vélemények is vannak, melyek szerint a történtek után Oroszország már nem tekinthetõ stratégiai partnernek.
Ami a stratégiai koncepció áttekintését illeti, az észak-atlanti szövetség berkeiben elismerik, hogy a jövõben valószÃnûleg nagyobb hangsúlyt kell helyezni a területvédelemre, miközben arra kell majd törekedni, hogy a területen kÃvüli mûveleti képesség megmaradjon.
Ahogy arra múlt héten az amerikai elnök is utalt Brüsszelben, a hadi kiadások növelése is minden bizonnyal napirendre kerül, de ez várakozások szerint a szeptemberi NATO-csúcsra fog csak „felfejlõdni”.
Bár a GDP 2 százalékának megfelelõ védelmi költségvetési cél a 28-ak szintjén elérhetetlennek tûnik, a mélyen ezalatti kiadásokat produkáló országokra fokozódni fog a nyomás. Ha a hadikiadások azonnali látványos megemelése nem is tûnik reálisnak a legtöbb országban, egy másfél évtizedes növekedési pálya felvázolása annál inkább lehetséges. Emlékezetes, hogy Magyarország 2016-tól évente GDP-arányosan 0,1 százalékkal tervezi emelni a védelmi ráfordÃtásokat. Ezzel 2020-2022 környékére is csak legfeljebb a GDP 1,4 százalékára mehet fel a katonai költségvetés.
Egyesek úgy vélik, hogy a történtek hatására Magyarországnak is célszerû lenne felülvizsgálnia túlságosan nagy kitettségét a „keleti”, és azon belül is az orosz haditechnikának. Bár orosz agressziótól továbbra sincs ok tartani, a Moszkva elleni esetleges EU-szankciók az orosz hardver utánpótlás-szállÃtásoknak való nagyfokú kitettség miatt alaposan megnehezÃtenék a magyar haderõ mûködését.
A NATO mindenesetre továbbra is mindent elkövet majd annak érdekében, hogy kÃvül maradjon a konfliktuson. Mindez nem jelenti azt, hogy a szövetségesek kétoldalú alapon ne támogathatnák akár fegyverekkel és haditechnikával is Ukrajnát. Diplomáciai források szerint most éppen az az egyik fõ eldöntendõ kérdés, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek NATO, illetve mit kétoldalú keretek között.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. April 02. 08:59:36
#12 |
Balu
- 2014. April 02. 09:20:58
#13 |
Kedvesi
- 2014. April 02. 09:26:29
#14 |
kukackac
- 2014. April 02. 09:43:37
#15 |
Perje
- 2014. April 02. 10:04:11
#16 |
Tuzroka
- 2014. April 02. 13:09:24
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték