Az oroszokkal folytatott gyakorlati egyĂźttmĂťkĂśdĂŠs leĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra kĂŠszĂźl a NATO, amelynek kĂźlĂźgyminiszterei kedden ĂŠs szerdĂĄn ĂźlĂŠseznek BrĂźsszelben. Az Ukrajna elleni agressziĂł az 1997-ben alĂĄĂ­rt NATO-orosz alapokmĂĄnyt is felĂźlĂ­rhatja, amiben a szĂśvetsĂŠg ĂśnkorlĂĄtozĂĄst vĂĄllalt az Ăşj tagĂĄllamok terĂźletĂŠn. Egyesek szerint a magyar haditechnika tĂşlzott keleti fĂźggĂľsĂŠgĂŠn sem ĂĄrtana vĂĄltoztatni.

Az OroszorszĂĄggal folytatott gyakorlati egyĂźttmĂťkĂśdĂŠs befagyasztĂĄsĂĄrĂłl dĂśnthetnek keddi ĂŠs szerdai ĂźlĂŠsĂźkĂśn a NATO-tagĂĄllamok kĂźlĂźgyminiszterei, akik ugyanakkor tovĂĄbbra is nyitva tartjĂĄk majd Moszkva felĂŠ a politikai csatornĂĄkat. A 28 orszĂĄg kĂźlĂźgyĂŠrei emellett felkĂŠrik majd a katonai tervezĂľket, hogy vizsgĂĄljĂĄk meg, milyen mĂłdosĂ­tĂĄsokat tesz szĂźksĂŠgessĂŠ az agresszĂ­v orosz magatartĂĄs ĂŠs Ukrajna szuverenitĂĄsĂĄnak megsĂŠrtĂŠse az atlanti szervezet ĂĄltal csak nĂŠhĂĄny ĂŠve elfogadott Ăşj stratĂŠgiai koncepciĂłn.

Az ĂŠszak-atlanti szĂśvetsĂŠgnĂŠl vegyes ĂŠrzĂŠseket vĂĄltott ki az orosz kihĂ­vĂĄs, amit az ukrĂĄn keleti hatĂĄrok mentĂŠn lĂĄthatĂł pĂŠldĂĄtlan orosz katonai erĂľkoncentrĂĄciĂł mellett Vlagyimir Putyin krĂ­mi nĂŠpszavazĂĄs utĂĄni hideghĂĄborĂşs beszĂŠde emelt hivatalos rangra. Moszkva fenyegetĂľvĂŠ vĂĄlĂł magatartĂĄsa egyfelĂľl Ăşj ĂŠrtelmet adhat az AfganisztĂĄn utĂĄn Ăşj szerepkĂśrt keresĂľ NATO szĂĄmĂĄra. Az ukrĂĄn vĂĄlsĂĄg mĂĄsfelĂľl egy sor terĂźleten a hideghĂĄborĂş utĂĄn kialakult stĂĄtus quo felĂźlvizsgĂĄlatĂĄra kell, hogy sarkallja az idĂľkĂśzben 28 tagĂşra bĂľvĂźlt politikai ĂŠs katonai szĂśvetsĂŠget.

Az elsĂľ vĂĄlasz az oroszokkal folytatott gyakorlati egyĂźttmĂťkĂśdĂŠs befagyasztĂĄsa lehet, bĂĄr a NATO tovĂĄbbra sem tartja magĂĄt fĂľszereplĂľnek a konfliktusban, ĂŠs mindaddig nem is fogja, amĂ­g szĂśvetsĂŠges orszĂĄgok terĂźletĂŠt nem fenyegeti az ĂşjjĂĄĂŠledĂľ orosz revansizmus. Az atlanti szervezet brĂźsszeli kĂśzpontjĂĄban ugyanakkor senki sem tart attĂłl, hogy az orosz manĂľverek a kollektĂ­v vĂŠdelemrĂľl szĂłlĂł 5-ik cikkely ĂŠlesĂ­tĂŠsĂŠre indĂ­tanĂĄk a NATO-t, a kĂśzeli vagy akĂĄr a tĂĄvoli jĂśvĂľben – mutatnak rĂĄ illetĂŠkesek.

EttĂľl fĂźggetlenĂźl az atlanti szervezet tisztĂĄban van azzal, hogy Putyin orosz rulettjĂŠre reagĂĄlnia kell, ami Ăłhatatlanul kihat egy sor dologra. A katonai tervezĂľknek ezĂŠrt kiadjĂĄk majd a stratĂŠgiai koncepciĂł ĂĄttekintĂŠsĂŠt. Mindez egy nevĂŠnek mellĂľzĂŠsĂŠt kĂŠrĂľ szĂśvetsĂŠgi forrĂĄs szerint alighanem maga utĂĄn vonja majd NATO-erĂľk ĂŠs fegyverzetek ideiglenes telepĂ­tĂŠsĂŠt a biztonsĂĄgukat veszĂŠlyben ĂŠrzĂľ kelet-eurĂłpai tagĂĄllamokba, elsĂľsorban LengyelorszĂĄgba ĂŠs a hĂĄrom balti ĂĄllamba. A lehetsĂŠges opciĂłk kĂśzĂśtt van a kĂŠszenlĂŠti szintek emelĂŠse is.

DiplomatĂĄk ugyanakkor nem szĂĄmĂ­tanak vĂĄltozĂĄsra a NATO nukleĂĄris politikĂĄjĂĄban, bĂĄr arra felhĂ­vjĂĄk a figyelmet, hogy ha nem is nĂľ majd az eurĂłpai arzenĂĄl, immĂĄr az annak csĂśkkentĂŠsĂŠt kĂŠrĂľ hangok is elhalkultak. A rakĂŠtavĂŠdelmi rendszer tervĂŠnek felmelegĂ­tĂŠse (a rakĂŠtapajzsot kezdetben CsehorszĂĄgba ĂŠs LengyelorszĂĄgba telepĂ­tettĂŠk volna) sem valĂłszĂ­nĂť, diplomatĂĄk szerint azĂŠrt nem, mert ezzel az oroszok utĂłlag igazoltnak lĂĄtnĂĄk azt az ĂĄllĂ­tĂĄsukat, hogy az egĂŠsz projekt nem IrĂĄn, hanem valĂłjĂĄban ellenĂźk irĂĄnyult.

Az atlanti szervezetnĂŠl mĂŠgis sokan Ăşgy gondoljĂĄk, hogy Putyin ukrajnai akciĂłja megkĂŠrdĂľjelezi az 1997-ben alĂĄĂ­rt NATO-orosz Ăşj partnersĂŠgi alapokmĂĄny, ezĂŠrt a szĂśvetsĂŠgnek is felĂźl kellene vizsgĂĄlnia ehhez valĂł hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt. Moszkva lĂŠpĂŠsei ugyanis ezen ĂŠrvelĂŠs szerint ĂŠrvĂŠnytelenĂ­tik azt a hĂĄrom negatĂ­v kĂśtelezettsĂŠgvĂĄllalĂĄst (a „hĂĄrom Nem-et”), amit a NATO tett MoszkvĂĄnak az atlanti szervezet kibĂľvĂ­tĂŠse elĂľtt. Ennek ĂŠrtelmĂŠben a NATO-szĂśvetsĂŠgesek kinyilvĂĄnĂ­tottĂĄk, hogy „nem ĂĄll szĂĄndĂŠkukban, nem tervezik, ĂŠs nem lĂĄtjĂĄk okĂĄt annak, hogy nukleĂĄris fegyvereket telepĂ­tsenek az Ăşj tagĂĄllamok terĂźletĂŠre ĂŠs jelentĂľs szĂĄmĂş harcolĂł alakulatokat ĂĄllomĂĄsoztassanak ugyanezekben az orszĂĄgokban”.

„Ha az alapokmĂĄnyt ĂŠs a Prattica di Mare-i nyilatkozatot felĂźlvizsgĂĄlnĂĄnk, akkor ĂŠrtelemszerĂťen a 3 nem is felĂźlvizsgĂĄlhatĂł” – mutatnak rĂĄ a szĂśvetsĂŠg kĂśreiben.

Olyan vĂŠlemĂŠnyek is vannak, melyek szerint a tĂśrtĂŠntek utĂĄn OroszorszĂĄg mĂĄr nem tekinthetĂľ stratĂŠgiai partnernek.

Ami a stratĂŠgiai koncepciĂł ĂĄttekintĂŠsĂŠt illeti, az ĂŠszak-atlanti szĂśvetsĂŠg berkeiben elismerik, hogy a jĂśvĂľben valĂłszĂ­nĂťleg nagyobb hangsĂşlyt kell helyezni a terĂźletvĂŠdelemre, mikĂśzben arra kell majd tĂśrekedni, hogy a terĂźleten kĂ­vĂźli mĂťveleti kĂŠpessĂŠg megmaradjon.

Ahogy arra mĂşlt hĂŠten az amerikai elnĂśk is utalt BrĂźsszelben, a hadi kiadĂĄsok nĂśvelĂŠse is minden bizonnyal napirendre kerĂźl, de ez vĂĄrakozĂĄsok szerint a szeptemberi NATO-csĂşcsra fog csak „felfejlĂľdni”.

BĂĄr a GDP 2 szĂĄzalĂŠkĂĄnak megfelelĂľ vĂŠdelmi kĂśltsĂŠgvetĂŠsi cĂŠl a 28-ak szintjĂŠn elĂŠrhetetlennek tĂťnik, a mĂŠlyen ezalatti kiadĂĄsokat produkĂĄlĂł orszĂĄgokra fokozĂłdni fog a nyomĂĄs. Ha a hadikiadĂĄsok azonnali lĂĄtvĂĄnyos megemelĂŠse nem is tĂťnik reĂĄlisnak a legtĂśbb orszĂĄgban, egy mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizedes nĂśvekedĂŠsi pĂĄlya felvĂĄzolĂĄsa annĂĄl inkĂĄbb lehetsĂŠges. EmlĂŠkezetes, hogy MagyarorszĂĄg 2016-tĂłl ĂŠvente GDP-arĂĄnyosan 0,1 szĂĄzalĂŠkkal tervezi emelni a vĂŠdelmi rĂĄfordĂ­tĂĄsokat. Ezzel 2020-2022 kĂśrnyĂŠkĂŠre is csak legfeljebb a GDP 1,4 szĂĄzalĂŠkĂĄra mehet fel a katonai kĂśltsĂŠgvetĂŠs.

Egyesek Ăşgy vĂŠlik, hogy a tĂśrtĂŠntek hatĂĄsĂĄra MagyarorszĂĄgnak is cĂŠlszerĂť lenne felĂźlvizsgĂĄlnia tĂşlsĂĄgosan nagy kitettsĂŠgĂŠt a „keleti”, ĂŠs azon belĂźl is az orosz haditechnikĂĄnak. BĂĄr orosz agressziĂłtĂłl tovĂĄbbra sincs ok tartani, a Moszkva elleni esetleges EU-szankciĂłk az orosz hardver utĂĄnpĂłtlĂĄs-szĂĄllĂ­tĂĄsoknak valĂł nagyfokĂş kitettsĂŠg miatt alaposan megnehezĂ­tenĂŠk a magyar haderĂľ mĂťkĂśdĂŠsĂŠt.

A NATO mindenesetre tovĂĄbbra is mindent elkĂśvet majd annak ĂŠrdekĂŠben, hogy kĂ­vĂźl maradjon a konfliktuson. Mindez nem jelenti azt, hogy a szĂśvetsĂŠgesek kĂŠtoldalĂş alapon ne tĂĄmogathatnĂĄk akĂĄr fegyverekkel ĂŠs haditechnikĂĄval is UkrajnĂĄt. DiplomĂĄciai forrĂĄsok szerint most ĂŠppen az az egyik fĂľ eldĂśntendĂľ kĂŠrdĂŠs, hogy milyen vĂĄlaszlĂŠpĂŠseket tegyenek NATO, illetve mit kĂŠtoldalĂş keretek kĂśzĂśtt.
Link