Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A VIDÁMSÁG VÉGE?
Putyin ajánlata Ukrajnának: teljes föderalizáció, és Krím orosz kézben marad
Ukrajna visszakézbõl elutasítja a felvetést, és a hágai Nemzetközi Bíróságon próbálja visszaszerezni a Krím félszigetet.
„Diplomáciai” ajánlattal állt elõ Oroszország, az ukrán krízis megoldására: az országot föderalizálni kell. Szergej Lavrov egy, Russia Timesnak adott interjúban kijelentette, az õk meglátásuk szerint Ukrajnát föderalizálni kell, a területén élõ kisebbségeknek pedig széleskörû jogokat kell adni.
Az orosz külügyminiszter szerint Kijevnek csak a védelem, külpolitika és az igazságszolgáltatás tekintetében lenne meghatározó szerepe, minden egyéb – gazdaság, pénzügyek, kultúra, szociális ügyek és diplomáciai kapcsolatok – a tartományok szintjén lenne eldöntve.
„A vidámság nem tarthat sokáig”
Az interjúban Lavrov kijelentette még, hogy a Krím félsziget orosz kézben maradna. „Tapasztalatból tudjuk, hogy Ukrajna nem tud egységes államként mûködni. A vidámság nem tarthat sokáig” – mondta.
Kijevnek továbbá „rendet kell tennie”: a szélsõséges csoportokat kontrollálnia kell, a fegyvereket el kell kobozni, és az Euromaidanhoz hasonló tüntetéseknek pedig véget kell vetni. Az orosz fél továbbá garanciát kér arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
Úgy tudni, ezt a tervet Vlagyimir Putyin orosz elnök Barack Obama amerikai elnöknek is vázolta egy, Moszkvából kezdeményezett telefonbeszélgetés során. Az orosz külügyminiszter viszont ukrán kollégájának beszélt errõl.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Fotó: Russia Times
Kijev nemet mond
Kijev nem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, de nagyobb jogkörökkel ruházza fel a helyhatóságokat – közölte Andrij Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója kedden, reagálva Moszkva ezzel kapcsolatos javaslatára.
„Ukrajna sosem fog engedni az ország föderalizációjával kapcsolatos orosz követeléseknek” – szögezte le Descsica újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben az NATO-ukrán bizottság ülése után.
Mi lenne, ha Oroszország alakulna föderációvá?
Reagált Lavrov felvetésére kedden az ukrán külügyminisztérium szóvivõje is. Jevhen Perebijnisz szerint a tárca azt javasolja Oroszországnak, hogy alakuljon konföderációvá, 5-10 államnyelvet vezessen be, hogy szavatolni tudja a kisebbségek részvételét a hatalmi intézmények mûködtetésében.
„Az ukrán külügyminisztérium biztos abban, hogy ezzel Oroszország közeledni tudna a civilizált demokratikus példákhoz, emberi jogokhoz és a kisebbségek megbecsüléséhez” – mondta a szóvivõ.
Ukrajna NATO-partner lenne
A brüsszeli megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón Andrij Descsica azt is mondta, hogy Ukrajna nem kéri felvételét a NATO-ba, erre „nincs jogi alapja”, de fontolgatja a kibõvített partnerség lehetõségét.
A hágai bírósághoz fordulnak
Az ukrán média híradásai szerint Descsica újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Ukrajna teljesen eltökélt abban, hogy visszakapja a Krímet, és a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) nyújt be keresetet Oroszország ellen a félsziget bekebelezése miatt. Hozzátette, hogy errõl szó volt a kormány ülésén, tekintettel arra, hogy az ENSZ Közgyûlése által elfogadott krími határozat után Kijevnek van jogalapja erre.
„Úgy gondoljuk, hogy nemzetközi segítséggel vissza tudjuk szerezni a Krímet Ukrajnának” – mondta a tárcavezetõ.
Descsica arról is tájékoztatta újságírókat, hogy Moszkva lemondta az április 4-i minszki külügyminiszter-helyettesi szintû orosz-ukrán megbeszélést. Moszkva hétfõn jelezte, hogy Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes nem tud Minszkbe utazni – mondta a tárcavezetõ.
A NATO elfordul Oroszországtól
További fejlemény, hogy a NATO felfüggeszt minden gyakorlati, polgári és katonai együttmûködést Oroszországgal – errõl döntöttek kedden Brüsszelben az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei.
A NATO-tanácskozásról kiadott nyilatkozat az együttmûködés leállításának indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részrõl megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét.
„Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelõ misszióját. A külügyminiszterek emellett elõirányozták, hogy a NATO erõsíti együttmûködését Ukrajnával.
Lengyelország NATO-csapatokat kér
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter még a NATO-tanácskozáson közölte, hogy Lengyelország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezése nyomán NATO-csapatok állandó jelenlétére tart igényt a területén.
Eközben felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáról Ukrajnával kötött szerzõdéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsõháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fõs Szövetségi Tanács jelen lévõ 134 tagja.
Hétfõn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerzõdést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.
Link
Ukrajna visszakézbõl elutasítja a felvetést, és a hágai Nemzetközi Bíróságon próbálja visszaszerezni a Krím félszigetet.
„Diplomáciai” ajánlattal állt elõ Oroszország, az ukrán krízis megoldására: az országot föderalizálni kell. Szergej Lavrov egy, Russia Timesnak adott interjúban kijelentette, az õk meglátásuk szerint Ukrajnát föderalizálni kell, a területén élõ kisebbségeknek pedig széleskörû jogokat kell adni.
Az orosz külügyminiszter szerint Kijevnek csak a védelem, külpolitika és az igazságszolgáltatás tekintetében lenne meghatározó szerepe, minden egyéb – gazdaság, pénzügyek, kultúra, szociális ügyek és diplomáciai kapcsolatok – a tartományok szintjén lenne eldöntve.
„A vidámság nem tarthat sokáig”
Az interjúban Lavrov kijelentette még, hogy a Krím félsziget orosz kézben maradna. „Tapasztalatból tudjuk, hogy Ukrajna nem tud egységes államként mûködni. A vidámság nem tarthat sokáig” – mondta.
Kijevnek továbbá „rendet kell tennie”: a szélsõséges csoportokat kontrollálnia kell, a fegyvereket el kell kobozni, és az Euromaidanhoz hasonló tüntetéseknek pedig véget kell vetni. Az orosz fél továbbá garanciát kér arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
Úgy tudni, ezt a tervet Vlagyimir Putyin orosz elnök Barack Obama amerikai elnöknek is vázolta egy, Moszkvából kezdeményezett telefonbeszélgetés során. Az orosz külügyminiszter viszont ukrán kollégájának beszélt errõl.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Fotó: Russia Times
Kijev nemet mond
Kijev nem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, de nagyobb jogkörökkel ruházza fel a helyhatóságokat – közölte Andrij Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója kedden, reagálva Moszkva ezzel kapcsolatos javaslatára.
„Ukrajna sosem fog engedni az ország föderalizációjával kapcsolatos orosz követeléseknek” – szögezte le Descsica újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben az NATO-ukrán bizottság ülése után.
Mi lenne, ha Oroszország alakulna föderációvá?
Reagált Lavrov felvetésére kedden az ukrán külügyminisztérium szóvivõje is. Jevhen Perebijnisz szerint a tárca azt javasolja Oroszországnak, hogy alakuljon konföderációvá, 5-10 államnyelvet vezessen be, hogy szavatolni tudja a kisebbségek részvételét a hatalmi intézmények mûködtetésében.
„Az ukrán külügyminisztérium biztos abban, hogy ezzel Oroszország közeledni tudna a civilizált demokratikus példákhoz, emberi jogokhoz és a kisebbségek megbecsüléséhez” – mondta a szóvivõ.
Ukrajna NATO-partner lenne
A brüsszeli megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón Andrij Descsica azt is mondta, hogy Ukrajna nem kéri felvételét a NATO-ba, erre „nincs jogi alapja”, de fontolgatja a kibõvített partnerség lehetõségét.
A hágai bírósághoz fordulnak
Az ukrán média híradásai szerint Descsica újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Ukrajna teljesen eltökélt abban, hogy visszakapja a Krímet, és a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) nyújt be keresetet Oroszország ellen a félsziget bekebelezése miatt. Hozzátette, hogy errõl szó volt a kormány ülésén, tekintettel arra, hogy az ENSZ Közgyûlése által elfogadott krími határozat után Kijevnek van jogalapja erre.
„Úgy gondoljuk, hogy nemzetközi segítséggel vissza tudjuk szerezni a Krímet Ukrajnának” – mondta a tárcavezetõ.
Descsica arról is tájékoztatta újságírókat, hogy Moszkva lemondta az április 4-i minszki külügyminiszter-helyettesi szintû orosz-ukrán megbeszélést. Moszkva hétfõn jelezte, hogy Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes nem tud Minszkbe utazni – mondta a tárcavezetõ.
A NATO elfordul Oroszországtól
További fejlemény, hogy a NATO felfüggeszt minden gyakorlati, polgári és katonai együttmûködést Oroszországgal – errõl döntöttek kedden Brüsszelben az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei.
A NATO-tanácskozásról kiadott nyilatkozat az együttmûködés leállításának indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részrõl megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét.
„Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelõ misszióját. A külügyminiszterek emellett elõirányozták, hogy a NATO erõsíti együttmûködését Ukrajnával.
Lengyelország NATO-csapatokat kér
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter még a NATO-tanácskozáson közölte, hogy Lengyelország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezése nyomán NATO-csapatok állandó jelenlétére tart igényt a területén.
Eközben felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáról Ukrajnával kötött szerzõdéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsõháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fõs Szövetségi Tanács jelen lévõ 134 tagja.
Hétfõn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerzõdést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. April 03. 06:48:38
#2 |
GERRY
- 2014. April 03. 08:30:52
#3 |
postaimre
- 2014. April 03. 09:03:30
#4 |
postaimre
- 2014. April 03. 09:17:14
#5 |
Balu
- 2014. April 03. 09:35:52
#6 |
keepfargo
- 2014. April 03. 10:17:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.