HiĂĄnypĂłtlĂł tĂŠrkĂŠpet szeretnĂŠnk megosztani veletek: utĂĄnanĂŠztĂźnk, melyik eurĂłpai uniĂłs orszĂĄgban hogyan mondjĂĄk az e-mail cĂ­meknĂŠl hasznĂĄlatos @-jelet. A legtĂśbb orszĂĄgban ezt az angolban „at”-nek nevezett karaktert ĂĄllatrĂłl, vagy egy-egy ĂĄllat jellegzetesen kunkorodĂł testrĂŠszĂŠrĂľl neveztĂŠk el. A nĂŠvadĂłk kĂśzt szerepel elefĂĄnt, majom, cica, csiga, vagy ĂŠpp a mi kukacunk. Íme a teljes lista:

Ausztria: leggyakrabban „at”, de hasznĂĄlatos mĂŠg a Klammeraffe, azaz pĂłkmajom
Belgium: nyelvi rĂŠgiĂłnkĂŠnt eltĂŠrĂľ – VallĂłniĂĄban arobas, ami egy rĂŠgi sĂşlymĂŠrtĂŠk; a flamand terĂźleteken apenstaartje, azaz a „kismajom farka”, a nĂŠmeteknĂŠl az „at” mellett Klammeraffe
BulgĂĄria: кльомба / kliomba – "rosszul Ă­rt betĂť"; маймунско а / majmunszko a – "majom A"; vagy маймунка / maimunka – „kismajom”
Ciprus: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
Cseh KĂśztĂĄrsasĂĄg: zavinåè, azaz „heringtekercs”
DĂĄnia: snabel-a, azaz „(elefĂĄnt)ormĂĄny-A”
EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄg: „at”
ÉsztorszĂĄg: „at”
FinnorszĂĄg: „at”, ät-merkki, azaz „at-jel”; vagy kissanhäntä, azaz „kiscica farka”, vagy miau / miumau / miukumauku, azaz "mijĂĄĂş-mijĂĄĂş"
FranciaorszĂĄg: arobase – arab eredetĂť, SpanyolorszĂĄgban, PortugĂĄliĂĄban ĂŠs FranciaorszĂĄgban hasznĂĄlatos rĂŠgi sĂşlymĂŠrtĂŠk
GĂśrĂśgorszĂĄg: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
Hollandia: apenstaartje, azaz a „kismajom farka”
HorvĂĄtorszĂĄg: leggyakrabban „at”, de hasznĂĄlatos mĂŠg a manki az angol „majom” szĂłbĂłl (bĂĄr horvĂĄtul a majom „majmun”, de ezt nem hasznĂĄljĂĄk a @-ra)
ÍrorszĂĄg: „at”
LengyelorszĂĄg: maÂłpa / maÂłpka, azaz (kis)majom
LettorszĂĄg: „at” vagy „et”
LitvĂĄnia: „at”, mely a litvĂĄn kiejtĂŠs miatt „eta”
Luxemburg: legelterjedtebb az „at”; de az Afeschwanz, azaz „a majom farka” vagy a francia arobas (sĂşlymĂŠrtĂŠk) is hasznĂĄlatos
MagyarorszĂĄg: kukac
MĂĄlta: „at”
NĂŠmetorszĂĄg: leggyakrabban „at”, de hasznĂĄlatos mĂŠg az Affenschwanz („a majom farka”) vagy a Klammeraffe („pĂłkmajom”)
OlaszorszĂĄg: „at”; chiocciola, azaz csiga
PortugĂĄlia: arroba – arab eredetĂť elnevezĂŠs, rĂŠgen hasznĂĄlatos sĂşlymĂŠrtĂŠk
RomĂĄnia: „at”, vagy gyakran coadĂŁ de maimuÞã, azaz „a majom farka”
SpanyolorszĂĄg: arroba – arab eredetĂť elnevezĂŠs, rĂŠgen hasznĂĄlatos sĂşlymĂŠrtĂŠk
SvĂŠdorszĂĄg: snabel-a, azaz „(elefĂĄnt)ormĂĄny-A”
SzlovĂĄkia: zavinåè, azaz „heringtekercs”
SzlovĂŠnia: afna, azaz kismajom


kukac_mas_nyelveken3.jpg

(Nagyobb mĂŠretĂŠrt katt ide!)

*A tĂŠrkĂŠpen nem feltĂŠtlenĂźl a leggyakrabban hasznĂĄlt kifejezĂŠs szerepel, mert nagyon sok helyen – ĂŠs egyre inkĂĄbb – hasznĂĄlatos az angol elnevezĂŠs, vagy az annak megfelelĂľ helyi helyesĂ­rĂĄssal Ă­rt vĂĄltozat. GyĂťjtemĂŠnyĂźnkben ĂŠs a tĂŠrkĂŠpen azokat az ĂŠrdekes egyĂŠb, helyi vĂĄltozatokat tĂźntettĂźk fel, amelyet a leggyakrabban hasznĂĄlt „at”-fĂŠle verziĂł mellett mĂŠg sokan hasznĂĄlnak vagy megĂŠrtenek.
Link