A PISA 2014-felmĂŠrĂŠs szerint a magyar 15 ĂŠvesek nem csak a szĂśvegĂŠrtĂŠsben, matematikĂĄban ĂŠs a termĂŠszettudomĂĄnyokban rontottak jelentĂľsen ĂŠs kerĂźltek a nemzetkĂśzi ĂĄtlag alĂĄ, a kedden nyilvĂĄnossĂĄgra hozott adatok azt mutatjĂĄk, hogy a kreatĂ­v problĂŠmamegoldĂĄsban mĂŠg aggasztĂłbb a helyzet.

A 2000 Ăłta hĂĄromĂŠvenkĂŠnt megrendezett PISA-vizsgĂĄlatok cĂŠlja annak feltĂĄrĂĄsa, hogy a felmĂŠrĂŠsben rĂŠszt vevĂľ 15 ĂŠves diĂĄkok mennyire felkĂŠszĂźltek arra, hogy megĂĄlljĂĄk a helyĂźket a mindennapokban, kĂŠpesek-e tudĂĄsukat hasznosĂ­tani, megĂşjĂ­tani, alkalmazni. Magyarul: mennyit ĂŠrnĂŠnek, ha kikerĂźlnĂŠnek a munkaerĂľpiacra.

Mint korĂĄbban Ă­rtuk, a legutĂłbbi, 2012-es teszteken az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄbĂłl ĂŠppen kilĂŠpĂľ magyar gyerekek teljesĂ­tmĂŠnye mind matematikĂĄban, mind termĂŠszettudomĂĄnyokban, mind szĂśvegĂŠrtĂŠsben jelentĂľsen romlottak 2009-hez kĂŠpest, ĂŠs a PISA-ĂĄtlagot sem ĂŠrtĂŠk el. Az elĂľbbi kettĂľben rĂĄadĂĄsul 2000 ĂŠs 2009 kĂśzĂśtt stagnĂĄltak a teljesĂ­tmĂŠnyek, Ă­gy a mostani romlĂĄs azt is jelenti, hogy e kĂŠt terĂźleten 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diĂĄkok, mint amit 2000-ben tudtak.

A romlĂł eredmĂŠnyek fĂľ oka CsapĂł BenĂľ egyetemi tanĂĄr szerint az, hogy a gyengĂŠk mĂŠg gyengĂŠbbek lettek. Ez azĂŠrt aggasztĂł, mert egyre nĂľ azoknak az arĂĄnya, akik nem ĂŠrik el azt a tudĂĄskĂźszĂśbĂśt, ami a tovĂĄbbtanulĂĄshoz, bĂĄrmifĂŠle szakmai kĂŠpzĂŠshez ĂŠs Ă­gy a munkaerĂľpiacra jutĂĄshoz szĂźksĂŠges.

A „legendĂĄs” magyar kreativitĂĄs, a „magyar ember a forgĂłajtĂłn utĂĄnad megy be, de elĂľtted jĂśn ki”-effektus mĂŠg adhatna nĂŠmi remĂŠnyt – ha igaz lenne. Sajnos e tĂŠren mĂŠg rosszabb a helyzet.

Kedden ugyanis Ăşjabb sokkolĂł adatok lĂĄttak napvilĂĄgot a PISA-vizsgĂĄlat honlapjĂĄn. EzekbĂľl az derĂźl ki, hogy a kreatĂ­v problĂŠmamegoldĂĄsban a magyar diĂĄkok mĂŠg csĂşfosabb teljesĂ­tmĂŠnyt ĂŠrtek el, mint a fenti alapkompetenciĂĄk terĂźletĂŠn.

KĂŠpĂźnk illusztrĂĄciĂł
FotĂł: AFP / Fred Dufour

A 44-es listĂĄban a 33. helyet ĂŠrtĂźk el, jelentĂľsen lemaradva nem csak az ĂŠlbolytĂłl (SzingapĂşr, Korea, JapĂĄn, egyes iparosodott kĂ­nai nagyvĂĄrosok, tovĂĄbbĂĄ Kanada, FinnorszĂĄg) behozhatatlan mĂŠrtĂŠkben, de a rĂŠgiĂłnkban is egyedĂźl – az utolsĂł elĂľtti helyen lĂŠvĂľ – BulgĂĄriĂĄt elĂľzzĂźk meg. E mĂŠrĂŠsben is 500-as ĂĄtlaggal dolgoztak a szakemberek, a magyar ĂĄtlag ehhez kĂŠpest mindĂśssze 459 pont volt. Ezen ĂŠrtĂŠket BulgĂĄria mellett tĂśbbek kĂśzĂśtt TĂśrĂśkorszĂĄgnak, Izraelnek, ChilĂŠnek vagy Ciprusnak nem sikerĂźlt elĂŠrni. A sereghajtĂł Montenegro lett 407 ponttal.

KĂźlĂśn aggodalomra ad okot, hogy a magyar gyerekek tĂśbb mint egyharmada olyan rossz teljesĂ­tmĂŠnyt ĂŠrt el (1-es ĂŠs 2-es kategĂłria) e tĂŠren, amely Ăľket – ha Ă­gy marad – gyakorlatilag kizĂĄrja a munkaerĂľpiacrĂłl, ugyanis nem rendelkeznek azokkal a minimĂĄlis kĂŠpessĂŠgekkel sem, amelyek alkalmassĂĄ tennĂŠk Ăľket bĂĄrmilyen, a betanĂ­tott segĂŠdmunkĂĄtĂłl bonyolultabb feladat elvĂŠgzĂŠsĂŠre.

ÉrdekessĂŠg, hogy a lengyelek matematikĂĄban, szĂśvegĂŠrtĂŠsben nagyon jĂłl szerepeltek, a problĂŠmamegoldĂĄsban egyelĂľre nem beszĂŠlhetĂźnk „lengyel csodĂĄrĂłl”, ĂĄtlag alatt teljesĂ­tettek, hasonlĂłan a tĂśbbi kĂśzĂŠp-eurĂłpai ĂĄllamhoz. A tĂŠrsĂŠgbĂľl egyedĂźl a cseh gyerekek problĂŠmamegoldĂĄsa jobb, mint a PISA-ĂĄtlag.
Link