Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

El innen, el


Die Zeit: A frusztrált és dühös fiatalok a kivándorlást választják
A magyar ifjúság lehangolt és radikális, frusztrált és dühös – írja a Die Zeit. Többsége nem megy el a vasárnap szavazni, inkább a kivándorlást választja. Mert hogy a körükben igen mély az „úgy sem tudsz semmit sem csinálni“ érzése.
A tanácstalanság akkora, hogy igazi tiltakozás nem jut az eszükbe. Az álláslehetõség számukra rossz, a bérek alacsonyak, az élet drága. A 15-24 év közötti kategóriában majdnem 30 % nem talál magának munkát.

A Jobbik fõleg a fiatalok körében népszerû, legalábbis ha valaki beleszagol a levegõbe az ELTÉ-n. A bécsi Egyetem egyik szakértõje azt mondja, ez a nemzedék átvette a szülõk elbizonytalanodását és abból radikális következtetéseket vont le. A jelenlegi helyzet sokuknak nem tetszik, de a pártoktól nem várnak megoldást, ezért inkább külföldre mennek.

A kormány részérõl a röghöz kötés csupán korlátozottan mûködik. Csak Németországban jelenleg 54 500 magyar él, számuk 2011 óta 31 %-kal nõtt.
Link

Hozzaszolasok


#11 | postaimre - 2014. April 08. 05:54:48
Imádom, mikor belegabalyodtok a kanócba.

Tormai is azt írja, hogy a magyar a jelenben nem képes felismerni jövõjét, csak már akkor, amikor elmúlt.

Repszõnyeg, az ez Univerzum túl szûkös ennyi magyarnak. Secperc alatt szétkapják, ha bevadulnak...egymást.

Ha "mi nem lennénk bajban" ugyan mi mit tennénk? Felfognánk, hogy mi zajlik, ha nem lennénk a zajlás középpontjában?

Ezt a nemzetet már párszor a szó szoros értelmében "eltakarították" és még mindig vagyunk a semmibõl. Nem azért, mert sokan, vagy azért, mert a többiek kedvére szottyantunk, hanem mert lennünk és tennünk kell, alkuk nélkül.

Apám belehalt volna 100-szor az izgalomba, ha megérte volna azt, amiben most vagyok és lebeszélt volna, sõt "ellenem" lett volna. Ebben egészen biztos vagyok. A gyermekeimtõl nem várom el, hogy eltartsanak, vagy, hogy küzdjenek helyettem, de remélem értük is meg tudom tenni, amit meg lehet itt és most tenni anélkül, hogy az a végsõ húr, az értelem húrja elpattanna, Az érzelem meg nem tud, mert az hurok és burok.

Mindig EGY embereken múlik, egyetlen egyeken, akik viszont többeken keresztül hatnak. Amilyen a hatás, olyan ellenhatásra számíthatsz. Nem véletlen csak edzett lélekkel és pallérozott elmével lehet ezt a helyzetet ember módjára nem csak elviselni, de benne értéket õrizve keresztülvergõdve átjutni a túlsó partra és átjuttatni mindet, aki hajlandó úszni.

Helyettem ne legyen senki más bátor, mert pofán verem! Én se tudok más helyett önmagáért tenni és ez az "önmaga" jelenleg és mindig is a nemzet maga volt, van és lesz!
#12 | Arany - 2014. April 08. 06:16:14
Tudom, GERRY nem szorul az én védelmemre, mégis megszólalok mellette.

Sokan, sokféle magyar él külföldön, és ugyanúgy különbözõek, mint az itthoni magyarok.
Az is lehet, hogy az arányok is azonosak, mert itthon is nagyon sokan vannak, akiknek semmi nem érdekes, csak a pénz, nem gondolkodnak a jövõrõl, és nem tartják fontosnak, hogy mi az igazság a múltat, s jelent illetõen. Élnek, jól rosszul, és ülnek a tv elõtt, nézve a sok ostobaságot, azzal magyarázva, hogy csak erre telik idõbõl, pénzbõl energiából...
És csak annyit tudnak, amennyit onnan látnak.
A beszédük, az írásuk sem olyan, mint elvárható lenne egy itt élõ magyartól!
Ráadásul a külföld felé el vannak ájulva, mert nem érzik magukat valakinek, a lányok sorban mentek az évtizedek alatt külföldiekhez, a szülõk büszkék voltak rá, aztán jött a sírás rívás, hogy egy nõvel több a hárembe...

Szóval ítélkezni nem érdemes, és nem is a mi dolgunk.

Azon már lehet gondolkozni, mit jelent magyarnak lenni? Itt születni, a nyelvet ismerni, a szokásokat, vagy egyebet...
Szerintem még mindig egy lélekminõség az, ha valaki magyar, de ezt a szót nem minden magyarra lehet kimondani.

Nem vitázni szeretnék, nincs mit, mindenben van valamennyi igazság.

A magyar lélekminõség lehet nem magyarul beszélõ embernek is, aki lehet, hogy akkor döbben rá, ha találkozik egy magához hasonló emberrel, és nem beszélik egymás nyelvét, de hasonlóan gondolkoznak.

Kisfaludy...
Ahol születünk, oda kötõdik a testünk, és valami mindig odaköt ezer szállal. Ezt valaki vagy elfogadja, vagy nem, de ez a tény. Legfeljebb nem mindenki vallja be még magának sem.
A szülõföld ízei, a környezet meghatároz egy "gyökérzetet", de ha egy gyerek itt születik, és kicsiként elköltöznek vele külföldre, akkor két ország lesz, amit hazájának érez, a kötõdés az új hazájához is olyan lesz, mint aki ott született.

Aki a gyermekkor után került külföldre, élhet boldogan és békésen új hazájában, de valahol a szíve mélyén mindig ide fog kötõdni.

Nem tudom, hogy idegen nyelveken van-e olyan szó, hogy honvágy... nekünk van.

A Kárpát-medence, akár elfogadja valaki, akár nem, különleges helye a Földnek, itt a földkéreg vékony, és az emberre gyakorolt hatások mások, mint a világ más részein. Szervezetünkre más erõk hatnak, és vannak akik nem is bírják el a nem itt születettek közül. (A szovjet katonák veszélyességi pótlékot kaptak, és nem miattunk!) ;)

GERRY, Te pedig ne vedd magadra a leírtakat, mindannyian tudjuk, hogy Te magyar vagy, és a gyerekeid is azok, még ha nem is itt születtek. Az értékeinket ott is megõrizted, és továbbadtad nekik.
Bár minden itt élõ magyar "csak" ennyit tenne, mint Te, nem itt tartanánk!s_*_grats_*_gt
#13 | 1 hazafele - 2014. April 08. 06:37:56
Kedves Arany!
Nagyon örülök hogy itt látlak!!!
#14 | Arany - 2014. April 08. 06:46:43
Kedves 1 hazafele!

Gyakran olvasgatok itt, amiért ide jöttem, annak a magja ma is létezik, csak nagyon keveset szólok.
Ami minket ért, azt még ma is nagyon nehéz elhinni, és megélni, az idõm is sokkal kevesebb, mert egyedül kell megoldani a feladatokat.
A lényeg, nem változott!
s_*_loves_*_bye
#15 | 1 hazafele - 2014. April 08. 07:20:18
Nagyon együtt érzek Veled, Istenünk segitsen nehéz utadon, priviben elérsz akármikor!!!
#16 | repuloszonyeg - 2014. April 08. 08:37:21
Gerry!

Valóban elbeszélünk egymás mellett.

Az, hogy a Te gyerekeid magyarok, meg Amerikában is van egy-két ember aki magyar, és magadra veszed amit írok, sértõnek, az valahol nem értése annak amit írok. Nem lehet személyes sértésnek venni tényeket, mert itt már mindenki olyan nagy magyar, hogy az egekig érünk, de közben szétrohadt itt minden. Nemcsak itt, máshol is.

Embernek kellene elõször lenni, mert ez ember az univerzum tudata.

És visszafordítva: azért mert valaki tesz a hazájáért vagy bármiért itthon, de a hozzátartozói nem, azért az nem jelenti azt, hogy az anyja vagy felesége nem magyar.

Ha az emberségünket és magyarságunkat nem aknázzuk ki, akkor végleg szétrohad az ország, velünk együtt.

És bárhogy csûrjük-csavarjuk, a gyermek olyan lesz, amit magába szív. Kiskorban rögzülnek olyan szagok, illatok, hangok, látványok, érzések, akik késõ öregkorban is elõjönnek , vagy olyankor, ha valami, akár egy esemény, vagy egy zenei dallam beindítja.

Ennek pszichológiai és sok egyéb okai is vannak.

Nekem vannak Szlovákiában rokonaim- több nagy család-, akik durván közölték a közeledésünkre, hogy hagyjuk már békén õket, õk ott jól elvannak, ott nõttek fel, és bár a gyerekeik mindkét nyelven beszélnek, soha nem voltak még Magyaroszágon. Tudni sem akarnak rólunk, csak az egy két öreg, aki fájdalommal élte meg Trianon után a szétszakítást.

De mivel akkor nem adták át azt a tudást és egyebeket ami kellett volna a megmaradáshoz, ma már szinte semmi közünk egymáshoz.

Õk magyarok, de nincs magyartudatuk.

És ha valaki ezt rámvágja, nem fogom személyes sértésnek venni.

Tisztában vagyok a reális helyzettel, és azt látom, hogy ma a magyar embernek többet jelent az hogy magyarnak mondja magát, és mindent bele tegyen ebbe, mint hogy emberként megtegye ezt, amit valóban kellene,legalább egy minimális szinten.

Az agyunk és lehetõségein egyezredrészét sem használjuk ki, és vallom hogy nem tudunk helyesen gondolkodni.

És még aki tus is helyesen, nincs egy aktív hozzáállása cselekvéshez.

Ez az egész világon megfigyelhetõ. De fent a hegyekben az indiánok között, van egy kis falu, ahol a vizet és földeket el akarták venni.

Az indiánok közölték, hogy kollektívan böjtölnek és kollektív öngyilkosságot fognak elkövetni.

Maradt a falu és a víz náluk.

Valahogy így kellene.

Teljesen így nem tudjuk, mert itt már a társadalom szétesett, de azért attól még ami most van, attól sokkal többet lehetne tenni.

Egy bizonyos dologhoz nem merünk hozzányúlni: a parlamenti képviselõkhöz, semmilyen szinten. Pont azokhoz, akik minket tönkretesznek. Hímes tojásként bánunk velük, és úgy teszünk, mintha nem lennének. Egy burokba zártuk önmagunkat, és ebben az alagútban akarunk kaparózni , pedig a nemzetházában van a megoldás.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték