Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A szeparatizmus 'járványa' megfertõzi Európát
A zsidó-cigánynak hogy lenne "saját országa" Európában hivatalosan is, ha ezt nem teszik meg? Igaz, hogy mindenhol õk keverték a sz@rt eddig is, de most nyíltan színt is vallanak már. Skócia és Katalónia függetlenségi népszavazást terveznek megtartani. A szeparatista hangulat felerõsödött Franciaország és Németország egyes régióiban is. Brüsszel büszkeségének a tárgya, az európai egység, úgy tûnik, hogy kezd feloszlani. Vajon kinek elõnyös a szeparatizmus?
Katalónia függetlenségi népszavazását 2014. november 9-re tûzték ki. A Katalán Parlament a szuveneritásról szóló nyilatkozatot még az elmúlt év elején elfogadta. A spanyol Alkotmánybíróság azonban rögtön törvénytelennek nyilvánította a dokumentumot. A referendum megtartását szintén megtiltották a spanyol hatóságok. A ”lázadó” tartomány azonban kész a függetlenség egyoldalú kihírdetésére is.
Skócia az Egyesült Királyságtól való elszakadásáról 2014. szeptember 18-án tart népszavazást. Ott minden nyugodtabban zajlik, nem úgy, mint a temperamentumos katalánoknál. Hivatalos London minden erõvel próbálja enyhíteni a kiélesedett nemzeti problémákat: a népszavazást is megengedte, továbbá egyfajta gazdasági autonómiát biztosított Wales számára.
Nehéz megmondani, hogy melyik álláspont a nyerõbb: a szigorú ”nem” Madridtól vagy a határozatlan ”talán” Londontól. A legvalószínûbb azonban, hogy a skótok és a katalánok úttörõk lesznek az európai ”szuveneritási felvonuláson” – vélekedik Leonyid Szavin:
Spanyolország és Nagy-Britannia más nemzeti mozgalmaknak is példaként szolgálhatnak. Európa térképe megváltozik, mivel nem etnikai elvek szerint van felosztva. Romániában például egy hatalmas területet magyarok laknak. Lehetséges az államok egyesítésére irányuló kísérletek végrehajtása. Ugyanígy például van egyfajta törekvés a volt Jugoszláviában Szerbia és Montenegrõ egyesítésére.
Az európai integráció ötlete az elmúlt két évtizedben az EU egyfajta harci zászlójává vált. Azonban minél több országot foglal magába az Európai Unió, annál többen kezdenek el a függetlenségrõl álmodozni. Konsztantyin Voronov politikai elemzõ hozzászólása ehhez a következõ:
A listáról még egész olyan területek csoportja hiányzik, amelyek a kolóniáktól leválásának útján haladnak. Ide tartozik Gröndland, a világ legnagyobb szigete, továbbá a Feröer-szigetek (ezek mind Dániához tartoznak). A szeparatista hangulat felerõsödött Padania térségében Olaszország északi felén, Spanyolországban Baszkföldön, Korzikán és Észak-Írországban. A közös bennük az, hogy ezek a folyamatok a 21. században erõsödtek fel, az európai integráció hátterében.
Az európai óriások, Franciaország és Németország se mentesek a nemzeti identitás regionális fellángolásának a problémáitól. Párizsnak a már említett Korzikán kívül Elzász és Lotaringia is fejfáját okoz. Berlinnek is meg van a saját baja: ott még néhány vezetõ politikus is úgy véli, hogy Bajorországnak régóta függetlenné kellett volna válnia.
Brüsszelt viszont nem zavarja a nemzetek önrendelkezési vágya. Az Európai Unió tisztviselõi már megígérték a katalánoknak, hogy felveszik õket az EU-ba, amennyiben gyõznek Madrid felett. Ugyanilyen ígéreteket kaptak a skótok és a Belgiumtól elszakadni vágyó flamandok, továbbá Észak-Olaszország városainak a lakói.
Egyes politikai elemzõk szerint a szeparatizmus ”járványát” Brüsszel ösztönzi. Az EU-tisztviselõk ilyen módon szeretnék a legnagyobb vezetõ EU-országokat megfosztani a hatalmuktól. A rendszer jelenlegi aránya szerint az 5 európai óriásból (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) mindössze 4 képes ráerõltetni az akaratát a többi 23 EU-tagállamra. Ezen országok felosztása több kisebb ”történelmi” államra azonban nagyban javíthatja az egyesült Európa kezelhetõségét. Akkor az EU végre valódi szerepet fog betölteni az európai politikában.
Teljes szöveg: Link
Katalónia függetlenségi népszavazását 2014. november 9-re tûzték ki. A Katalán Parlament a szuveneritásról szóló nyilatkozatot még az elmúlt év elején elfogadta. A spanyol Alkotmánybíróság azonban rögtön törvénytelennek nyilvánította a dokumentumot. A referendum megtartását szintén megtiltották a spanyol hatóságok. A ”lázadó” tartomány azonban kész a függetlenség egyoldalú kihírdetésére is.
Skócia az Egyesült Királyságtól való elszakadásáról 2014. szeptember 18-án tart népszavazást. Ott minden nyugodtabban zajlik, nem úgy, mint a temperamentumos katalánoknál. Hivatalos London minden erõvel próbálja enyhíteni a kiélesedett nemzeti problémákat: a népszavazást is megengedte, továbbá egyfajta gazdasági autonómiát biztosított Wales számára.
Nehéz megmondani, hogy melyik álláspont a nyerõbb: a szigorú ”nem” Madridtól vagy a határozatlan ”talán” Londontól. A legvalószínûbb azonban, hogy a skótok és a katalánok úttörõk lesznek az európai ”szuveneritási felvonuláson” – vélekedik Leonyid Szavin:
Spanyolország és Nagy-Britannia más nemzeti mozgalmaknak is példaként szolgálhatnak. Európa térképe megváltozik, mivel nem etnikai elvek szerint van felosztva. Romániában például egy hatalmas területet magyarok laknak. Lehetséges az államok egyesítésére irányuló kísérletek végrehajtása. Ugyanígy például van egyfajta törekvés a volt Jugoszláviában Szerbia és Montenegrõ egyesítésére.
Az európai integráció ötlete az elmúlt két évtizedben az EU egyfajta harci zászlójává vált. Azonban minél több országot foglal magába az Európai Unió, annál többen kezdenek el a függetlenségrõl álmodozni. Konsztantyin Voronov politikai elemzõ hozzászólása ehhez a következõ:
A listáról még egész olyan területek csoportja hiányzik, amelyek a kolóniáktól leválásának útján haladnak. Ide tartozik Gröndland, a világ legnagyobb szigete, továbbá a Feröer-szigetek (ezek mind Dániához tartoznak). A szeparatista hangulat felerõsödött Padania térségében Olaszország északi felén, Spanyolországban Baszkföldön, Korzikán és Észak-Írországban. A közös bennük az, hogy ezek a folyamatok a 21. században erõsödtek fel, az európai integráció hátterében.
Az európai óriások, Franciaország és Németország se mentesek a nemzeti identitás regionális fellángolásának a problémáitól. Párizsnak a már említett Korzikán kívül Elzász és Lotaringia is fejfáját okoz. Berlinnek is meg van a saját baja: ott még néhány vezetõ politikus is úgy véli, hogy Bajorországnak régóta függetlenné kellett volna válnia.
Brüsszelt viszont nem zavarja a nemzetek önrendelkezési vágya. Az Európai Unió tisztviselõi már megígérték a katalánoknak, hogy felveszik õket az EU-ba, amennyiben gyõznek Madrid felett. Ugyanilyen ígéreteket kaptak a skótok és a Belgiumtól elszakadni vágyó flamandok, továbbá Észak-Olaszország városainak a lakói.
Egyes politikai elemzõk szerint a szeparatizmus ”járványát” Brüsszel ösztönzi. Az EU-tisztviselõk ilyen módon szeretnék a legnagyobb vezetõ EU-országokat megfosztani a hatalmuktól. A rendszer jelenlegi aránya szerint az 5 európai óriásból (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) mindössze 4 képes ráerõltetni az akaratát a többi 23 EU-tagállamra. Ezen országok felosztása több kisebb ”történelmi” államra azonban nagyban javíthatja az egyesült Európa kezelhetõségét. Akkor az EU végre valódi szerepet fog betölteni az európai politikában.
Teljes szöveg: Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. April 08. 19:29:27
#12 |
Perje
- 2014. April 10. 16:49:50
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.