Buzik minden mennyiseggben, mindenhol, mint a zsidó-politikai etnikai aduász, transznacionalista kaftánban.
Újabb vitákat generál, hogy a már régóta bújtatott homoszexualitással vádolt képregények kiadói most nyíltan meleg karakterekkel segítenék a tolerancia terjedését.

Két szmokingos férfi fogja megilletõdötten egymás kezét, körülöttük ünneplõbe öltözött fura alakok – mindannyian természetfeletti képességekkel bíró szuperhõsök. Mindez azon a plakáton látható, amellyel a New York-i székhelyû Marvel kiadó az Astonishing X-Men címû képregénysorozat legújabb, e héten megjelenõ darabját népszerûsíti. Az ominózus epizódot nem véletlenül idõzítették a melegparádék hónapjára, a mutáns hõsök kalandjait elbeszélõ sorozat új fejezetének „fõ attrakciója” ugyanis éppen az, hogy az emberfeletti gyorsaságú és repülni képes szuperhõs, Northstar házasságot köt élete szerelmével, akit történetesen Kyle-nak hívnak.

Noha az 1979-ben megteremtett Northstar alkotói idestova húsz éve felfedték a figura szexuális orientációját, sokan összefüggést látnak a frigy megrajzolásának idõpontja és aközött, hogy Barack Obama amerikai elnök májusban egy tévémûsorban kijelentette: magánemberként támogatja az azonos nemû párok házasságkötési szándékát. Ráadásul nem sokkal ezután a másik nagy New York-i képregénykiadó, a DC Comics is elõállt egy forró ötlettel: átírnák a kiadó egyik legöregebb szuperhõse, a Zöld Lámpásként ismert Alan Scott életrajzát. Az 1940-ben életre keltett Scott nemsokára büszke melegként õrzi majd a világbékét, ami azért érdekes, mert a különleges képességeit egy meteorból kovácsolt gyûrûbõl merítõ szuperhõs – aki nem azonos a nemrég mozifeldolgozást megért, szintén Zöld Lámpásként ismert Hal Jordannel – korábban családos emberként mutatott példát az ifjúságnak. Igaz, már akkor is megértõ volt a melegekkel, mivel a fia, Obsidian a saját neméhez vonzódik.

Akárcsak Obama elnök kijelentése, a két kiadó ötletei is vitákat kavartak. Miközben a témában érintett képregényfogyasztók elégedetten nyugtázzák az újításokat, egy neokonzervatív civil szervezet, a One Million Moms (Egymillió Mama) bojkottra szólította fel az olvasókat. A szervezet szerint az efféle változtatások károsak a mûfajra a legfogékonyabb fiatalokra, és – vélekednek – a melegkultúra népszerûsítésével a kiadók célba vették a hagyományos amerikai családeszményt.

Nem ez az elsõ támadás a képregények és a rajzolt homoszexualitás ellen. A mûfaj nem sokkal születése után, már az 1930-as években célkeresztbe került. Szakértõk hosszú esszékben fejtegették a képregények káros hatásait, a nyers erõszak ábrázolása mellett az egyes történetekbe rejtett homoszexualitást is bírálva. A bújtatott másság elrettentõ példája lett utóbb a mûfaj történetének egyik legismertebb hõse, a számos mozifeldolgozást is megért Batman. Az 1939 óta repkedõ denevéremberrõl viszonylag korán tudni vélték, hogy a szupermaszkulin külsõ mögött „meleg” szív dobog. Szerelem és halál címû könyvében Gershon Legman folklorista és kritikus már 1949-ben amellett érvelt, hogy a Batman-történetek mellékszereplõinek viselkedése gyanakvásra adhat okot. Ezt öt évvel késõbb egy New York-i pszichiáter, Fredric Wertham is megerõsítette Az ártatlanság elcsábítása címû munkájában, mondván: a denevéremberes sztorik „homoerotikus képzelgésbe kergethetik a gyermeket”. Állításaik alátámasztására Legman és Wertham is Batman és segítõje-tanítványa, az 1940-ben kreált Robin kapcsolatával példálózott. Szerintük aggasztó, hogy a két szuperhõs nemcsak egy házban él, de egy ágyban is alszik, ráadásul civil életükbõl hiányoznak a nõk. Ezért az olykor sérült Batmant Robin ápolja, akit a hálás „denevér” civil keresztnevén, „Dick”-nek szólít, ami köznévként az angolszász szlengben a férfi nemi szerv szinonimája.

Batman szülõatyja, Bob Kane belemagyarázásnak minõsítette a szuperhõs másságát firtató észrevételeket, ugyanakkor elismerte, hogy az idomokat hangsúlyozó kosztümök beindíthatják egyesek fantáziáját. Efféle értelmezésekre adott okot a másságát nyíltan felvállaló Joel Schumacher is, aki két ízben is filmre vitte Batman kalandjait. A Mindörökké Batman (1995), valamint a Batman és Robin (1997) rikító színvilága, a férfitest anatómiáját – köztük például külön a mellbimbókat is – kihangsúlyozó kosztümjei, indokolatlan fenékközeli beállításai, valamint hogy egyesek szerint a fõhõs fél kúp alakú autója, a Batmobil egy hímtagra hasonlít, különösen sokak nyugalmát zavarta meg.

A homoszexualitás lebegtetése a kutatások szerint számos, a másságát titkolni kénytelen amerikait fordított a rajzolt fikciók felé. Hilda Mosse pszichiáter egy 1966-os cikkében például arról számolt be, hogy nem egy páciense bevallotta, a bújtatott homoszexualitás miatt gyûjtötte a szuperhõsök kalandjait elbeszélõ füzeteket. A popkultúra-kutató brit Andy Medhurst ezt azzal fejelte meg 1991-ben közzétett esszéjében, hogy Batmanre a Werthaméhez hasonló kritikák irányították rá a meleg olvasók figyelmét, és azért kezdték forgatni a képregényeit, mert „õ volt az elsõ fiktív karakter, akit vélt homoszexualitása miatt támadtak”.

Akárhogyan is, a képregénykiadók 1954-ben kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a homoszexualitás nyílt ábrázolásától, így a kilencvenes évekig a szuperhõsök nemi identitása csak találgatások tárgya lehetett. Bár a mai napig mûködik a legnagyobb kiadókat tömörítõ szakszövetség, a CMMA tartalmi kérdésekben kompetens bizottsága, nemcsak a szabályozás változott sokat 1954 óta, a vásárlókat is egyre kevésbé érdekli, hogy az adott füzetet elõzetesen cenzúrázta-e a szövetség. A meleg karakterek fõsodorba való beszivárgásában egyaránt szerepet játszik az 1970-es évek melegjogi polgári mozgalmának kedvezõ fogadtatása, illetve hogy az európai és japán, valamint az amerikai underground kiadók kifejezetten a homoszexuálisokat megcélzó sorozatokkal is jelentkeztek. Manapság ezért már szép számmal akad meleg mellékszereplõ a szuperhõsök körében. Ilyen például a magyar mozinézõk számára is ismerõs X-Men sorozat egyik negatív karaktere, az alakváltásra képes – az újabb képregényekben biszexuálisnak ábrázolt – Mystique, avagy Batman alteregója, a 2006-tól leszbikusként feltûnõ Batwoman.

Az efféle újítások alkalmával a kiadók mindig azt hangsúlyozzák, hogy a történetek, minden túlzott cselekményvezetés ellenére, a való világra reflektálnak. Így aztán a melegek iránti növekvõ tolerancia, az egyes államokban engedélyezett házasságuk törvényszerûen meg kell, hogy jelenjen a sztorikban. Ráadásul, érvelnek a DC és a Marvel illetékesei, az, hogy a gyerekek azonosulni szeretnének a hõsökkel, nem feltétlenül azt jelenti, hogy majd akaratuk és vágyaik ellenére a saját nemük felé fordulnak, hanem hogy a mintákat látva növekszik bennük a tolerancia.

SCHREIBER ANDRÁS
Link

Melegek: "mindenki velünk van"

Megosztás:




Tetszik:






Az azonos nemûek számára a házasság és az örökbefogadás engedélyezésére a francia kormány által elõzõ nap tett ígéretet ünnepelték a szombati párizsi melegfelvonulás résztvevõi.
A francia fõvárosban 11. alkalommal megrendezett Gay Pride-on több tízezren vettek részt: a karneváli hangulatú menet kora délután indult el a Bastille tér felé, ahol este hagyományosan utcabált tartanak.

Jean-Marc Ayrault miniszterelnök pénteken megerõsítette, hogy a házassághoz és az örökbefogadáshoz való jogot ötéves mandátuma alatt minden állampolgár számára lehetõvé teszi a kormányzat. A kormányfõ ugyanakkor pontos idõpontot nem említett. Dominique Bertinotti családügyi miniszter egy pénteki lapinterjúban azt monda, hogy a kormány õsszel terjeszti azt a törvényjavaslatot a parlament elé, amelynek értelmében egy év múlva az azonos nemûek is házasságot köthetnek, és gyereket is örökbe fogadhatnak.

A miniszter több közéleti személyiség mellett részt vett a melegfelvonuláson. "Mindenhol ott vagyok, ahol a családok jövõje a tét" - mondta újságírónak. Hozzátette: "minden társadalmi elõrelépés az egész társadalom érdeke". Bizakodóan nyilatkozott annak esélyérõl, hogy 2013-ban életbe fog lépni az új törvény.

"Sokáig magunk elõtt is nehéz volt elfogadni a másságunkat. De most, amikor azt tapasztaljuk, hogy mindenki velünk van, tényleg büszkék lehetünk, ez tényleg a meleg büszkeség menete, egyszerûen boldog vagyok" - mondta egy résztvevõ az I-télé hírtelevízióban.

Francois Hollande államfõ még az elnökválasztási kampányban tett ígéretet arra, hogy a parlament "legkésõbb 2013 tavaszán" elfogadja a homoszexuálisok házasságkötésének engedélyezésérõl szóló törvényt. Egy januári felmérés szerint a franciák 63 százaléka támogatná a homoszexuálisok házasságának engedélyezését, amely egyébként évek óta szerepel a most kormányra került Szocialista Párt programjában, és 56 százalékuk azzal is egyetért, hogy örökbe fogadhassanak gyereket. Civil szervezetek becslése szerint jelenleg 200 ezer olyan francia család létezik, amelyben azonos nemû szülõk jogi elismerés nélkül nevelnek gyermeket.
Link