Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Románia ma is retteg a szétdarabolástól
Nem szétdarabolva lesztek (vagyis a területek), csak a zsidó horda rablott és Romániának nevezett részei kerülnek vissza eredeti helyükre. Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - aki a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti Romániában - az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott elõadást a román politizálás hagyományairól, sémáiról.
"A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszÃthetõ, szétdarabolható, elvihetõ" - ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzõjét az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben.
Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az erõs központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. "Mindig úgy érzik, ha kiengedik Bukarest kezébõl a hatalmat, az ország szétesik" - mondta.
Kelemen Hunor szerint az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez hamar megváltozzon. "Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerõsÃtsék" - jelentette ki.
Hozzátette, érzékelhetõ változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyûlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belõle a következtetéseket. Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szûk csoportjának munkáját, akik - elrugaszkodva a tabuktól - új megközelÃtésben láttatják Románia 20. századi történelmét.
Link
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - aki a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti Romániában - az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott elõadást a román politizálás hagyományairól, sémáiról.
"A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszÃthetõ, szétdarabolható, elvihetõ" - ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzõjét az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben.
Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az erõs központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. "Mindig úgy érzik, ha kiengedik Bukarest kezébõl a hatalmat, az ország szétesik" - mondta.
Kelemen Hunor szerint az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez hamar megváltozzon. "Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerõsÃtsék" - jelentette ki.
Hozzátette, érzékelhetõ változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyûlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belõle a következtetéseket. Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szûk csoportjának munkáját, akik - elrugaszkodva a tabuktól - új megközelÃtésben láttatják Románia 20. századi történelmét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kormos
- 2014. April 11. 08:21:26
#2 |
keepfargo
- 2014. April 11. 10:32:43
#3 |
Vizilo
- 2014. April 11. 11:34:47
#4 |
kontroll88
- 2014. April 11. 14:51:13
#5 |
No Shadow Government
- 2014. April 11. 15:18:06
#6 |
Balu
- 2014. April 11. 16:59:48
#7 |
keepfargo
- 2014. April 11. 20:50:01
#8 |
Perje
- 2014. April 12. 15:47:13
#9 |
Maguskacska
- 2014. April 12. 16:56:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték