Európa soha nem volt egysÊgesebb a zsidó-cigåny kÊrdÊs megoldåsåban. EndlÜsung, persze demokratikusan! Április 8-ån a NemzetkÜzi Romanapot ßnnepelve a jogvÊdþk azzal vådoltåk az európai orszågokat, hogy azok nem voltak kÊpesek biztosítani a terßletßkÜn Êlþ romåk biztonsågåt. EkÜzben a szakemberek szerint a helyzet nem ennyire egyÊrtelmÝ.

Az Amnesty International adatai szerint a 10-12 milliĂł eurĂłpai romĂĄk tĂśbbsĂŠge „minden nap szembesĂźl a fenyegetĂľ kilakoltatĂĄssal, zaklatĂĄssal a rendĂľrsĂŠg rĂŠszĂŠrĂľl ĂŠs tĂĄmadĂĄsokkal is”. „Ahelyett, hogy elismernĂŠk, hogy a jelenlegi helyzet a hibĂĄs politikĂĄjuk eredmĂŠnye ĂŠs biztosĂ­tanĂĄk a romĂĄk szĂĄmĂĄra az emberi jogokat, nĂŠhĂĄny eurĂłpai orszĂĄg vezetĂŠse magukat a romĂĄkat hibĂĄztatja, amiĂŠrt azok nem kĂŠpesek beilleszkedni a tĂĄrsadalomba” – ĂĄll a jogvĂŠdĂľ szervezet jelentĂŠsĂŠben.

Egy sajĂĄtsĂĄgos vĂĄlasz jelent meg erre a jelentĂŠsre egy svĂŠd ĂşjsĂĄgban, amely szerint SvĂŠdorszĂĄg utcĂĄin a legtĂśbb koldus RomĂĄniĂĄbĂłl ĂŠrkezett roma. Ugyanakkor a vezetĂľ eurĂłpai orszĂĄgok pĂŠnzĂźgyi segĂ­tsĂŠget nyĂşjtanak RomĂĄniĂĄnak, hogy csĂśkkenteni tudja a romĂĄk Nyugatra ĂĄramlĂĄsĂĄt.

De ez a kĂŠrdĂŠs nem csupĂĄn RomĂĄniĂĄt ĂŠrinti, hanem MagyarorszĂĄgot, SzlovĂĄkiĂĄt ĂŠs mĂĄs kelet-eurĂłpai orszĂĄgokat is, ahol, tĂśbb nyugat-eurĂłpai politikus szerint, egyszerĂťen rĂĄraktĂĄk a felelĂľssĂŠg terhĂŠt a szomszĂŠdos eurĂłpai orszĂĄgokra. A nyugati politikusok kĂśvetelik a keleti rĂŠgiĂł orszĂĄgaitĂłl, hogy jĂĄruljanak hozzĂĄ a cigĂĄnykĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄhoz, ellenkezĂľ esetben komoly bĂźntetĂŠst rĂłnak ki rĂĄjuk, vĂŠgsĂľ esetben akĂĄr az EU-bĂłl valĂł kizĂĄrĂĄst.

A cigĂĄnyokhoz valĂł ellensĂŠges hozzĂĄĂĄllĂĄsnak teljesen objektĂ­v okai vannak – mondja az ismert orosz politolĂłgus, Pavel Kandel:

Az ellensĂŠges hozzĂĄĂĄllĂĄs legfĂľbb oka az, hogy a romĂĄk nagy rĂŠsze nem dolgozik ĂŠs ne is akar dolgozni. Az olyan kelet-eurĂłpai orszĂĄgok felvĂŠtelĂŠvel, mint MagyarorszĂĄg, RomĂĄnia, SzlovĂĄkia, ahol az eurĂłpai romĂĄk nagy rĂŠsze ĂŠl, megnyĂ­lt a lehetĂľsĂŠg szĂĄmukra, hogy szabadon mehessenek oda, ahol az ĂŠletszĂ­nvonal magasabb, ahol a szociĂĄlis ellĂĄtĂłrendszer fejlettebb. MĂŠg akkor is, ha ezzel nem ĂŠlnek, a gazdagabb eurĂłpai orszĂĄgokban a romĂĄknak nagyobb az esĂŠlyĂźk, hogy a maguk szĂĄmĂĄra is jobb ĂŠletszĂ­nvonalat biztosĂ­tsanak a mĂĄr megszokott mĂłdon. Ez az oka a romĂĄk tĂśmeges Nyugatra ĂĄramlĂĄsĂĄnak ĂŠs a nyugati orszĂĄgok reakciĂłjĂĄnak is. Hiszen kĂŠt olyan ĂŠletvitel ĂźtkĂśzik egymĂĄssal, amelynek nincs sok kĂśzĂśs pontja.

Úgy tûnik, hogy a romakérdés megoldásának gyors és ugyanakkor civilizált módja nincsen. Nem kevés erõfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az európai nemzeti kormányok politikája pontosan végiggondolt és igazságos legyen minden etnikai kisebbséggel szemben, akik az adott ország területén élnek, valamint, hogy az európai mentalitás képes legyen a megértésre és az ésszerû kompromisszumok megkötésére.
Teljes szĂśveg: Link