Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Amivel sakkban lehet tartani a világot
Ó, mikor irtunk már errõl is! A ritkaföldfémekrõl mostanában gyakran hallunk. Nem kifejezetten azért, mivel amint a nevükben is benne van ritkák, kevés áll a rendelkezésünkre, hanem sokkal inkább azért, mivel e fémek termelésének több mint kilencven százalékát egyetlen ország, Kína birtokolja.
A Kereskedelmi Világszervezet, a WTO (World Trade Organization) elmarasztalta Kínát a ritkaföldfém-export korlátozásáért, igazat adva az EU, az Egyesült Államok és Japán által elõterjesztett panasznak, miszerint ezzel a gyakorlattal versenyelõnybe hozta saját vállalatait, és mesterségesen megemelte a világpiaci árakat.
Nélkülözhetetlenek a modern eszközökben és technológiákban
A ritkaföldfémek mára nélkülözhetetlenekké váltak a modern élet korszerû technológiáiban. Nem használhatnánk nélkülük a többi között a laptopjainkat, az okostelefonjainkat. Alkalmazásukkal mûködnek a lapos televízióink képernyõi, GPS készülékeink, feltölthetõ akkumulátoraink, filmfelvevõink, szükségesek a miniatürizáláshoz, a mágneses lemezekhez.
Ritkaföldfémek
Amikor ritkaföldfémekrõl beszélünk, a periódusos rendszer tizenhét elemére gondolunk. Ebbõl tizenöt lantanoid elem, ezek: a lantán, a cérium, a prazeodímium, a neodímium, a prométium, a szamárium, az európium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az erbium, a túlium, az itterbium és a lutécium.
ritkaföldfémek5
A ritkaföldfémek közé sorolják még a szkandiumot és az ittiriumot is. Ezeknek a fémeknek sok hasonló tulajdonságuk van, gyakran együtt találhatók meg a földben, rendszerint két csoportba sorolják õket, úgy mint könnyû és nehéz ritkaföldfémek.
Egyre nagyobb a szerepük a villanyautók szerkezetében, a megújuló energetika rendszerek technológiájában, a kommunikációs, mûholdas rendszerekben. Az egészségügyben használatos legtöbb modern eszköz tartalmaz ilyen nehézfémeket, például az MRT, a röntgen és lézeres készülékek, vagy a sugártechnológiára épülõ eszközök.
És, ami talán még ezeknél is fontosabb, a mai haditechnika nem mûködne a ritkaföldfémek alkalmazása nélkül. Ezeket a nehézfémeket építik be a többi között a lézeres hadieszközökbe, a radarokba, a rakétaelhárító rendszerekbe, a mûholdas és egyéb légitechnikákba. A fémeket különös keménységük miatt használják az ûrhajózásban is.
A kereslet a ritkaföldfémekre esztendõk óta növekszik. A globális termelés évente 133.600 tonnát tesz ki. Már 2010-ben is ennél 2.600 tonnával több volt a kereslet, de ezt pótolni lehetett a föld feletti készletekbõl. A prognózisok szerint 2015-re évi 210.000 tonnára növekszik a kereslet a világon.
Elegendõ a készlet, csak rossz az eloszlása
Milyen készletekkel rendelkeznek a Föld országai? Erre a kérdésre csak becslésekkel válaszolnak a szakemberek, aminek legalább két fontos oka van. Az egyik a ritkaföldfémeket tartalmazó ércek minõsége, a másik pedig a rendelkezésre álló adatok hiánya. Mindazonáltal a szakemberek a készletek nagyságát száztizennégy millió tonnára teszik. Ezek csaknem fele (egyes számítások szerint csak harminc százaléka) Kínában, 17 százaléka a Független Államok Közösségében, 12 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban, 3 százaléka Ausztráliában és egy százaléka Indiában található. A maradék 19 százalékon tizennyolc állam osztozik.
ritkaföldfémek6A becslések azt mutatják, hogy a világnak jó ideig nincsen mitõl félnie, elegendõ tartalék áll a rendelkezésére a ritkaföldfémekbõl. A kérdés azonban mégis csak az, ha ilyen gazdagok a tartalékok, akkor mi az oka a nemzetközi fenyegetésekbe torkolló politikai vitáknak?
A hegemónia politikai nyomásgyakorlási eszköz
A válasz valójában ott található egy korábbi nemzetközi konfliktusban. 2010 szeptemberében Kína felfüggesztette ritkaföldfém exportját Japánba. Ennek az volt az oka, hogy Tokióban fogva tartották az egyik kínai halászhajó kapitányát. A kínai kivitel korlátozását igazából sohasem erõsítették meg. A japán importálók csak azt vették észre, hogy egyre-másra nem érkeznek meg, majd végül el is maradnak a szállítmányok. Csupán néhány napig tartott ez az incidens, de jól mutatta, milyen politikai nyomásgyakorlási eszközzé válhat a ritkaföldfém termelés hegemóniája a kínai politika eszköztárában.
Az Európai Unió, az USA és Japán panaszát ezért is karolta fel a WTO. Kinyilvánította a véleményét: minden felszínre hozott nyersanyagkincs, ha az adott országban kereskedelmi forgalomba kerül, a WTO rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik. Ezzel nem ismerte el a kínai állam által bevezetett kitermelési és export kvótákat.
Kína persze már régóta más megoldást is talált. Külföldi bányavállalatoknak koncessziót ad a ritkaföldfémek kitermelésére. A feltétel, hogy betartsák a kötelezõ környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményeket.
A probléma a döntés után is változatlanul fennáll
A problematika azonban a WTO döntése után változatlanul fennáll. Korlátozható-e ténylegesen a kínaiak egyeduralma a ritkaföldfémek piacán? A szakemberek szerint egy ideig bizonyosan nem. A világ vezetõ országai ugyanis nem voltak kellõen elõrelátóak. Erre jó példa az Amerikai Egyesült Államok, amely korábban ellátta magát, s nem kellett külföldrõl importálni e fontos terméket. Ma már a szükségletét, mondhatni száz százalékban importból elégíti ki. Lehetne új bányákat nyitni, ezek a beruházások azonban rendkívül költségesek, ráadásul a szakértõk számításai szerint legalább egy évtizedre lenne szükség, hogy termelni kezdjenek.
Akadnak azonban más szakértõk, akik másként gondolkoznak. Õk azt mondják, hogy addig is, ameddig kiegyensúlyozottabbá válik a világon a ritkaföldfémek kitermelése és a piaca, lehetne tenni. Ilyen lehetõség például az újrahasznosítás. Eddig a cégek nem foglalkoztak azzal, hogy a különbözõ termékekben lévõ ritkaföldfémeket visszanyerjék. Ez részben érthetõ volt, hiszen a kis a termékekben rejlõ kis mennyiséghez képest, sokba kerülne a ráfordítás. Ám a korszerûbb újrahasznosítási technológiák kikísérletezése valószínûleg rövidebb idõt venne igénybe, mint a bányák megnyitása, a termelés, a szállítás, a piac megszervezése.
Ezek a szakemberek állítják azt is, hogy egyéb, környezetbarát technológiák fejlesztésére is szükség lenne. Olyanokra, amelyekkel fokozatosan kiválthatók lennének a berendezésekbe beépített ritkaföldfémek. Ez lenne az igazán hosszú távú megoldás.
Tõzsdén kereskednek a globális index-szel
ritkafémek münceni tõzsde
Ritkaföldfémek indexe a német tõzsdén. Forrás: Müncheni Tõzsde
A ritkaföldfémek a világ több tõzsdéjén is szerepelnek. 2010-ben indult a frankfurti börzén a ritkaföldfémek globális indexének a kereskedelme. Az indexben azok a vállalatok szerepelnek a világ minden tájáról, amelyek forgalmának legalább 30 százalékát teszi ki a ritkaföldfémek kitermelése, illetve feldolgozása.
Szervezett ritkaföldfém-piac indult Kínában, amely a kereskedelem fellendülésén túl a korábbinál igazságosabb, piac vezérelte árképzést is eredményezhet az iparban. A platformon valós idejû online kereskedés, tõzsdei adásvétel és árakat illetõ ajánlattétel szerepel a választható opciók közt. A kereskedést az ország legnagyobb ritkaföldfém-gyártója, a Paotou Acél és Ritkaföldfém Hi-Tech nevû vállalat és tizenegy másik cég kezdeményezte három évvel ezelõtt, a tõzsdét mûködtetõ cég 120 millió jüanos (4,3 milliárd forint) tõkével kezdte meg a tevékenységét.
Link
A Kereskedelmi Világszervezet, a WTO (World Trade Organization) elmarasztalta Kínát a ritkaföldfém-export korlátozásáért, igazat adva az EU, az Egyesült Államok és Japán által elõterjesztett panasznak, miszerint ezzel a gyakorlattal versenyelõnybe hozta saját vállalatait, és mesterségesen megemelte a világpiaci árakat.
Nélkülözhetetlenek a modern eszközökben és technológiákban
A ritkaföldfémek mára nélkülözhetetlenekké váltak a modern élet korszerû technológiáiban. Nem használhatnánk nélkülük a többi között a laptopjainkat, az okostelefonjainkat. Alkalmazásukkal mûködnek a lapos televízióink képernyõi, GPS készülékeink, feltölthetõ akkumulátoraink, filmfelvevõink, szükségesek a miniatürizáláshoz, a mágneses lemezekhez.
Ritkaföldfémek
Amikor ritkaföldfémekrõl beszélünk, a periódusos rendszer tizenhét elemére gondolunk. Ebbõl tizenöt lantanoid elem, ezek: a lantán, a cérium, a prazeodímium, a neodímium, a prométium, a szamárium, az európium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az erbium, a túlium, az itterbium és a lutécium.
ritkaföldfémek5
A ritkaföldfémek közé sorolják még a szkandiumot és az ittiriumot is. Ezeknek a fémeknek sok hasonló tulajdonságuk van, gyakran együtt találhatók meg a földben, rendszerint két csoportba sorolják õket, úgy mint könnyû és nehéz ritkaföldfémek.
Egyre nagyobb a szerepük a villanyautók szerkezetében, a megújuló energetika rendszerek technológiájában, a kommunikációs, mûholdas rendszerekben. Az egészségügyben használatos legtöbb modern eszköz tartalmaz ilyen nehézfémeket, például az MRT, a röntgen és lézeres készülékek, vagy a sugártechnológiára épülõ eszközök.
És, ami talán még ezeknél is fontosabb, a mai haditechnika nem mûködne a ritkaföldfémek alkalmazása nélkül. Ezeket a nehézfémeket építik be a többi között a lézeres hadieszközökbe, a radarokba, a rakétaelhárító rendszerekbe, a mûholdas és egyéb légitechnikákba. A fémeket különös keménységük miatt használják az ûrhajózásban is.
A kereslet a ritkaföldfémekre esztendõk óta növekszik. A globális termelés évente 133.600 tonnát tesz ki. Már 2010-ben is ennél 2.600 tonnával több volt a kereslet, de ezt pótolni lehetett a föld feletti készletekbõl. A prognózisok szerint 2015-re évi 210.000 tonnára növekszik a kereslet a világon.
Elegendõ a készlet, csak rossz az eloszlása
Milyen készletekkel rendelkeznek a Föld országai? Erre a kérdésre csak becslésekkel válaszolnak a szakemberek, aminek legalább két fontos oka van. Az egyik a ritkaföldfémeket tartalmazó ércek minõsége, a másik pedig a rendelkezésre álló adatok hiánya. Mindazonáltal a szakemberek a készletek nagyságát száztizennégy millió tonnára teszik. Ezek csaknem fele (egyes számítások szerint csak harminc százaléka) Kínában, 17 százaléka a Független Államok Közösségében, 12 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban, 3 százaléka Ausztráliában és egy százaléka Indiában található. A maradék 19 százalékon tizennyolc állam osztozik.
ritkaföldfémek6A becslések azt mutatják, hogy a világnak jó ideig nincsen mitõl félnie, elegendõ tartalék áll a rendelkezésére a ritkaföldfémekbõl. A kérdés azonban mégis csak az, ha ilyen gazdagok a tartalékok, akkor mi az oka a nemzetközi fenyegetésekbe torkolló politikai vitáknak?
A hegemónia politikai nyomásgyakorlási eszköz
A válasz valójában ott található egy korábbi nemzetközi konfliktusban. 2010 szeptemberében Kína felfüggesztette ritkaföldfém exportját Japánba. Ennek az volt az oka, hogy Tokióban fogva tartották az egyik kínai halászhajó kapitányát. A kínai kivitel korlátozását igazából sohasem erõsítették meg. A japán importálók csak azt vették észre, hogy egyre-másra nem érkeznek meg, majd végül el is maradnak a szállítmányok. Csupán néhány napig tartott ez az incidens, de jól mutatta, milyen politikai nyomásgyakorlási eszközzé válhat a ritkaföldfém termelés hegemóniája a kínai politika eszköztárában.
Az Európai Unió, az USA és Japán panaszát ezért is karolta fel a WTO. Kinyilvánította a véleményét: minden felszínre hozott nyersanyagkincs, ha az adott országban kereskedelmi forgalomba kerül, a WTO rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik. Ezzel nem ismerte el a kínai állam által bevezetett kitermelési és export kvótákat.
Kína persze már régóta más megoldást is talált. Külföldi bányavállalatoknak koncessziót ad a ritkaföldfémek kitermelésére. A feltétel, hogy betartsák a kötelezõ környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményeket.
A probléma a döntés után is változatlanul fennáll
A problematika azonban a WTO döntése után változatlanul fennáll. Korlátozható-e ténylegesen a kínaiak egyeduralma a ritkaföldfémek piacán? A szakemberek szerint egy ideig bizonyosan nem. A világ vezetõ országai ugyanis nem voltak kellõen elõrelátóak. Erre jó példa az Amerikai Egyesült Államok, amely korábban ellátta magát, s nem kellett külföldrõl importálni e fontos terméket. Ma már a szükségletét, mondhatni száz százalékban importból elégíti ki. Lehetne új bányákat nyitni, ezek a beruházások azonban rendkívül költségesek, ráadásul a szakértõk számításai szerint legalább egy évtizedre lenne szükség, hogy termelni kezdjenek.
Akadnak azonban más szakértõk, akik másként gondolkoznak. Õk azt mondják, hogy addig is, ameddig kiegyensúlyozottabbá válik a világon a ritkaföldfémek kitermelése és a piaca, lehetne tenni. Ilyen lehetõség például az újrahasznosítás. Eddig a cégek nem foglalkoztak azzal, hogy a különbözõ termékekben lévõ ritkaföldfémeket visszanyerjék. Ez részben érthetõ volt, hiszen a kis a termékekben rejlõ kis mennyiséghez képest, sokba kerülne a ráfordítás. Ám a korszerûbb újrahasznosítási technológiák kikísérletezése valószínûleg rövidebb idõt venne igénybe, mint a bányák megnyitása, a termelés, a szállítás, a piac megszervezése.
Ezek a szakemberek állítják azt is, hogy egyéb, környezetbarát technológiák fejlesztésére is szükség lenne. Olyanokra, amelyekkel fokozatosan kiválthatók lennének a berendezésekbe beépített ritkaföldfémek. Ez lenne az igazán hosszú távú megoldás.
Tõzsdén kereskednek a globális index-szel
ritkafémek münceni tõzsde
Ritkaföldfémek indexe a német tõzsdén. Forrás: Müncheni Tõzsde
A ritkaföldfémek a világ több tõzsdéjén is szerepelnek. 2010-ben indult a frankfurti börzén a ritkaföldfémek globális indexének a kereskedelme. Az indexben azok a vállalatok szerepelnek a világ minden tájáról, amelyek forgalmának legalább 30 százalékát teszi ki a ritkaföldfémek kitermelése, illetve feldolgozása.
Szervezett ritkaföldfém-piac indult Kínában, amely a kereskedelem fellendülésén túl a korábbinál igazságosabb, piac vezérelte árképzést is eredményezhet az iparban. A platformon valós idejû online kereskedés, tõzsdei adásvétel és árakat illetõ ajánlattétel szerepel a választható opciók közt. A kereskedést az ország legnagyobb ritkaföldfém-gyártója, a Paotou Acél és Ritkaföldfém Hi-Tech nevû vállalat és tizenegy másik cég kezdeményezte három évvel ezelõtt, a tõzsdét mûködtetõ cég 120 millió jüanos (4,3 milliárd forint) tõkével kezdte meg a tevékenységét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Maguskacska
- 2014. April 14. 21:19:48
#2 |
kontroll88
- 2014. April 15. 02:31:36
#3 |
Maguskacska
- 2014. April 15. 03:47:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.