Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az orosz kormánykiadások ötöde megy fegyverekre
Oroszország erõltetett ütemben fejleszti fegyveres erõit és a Nyugattal való viszonyának megromlása miatt lemond a katonai felszerelések importjáról.
Egyre romló gazdasági kilátásai ellenére Oroszország idén 18 százalékkal, a következõ két évben 33 százalékkal növeli katonai költségvetését. A moszkvai államkincstár bejelentése szerint a 2013-as 2101,4 milliárd rubelrõl (58,2 milliárd dollár) idén 2488,1 milliárd rubelre emelik a katonai kiadásokat. Ez mintegy 3,4 százaléka a bruttó hazai terméknek és több mint 20 százaléka a kormány kiadásainak, amibõl ezen felül 16,5 százalékot szánnak a nemzetbiztonságra és a rendfenntartó erõkre. Jelentõs növekedés ez ahhoz képest, hogy 2010-ben e két területre a kormány saját költségvetésébõl összesen 25 százalékot költött, idén pedig már közel 37 százalékot fordÃt a célra. A Jane’s Defense Weekly, a világ egyik vezetõ katonai szaklapja úgy becsüli, hogy 2008 és 2013 között 31 százalékkal emelkedtek az orosz katonai kiadások.
A védelmi keret bõvÃtése nem lepte meg az elemzõket, hiszen a hadsereg fejlesztését már 2008-ban megkezdték és 2010-ben nyilvánosságra hozták ennek tÃzéves programját. A cél, hogy 2020-ra az orosz haderõ felszerelésének 70 százalékát cseréljék le újra. Az adott gazdasági és nemzetközi helyzetben a szakértõk nem tartják valószÃnûnek, hogy a kitûzött célt el fogják érni. SegÃthetett volna ebben a nyugati import, ami ellen hevesen tiltakozott a hazai hadiipar, Ãgy ettõl az iránytól elfordultak.
Sorra jelennek meg az új generációs harceszközök, mint a T–50-es lopakodó vadászgép, két új tengeralattjáró-osztály a hozzájuk tartozó interkontinentális ballisztikus rakétákkal, páncélosok és fõleg légvédelmi rendszerek. Ezzel együtt az amerikai Lexington Institute szerint eddig még nem sikerült a mennyiségrõl a minõségre átállÃtani az orosz hadsereget, melynek létszáma a hidegháború idején a jelenleginek mintegy ötszöröse volt. Most 766 ezren szolgálnak a hadseregben, a tartalékosok száma 2,4 millió. Több mint 3000 repülõgép, 973 helikopter, 15 ezer tank, 27 ezer páncélozott csapatszállÃtó és közel 6 ezer önjáró löveg áll rendelkezésükre – Ãrta a Globalfirepower.com. A haditengerészetnek 352 hajója van, köztük egy repülõgép-anyahajó, 13 romboló és 63 tengeralattjáró – ez a KrÃm annektálásával elfoglalt 20 ukrán hajóval bõvült, köztük Kijev egyetlen tengeralattjárójával. Az oroszok továbbá folyamatosan fejlesztik a nukleáris csapásmérõ erõket – a Bulava interkontinentális ballisztikus rakéta után az Interfax közlése szerint szolgálatba állÃtották a Lajner ballisztikus rakétát.
Link
Egyre romló gazdasági kilátásai ellenére Oroszország idén 18 százalékkal, a következõ két évben 33 százalékkal növeli katonai költségvetését. A moszkvai államkincstár bejelentése szerint a 2013-as 2101,4 milliárd rubelrõl (58,2 milliárd dollár) idén 2488,1 milliárd rubelre emelik a katonai kiadásokat. Ez mintegy 3,4 százaléka a bruttó hazai terméknek és több mint 20 százaléka a kormány kiadásainak, amibõl ezen felül 16,5 százalékot szánnak a nemzetbiztonságra és a rendfenntartó erõkre. Jelentõs növekedés ez ahhoz képest, hogy 2010-ben e két területre a kormány saját költségvetésébõl összesen 25 százalékot költött, idén pedig már közel 37 százalékot fordÃt a célra. A Jane’s Defense Weekly, a világ egyik vezetõ katonai szaklapja úgy becsüli, hogy 2008 és 2013 között 31 százalékkal emelkedtek az orosz katonai kiadások.
A védelmi keret bõvÃtése nem lepte meg az elemzõket, hiszen a hadsereg fejlesztését már 2008-ban megkezdték és 2010-ben nyilvánosságra hozták ennek tÃzéves programját. A cél, hogy 2020-ra az orosz haderõ felszerelésének 70 százalékát cseréljék le újra. Az adott gazdasági és nemzetközi helyzetben a szakértõk nem tartják valószÃnûnek, hogy a kitûzött célt el fogják érni. SegÃthetett volna ebben a nyugati import, ami ellen hevesen tiltakozott a hazai hadiipar, Ãgy ettõl az iránytól elfordultak.
Sorra jelennek meg az új generációs harceszközök, mint a T–50-es lopakodó vadászgép, két új tengeralattjáró-osztály a hozzájuk tartozó interkontinentális ballisztikus rakétákkal, páncélosok és fõleg légvédelmi rendszerek. Ezzel együtt az amerikai Lexington Institute szerint eddig még nem sikerült a mennyiségrõl a minõségre átállÃtani az orosz hadsereget, melynek létszáma a hidegháború idején a jelenleginek mintegy ötszöröse volt. Most 766 ezren szolgálnak a hadseregben, a tartalékosok száma 2,4 millió. Több mint 3000 repülõgép, 973 helikopter, 15 ezer tank, 27 ezer páncélozott csapatszállÃtó és közel 6 ezer önjáró löveg áll rendelkezésükre – Ãrta a Globalfirepower.com. A haditengerészetnek 352 hajója van, köztük egy repülõgép-anyahajó, 13 romboló és 63 tengeralattjáró – ez a KrÃm annektálásával elfoglalt 20 ukrán hajóval bõvült, köztük Kijev egyetlen tengeralattjárójával. Az oroszok továbbá folyamatosan fejlesztik a nukleáris csapásmérõ erõket – a Bulava interkontinentális ballisztikus rakéta után az Interfax közlése szerint szolgálatba állÃtották a Lajner ballisztikus rakétát.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2014. April 15. 09:50:58
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték