Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Több klinikai gyógyszervizsgálat jöhetne Magyarországra
A kormány jószándékú terveit veszélyezteti, hogy leállt az új készítmények befogadása.
Évente mintegy 50-60 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak abból, hogy a gyógyszerfejlesztés egyes szakaszaihoz szükséges klinikai vizsgálatokba a gyógyszercégek itteni klinikákat, kórházakat is bevonnak. A résztvevõ kórházak és egészségügyi dolgozók ebbõl nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, a többi kiadás a cégek magyarországi költéseibõl (irodabérlet, foglalkoztatás, szolgáltatás- és áruvásárlás) tevõdik össze. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke rámutat: az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végzõ klinikusoknál megjelenõ vizsgálói díj pedig olyan kereset-kiegészítést jelent az orvosok és nõvérek számára, amely nélkül még nagyobb lenne az elvándorlás. A klinikai vizsgálatok emellett óriási szakmai presztízst jelentenek, a szakmai fejlõdésre, az új technológiák megismerésére is lehetõséget nyújtanak, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. 2008 és 2012 között csak Magyarországon 90 ezer beteg jutott általuk a legkorszerûbb terápiákhoz – mutat rá Jakab Zoltán. A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthetõ gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségeinek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát.
Mindezek után érthetõ, hogy világszerte óriási a verseny az országok és a centrumok között. Magyarországnak eddig sikerült megõrizni a korábban kiharcolt pozícióit, és most arra is esély mutatkozik, hogy legalább 15, de akár 30 százalékkal is növelje a klinikai gyógyszervizsgálatokból származó bevételeit. Az Egészségügyi Államtitkárság ugyanis, mondja Jakab Zoltán, olyan változtatásokra készül, amelyek, ha maximális körültekintéssel és kellõ óvatossággal történnek, segíthetnek e cél elérésében. Ugyankkor a klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hosszú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltoztathatja egy nem eléggé körültekintõen átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok jelentõs átirányítását is okozhatja más országokba!
Az IGYE elnökének tájékoztatása szerint az államtitkárság egyrészt a szerzõdéskötések egységesítését tervezi, ami jó irány, mert meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatot. A másik fontos lépés a vizsgálóhelyek számának növelése. Ennek érdekében elõször a vizsgálóhelyeket kell felfejleszteni arra a technológiai és adminisztrációs színvonalra, amelyek elõnyöket jelentenek a a pályázásban. „Nagyon fontos leszögezni: miután a klinikai vizsgálatok mindig szerzõdéseken alapulnak, arra nincs lehetõség, hogy már zajló vizsgálatokat egyik centrumból egy másikba vigyünk.
A jövõre vonatkozóan látni kell: "nem arra kell törekedni, hogy az egyik magyar centrum egy másik kárára kapjon meg egy munkát, hanem arra, hogy a nemzetközi versenyben szlovák, cseh, osztrák vizsgálóhelyet elõzzön meg” – szögezi le Jakab Zoltán. Ha kell képzésekkel, ha kell, jobb betegadat hozzáféréssel lehet segíteni a centrumokat abban, hogy alkalmassá váljanak erre a feladatra. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége felajánlotta a szakállamtitkárságnak és a GYEMSZI-nek is a rendelkezésére álló iparági tudást és az aktív közremûködést is egy sikeres program bevezetésében és lebonyolításában.
A magyarországi megrendelések 95-97 százaléka külföldi gyógyszergyáraktól, illetve vizsgálatszervezõ cégektõl származik. Az innovatív gyógyszercégek hazánkban 2008-2012 között 880 törzskönyvezés elõtti klinikai vizsgálatot zártak le eredményesen. Döntõ részben ezek a cégek azok is, amelyek új készítményei évek óta hiába várnak itthon társadalombiztosítási befogadásra. „Nagyon jó lenne, ha ezeknek a cégeknek nem kellene emiatt a Magyarországról, mint vizsgálóhelyrõl lemondaniuk, azért mert a magyar befogadáspolitika miatt sok készítménynek esélye sincs arra, hogy törzskönyvezés után bekerüljön a támogatásba” – vélekedik az IGYE elnöke. Aki szerint akár figyelmeztetõ jelnek is tekinthetõ, hogy hosszú évek óta idén elõször drasztikusan csökkent az úgynevezett Fázis II. vizsgálatok száma Magyarországon: míg 2012-ben még 138 ilyen vizsgálati kérelmet adtak be, idén már csak 78-at.
Jakab Zoltán úgy látja: annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, illetve az ellenkezõ irányba forduljon, rendszeres és konstruktív párbeszédre lenne szükség a magyar állami szereplõk, a szövetség és a vizsgálatokat kiíró cégek külföldi döntéshozói között. A folyamatot elõsegítheti, ha a gyógyszeripari szövetségek és a kormány között is megszületik az elõbbiek részérõl rég óta szorgalmazott stratégiai megállapodás, amivel a nemzetközi gyógyszeripari klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripari innováció szerepét is meg lehet erõsíteni.
Ezzel a kormány egyrészt deklarálná, hogy a gyógyszerek az egyik legbiztonságosabb hozzájárulás az egészségi állapot javításához, és ennek érdekében az állam hatékony támogatási rendszert mûködtet, a cégek pedig elköteleznék magukat az egészségügy további tudományos és technológiai fejlesztése és az etikus gyakorlat folytatása és erõsítése mellett. „A megállapodást a hírek alapján a jövõ év elején megköthetjük. Ezzel nagyon fontos lépést teszünk a két fél közötti bizalom helyreállítása felé” – mondja Jakab Zoltán.
Szerzõ: H. É.
http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/tobb-klinikai-gyogyszervizsgalat-johetne-magyarorszagra-417396
(Figyelõ online)
Link
Évente mintegy 50-60 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak abból, hogy a gyógyszerfejlesztés egyes szakaszaihoz szükséges klinikai vizsgálatokba a gyógyszercégek itteni klinikákat, kórházakat is bevonnak. A résztvevõ kórházak és egészségügyi dolgozók ebbõl nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, a többi kiadás a cégek magyarországi költéseibõl (irodabérlet, foglalkoztatás, szolgáltatás- és áruvásárlás) tevõdik össze. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke rámutat: az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végzõ klinikusoknál megjelenõ vizsgálói díj pedig olyan kereset-kiegészítést jelent az orvosok és nõvérek számára, amely nélkül még nagyobb lenne az elvándorlás. A klinikai vizsgálatok emellett óriási szakmai presztízst jelentenek, a szakmai fejlõdésre, az új technológiák megismerésére is lehetõséget nyújtanak, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. 2008 és 2012 között csak Magyarországon 90 ezer beteg jutott általuk a legkorszerûbb terápiákhoz – mutat rá Jakab Zoltán. A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthetõ gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségeinek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát.
Mindezek után érthetõ, hogy világszerte óriási a verseny az országok és a centrumok között. Magyarországnak eddig sikerült megõrizni a korábban kiharcolt pozícióit, és most arra is esély mutatkozik, hogy legalább 15, de akár 30 százalékkal is növelje a klinikai gyógyszervizsgálatokból származó bevételeit. Az Egészségügyi Államtitkárság ugyanis, mondja Jakab Zoltán, olyan változtatásokra készül, amelyek, ha maximális körültekintéssel és kellõ óvatossággal történnek, segíthetnek e cél elérésében. Ugyankkor a klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hosszú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltoztathatja egy nem eléggé körültekintõen átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok jelentõs átirányítását is okozhatja más országokba!
Az IGYE elnökének tájékoztatása szerint az államtitkárság egyrészt a szerzõdéskötések egységesítését tervezi, ami jó irány, mert meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatot. A másik fontos lépés a vizsgálóhelyek számának növelése. Ennek érdekében elõször a vizsgálóhelyeket kell felfejleszteni arra a technológiai és adminisztrációs színvonalra, amelyek elõnyöket jelentenek a a pályázásban. „Nagyon fontos leszögezni: miután a klinikai vizsgálatok mindig szerzõdéseken alapulnak, arra nincs lehetõség, hogy már zajló vizsgálatokat egyik centrumból egy másikba vigyünk.
A jövõre vonatkozóan látni kell: "nem arra kell törekedni, hogy az egyik magyar centrum egy másik kárára kapjon meg egy munkát, hanem arra, hogy a nemzetközi versenyben szlovák, cseh, osztrák vizsgálóhelyet elõzzön meg” – szögezi le Jakab Zoltán. Ha kell képzésekkel, ha kell, jobb betegadat hozzáféréssel lehet segíteni a centrumokat abban, hogy alkalmassá váljanak erre a feladatra. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége felajánlotta a szakállamtitkárságnak és a GYEMSZI-nek is a rendelkezésére álló iparági tudást és az aktív közremûködést is egy sikeres program bevezetésében és lebonyolításában.
A magyarországi megrendelések 95-97 százaléka külföldi gyógyszergyáraktól, illetve vizsgálatszervezõ cégektõl származik. Az innovatív gyógyszercégek hazánkban 2008-2012 között 880 törzskönyvezés elõtti klinikai vizsgálatot zártak le eredményesen. Döntõ részben ezek a cégek azok is, amelyek új készítményei évek óta hiába várnak itthon társadalombiztosítási befogadásra. „Nagyon jó lenne, ha ezeknek a cégeknek nem kellene emiatt a Magyarországról, mint vizsgálóhelyrõl lemondaniuk, azért mert a magyar befogadáspolitika miatt sok készítménynek esélye sincs arra, hogy törzskönyvezés után bekerüljön a támogatásba” – vélekedik az IGYE elnöke. Aki szerint akár figyelmeztetõ jelnek is tekinthetõ, hogy hosszú évek óta idén elõször drasztikusan csökkent az úgynevezett Fázis II. vizsgálatok száma Magyarországon: míg 2012-ben még 138 ilyen vizsgálati kérelmet adtak be, idén már csak 78-at.
Jakab Zoltán úgy látja: annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, illetve az ellenkezõ irányba forduljon, rendszeres és konstruktív párbeszédre lenne szükség a magyar állami szereplõk, a szövetség és a vizsgálatokat kiíró cégek külföldi döntéshozói között. A folyamatot elõsegítheti, ha a gyógyszeripari szövetségek és a kormány között is megszületik az elõbbiek részérõl rég óta szorgalmazott stratégiai megállapodás, amivel a nemzetközi gyógyszeripari klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripari innováció szerepét is meg lehet erõsíteni.
Ezzel a kormány egyrészt deklarálná, hogy a gyógyszerek az egyik legbiztonságosabb hozzájárulás az egészségi állapot javításához, és ennek érdekében az állam hatékony támogatási rendszert mûködtet, a cégek pedig elköteleznék magukat az egészségügy további tudományos és technológiai fejlesztése és az etikus gyakorlat folytatása és erõsítése mellett. „A megállapodást a hírek alapján a jövõ év elején megköthetjük. Ezzel nagyon fontos lépést teszünk a két fél közötti bizalom helyreállítása felé” – mondja Jakab Zoltán.
Szerzõ: H. É.
http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/tobb-klinikai-gyogyszervizsgalat-johetne-magyarorszagra-417396
(Figyelõ online)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2014. April 18. 14:46:51
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.