Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Elítélték a miniszterelnököt, mert keresztény országnak nevezte ...


Mé' az? De mi is az? Zsidó? Nagyon lényeges kérdéssé lett, ki és mi is az a "kereszténység" velójában, mert mára egy kicsit fostos lett a fogalom és aki megfogta az is. Nyílt levélben ítélik el brit értelmiségiek David Cameron miniszterelnököt, mert a kormányfõ keresztény országnak nevezte Nagy-Britanniát.

55 közéleti személyiség, köztük politikusok, újságírók és színészek jelentették meg a véleményüket a Daily Telegraph címû lapban. Azt írják: Nagy-Britannia elszigetelõdne a világtól, ha a keresztény hagyományokra építene.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2014. April 21. 18:29:28
Rabbi mondja! Van pofájuk, nem? Mózest megeszi a fene? Ja, hogy Jézus is zsidó, így mindegy?

Fricz Tamás
Európának vissza kell térnie Jézushoz


Európa, az Európai Parlament május végén új képviselõket választ. Ez fontos aktus, amely elvileg megújulást is hozhat. Ám húsvétkor, Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának ünnepén ki kell mondani: Európának és az uniónak legelsõsorban lelkileg kellene megújulnia, vissza kellene térnie gyökereihez, melyeket elhagyott, Jézushoz és a kereszténységhez.

Szögezzük le: nem csoda, hogy az unió végül el sem fogadott alkotmányának preambulumába nem került bele a keresztény gyökerekre való hivatkozás (amely viszont az új magyar alaptörvényben szerepel). Nem csoda, mert az unió utóbbi években-évtizedekben folytatott tevékenysége iszonyatos távolságba került azoktól az értékektõl és életelvektõl, amelyet a négy kanonizált evangéliumban Jézus meghirdetett.

Mit hozott nekünk a próféta, akinek tanai végül európai területeken terjedtek el és váltak európai államvallássá – a kereszténységgé? Mit tanulhatunk tõle a mai napig, mit tanulhat tõle Európa itt és most, a 21. században?

Jézus elhozta a szolidaritás gondolatát, azt, hogy a társadalmak szegényein, elesettjein – mai szavakkal élve: a piacgazdaság vesztesein – újra és újra segíteni kell, nem fogadható el a „hulljon a férgese” szemlélet, nem fogadható el az a gondolkodásmód, amely hallgatólagosan már lemond a társadalmak alsó harmadáról abból a megfontolásból, hogy rajtuk már úgysem lehet segíteni.

A második világháború utáni Nyugat-Európa még értette a jézusi szolidaritás eszméjét: szociális piacgazdaságot és jóléti társadalmakat hozott létre olyan szociális rendszerekkel, amelyek valódi védõhálót jelentettek a szegény emberek számára is. Nos, ezt a szociális és jóléti, a közjó iránt elkötelezett eszmeiséget „felejtette el” Európa és az unió az utóbbi húsz-harminc évben, éppen a kelet- és közép-európai rendszerváltás óta. Miután egypólusú lett a világ, azt hazudták nekünk, hogy a liberális (neoliberális) piacgazdaság majd magától megoldja a szegénységet, hiszen a gazdaság legfelsõ elitjének gazdagodása elõbb vagy utóbb „lecsorog” az alsóbb rétegekig. Ma már tudjuk: ebbõl nem lett semmi, s a szegényebb rétegek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek Európában, és persze máshol is az IMF és Világbank „övezeteiben”.

Jézus válasza világos: ha igazán üdvözülni akarnak, a gazdagok osszák szét vagyonukat a szegények között. Persze meg kell tanulnunk, kétezer évvel Jézus után, hogy Jézust sokszor nem szó szerint kell érteni. Jézus „gazdaságpolitikájának” lényege pusztán annyi, hogy a kõgazdag elit önmérséklete nélkül ma már nem oldható meg a szegénység problémája, sõt nem is enyhíthetõ. Bill Gates, Warren Buffet ebbõl mintha megértett volna valamit, amikor jövedelme felét felajánlotta közcélok megvalósítására. De ez túlságosan egyedi megoldás, az alsóbb rétegek iránti szolidaritás a totálisan értelmetlen extra-extraprofitok intézményesen garantált korlátozásában rejlik.

Európa viszont a bankok és a gigavállalatok irányítása alá került; keresztényi léte háttérbe szorult.

Jézus elhozta nekünk az emberek közötti egyenlõség, az egyenrangúság gondolatát. S bár a zsidók között terjesztette az igét, és õket akarta megváltani, csalódása után más nemzetek fiai felé fordult, és befogadta õket. Innentõl vált egyetemessé a mondanivalója, amely egyetlen nemzetet, népet vagy vallást sem emel a másik fölé, mert minden ember egyenlõ, s ha ez így van, akkor – logikusan – a nemzetek és népek között sincs többé kiválasztott, nincs „egyenlõbb”.

Azt üzeni Jézus nekünk és az Európai Uniónak a 21. század elején, hogy a nemzetek uniója nem válhat kétsebességûvé; nem unió és nem szövetség az, amelyben van néhány centrumország, amely pusztán piacként és az olcsó munkaerõ miatt foglalkozik a félperiféria – Közép- és Kelet-Európa – országaival. Az Isten elõtti egyenlõség gondolatában már ott rejlik az egyének és a nemzetek jogi, politikai egyenlõsége és szuverenitása. És a keresztény szellemiség azt sem engedné meg, hogy az unió bürokratái egy országot, jelesül éppen hazánkat, kipécézzenek, s újra és újra feljelentésekkel, eljárásokkal, büntetésekkel és korlátozásokkal – lásd legújabban az akácfák és a pálinkafõzés ügyét – keserítsék meg a demokratikus, szabad és egyenlõ Európával kapcsolatos szájízünket.

Jézus korántsem az alázatos és a gyámoltalan, sorsába beletörõdõ Isten-hitet hirdette, hanem a cselekvés erejét. Elhozta nekünk a hitet, hogy a világ megváltoztatható, mégpedig a szeretet által. Elhozta nekünk az igazi egyenlõség hitét – ide, Európába és szerte a világba. Hogyan is üzent nekünk? „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon. […] Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – széthúzást.” (Lk, 12,49–52.)

[bcolor=#993300]Meg kell mentenünk és meg kell újítanunk a kereszténységet, jézusi alapon. S akkor õ valóban velünk lesz az idõk végezetéig.[/bcolor]
http://mno.hu/fricztamasblogja/europa...oz-1222505
#2 | postaimre - 2014. April 21. 18:46:24
Tizennyolc óra kín: így szenvedett Jézus

Fájdalmasabb keresztre feszítésrõl árulkodik Jézus lenyomata – állítja egy brit orvos, aki a torinói lepel vizsgálata alapján úgy véli, hogy a keresztre feszített áldozat kezeit a feje fölött rögzítették, Y alakban. A Hetek cikke.
http://www.atv.hu/egyeb/20140418-tize...lc-ora-kin
#3 | enid - 2014. April 21. 19:16:39
a54.idata.over-blog.com/500x302/3/47/32/84/PASQUA.jpg
#4 | GERRY - 2014. April 21. 20:18:56
szerintem pedig...

www.postaimre.net/kepek/a_fold_keresztrefeszitese.jpg
#5 | Detonator - 2014. April 21. 21:18:31
Kedves Enid és Gerry !

Montírozzátok össze a képet, felette a chemtraillal !
Íme a zsidó eddigi hasznos munkájának eredményei .
#6 | bandee - 2014. April 21. 21:26:41
Kár hogy nincs karácsony, pedig megmutathatnám nektek hány helyen van menóra az ablakokban. Kb, mint a közvilágítás. Méghogy keresztény ország... A keresztény templomok is zsúfolásig vannak kõmíves bulikkal. Érdekes elmenni egy keresztény templom mellett, miközben hangos a részeges ricsajtól. Mint valami kocsma néha.

Az a magát kõmûvesnek valló nagyszemû, eres-homlokú vámpír-fiú-lány is kereszténynek vallotta magát, mikor lezsidóztam. Olyan nagy keresztény volt, mint egy "hentes" rabszolgahajcsár. Szerencsére hülye is volt, és nem is tudott róla. Meg azt is állította, hogy nem szereti az egyéjszakás kalandokat. Másnap már nemtitkoltan körbesz*pta a vendégkört és ezt túlzás nélkül mondom.

Oldalakon át tudnám ontani a saját tapasztalataimat, mert napiszinten duzzasztják (bár mostmár egyre kevésbé - sõt, mióta le vannak nácizva az álltaluk állított munkahelyi körülmények okán, azóta annyira kedvesek. :D Logikus nem? ) de minek? Kinek? Ha maguktól nem látják az emberek, ettõl sem fogják.
#7 | GERRY - 2014. April 21. 21:35:34
Detonator - a felsöböl készítettem az alsót... Ahogy a te gondolataitban, úgy másokéban is pont ez kell(ene), hogy kialakuljon... ha szájbarágósabban kell akkor már nem jó!
Ahogy bandee írta felettem:
"Ha maguktól nem látják az emberek, ettõl sem fogják."
#8 | postaimre - 2014. April 22. 05:58:32
Akkor nyissunk perspektívát!

Nyílt levél
„Nagy-Britannia nem keresztény ország”

A brit társadalom „megosztásával” vádolja hétfõn megjelent nyílt levelében többtucatnyi brit közéleti személyiség David Cameron miniszterelnököt, aki a minap keresztény országnak nevezte Nagy-Britanniát.
Cameron az anglikán egyház Church Times címû folyóiratában közölt cikkében azt írta, hogy Nagy-Britanniának „szégyenérzet nélkül” vállalnia kell keresztény mivoltát.

A The Daily Telegraph címû tekintélyes konzervatív brit napilap hétfõi kiadásában 55 közismert brit személyiség – köztük Ken Follett író, Alice Roberts õstörténet-kutató professzor, világszerte népszerû tudományos BBC-sorozatok szerzõje és mûsorvezetõje, Sir John Sulston Nobel-díjas biológiatudós, valamint a Brit Humanista Társaság számos tagja – nyílt levélben tiltakozott e megjelölés ellen. Az aláírók szerint jóllehet „szûk alkotmányos értelmezés” alapján az Egyesült Királyságban létezik államegyház – vagyis az anglikán egyház, amelynek elsõ számú világi vezetõje II. Erzsébet királynõ –, Nagy-Britannia azonban „nem keresztény ország”.

Felmérések, közvélemény-kutatások, tanulmányok sora mutatja ugyanis, hogy a britek többsége hite vagy vallási identitása alapján nem vallja magát kereszténynek. Nagy-Britannia plurális és nagyrészt nem vallásos társadalom, és ha valaki „folytonosan mást állít”, az elidegenedést és megosztottságot szít a társadalmon belül – állapítják meg a nyílt levél szerzõi.

Helyénvaló annak a tevékenységnek az elismerése, amellyel sok keresztény hozzájárult a brit társadalom fejlõdéséhez, helytelen azonban az õ hozzájárulásukat kivételesként kezelni, hiszen ezzel egyenértékû az a hozzájárulás, amelyet más hitet valló britek nyújtottak – áll a levélben.

Az aláírók szerint a legtöbb brit nem kívánja, hogy választott kormánya tevõlegesen elõnyben részesítsen vallásokat vagy vallási identitásokat, és felesleges olyan „kimerítõ szektariánus vitát” szítson, amely többségük életének nem képezi részét – írja az MTI.

A levélhez fûzött kommentárjában a The Daily Telegraph kiemeli, hogy a legutóbbi, 2011-ben elvégzett brit népszámlálás során a magukat keresztényként azonosító britek aránya 59 százalék volt a tíz évvel korábbi felmérésben rögzített 72 százalék helyett; ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt 4,1 millióval csökkent a magukat kereszténynek vallók száma Nagy-Britanniában. Ráadásul a csökkenés tényleges mértékét elfedi, hogy a két népszámlálás közötti tíz év tömeges bevándorlása során 1,2 millió, magát keresztényként azonosító külföldi telepedett le Nagy-Britanniában – olvasható a brit lap írásában.
http://www.168ora.hu/globusz/nagy-bri...26039.html

Magyarország Alaptörvénye1

(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS2

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözõ vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megõrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínûségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmûködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az elsõ szabad Országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövõben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövõ magyarjai között. Élõ keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk.
#9 | postaimre - 2014. April 22. 10:30:59
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=vTNtyJIKTXk[/youtube]
#10 | postaimre - 2014. April 22. 19:46:17
Orosz kompárt javaslata, hogy a pass-ba veygék fel újra a vércsoportot, nemzetiséget és vallási hovatartozást!

http://mignews.ru/news/society/world/...17836.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték