Az ortodox zsidókra is vonatkozó sorkötelezettség terve megosztja és válsággal fenyegeti a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette koalíciós kormányt Izraelben.

Egyes társadalmi csoportokra (ortodox zsidók és arab izraeliek) nézve e pillanatban nem érvényes az általános sorkötelezettség, amirõl a 2002-ben megszavazott, úgynevezett Tal-törvény rendelkezik. A törvény kidolgozójáról, egy bíróról kapta a nevét. Eszerint a férfiaknak három, a nõknek két évi szolgálatot kell teljesíteniük; ezen felül a férfiak 40 éves korukig évente legfeljebb egy hónapos idõtartamra újra meg újra behívhatók tartalékosnak.

A legfelsõbb bíróság februárban olyan határozatot hozott, miszerint a törvény alkotmányellenes, és augusztus 1-jétõl érvénytelen. Ennek nyomán parlamenti bizottság alakult, amelynek a jövõ héten kell beterjesztenie ajánlását a hatályos törvényt felváltó alkotmányos jogszabályra.

A bizottság vezetõje Johanan Pleszner, a centrista Kadima párt képviselõje. Netanjahu számára jelenleg ez az ügy az egyik legkényesebb; ráadásul az idõ is sürgeti a törvény elfogadtatására. Nem csak az augusztus 1-jei határidõ miatt, hanem mert a parlamenti ülésszakot még július vége elõtt be kell rekeszteni.

Az izraeli média szerint a Pleszner-bizottság azt fogja javasolni, hogy évjáratonként 1500-ban maximálják azoknak az ultraortodox fiataloknak a számát, akik mentesülhetnek a katonai szolgálat alól. Pénzbírságot szabnának ki azonban közülük azokra, akik megtagadják kötelezettségüket. Az izraeli arabokat továbbra sem kellene besorozni a hadseregbe, de mostantól fogva négy év alatt 6000-re növelnék körükben azok számát, akik egy adott idõben polgári szolgálatot teljesítenek. Jelenleg ezer arab teljesít ilyen szolgálatot. (Az izraeli kisebbségek közül jelenleg csak a drúzokra vonatkozik a kötelezõ sorkatonai szolgálat.)

Felmérési eredmények szerint a Pleszner-bizottság ajánlásai összhangban vannak a többségi lakossági véleménnyel, mert felháborítja õket, hogy az állam különbözõ mértékkel mér a sorkötelezettség terén. „Az arab és az ultraortodox állampolgároknak is kell venniük részüket a terhekbõl” – jelentette ki Netanjahu, aki, noha óriási támogatói többsége van a parlamentben (a 120 képviselõbõl 94) vonakodik összetûzésbe kerülni pártja, a jobboldali Likud történelmi szövetségeseivel, a szefárd vallási Sasszal (11 képviselõ) és az Egyesült Júdaista Tóra nevû askenázi párttal (5 képviselõ).

A koalíció két nacionalista pártja viszont, az Avigdor Liberman külügyminiszter vezette laikus, jobboldali Jiszráél Béjténu és a Dániel Herskovic tudományügyi miniszter vezette szélsõjobboldali Zsidó Haza – amely valóban általános sorkötelezettséget követel - nem rejti véka alá elégedetlenségét a tervvel. Liberman – aki pártjának 15 képviselõjével a kormánytöbbség egyik oszlopát alkotja – ki is vonult a Pleszner-bizottságból, és bejelentette, hogy saját tervezetet terjeszt be a Tal-törvény felváltására. Miután nem is törekszik arra, hogy az ellenzékbõl támogatókat szerezzen a tervezethez, nyilvánvalóan csak saját szavazótáborához akar szólni ezzel, hiszen közelednek a 2013-as választások.

„Netanjahunak a legkisebb esélye sincs arra, hogy tartani tudja a szavát, mert érzelmileg nincs felkészülve arra, hogy szakítson (vallási szövetségeseivel)” – állapította meg Ben Kaszpit, a Maariv címû napilap publicistája.
Link