Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Égbekiáltó' a cigányellenesség Európában
Csak-csak kiköhögikg, hogy ezt a zsidó által legyártott mocskot külön kell kezelni, államosítani õket, szögesdróttal körülvenni, had zabálják fel egymást! Szívem szerint a zsidókkal közös Gulágra tolnám az egész bandát, saját belsõ KÁPÓ-saikkal. Ez ma már végszükség kérdése. Égbekiáltó rasszizmussal kell szembenézniük a romáknak Európában –állapította meg az Európa Tanács a cigányság helyzetérõl készített jelentésében. A tanulmány brüsszeli bemutatóján a strasbourgi székhelyû szervezet biztosa elmondta, Magyarország a mintapéldája annak, hogy a politikai akarat nem elég egy probléma megoldására.
Olaszországot, Franciaországot, Romániát és Magyarországot hozta példaként az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra, hogy Európában még mindig számos országban kapnak magas szintrõl politikai bátorítást a cigányellenes erõk. Thomas Hammarberg Brüsszelben mutatta be a romák helyzetét átfogóan értékelõ éves jelentést, amely összefoglalóan megállapítja, „égbekiáltó rasszizmussal kell szembenézniük Európában a cigányoknak”.
A dokumentum, amely tagállami adatszolgáltatásokon, az Európa Tanács személyes látogatásain, és ezen túl számos forráson alapul, kijelenti, hogy a cigányellenesség továbbra is széleskörûen elterjedt Európában, „ez pedig táptalaja a hátrányos megkülönböztetésnek, a kirekesztésnek, a szegregációnak és a marginalizációnak”. A szervezet szerint „a választott politikusoknak jó példával kellene elöljárniuk azzal, hogy tiszteletben tartják és népszerûsítik is az emberi jogokat” – mondta Brüsszelben Thomas Hammarberg.
Az emberi jogi biztos szerint megvan a kockázata annak, hogy a szélsõséges retorika válik a politikai kommunikáció fõ irányzatává. Hammarberg elmondta, az egyre ismétlõdõ és erõsödõ cigányellenes politikai üzeneteknek az a hatásuk, hogy „egyre többen kezdik tényleg elhinni azt, hogy a cigányság az oka a problémáknak”, a válság erre csak rásegített – tette hozzá.
A jelentésben olvasható értékelés szerint a cigányokat szinte az élet minden területén negatív hatások érik. „A lakhatási körülményeik katasztrofálisak, a kórházakban, bíróságokon, rendõrségen eltérõen kezelik a romákat, és gyakran még a személyi azonosításuk is problémás” – sorolta Hammarberg a tanulmány bemutatóján. Kiemelte, hogy a politikai képviseletük is gyenge, ami rossz hatással lehet az érdekérvényesítõ képességükre.
Thomas Hammarberg fõ üzenete, hogy a döntéshozók ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is a romákkal kapcsolatos ellenérzések eloszlatása, és a romák élethelyzetének javítása érdekében.
Ugyanezt az üzenetet fogalmazta meg a BruxInfo kérdésére Magyarország kapcsán is. Az emberi jogi biztos kifejtette, Magyarország jó példa arra, hogy a jó ötletek, és a politikai akarat önmagában nem elegendõ a problémák megoldására. Felidézte, hogy 2009-ben példátlan gyilkosságsorozatot követtek el a romák ellen, „a Magyar Gárda pedig még mindig létezik, és folyamatosan félelmet kelt, leginkább a cigányok lakta falvakban” – mondta.
Thomas Hammarberg szerint „nemcsak egy politikai erõtõl hallhat a magyar lakosság kirekesztõ, és cigányellenes retorikát”. Az emberi jogi biztos szerint a kormánynak hangsúlyoznia kellene, hogy komolyan gondolja azt a felfogást, amit Magyarország az EU Tanácsának elnökeként képviselt a romák felzárkóztatása és befogadása kapcsán.
Pozitívan nyilatkozott Magyarországról az Európai Roma Információs Iroda igazgatója. Ivan Ivanov szerint van politikai akarat Magyarországon a romaproblémák megoldására, és az elnökségi munkával együtt sikeresnek is mondható a magyar hozzáállás. Úgy látja ugyanakkor, hogy a kormányzati gondolkodás nem tükrözi a magyar társadalom általános felfogását a cigányokról.
Európai romastratégia
Ivan Ivanov a BruxInfo kérdésére kifejtette, nem aggódik amiatt, hogy a tagállamoknak mindössze a fele nyújtotta be a tavaly évvégi határidõre a saját romaintegrációs stratégiáját. Szerinte a többi tagország is dolgozik rajta, és a közeljövõben elküldi Brüsszelnek a programokat, de hozzátette, bizonyosan nem fog minden tagállam ilyen jellegû programot kidolgozni.
Hollandia mellett az EU soros elnökségét betöltõ Dánia is úgy látja, hogy országukban mindössze néhány ezer roma él, és kifejezetten diszkriminatív lenne a többi kisebbséggel szemben, ha külön stratégiát dolgoznának ki az integrációjukra. Az Európa Tanács szerint a mostani jelentés jó útmutatóul szolgálhat a tagországok számára a stratégiák kidolgozásához.
Az Európa Tanács szerint a stratégiák fontosak, „de végülis ez mégis csak egy terv”, ennek sikere pedig azon múlik, hogy végre is hajtják-e az ebben lefektetett intézkedéseket.
Link
Olaszországot, Franciaországot, Romániát és Magyarországot hozta példaként az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra, hogy Európában még mindig számos országban kapnak magas szintrõl politikai bátorítást a cigányellenes erõk. Thomas Hammarberg Brüsszelben mutatta be a romák helyzetét átfogóan értékelõ éves jelentést, amely összefoglalóan megállapítja, „égbekiáltó rasszizmussal kell szembenézniük Európában a cigányoknak”.
A dokumentum, amely tagállami adatszolgáltatásokon, az Európa Tanács személyes látogatásain, és ezen túl számos forráson alapul, kijelenti, hogy a cigányellenesség továbbra is széleskörûen elterjedt Európában, „ez pedig táptalaja a hátrányos megkülönböztetésnek, a kirekesztésnek, a szegregációnak és a marginalizációnak”. A szervezet szerint „a választott politikusoknak jó példával kellene elöljárniuk azzal, hogy tiszteletben tartják és népszerûsítik is az emberi jogokat” – mondta Brüsszelben Thomas Hammarberg.
Az emberi jogi biztos szerint megvan a kockázata annak, hogy a szélsõséges retorika válik a politikai kommunikáció fõ irányzatává. Hammarberg elmondta, az egyre ismétlõdõ és erõsödõ cigányellenes politikai üzeneteknek az a hatásuk, hogy „egyre többen kezdik tényleg elhinni azt, hogy a cigányság az oka a problémáknak”, a válság erre csak rásegített – tette hozzá.
A jelentésben olvasható értékelés szerint a cigányokat szinte az élet minden területén negatív hatások érik. „A lakhatási körülményeik katasztrofálisak, a kórházakban, bíróságokon, rendõrségen eltérõen kezelik a romákat, és gyakran még a személyi azonosításuk is problémás” – sorolta Hammarberg a tanulmány bemutatóján. Kiemelte, hogy a politikai képviseletük is gyenge, ami rossz hatással lehet az érdekérvényesítõ képességükre.
Thomas Hammarberg fõ üzenete, hogy a döntéshozók ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is a romákkal kapcsolatos ellenérzések eloszlatása, és a romák élethelyzetének javítása érdekében.
Ugyanezt az üzenetet fogalmazta meg a BruxInfo kérdésére Magyarország kapcsán is. Az emberi jogi biztos kifejtette, Magyarország jó példa arra, hogy a jó ötletek, és a politikai akarat önmagában nem elegendõ a problémák megoldására. Felidézte, hogy 2009-ben példátlan gyilkosságsorozatot követtek el a romák ellen, „a Magyar Gárda pedig még mindig létezik, és folyamatosan félelmet kelt, leginkább a cigányok lakta falvakban” – mondta.
Thomas Hammarberg szerint „nemcsak egy politikai erõtõl hallhat a magyar lakosság kirekesztõ, és cigányellenes retorikát”. Az emberi jogi biztos szerint a kormánynak hangsúlyoznia kellene, hogy komolyan gondolja azt a felfogást, amit Magyarország az EU Tanácsának elnökeként képviselt a romák felzárkóztatása és befogadása kapcsán.
Pozitívan nyilatkozott Magyarországról az Európai Roma Információs Iroda igazgatója. Ivan Ivanov szerint van politikai akarat Magyarországon a romaproblémák megoldására, és az elnökségi munkával együtt sikeresnek is mondható a magyar hozzáállás. Úgy látja ugyanakkor, hogy a kormányzati gondolkodás nem tükrözi a magyar társadalom általános felfogását a cigányokról.
Európai romastratégia
Ivan Ivanov a BruxInfo kérdésére kifejtette, nem aggódik amiatt, hogy a tagállamoknak mindössze a fele nyújtotta be a tavaly évvégi határidõre a saját romaintegrációs stratégiáját. Szerinte a többi tagország is dolgozik rajta, és a közeljövõben elküldi Brüsszelnek a programokat, de hozzátette, bizonyosan nem fog minden tagállam ilyen jellegû programot kidolgozni.
Hollandia mellett az EU soros elnökségét betöltõ Dánia is úgy látja, hogy országukban mindössze néhány ezer roma él, és kifejezetten diszkriminatív lenne a többi kisebbséggel szemben, ha külön stratégiát dolgoznának ki az integrációjukra. Az Európa Tanács szerint a mostani jelentés jó útmutatóul szolgálhat a tagországok számára a stratégiák kidolgozásához.
Az Európa Tanács szerint a stratégiák fontosak, „de végülis ez mégis csak egy terv”, ennek sikere pedig azon múlik, hogy végre is hajtják-e az ebben lefektetett intézkedéseket.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
hunvala
- 2012. July 02. 07:14:09
#2 |
kakas
- 2012. July 02. 07:20:55
#3 |
Kore
- 2012. July 02. 08:47:15
#4 |
Zea
- 2012. July 02. 12:45:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.