Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Fantomlepke-holokoszt
A neurolingvisztikai programozás újabb gyöngyszeme. A holokoszt valódi története modern lepkebõrkötésben! Mi mennyi? Attól függ ki monggggya! Fantomlepkék támadása: Ãgy született az ország legdrágább legelõje TÃzmilliárdos (!) kártérÃtést követelt volna a hatóság egy kokadi erdésztõl. Végül 1,5 milliárdra csökkentették a keleti lápi bagolylepke hernyóinak állÃtólagos elpusztÃtása miatt. Kokad a Délkelet-NyÃrségben fekvõ Hajdú-Bihar megyei község a román határ mellett, Debrecentõl dél-keletre harmincöt kilométerre.
Az e héten kedden megtartott bÃrósági tárgyalás merõben új fordulata, hogy az ügyészség a hernyópusztÃtás miatti kártérÃtés követelése helyett inkább az élõhelyben okozott kárra koncentrál. Ez esetben a hernyóÂpusztÃtásos ügyet le kell zárni. Ez nem volt ismert a keddi tárgyalás elõtt feltárt tények leÃrásakor. Kedden tanúkat hallgattak ki és a terület gazdája szakértõi véleményt nyújtott be, ami a hernyópusztÃtás képtelenségét mutatta ki.
Elõzmények
Az elõzmények pedig a következõk. A keleti lápi bagolylepke (Arytrura musculus) hernyóinak pusztÃtásáért bÃrságolnának egymillió kétszázötvenezer forintra egy jó nevû erdõmérnököt, aki Kokad község területén lévõ gyepmûvelési ágú, körülbelül hathektáros, félig lápos földrészletét szerette volna legelõvé alakÃtani. Ezért kellett ritkÃtania a cserjés, bokros, rekettyefüzes terület egy részét. Az ügyészség vélelmezése szerint e füzek vesszõin éltek a bagolylepkék hernyói, hernyóbábjai, petecsomói.
Gabnai Ernõ engedélyt kért az Erdészeti igazgatóságtól. A rekettyefüzeket etikusan télen vágta ki. Egyes információk szerint az Igazgatóság viszont nem a cserjék, hanem mintegy hatvan köbméter fa kivágására adott engedélyt a hathektáros területen, melynek egy része Natura 2000-es védettséÂgû láp. Viszont az erdészet véleménye szerint mindez munkaszervezési okokból ésszerûen együtt jár a cserjetakarÃtással, amennyiben a kivágandó cserjék fajai nevesÃtve lettek a bejelentésben. Mezõgazdasági terület lévén úgynevezett fásÃtásból történõ fakitermelés történt. Ezért erre nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. A fákat a gazda kitermelhette, mert a bagolylepkék létére és védettségére senki sem hÃvta fel a figyelmét. CserjétlenÃtett is. Fákat, cserjéket foltonként meghagytak, ahogy az egy legelõn szép és hasznos.
"TermészetkárosÃtás"
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától a Hetek állásfoglalást kért:
„A kokadi gazda bejelentése alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 60 köbméter fa vegetációs idõszakon kÃvül történõ kitermelésére adott engedélyt. Az engedély alapján kizárólag a gazda bejelentésében szereplõ fafajok (akác, kései meggy, fehér fûz, szürke nyár) kerülhettek volna kitermelésre, azonban nem ez történt. (…)
Az Erdészeti Igazgatóságnak a terület védettségérõl és a védett fajok jelenlétérõl nem volt tudomása, mivel a közhiteles ingatlan-nyilvántartás ezt a tényt a természetvédelmi hatóság bejegyzés iránti kérelme hiányában nem tartalmazta. A gazda az általa, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága ellen indÃtott peres eljárásból 2009. év óta tudomással bÃrt
a terület védettségérõl és az ott elõforduló védett fajokról, azonban errõl a tényrõl az Erdészeti Igazgatóság – a fakitermelést engedéÂÂlyezõ határozata meghozatalát követõen – az ügyészség Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére megküldött felhÃvásából, valamint a természetvédelmi hatóság határozatából értesült.”
Magától értetõdõen a hatóság a természetkárosÃtásért nem vállalja a felelõsÂséÂget, vagyis nem az õ engedélyezési eljárásuk vezetett a „katasztrófához”, hiszen õk csak a fakitermelésre adtak engedélyt, nem pedig a cserjék kiirtására, illetve kaszálásra – Ãrja közÂleményében Dr. Gábor Edit igazgató.
Gabnai Ernõ erdõmérnök tulajdonos hat hektárjának egy része Natura 2000-es védettÂségû láp. A cserjék eltávolÃtása miatt külön engedély nem kell, nyomtatvány sincs erre a célra. E mezõgazdasági területen fásÃtásból törÂténõ fakitermelés történt, amire nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. Nem erdõmûvelési ágú terület lévén nem hagyományos erdei fakitermelésre, hanem úgynevezett fásÃtásból történõ fakitermelésre tett a gazda elõzetes bejelentést az Erdészeti Igazgatósághoz, nagyon helyesen. Az egyik legkomolyabb érv az összességében 10 milliárdosra vélelmezett károkozás valóságossága ellen – amit az ügyészség végül 1,5 milliárdos kártérÃtésben realizált –, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park hivatalos kimutatása szerint ez a terület nem is élõhelye a keleti lápi bagolylepkének.
A fantomlepkék
E történet leglehetetlenebb motÃvuma, hogy az évekkel ezelõtt kivágott rekettyékre azt mondja ma bárki, hogy azokon hatezer életképes hernyóbáb telelt, majd e hernyószámot a hatóság megszorozza 250 ezer forintos eszmei értékével, és a szorzat 1,5 milliárd forint. Kérdés: ha valóban 6 ezer lepke pusztult el, akkor hogyan jött ki az eredetileg 10 milliárdos kártétel? 10 milliárdos kárhoz 40 ezer bagolylepke elpusztÃtását kellene bizonyÃtani! Ami kizárt egyedszám a hazai populációméretek ismeretében.
Válasz: a 10 milliárdos tétel állÃtólagosan a többi faj pusztulása miatt keletkezett. „A károkozás csakis feltételezésen alapul, semmiféle bizonyÃték nem támasztja alá – mondta a Heteknek Dr. Zeke László debreceni ügyvéd. – Itt sosem találtak ilyen lepkét, de a cserjeirtást követõ idõszakban az ügyészség szakértõje állÃtólag látott ilyet. Ezt viszont hitelesen igazolni kell. Ha ez valóban élõhely, értesÃteni kell a tulajdonost. LeÃrásában az ügyészségi bizonyÃtás egy amatõr természetbúvár elmondására hagyatkozik, akinek nincs szakértõi végzettsége. A bagolylepke most sincs a területi nyilvántartásban.”
Gabnai erdõt szeretett volna telepÃteni. Olyan mondvacsinált válasszal utasÃtották vissza, hogy ez a terület a haris (Crex crex) nevû, a darualakúak rendjéhez tartozó guvatféle védett madár repülési útvonala. Másik forrásunk ezt cáfolta: szerinte a Natura 2000-es védett-ségû láp miatt nem engedték az erdõtelepÃtést. Gabnai úr szerint ez azért sem igaz, mert 2002-ben szeretett volna erdõt telepÃteni, ám a Natura 2000 kijelölések hazánkban csak a 2004-es EU csatlakozás után történtek meg.
Az országos hÃrekben ritkán szereplõ Kokadról nem lenne szép nem elmondani: Magyarország tormatermésének kilencven százalékát az érmelléki térség adja, ahová Kokad is tartozik. Ezreket vonzó tormafesztiválok szÃnhelye e község.
1,5 milliárdos lepkézés
A Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészség részérõl Dr. Gellén Krisztina fõügyészségi csoportÂvezetõ ügyész, sajtószóvivõ tájékoztatta a Heteket. „Egy, az adott területen szakértelemmel rendelkezõ személy megállapÃtásait” is figyelembe véve indÃtványozták a 1,5 milliárd forint kár megtérÃtését, abban a polgári peres eljárásban, amely jelenleg is folyamatban van. A fõügyészség is szükségesnek tartja igazságügyi természetvédelmi szakértõ véleményének beszerzését, ezért az eljáró ügyész már tett indÃtványt a bÃróságon szakértõ kirendelésére. Az ügyészek azután csaptak le a gazdára, hogy a Debreceni RendõrÂkapitányÂság Létavértesi Rendõrõrse 2013. május 22. napján megszüntette a nyomozást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója által természetkárosÃtás bûntette miatt tett feljelentés alapján indult bûnügyben. Hatályon kÃvül helyezték a nyomozást megszüntetõ határozatot, és a birtokukba jutott új adatok alapján a nyomozás folytatását rendelték el. Ezt a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja fokozottan védett élõ szervezet egyedeinek puszÂtulását okozó természetkárosÃtás bûntette miatt.
A nyomozás határidejét 2014. június 11. napjáig hosszabbÃtotta meg az ügyészség. GyanúsÃtotti kihallgatásra ez idáig nem került sor, igazságügyi szakértõ bevonása viszont indokoltnak látszik a nyomozás során is.
A lepkézésbe már belefáradt gazda kérdésünkre válaszolva elmondta: nincs semmi politikai ügy, sem bosszú a háttérben. Bizakodó, hisz a józan ész erejében. A karámok már épülnek megritkÃtott gyepjén. HÃzómarha, juh és kecske legel majd ott. Különös egybeesés, hogy jó szomszédja, Dr. Baranyi Tamás fedezte fel a keleti lápi bagolylepkét. A vádirat az õáltala föltárt adatokra hivatkozik. Fajtérképe szerint ez a terület nem is természetes élõhelye a bagolylepkének. Kokadtól északra élnek kisebb populációi.
Gabnai Ernõ földjén nincs, de otthonában leÃrva is jelen van e lepke. Ez a különösen nyugodtnak, kimértnek és fegyelmezettnek látszó ötvenhárom éves férfi minden hernyóval kapcsolatos levelezést a bagolylepke@gmail.com cÃmén bonyolÃt…
Hetek / Izing Antal
Link
Az e héten kedden megtartott bÃrósági tárgyalás merõben új fordulata, hogy az ügyészség a hernyópusztÃtás miatti kártérÃtés követelése helyett inkább az élõhelyben okozott kárra koncentrál. Ez esetben a hernyóÂpusztÃtásos ügyet le kell zárni. Ez nem volt ismert a keddi tárgyalás elõtt feltárt tények leÃrásakor. Kedden tanúkat hallgattak ki és a terület gazdája szakértõi véleményt nyújtott be, ami a hernyópusztÃtás képtelenségét mutatta ki.
Elõzmények
Az elõzmények pedig a következõk. A keleti lápi bagolylepke (Arytrura musculus) hernyóinak pusztÃtásáért bÃrságolnának egymillió kétszázötvenezer forintra egy jó nevû erdõmérnököt, aki Kokad község területén lévõ gyepmûvelési ágú, körülbelül hathektáros, félig lápos földrészletét szerette volna legelõvé alakÃtani. Ezért kellett ritkÃtania a cserjés, bokros, rekettyefüzes terület egy részét. Az ügyészség vélelmezése szerint e füzek vesszõin éltek a bagolylepkék hernyói, hernyóbábjai, petecsomói.
Gabnai Ernõ engedélyt kért az Erdészeti igazgatóságtól. A rekettyefüzeket etikusan télen vágta ki. Egyes információk szerint az Igazgatóság viszont nem a cserjék, hanem mintegy hatvan köbméter fa kivágására adott engedélyt a hathektáros területen, melynek egy része Natura 2000-es védettséÂgû láp. Viszont az erdészet véleménye szerint mindez munkaszervezési okokból ésszerûen együtt jár a cserjetakarÃtással, amennyiben a kivágandó cserjék fajai nevesÃtve lettek a bejelentésben. Mezõgazdasági terület lévén úgynevezett fásÃtásból történõ fakitermelés történt. Ezért erre nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. A fákat a gazda kitermelhette, mert a bagolylepkék létére és védettségére senki sem hÃvta fel a figyelmét. CserjétlenÃtett is. Fákat, cserjéket foltonként meghagytak, ahogy az egy legelõn szép és hasznos.
"TermészetkárosÃtás"
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától a Hetek állásfoglalást kért:
„A kokadi gazda bejelentése alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 60 köbméter fa vegetációs idõszakon kÃvül történõ kitermelésére adott engedélyt. Az engedély alapján kizárólag a gazda bejelentésében szereplõ fafajok (akác, kései meggy, fehér fûz, szürke nyár) kerülhettek volna kitermelésre, azonban nem ez történt. (…)
Az Erdészeti Igazgatóságnak a terület védettségérõl és a védett fajok jelenlétérõl nem volt tudomása, mivel a közhiteles ingatlan-nyilvántartás ezt a tényt a természetvédelmi hatóság bejegyzés iránti kérelme hiányában nem tartalmazta. A gazda az általa, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága ellen indÃtott peres eljárásból 2009. év óta tudomással bÃrt
a terület védettségérõl és az ott elõforduló védett fajokról, azonban errõl a tényrõl az Erdészeti Igazgatóság – a fakitermelést engedéÂÂlyezõ határozata meghozatalát követõen – az ügyészség Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére megküldött felhÃvásából, valamint a természetvédelmi hatóság határozatából értesült.”
Magától értetõdõen a hatóság a természetkárosÃtásért nem vállalja a felelõsÂséÂget, vagyis nem az õ engedélyezési eljárásuk vezetett a „katasztrófához”, hiszen õk csak a fakitermelésre adtak engedélyt, nem pedig a cserjék kiirtására, illetve kaszálásra – Ãrja közÂleményében Dr. Gábor Edit igazgató.
Gabnai Ernõ erdõmérnök tulajdonos hat hektárjának egy része Natura 2000-es védettÂségû láp. A cserjék eltávolÃtása miatt külön engedély nem kell, nyomtatvány sincs erre a célra. E mezõgazdasági területen fásÃtásból törÂténõ fakitermelés történt, amire nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. Nem erdõmûvelési ágú terület lévén nem hagyományos erdei fakitermelésre, hanem úgynevezett fásÃtásból történõ fakitermelésre tett a gazda elõzetes bejelentést az Erdészeti Igazgatósághoz, nagyon helyesen. Az egyik legkomolyabb érv az összességében 10 milliárdosra vélelmezett károkozás valóságossága ellen – amit az ügyészség végül 1,5 milliárdos kártérÃtésben realizált –, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park hivatalos kimutatása szerint ez a terület nem is élõhelye a keleti lápi bagolylepkének.
A fantomlepkék
E történet leglehetetlenebb motÃvuma, hogy az évekkel ezelõtt kivágott rekettyékre azt mondja ma bárki, hogy azokon hatezer életképes hernyóbáb telelt, majd e hernyószámot a hatóság megszorozza 250 ezer forintos eszmei értékével, és a szorzat 1,5 milliárd forint. Kérdés: ha valóban 6 ezer lepke pusztult el, akkor hogyan jött ki az eredetileg 10 milliárdos kártétel? 10 milliárdos kárhoz 40 ezer bagolylepke elpusztÃtását kellene bizonyÃtani! Ami kizárt egyedszám a hazai populációméretek ismeretében.
Válasz: a 10 milliárdos tétel állÃtólagosan a többi faj pusztulása miatt keletkezett. „A károkozás csakis feltételezésen alapul, semmiféle bizonyÃték nem támasztja alá – mondta a Heteknek Dr. Zeke László debreceni ügyvéd. – Itt sosem találtak ilyen lepkét, de a cserjeirtást követõ idõszakban az ügyészség szakértõje állÃtólag látott ilyet. Ezt viszont hitelesen igazolni kell. Ha ez valóban élõhely, értesÃteni kell a tulajdonost. LeÃrásában az ügyészségi bizonyÃtás egy amatõr természetbúvár elmondására hagyatkozik, akinek nincs szakértõi végzettsége. A bagolylepke most sincs a területi nyilvántartásban.”
Gabnai erdõt szeretett volna telepÃteni. Olyan mondvacsinált válasszal utasÃtották vissza, hogy ez a terület a haris (Crex crex) nevû, a darualakúak rendjéhez tartozó guvatféle védett madár repülési útvonala. Másik forrásunk ezt cáfolta: szerinte a Natura 2000-es védett-ségû láp miatt nem engedték az erdõtelepÃtést. Gabnai úr szerint ez azért sem igaz, mert 2002-ben szeretett volna erdõt telepÃteni, ám a Natura 2000 kijelölések hazánkban csak a 2004-es EU csatlakozás után történtek meg.
Az országos hÃrekben ritkán szereplõ Kokadról nem lenne szép nem elmondani: Magyarország tormatermésének kilencven százalékát az érmelléki térség adja, ahová Kokad is tartozik. Ezreket vonzó tormafesztiválok szÃnhelye e község.
1,5 milliárdos lepkézés
A Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészség részérõl Dr. Gellén Krisztina fõügyészségi csoportÂvezetõ ügyész, sajtószóvivõ tájékoztatta a Heteket. „Egy, az adott területen szakértelemmel rendelkezõ személy megállapÃtásait” is figyelembe véve indÃtványozták a 1,5 milliárd forint kár megtérÃtését, abban a polgári peres eljárásban, amely jelenleg is folyamatban van. A fõügyészség is szükségesnek tartja igazságügyi természetvédelmi szakértõ véleményének beszerzését, ezért az eljáró ügyész már tett indÃtványt a bÃróságon szakértõ kirendelésére. Az ügyészek azután csaptak le a gazdára, hogy a Debreceni RendõrÂkapitányÂság Létavértesi Rendõrõrse 2013. május 22. napján megszüntette a nyomozást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója által természetkárosÃtás bûntette miatt tett feljelentés alapján indult bûnügyben. Hatályon kÃvül helyezték a nyomozást megszüntetõ határozatot, és a birtokukba jutott új adatok alapján a nyomozás folytatását rendelték el. Ezt a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja fokozottan védett élõ szervezet egyedeinek puszÂtulását okozó természetkárosÃtás bûntette miatt.
A nyomozás határidejét 2014. június 11. napjáig hosszabbÃtotta meg az ügyészség. GyanúsÃtotti kihallgatásra ez idáig nem került sor, igazságügyi szakértõ bevonása viszont indokoltnak látszik a nyomozás során is.
A lepkézésbe már belefáradt gazda kérdésünkre válaszolva elmondta: nincs semmi politikai ügy, sem bosszú a háttérben. Bizakodó, hisz a józan ész erejében. A karámok már épülnek megritkÃtott gyepjén. HÃzómarha, juh és kecske legel majd ott. Különös egybeesés, hogy jó szomszédja, Dr. Baranyi Tamás fedezte fel a keleti lápi bagolylepkét. A vádirat az õáltala föltárt adatokra hivatkozik. Fajtérképe szerint ez a terület nem is természetes élõhelye a bagolylepkének. Kokadtól északra élnek kisebb populációi.
Gabnai Ernõ földjén nincs, de otthonában leÃrva is jelen van e lepke. Ez a különösen nyugodtnak, kimértnek és fegyelmezettnek látszó ötvenhárom éves férfi minden hernyóval kapcsolatos levelezést a bagolylepke@gmail.com cÃmén bonyolÃt…
Hetek / Izing Antal
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. April 27. 10:43:23
#2 |
talpi
- 2014. April 27. 11:17:02
#3 |
Perje
- 2014. April 27. 14:40:38
#4 |
Kedvesi
- 2014. April 27. 15:36:31
#5 |
talpi
- 2014. April 27. 17:17:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték