Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal
Ezeket a vírusokat bevetették! Ahogy a kuruc háborúnak is lényegében ezzel vetettek véget.... Vélhetõen megfejtették a spanyolnátha rejtélyét
Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelõ influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét amerikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek fõként fiatalok estek áldozatául.
Az Arizonai Egyetem Michael Worobey által vezetett csoportjának kutatása arra enged következtetni, hogy az elszenvedett influenzabetegségek alapján meg lehet jósolni, mennyire fenyeget egy jövõbeni járvány egy-egy embert. Ez az információ javíthatja az oltási stratégiákat, illetve a megelõzést és a felkészülést – adta hírül a Népszava.hu.
„Az 1918-as nagy influenzajárvány óta rejtély volt, hogy honnan jött a vírus, és miért szedett annyi halálos áldozatot, fõként a fiatal felnõttek körében. Nagy kérdés volt, mitõl lett annyira súlyos a járvány, mint ahogy az is, hogy számíthatunk-e hasonlóra manapság, vagy az akkori helyzetben volt valami különleges” – fogalmazott Michael Worobey, aki kollégáival egy példátlanul pontos molekuláris órát megalkotva tárta fel és hasonlította össze az 1918-as H1N1 influenza A-vírus (IAV), a H1N1-sertésinfluenza, valamint a spanyolnátha utáni – 1918 és 1957 közötti – szezonális H1N1-influenzavírus törzsek eredetét.
Meglepetésre nem találtak bizonyítékot a spanyolnátha eredetérõl elterjedt feltételezésekre, vagyis arra, hogy közvetlenül a madarakról terjedt át, vagy hogy géncsere történt a már meglévõ emberi és a sertésinfluenza-törzsek között. Eredményeik arra mutatnak, hogy a spanyolnáthaként emlegetett járvány vírusa röviddel 1918 elõtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal, amely már 10-15 évvel korábban fertõzött.
„Apróságnak tûnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja” – mondta Michael Worobey. – Ahogy megvan a kulcs, sok más részlet is a helyére kerül." Ha egy beteg korábban megfertõzõdött H1-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál.
Az IAV jellemzõen és elsõsorban kisgyerekekre, valamint idõsekre halálos, a spanyolnátha vírusa azonban a 20-40 év közöttiek közül szedett nagy számban áldozatokat, akiknek halálát a legtöbb esetben másodlagos baktériumfertõzések, azon belül is tüdõgyulladás okozta.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzõk azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnõtt 1880 és 1900 között született, és gyerekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusával szemben. A H3N8 vírusnak másmilyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fõ antigén fehérjéi.
Link
Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelõ influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét amerikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek fõként fiatalok estek áldozatául.
Az Arizonai Egyetem Michael Worobey által vezetett csoportjának kutatása arra enged következtetni, hogy az elszenvedett influenzabetegségek alapján meg lehet jósolni, mennyire fenyeget egy jövõbeni járvány egy-egy embert. Ez az információ javíthatja az oltási stratégiákat, illetve a megelõzést és a felkészülést – adta hírül a Népszava.hu.
„Az 1918-as nagy influenzajárvány óta rejtély volt, hogy honnan jött a vírus, és miért szedett annyi halálos áldozatot, fõként a fiatal felnõttek körében. Nagy kérdés volt, mitõl lett annyira súlyos a járvány, mint ahogy az is, hogy számíthatunk-e hasonlóra manapság, vagy az akkori helyzetben volt valami különleges” – fogalmazott Michael Worobey, aki kollégáival egy példátlanul pontos molekuláris órát megalkotva tárta fel és hasonlította össze az 1918-as H1N1 influenza A-vírus (IAV), a H1N1-sertésinfluenza, valamint a spanyolnátha utáni – 1918 és 1957 közötti – szezonális H1N1-influenzavírus törzsek eredetét.
Meglepetésre nem találtak bizonyítékot a spanyolnátha eredetérõl elterjedt feltételezésekre, vagyis arra, hogy közvetlenül a madarakról terjedt át, vagy hogy géncsere történt a már meglévõ emberi és a sertésinfluenza-törzsek között. Eredményeik arra mutatnak, hogy a spanyolnáthaként emlegetett járvány vírusa röviddel 1918 elõtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal, amely már 10-15 évvel korábban fertõzött.
„Apróságnak tûnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja” – mondta Michael Worobey. – Ahogy megvan a kulcs, sok más részlet is a helyére kerül." Ha egy beteg korábban megfertõzõdött H1-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál.
Az IAV jellemzõen és elsõsorban kisgyerekekre, valamint idõsekre halálos, a spanyolnátha vírusa azonban a 20-40 év közöttiek közül szedett nagy számban áldozatokat, akiknek halálát a legtöbb esetben másodlagos baktériumfertõzések, azon belül is tüdõgyulladás okozta.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzõk azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnõtt 1880 és 1900 között született, és gyerekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusával szemben. A H3N8 vírusnak másmilyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fõ antigén fehérjéi.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kincses
- 2014. May 01. 12:55:25
#12 |
mormota1968
- 2014. May 01. 13:04:31
#13 |
kukackac
- 2014. May 01. 13:58:12
#14 |
Perje
- 2014. May 01. 20:12:09
#15 |
enid
- 2014. May 02. 07:01:51
#16 |
guzsaly
- 2014. May 03. 06:53:32
#17 |
postaimre
- 2014. May 03. 07:19:14
#18 |
postaimre
- 2014. May 03. 15:34:19
#19 |
guzsaly
- 2014. May 03. 18:17:36
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.