Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A NATO ellenségként kezeli Oroszországot
Na végre! Már úgyis unalmas volt ez a fene nagy "barátság". Akkor mostantól fogva lehet irtani demokratikusan a zsidót, tessék mondani, vagy eltakarodnak maguktól is? A Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai destabilizáló mûveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség fõtitkárhelyettese.
A Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai destabilizáló mûveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség fõtitkárhelyettese. „Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, hanem amely inkább ellenségünk, mint partnerünk" - mondta az amerikai NATO-tisztségviselõ.
Vershbow szerint ez fordulópontot jelent a NATO-nak abban az évtizedek óta folytatott törekvésében, hogy közelebb vonzza Oroszországot a szövetséghez. Mint mondta, az ukrajnai válság alapvetõen megváltoztatta a NATO és Moszkva viszonyát. „Közép-Európával kapcsolatban nyilvánvaló, hogy két eltérõ elképzeléssel rendelkezünk arról, hogy milyen legyen az európai biztonság. Mi továbbra is megvédenénk Oroszország szomszédjainak szuverenitását és választási szabadságát, Oroszország pedig nyilvánvalóan megpróbálja helyreállítani hegemóniáját, és az orosz világ védelmének látszata alatt megpróbálja korlátozni szuverenitásukat" - hangoztatta a szövetségi struktúra második embere.
A fõtitkárhelyettes újságíróknak elmondta, a szövetség olyan új védelmi lépéseket mérlegel, amelyek célja az, hogy elrettentsék Oroszországot a vele határos NATO-tagállamok elleni támadástól, beleértve a balti országokat, amelyek a Szovjetunió részét képezték.
Vershbow a lehetséges intézkedések között megemlítette, hogy állandó vagy rotációs alapon, jelentõsebb számban vezényeljenek szövetséges harci erõket Európa keleti részébe. Rámutatott, hogy a szövetség tagjainak le kell rövidíteniük a katonai reagáláshoz szükséges idõt.
A politikus szerint a NATO ezekkel a védelmi lépésekkel egyelõre nem sértené meg a NATO által 1997-ben, az Oroszországgal való új kapcsolatrendszer kiépítésekor tett fogadalmát. A szövetség akkor, a keleti bõvítés által felbõszített Moszkva megnyugtatására bejelentette, hogy az új tagállamok területén nem állomásoztat majd nukleáris fegyvereket és jelentõs létszámú harci erõket. Oroszország arra tett ígéretet, hogy tiszteletben tartja a többi állam területi épségét.
Vershbow szerint Moszkva az ukrajnai beavatkozásával megsértette az 1997-ben vállalt kötelezettségeit, ezért a NATO-nak is jogában áll eltekinteni a saját fogadalmától és jelentõs létszámú harci egységeket állomásoztatni Lengyelországban és más kelet-európai államokban. Szerinte a szövetség tagállamai ezt a kérdést a nyár folyamán mérlegelni fogják.
A NATO fõtitkára, Anders Fogh Rasmussen már a Krím elcsatolásának idején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "retorikája és jelenlegi magatartása megkérdõjelezi a NATO-val való együttmûködésének az alapjait", holott az atlanti szövetség "nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben". Rasmussen is hangsúlyozta: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelõl, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait.
A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati civil és katonai együttmûködést Moszkvával. Oroszország ugyanakkor fenntartotta a NATO-nál 1998-ban felállított diplomáciai misszióját.
(nol.hu)
Link
A Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai destabilizáló mûveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség fõtitkárhelyettese. „Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, hanem amely inkább ellenségünk, mint partnerünk" - mondta az amerikai NATO-tisztségviselõ.
Vershbow szerint ez fordulópontot jelent a NATO-nak abban az évtizedek óta folytatott törekvésében, hogy közelebb vonzza Oroszországot a szövetséghez. Mint mondta, az ukrajnai válság alapvetõen megváltoztatta a NATO és Moszkva viszonyát. „Közép-Európával kapcsolatban nyilvánvaló, hogy két eltérõ elképzeléssel rendelkezünk arról, hogy milyen legyen az európai biztonság. Mi továbbra is megvédenénk Oroszország szomszédjainak szuverenitását és választási szabadságát, Oroszország pedig nyilvánvalóan megpróbálja helyreállítani hegemóniáját, és az orosz világ védelmének látszata alatt megpróbálja korlátozni szuverenitásukat" - hangoztatta a szövetségi struktúra második embere.
A fõtitkárhelyettes újságíróknak elmondta, a szövetség olyan új védelmi lépéseket mérlegel, amelyek célja az, hogy elrettentsék Oroszországot a vele határos NATO-tagállamok elleni támadástól, beleértve a balti országokat, amelyek a Szovjetunió részét képezték.
Vershbow a lehetséges intézkedések között megemlítette, hogy állandó vagy rotációs alapon, jelentõsebb számban vezényeljenek szövetséges harci erõket Európa keleti részébe. Rámutatott, hogy a szövetség tagjainak le kell rövidíteniük a katonai reagáláshoz szükséges idõt.
A politikus szerint a NATO ezekkel a védelmi lépésekkel egyelõre nem sértené meg a NATO által 1997-ben, az Oroszországgal való új kapcsolatrendszer kiépítésekor tett fogadalmát. A szövetség akkor, a keleti bõvítés által felbõszített Moszkva megnyugtatására bejelentette, hogy az új tagállamok területén nem állomásoztat majd nukleáris fegyvereket és jelentõs létszámú harci erõket. Oroszország arra tett ígéretet, hogy tiszteletben tartja a többi állam területi épségét.
Vershbow szerint Moszkva az ukrajnai beavatkozásával megsértette az 1997-ben vállalt kötelezettségeit, ezért a NATO-nak is jogában áll eltekinteni a saját fogadalmától és jelentõs létszámú harci egységeket állomásoztatni Lengyelországban és más kelet-európai államokban. Szerinte a szövetség tagállamai ezt a kérdést a nyár folyamán mérlegelni fogják.
A NATO fõtitkára, Anders Fogh Rasmussen már a Krím elcsatolásának idején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "retorikája és jelenlegi magatartása megkérdõjelezi a NATO-val való együttmûködésének az alapjait", holott az atlanti szövetség "nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben". Rasmussen is hangsúlyozta: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelõl, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait.
A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati civil és katonai együttmûködést Moszkvával. Oroszország ugyanakkor fenntartotta a NATO-nál 1998-ban felállított diplomáciai misszióját.
(nol.hu)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. May 03. 07:11:58
#2 |
postaimre
- 2014. May 03. 07:22:47
#3 |
postaimre
- 2014. May 03. 07:37:58
#4 |
Bulcsu
- 2014. May 03. 17:30:24
#5 |
Perje
- 2014. May 03. 21:45:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.