Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Gabi ajánlására:
A képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vÃzilabda csapatát látjuk: Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserû és Halassy.
Csak a második pillantásra vesszük észre, hogy a sor végén álló 23 éves Halassy Olivér bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vÃzilabdázó, Európa-bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok. Nem volt még paralimpia, mégis õ a világ elsõ mozgássérült olimpikonja. Amerikában már filmet csináltak volna róla.
103 éve, 1909. július 31-én született Újpesten. Mint sok helyi kisfiú õ is az UTE gyerekcsapatában kezdett focizni, igazi reménységnek tartották. Nyolc éves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsõrõl. Bal lábát amputálni kellett. Egy évvel késõbb már úszó- és pólóedzésekre járt az UTE uszodájába. Kezdetben nehezen ment neki, de 17 évesen mindenki meglepetésére megnyerte a folyamúszó bajnokságot. Az úszók a szentendrei sziget csúcsától a Margitszigeti Atlétikai Centrumig úsztak. Olivér 1 óra 4 perc alatt tette meg a 9 kilométeres távot. Úgy gyõzött, hogy a korábbi bajnok a táv feléig jelentõsen vezetett elõtte, majd lemaradt az óriásit sprintelõ Halassy mögött. Innentõl kezdve mindenki komolyan vette a féllábú sportolót.
19 éves volt, amikor 1928-ban Komjádi Béla beválogatta az amszterdami olimpiai keretbe. Ezüst éremmel tértek haza. TÃz év alatt tÃz alkalommal nyert országos pólóbajnokságot az UTE szÃneiben, úszásban pedig 23 magyar bajnoki aranyat gyûjtött össze, és 12-szer javÃtott hazai csúcsot. Az aranyérmes pólócsapat tagja volt a Los Angeles-i és a berlini olimpián. Legnagyobb sikerét mégsem az olimpiákon aratta, hanem az 1931-es párizsi Európa Bajnokságon.
Az EB-n a magyar csapat a belgák ellen játszott, Halassy mindent beleadva küzdötte végig a meccset. Új volt a válogatottban, de neki is köszönhetõ, hogy a magyarok megvédték európa-bajnoki cÃmüket. A többiek a gyõzelmet ünnepelték, amikor Olivér szólt, hogy neki mennie kell, még van egy kis dolga. Kezdõdött az 1500 méteres gyorsúszás döntõje. Ebben a számban a francia Jean Taris és az olasz Paolo Costolli számÃtott favoritnak, mindenki arra számÃtott, hogy a verseny köztük dõl el. Végül semmi sem papÃrforma szerint történt. Nemcsak azért, mert a verseny alatt jégesõ zúdult az uszodára, és a bÃrók alig tudták követni, ki hol tart, hanem azért is, mert a magyar mozgássérült úszó csodát mûvelt. Halassy minden hossz végén rávert a társaira, de a fordulókat fél lába miatt rosszul vette, Ãgy mindig újra behozták. Végül mégis maga mögé utasÃtotta a két esélyest, és egy másik olasszal Giuseppe Perentin-nel küzdött az elsõ helyért. Egy métert vert rá, és elhozta az aranyérmet.
A teljesen kimerült Halassyt Bárány István úszóbajnok húzta ki a vÃzbõl. Járni már mankóval sem tudott, úgy kellett az öltözõbe vinni. Ott cukrozott teát kanalaztak a szájába, amÃg magához nem tért. Megköszönte a segÃtséget, felállt és visszatért a medencéhez, ahol a vÃzipóló bronzmérkõzés zajlott. A meccset félbe kellett szakÃtani, ugyanis a közönség csak a fiatal magyar versenyzõre figyelt. Az egész nézõtér zúgott: Halasszi! Halasszi! Végül a zsûri és a bÃró is neki tapsoltak.
Még hat évig úszott és nyolc évig vÃzilabdázott, végül 30 évesen visszavonult. Elõbb az újpesti Egyesült Izzónál dolgozott, késõbb pedig számtiszt, azaz kontroller lett a városi számvevõségen. Családot alapÃtott, három lánya született. A háború után õ volt egyike azoknak, akik részt vettek az úszósport újjászervezésében. 1946 szeptember 10-én taxival ment az Úszószövetségbe. Egy szovjet járõr leintette õket és kiszállÃtotta a taxiból. Fegyvert fogtak rájuk és az autót követelték. Nem tudjuk pontosan mi történt, de a két férfi valószÃnûleg ellenállt. Tény, hogy a taxit elvitték, néhány nap múlva kerekek nélkül találták meg egy távoli utcában. A taxisofõrt és Halassy Olivért a helyszÃnen agyonlõtték. 37 éves volt, legkisebb lánya még újszülött.
Bár tanúk is voltak, az esetet hivatalosan eltussolták, a sajtó bestiális rablógyilkosságról Ãrt, szovjet katonákról szó sem esett. A sportoló családját megfenyegették, hogy hallgassanak a valódi történetrõl. Mégis mindenki tudta, mi történt. Halassy Olivért, minden idõk legeredményesebb mozgássérült sportolóját, ezrek gyászolták, temetésén Hajós Alfréd mondta a gyászbeszédet.
Tisztelegjünk emléke elõtt!
Forrás : Gabi / Facebbok oldalon keresztül / Nyáry Krisztián
Csak a második pillantásra vesszük észre, hogy a sor végén álló 23 éves Halassy Olivér bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vÃzilabdázó, Európa-bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok. Nem volt még paralimpia, mégis õ a világ elsõ mozgássérült olimpikonja. Amerikában már filmet csináltak volna róla.
103 éve, 1909. július 31-én született Újpesten. Mint sok helyi kisfiú õ is az UTE gyerekcsapatában kezdett focizni, igazi reménységnek tartották. Nyolc éves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsõrõl. Bal lábát amputálni kellett. Egy évvel késõbb már úszó- és pólóedzésekre járt az UTE uszodájába. Kezdetben nehezen ment neki, de 17 évesen mindenki meglepetésére megnyerte a folyamúszó bajnokságot. Az úszók a szentendrei sziget csúcsától a Margitszigeti Atlétikai Centrumig úsztak. Olivér 1 óra 4 perc alatt tette meg a 9 kilométeres távot. Úgy gyõzött, hogy a korábbi bajnok a táv feléig jelentõsen vezetett elõtte, majd lemaradt az óriásit sprintelõ Halassy mögött. Innentõl kezdve mindenki komolyan vette a féllábú sportolót.
19 éves volt, amikor 1928-ban Komjádi Béla beválogatta az amszterdami olimpiai keretbe. Ezüst éremmel tértek haza. TÃz év alatt tÃz alkalommal nyert országos pólóbajnokságot az UTE szÃneiben, úszásban pedig 23 magyar bajnoki aranyat gyûjtött össze, és 12-szer javÃtott hazai csúcsot. Az aranyérmes pólócsapat tagja volt a Los Angeles-i és a berlini olimpián. Legnagyobb sikerét mégsem az olimpiákon aratta, hanem az 1931-es párizsi Európa Bajnokságon.
Az EB-n a magyar csapat a belgák ellen játszott, Halassy mindent beleadva küzdötte végig a meccset. Új volt a válogatottban, de neki is köszönhetõ, hogy a magyarok megvédték európa-bajnoki cÃmüket. A többiek a gyõzelmet ünnepelték, amikor Olivér szólt, hogy neki mennie kell, még van egy kis dolga. Kezdõdött az 1500 méteres gyorsúszás döntõje. Ebben a számban a francia Jean Taris és az olasz Paolo Costolli számÃtott favoritnak, mindenki arra számÃtott, hogy a verseny köztük dõl el. Végül semmi sem papÃrforma szerint történt. Nemcsak azért, mert a verseny alatt jégesõ zúdult az uszodára, és a bÃrók alig tudták követni, ki hol tart, hanem azért is, mert a magyar mozgássérült úszó csodát mûvelt. Halassy minden hossz végén rávert a társaira, de a fordulókat fél lába miatt rosszul vette, Ãgy mindig újra behozták. Végül mégis maga mögé utasÃtotta a két esélyest, és egy másik olasszal Giuseppe Perentin-nel küzdött az elsõ helyért. Egy métert vert rá, és elhozta az aranyérmet.
A teljesen kimerült Halassyt Bárány István úszóbajnok húzta ki a vÃzbõl. Járni már mankóval sem tudott, úgy kellett az öltözõbe vinni. Ott cukrozott teát kanalaztak a szájába, amÃg magához nem tért. Megköszönte a segÃtséget, felállt és visszatért a medencéhez, ahol a vÃzipóló bronzmérkõzés zajlott. A meccset félbe kellett szakÃtani, ugyanis a közönség csak a fiatal magyar versenyzõre figyelt. Az egész nézõtér zúgott: Halasszi! Halasszi! Végül a zsûri és a bÃró is neki tapsoltak.
Még hat évig úszott és nyolc évig vÃzilabdázott, végül 30 évesen visszavonult. Elõbb az újpesti Egyesült Izzónál dolgozott, késõbb pedig számtiszt, azaz kontroller lett a városi számvevõségen. Családot alapÃtott, három lánya született. A háború után õ volt egyike azoknak, akik részt vettek az úszósport újjászervezésében. 1946 szeptember 10-én taxival ment az Úszószövetségbe. Egy szovjet járõr leintette õket és kiszállÃtotta a taxiból. Fegyvert fogtak rájuk és az autót követelték. Nem tudjuk pontosan mi történt, de a két férfi valószÃnûleg ellenállt. Tény, hogy a taxit elvitték, néhány nap múlva kerekek nélkül találták meg egy távoli utcában. A taxisofõrt és Halassy Olivért a helyszÃnen agyonlõtték. 37 éves volt, legkisebb lánya még újszülött.
Bár tanúk is voltak, az esetet hivatalosan eltussolták, a sajtó bestiális rablógyilkosságról Ãrt, szovjet katonákról szó sem esett. A sportoló családját megfenyegették, hogy hallgassanak a valódi történetrõl. Mégis mindenki tudta, mi történt. Halassy Olivért, minden idõk legeredményesebb mozgássérült sportolóját, ezrek gyászolták, temetésén Hajós Alfréd mondta a gyászbeszédet.
Tisztelegjünk emléke elõtt!
Forrás : Gabi / Facebbok oldalon keresztül / Nyáry Krisztián
Hozzaszolasok
#1 |
GERRY
- 2014. May 04. 11:51:49
#2 |
Perje
- 2014. May 04. 12:57:13
#3 |
Gutai Zub
- 2014. May 04. 13:09:48
#4 |
gabi
- 2014. May 04. 15:49:54
#5 |
szabir
- 2014. May 04. 16:45:58
#6 |
Kedvesi
- 2014. May 04. 16:55:37
#7 |
GERRY
- 2014. May 04. 20:13:35
#8 |
Kedvesi
- 2014. May 05. 00:26:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték