Az ĂľstĂśrtĂŠnet kutatĂłi ĂśsszedugtĂĄk a fejĂźket, ĂŠs szĂĄmot vetettek azzal, amit tudnak, ĂŠs amit nem. KitĂľl ĂśrĂśkĂśltĂźk a szĂŠkely Ă­rĂĄst? MiĂŠrt nem jĂł a „magyar rovĂĄsĂ­rĂĄs” elnevezĂŠs? Mi a kutatĂłk legfontosabb feladata a kĂśzeljĂśvĂľben?

2012. jĂşnius 14-ĂŠn az Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia BĂślcsĂŠszettudomĂĄnyi KutatĂłkĂśzpontja TĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi IntĂŠzetĂŠnek Magyar ĂľstĂśrtĂŠneti tĂŠmacsoportja a tanĂĄcstermĂŠben ĂźlĂŠsĂŠt tartott a szĂŠkely Ă­rĂĄsrĂłl. Ezt az Ă­rĂĄst tudomĂĄnyos kĂśrĂśkben mindig gyanakvĂĄs Ăśvezte, csupĂĄn kĂŠt-hĂĄrom kutatĂł foglalkozott vele behatĂłbban, utoljĂĄra 1915-ben adtak ki szĂŠkely Ă­rĂĄssal Ă­rt nyelvemlĂŠkeket ĂśsszegzĂľ kĂśtetben. EttĂľl fĂźggetlenĂźl nagyon sokan a magyar mĂşlt legfontosabb ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek tartjĂĄk. Mai divatja pedig erĂľsen ĂĄtpolitizĂĄlt:az emberek tĂśbbsĂŠge politikai szimpĂĄtia alapjĂĄn dĂśnti el, hogyan viszonyul hozzĂĄ.

SĂĄndor KlĂĄra elĂľadĂĄsĂĄban elĂľszĂśr azt magyarĂĄzta el, miĂŠrt kell ĂŠppen szĂŠkely Ă­rĂĄsrĂłl beszĂŠlni. Ilyen emlĂŠkek kizĂĄrĂłlag SzĂŠkelyfĂśldrĂľl szĂĄrmaznak, nincs nyoma annak, hogy valaha a magyarsĂĄg szĂŠlesebb kĂśrei hasznĂĄltĂĄk volna. RovĂĄsĂ­rĂĄsnak sem nevezhetjĂźk, hiszen semmilyen fĂĄba vĂŠsett emlĂŠke nem maradt fenn az Ă­rĂĄsnak. A laikusok hajlamosak azt kĂŠpzelni, hogy a rovĂĄsĂ­rĂĄs valamilyen kĂźlĂśn Ă­rĂĄstĂ­pus, rĂĄadĂĄsul tĂśbb Ă­rĂĄsfajtĂĄt is rovĂĄsĂ­rĂĄsnak neveznek, ĂŠs azt kĂŠpzelik, hogy ezek egymĂĄsbĂłl fejlĂľdtek. Ezek utĂĄn ismertette a szĂŠkely Ă­rĂĄs fĂľbb jellemzĂľit ĂŠs legfontosabb emlĂŠkeit.
TĂśrtĂŠnelem vagy hamisĂ­tĂĄs?
TĂśrtĂŠnelem vagy hamisĂ­tĂĄs? (ForrĂĄs: Wikimedia Commons / CsanĂĄdy)

SĂĄndor KlĂĄra szerint a szĂŠkely Ă­rĂĄs 13–14. szĂĄzadi emlĂŠkei bizonyĂ­tjĂĄk, hogy a szĂŠkely Ă­rĂĄs nem a humanistĂĄk talĂĄlmĂĄnya, de tĂŠny, hogy MĂĄtyĂĄs kirĂĄly udvarĂĄban vĂĄlt divattĂĄ. HĂĄzi tĂśrtĂŠnetĂ­rĂłja, ThurĂłczy JĂĄnos kĂŠt, korĂĄbban Ăśssze nem fĂźggĂľ motĂ­vumot kovĂĄcsolt eggyĂŠ: hogy a szĂŠkelyek a hunoktĂłl szĂĄrmaznak, illetve hogy sajĂĄt Ă­rĂĄsuk van. KĂŠsĂľbb a szĂŠkely Ă­rĂĄs identitĂĄsjelĂślĂľvĂŠ ĂŠs kuriĂłzummĂĄ vĂĄlt.

SĂĄndor KlĂĄra vĂŠgĂźl azt ĂĄllapĂ­totta meg, hogy a szĂŠkely Ă­rĂĄs a tĂśrĂśk nĂŠpek kĂśrĂŠben hasznĂĄlt sokfĂŠle Ă­rĂĄssal ĂĄllhat kĂśzeli kapcsolatban, de kialakulĂĄsĂĄnak tĂśrtĂŠnete mĂŠg tisztĂĄzĂĄsra vĂĄr. De a tudomĂĄnynak nem csupĂĄn ezzel kellene foglalkoznia, hanem azzal is, hogy mikĂŠnt vĂĄlt a magyarsĂĄgtudat meghatĂĄrozĂł rĂŠszĂŠvĂŠ, ĂŠs ma milyen szerepet tĂślt be benne.
A talaszi (KirgĂ­zia) kĂľ tĂśrĂśk Ă­rĂĄssal
A talaszi (KirgĂ­zia) kĂľ tĂśrĂśk Ă­rĂĄssal (ForrĂĄs: Wikimedia Commons / Saltinbas)

A legĂşjabb emlĂŠkek

BenkĂľ Elek elĂľadĂĄsĂĄban a szĂŠkely Ă­rĂĄs az utĂłbbi idĂľben felbukkant emlĂŠkeirĂľl beszĂŠlt. KĂźlĂśnĂśsen a 13–14. szĂĄzadi leletek jelentĂľsek. Az emlĂŠkek szĂĄma elsĂľsorban a kĂśzĂŠpkori templomok, illetve falkĂŠpeik feltĂĄrĂĄsĂĄnak, restaurĂĄlĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetĂľen nĂśvekszik. Ezek bizonyĂ­tjĂĄk, hogy a szĂŠkely Ă­rĂĄst nem a humanistĂĄk talĂĄltĂĄk ki, de ugyanakkor arra is felhĂ­vjĂĄk a figyelmet, hogy az Ă­rĂĄs hasznĂĄlata egy viszonylag szĂťk rĂŠteghz kĂśthetĂľ.

BenkĂľ hangsĂşlyozta, hogy a feliratok mellett azok rĂŠgĂŠszeti–mĂťemlĂŠki kĂśrnyezetĂŠt is vizsgĂĄlni kell. Emellett ideje lenne az ismert feliratok ĂśsszegyĂťjtĂŠse ĂŠs tudomĂĄnyos igĂŠnyĂť feldolgozĂĄsa.
A homorĂłdkarĂĄcsonyfalvai felirat
A homorĂłdkarĂĄcsonyfalvai felirat (ForrĂĄs: Wikimedia Commons)

Nem! Nyilatkozom!

A tudomĂĄnyos ĂźlĂŠsen emellett egy nyilatkozatot is elfogadtak. Ebben leszĂśgeztĂŠk, hogy a szĂŠkely Ă­rĂĄs kutatĂĄsa komoly tudomĂĄnyos feladat, ĂŠs hogy az Ă­rĂĄs nem lehet a 15. szĂĄzadi humanistĂĄk talĂĄlmĂĄnya. Javasolja az ismert emlĂŠkek ĂśsszegyĂťjtĂŠsĂŠt, mĂŠghozzĂĄ az emlĂŠkek sajĂĄt szemmel tĂśrtĂŠnĂľ vizsgĂĄlata alapjĂĄn.

A nyilatkozatba foglaltaknak ellentmond, hogy korĂĄbbi elĂľadĂĄsĂĄban SĂĄndor KlĂĄra ESzamoskĂśzy IstvĂĄn latin nyelvĂť, II. Rudolfot gyalĂĄzĂł versĂŠrĂľl is beszĂŠlt. Ezt a verset a szĂŠkely Ă­rĂĄst titkosĂ­rĂĄskĂŠnt hasznĂĄlva jegyeztĂŠk le.

Ezen kĂ­vĂźl megĂĄllapĂ­tjĂĄk, hogy a szĂŠkely Ă­rĂĄs nemzeti ĂśrĂśksĂŠgĂźnk rĂŠsze, mai ismereteink szerint kizĂĄrĂłlag magyar szĂśvegek lejegyzĂŠsĂŠre szolgĂĄlt. Ugyanakkor a szĂŠkely Ă­rĂĄs sosem volt a teljes magyarsĂĄg kĂśrĂŠben elterjedt Ă­rĂĄs. Az a megĂĄllapĂ­tĂĄs, hogy a mai folyamatok nem tartoznak a tudomĂĄnyra, kĂźlĂśnĂśsen ellentmondĂĄsos annak fĂŠnyĂŠben, hogy SĂĄndor KlĂĄra ĂŠppen ezen folyamatok kutatĂĄsĂĄt szorgalmazta. TudomĂĄsul veszik, hogy bizonyos kĂśrĂśk a szĂŠkely Ă­rĂĄs megĂşjĂ­tĂĄsĂĄn ĂŠs terjesztĂŠsĂŠn dolgoznak, de errĂľl nem nyilvĂĄnĂ­tanak vĂŠlemĂŠnyt, mivel ez nem tudomĂĄnyos kĂŠrdĂŠs.

A rĂŠsztvevĂľk technikai kĂŠrdĂŠsben is vĂŠlemĂŠnyt nyilvĂĄnĂ­tottak. SzĂźksĂŠgesnek tartottĂĄk, hogy a Unicode-ban megkĂźlĂśnbĂśztessĂŠk a szĂŠkely Ă­rĂĄs tĂśrtĂŠneti formĂĄjĂĄt a modernizĂĄlt vĂĄltozatoktĂłl, ĂŠs kĂźlĂśn tartomĂĄnyban kezeljĂŠk Ăľket.
Link