Fekete fĂźst szĂĄll a kĂśzĂŠp-vietnĂĄmi Ha Tinh vĂĄros kĂźlsĂľ kerĂźlete fĂślĂśtt. Az utcĂĄk most nyugodtak, sokkal nyugodtabbak, mint szoktak, a kereskedĂľk jelentĂľs rĂŠszĂŠt adĂł kĂ­naiak nem nyitottĂĄk ki boltjaikat. Ugyanis nem ĂŠrzik magukat biztonsĂĄgban Vietnamban, tĂśmegesen menekĂźlnek az orszĂĄgbĂłl.

A kĂ­naiak fĂŠlelme annak szĂłl, hogy tegnap feldĂźhĂśdĂśtt vietnami munkĂĄsok 15 kĂ­nai tulajdonĂş gyĂĄrat gyĂşjtottak fel, vĂĄlaszul az orszĂĄgukat a dĂŠl-kĂ­nai tengeren ĂŠrt sĂŠrelemre. (A gyĂĄrak kĂśzĂśtt tĂśbb nem kĂ­nai, hanem tajvani tulajdonĂş volt, pechjĂźkre a feldĂźhĂśdĂśtt tĂśmeg nem ĂŠrzĂŠkelte a kĂźlĂśnbsĂŠget). A dolgozĂłkbĂłl azt kĂśvetĂľen robbant ki a feszĂźltsĂŠg, hogy kĂ­nai hajĂłk folyamatosan provokĂĄltĂĄk a vietnami flottĂĄt, egy tengeri olajfĂşrĂł platformot vontattak a rĂŠgĂłta vitatott hovatartozĂĄsĂş terĂźletre.
ForrĂĄs: AFP / STR

A vietnami munkĂĄsok dĂźhe mĂĄra csak fokozĂłdott: megtĂĄmadtak egy ĂŠpĂźlĂľ kĂ­nai tulajdonĂş ĂłriĂĄsi acĂŠlkohĂłt is, az ĂśsszecsapĂĄsok eldurvultak, 16 kĂ­nai ĂŠs 5 vietnami munkĂĄs ĂŠletĂŠt vesztette, 150-en pedig megsĂŠrĂźltek – Ă­rja a Reuters. (Helyi forrĂĄsok csak egy halottrĂłl ĂŠs 147 sebesĂźltrĂľl szĂĄmolnak be).

A kĂ­naiak soha sem voltak kĂźlĂśnĂśsebben nĂŠpszerĂťek Vietnamban: a kĂśzĂŠpkorban a nagy ĂŠszaki szomszĂŠd olyan sokĂĄig tartotta ugyanis megszĂĄllva az orszĂĄgot, hogy ahhoz kĂŠpest a tĂśrĂśkĂśk magyarorszĂĄgi jelenlĂŠte csupĂĄn villĂĄmlĂĄtogatĂĄs volt.

De a legĂşjabb kori tĂśrtĂŠnelemben is gyakran keveredett a kĂ­nai imperialista tĂśrekvĂŠsek ĂştjĂĄba Vietnam. A tĂśbb tĂ­zezer ember halĂĄlĂĄt kĂśvetelĂľ, egy szĂĄrazfĂśldi hatĂĄrvita miatt kirobbant 1979-es hĂĄborĂşt leszĂĄmĂ­tva, a konfliktusok – akĂĄrcsak most – a dĂŠl-kĂ­nai tenger feletti ellenĂľrzĂŠsrĂľl szĂłltak. A Parcel ĂŠs Spratly-szigetekĂŠrt folytatott ĂśsszecsapĂĄsok ‘75-ben ĂŠs ‘88-ban is tĂśbb halĂĄlos ĂĄldozatot kĂśveteltek, ĂŠs eddig mindig a vietnamiak kerĂźltek ki vesztesen a konfliktusbĂłl.
ForrĂĄs: AFP / VIETNAMESE FOREIGN MINISTRY

A tenger hovatartozåsa eddig nem sok mindenkit Êrdekelt, tekintve, hogy pår kopår korallszirten kívßl semmi ÊrtÊkes nincs ott. Ám miutån felmerßlt, hogy esetleg szÊnhidrogÊnek talålhatók a tenger alatt, rÜgtÜn mindenki azt kezdte bizonygatni, mår az þskorban hozzå tartoztak a zåtonynak is alig nevezhetþ kÊpzþdmÊnyek. A szÊnhidrogÊnek mellett a tenger alatti bånyåszat jÜvþjÊbe vetett hit Ês a vilåg legforgalmasabb tengerhajózåsi útvonala feletti ellenþrzÊs szintÊn felÊrtÊkelte a terßletet.

Az elmĂşlt ĂŠvtizedben felhorgadt kĂ­nai nagyhatalmi ambĂ­ciĂłk pedig a tenger felĂŠ tudnak a legkĂśnnyebben levezetĂľdni: ennek kĂśvetkezmĂŠnye a JapĂĄnnal szembeni konfliktus ĂŠs a dĂŠl-kĂ­nai-tengeri mostani krĂ­zis is. A terĂźletet rĂĄadĂĄsul nem csak KĂ­na ĂŠs Vietnam kĂśveteli magĂĄnak, vagy olyan rĂŠsze a tengernek, amelyet egyszerre hĂŠt orszĂĄg vall sajĂĄtjĂĄnak: Brunei, IndonĂŠzia, Malajzia, Vietnam, KĂ­na ĂŠs a FĂźlĂśp-szigetek.
dĂŠl-kĂ­nai-tenger_2

Egyelþre úgy tÝnik, hogy a kínai expanziónak egyikßk sem tud ellenållni. Hiåba fordult a FßlÜp-szigetek az ENSZ-hez agressziót kiåltva, mÊg legfþbb szÜvetsÊgese, az Egyesßlt Államok sem fog semmi olyat lÊpni, ami Kínåt visszarettentenÊ. Hiåba gyújtanak fel a vietnami munkåsok pår kínai gyårat, Pekingben tudjåk, hogy majd megnyugszanak, vagy ha mås nem, ropogós jßanokkal megnyugtatjåk þket. Ám a kÊrdÊst az dÜnti majd el vÊgÊrvÊnyesen, hogy Kína az egyetlen orszåg a kÜrnyÊken, amely olyan fejlettsÊgi szinten tart, hogy tÊnylegesen is kÊpes ellenþrizni a terßletet. Vietnam szerezhet ugyan pår kellemetlen percet neki, de valószínÝbb, hogy Hanoiban is belåtjåk, ebben az ßgyben nem Êrdemes mindent kockåra tennißk.

Aki ennĂŠl is tĂśbbet szeretne tudni, annak ajĂĄnljuk a New York Times lĂĄtvĂĄnyos multimĂŠdiĂĄs cikkĂŠt.
Link