Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Világháború kitörésére utalt az egykori kancellár
Mi van már itt! Mondtam, hogy béke lesz, nem? Miért nem hiszitek el? Háborúról pár éve kellett beszélni, vagy most értetek ahhoz a fejezethez? Lapozzatok! Az ukrán-orosz konfliktus hosszú idõ óta nekünk, magyaroknak is húsba vágó kérdést vetett fel. A háborúét. A második világháború óta generációk nõttek fel békében. Most azonban nem is olyan távol tõlünk, Délkelet-Ukrajna határán felvonult az orosz hadsereg.
Helmut Schmidt, a világpolitika nagy „ikonja”, egykori német kancellár tegnap nem éppen szép szavakkal kritizálta az Európai Unió (EU) Ukrajna-politikáját. Úgy fogalmazott a Bild Zeitungnak arra a kérdésére, mit ért azon, hogy Brüsszelnek visszafogottabban kellene viselkednie: nem az egész EU-nak, hanem néhány munkatársnak és hivatalnoknak kellene visszafogottabbnak lennie. Azoknak, akik keveset értenek ebbõl a dologból. Akik arra akarják kényszeríteni Ukrajnát, hogy döntsön Kelet és Nyugat között. Az egykori kancellár azt is mondta: napról napra nõ a veszély, úgy mint 1914 augusztusában. Ezzel az elsõ világháború kitörésére utalt.
A Nyugat és Amerika fél a háborús konfliktustól
hadsereg2
Az USA hadsereg a világ legerõsebbike
Forrás: usarmy.com
A Nyugat és Amerika érezhetõen fél egy háborús konfliktustól. Stratégiailag azonban kézenfekvõ a kérdés: tart-e ma ott a Szovjetunió után talpra állt Oroszország, hogy ténylegesen a háború rémképével riogassa a világot? Ma kezdõdõ sorozatunkban elõször arra keressük a választ, melyek a világ hadászati szempontból legerõsebb katonai államai. A továbbiakban áttekintjük a hadiipar legjelentõsebb gyártóit, szállítóit és végül ismertetjük a hadászati kutatások tudományos és technológiai újdonságait.
A világ legerõsebb katonai állama ma minden kétséget kizárva az Amerikai Egyesült Államok. A hatalmas hadsereg és mûszaki, technikai arzenál fenntartása súlyos kiadásokkal jár. Éppen emiatt került nemrég a viták kereszttüzébe Barack Obama elnök, aki az idén a hadsereg létszámának radikális csökkentését irányozta elõ. Az USA a 2015-ös katonai költségvetés-tervezet szerint, a második világháborúba lépése elõtti év szintjére csökkentené a hadserege létszámát. Ez óriási vitát váltott ki, hiszen 1940-ben az USA hadseregének létszáma 440-450 ezer volt.
Az USA-é a világ legnagyobb hadserege
De hát mirõl is beszélünk? Nézzük az adatokat! Az Amerikai Állami Hadseregnek (United States Army) 522 ezer tagja van. Ez az egyik legrégibb hadtest az Egyesült Államok hadseregében. Az amerikai haditengerészet (United States Navy) létszáma 335 ezer. Öt flottában háromszáz hajója és négyezer repülõ eszköze van. Az egyik legpopulárisabb hadtest az amerikai hadseregben a tengerészgyalogság (United States Marine Corps). A 186 ezer katona igazából expedíciós haderõ, a világ bármely táján gyorsan bevethetõ. Ehhez jön a parti õrség, amelynek 38 ezer tagja van, a feladatuk a partok védelme, beleértve a katasztrófavédelmet is.
Ami a haderõt illeti, az amerikai hadsereg nyolcezer nehéz páncélozott harci jármûvel rendelkezik. A védelmi páncélozott egységeket is beleértve az USA-nak összesen csaknem harmincezer páncélozott jármû áll a rendelkezésére. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege összesen több mint tizennyolcezer légi eszköz és harmincötezer úgynevezett légi egység bevetésére képes.
hadsereg3
Kína hadi kiadásai gyorsan növekszenek
Oroszország és Kína
Oroszország hadseregét ma a világ második helyére teszik. A létszáma alapján ma csupán a negyedik helyre lenne sorolható. Az orosz hadsereg erejét sok elemzõ szerint manapság fõként az ország militáris hagyományai indokolják. Másrészt viszont igaz, hogy az orosz szárazföldi hadsereg felszerelése szempontjából is a világ élvonalába tartozik, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármû, vagy a haditengerészet 72 korvettje.
Hogy a harmadik helyezett Kína hol is áll, azt nehezebb meghatározni. Ami biztos a kínai hadsereg 2,3 milliós aktív létszáma ma a világ legnagyobbika. Arról nem is beszélve, hogy a kínai hadsereg erejét nyolcszázmillió mozgósítható ember és hatalmas arany- és gazdasági tartalék erõsíti. A kínai haditengerészet ma a legnagyobb a világon.
Gigantikusak a hadi kiadások a fejlett országokban
Egy ország hadi erejét az is jelzi, mennyit fordít a hadikiadásokra. Ebbõl a szempontból a legjelentõsebb összegeket továbbra is messze az Amerikai Egyesült Államok költi a hadseregére: Washington tavaly 582 milliárd dollárt szánt védelemre. Az amerikai katonai büdzsé azonban folyamatosan csökken: 2012-ben még 664 milliárd volt, 2015-re pedig 535 milliárdra mérséklõdhet a Pentagon költségvetése.
Hadikiadások a világban
Öt évig csökkentek a világ hadikiadásai. Az IHS Janeis tanácsadó vállalat vizsgálata szerint az ázsiai és közel-keleti fegyverkezés, valamint Oroszország újraéledõ hadiköltekezése miatt az idei évben újra nõni fognak a katonai kiadások a világon. A jelentés szerint 2014-ben 0,6 százalékkal 1547 milliárd dollárra fognak emelkedni a világ katonai kiadásai.
Oroszországban viszont számottevõen gyorsul a fegyverkezés: Putyin elnök a következõ három év során 44 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ez a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.
A rangsorban a második helyen azonban Kína áll. Az ázsiai ország 2013-ban 139 milliárd dollárt szánt katonai kiadásokra, s 2015-re Peking többet fog majd áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – együttvéve.
Link
Helmut Schmidt, a világpolitika nagy „ikonja”, egykori német kancellár tegnap nem éppen szép szavakkal kritizálta az Európai Unió (EU) Ukrajna-politikáját. Úgy fogalmazott a Bild Zeitungnak arra a kérdésére, mit ért azon, hogy Brüsszelnek visszafogottabban kellene viselkednie: nem az egész EU-nak, hanem néhány munkatársnak és hivatalnoknak kellene visszafogottabbnak lennie. Azoknak, akik keveset értenek ebbõl a dologból. Akik arra akarják kényszeríteni Ukrajnát, hogy döntsön Kelet és Nyugat között. Az egykori kancellár azt is mondta: napról napra nõ a veszély, úgy mint 1914 augusztusában. Ezzel az elsõ világháború kitörésére utalt.
A Nyugat és Amerika fél a háborús konfliktustól
hadsereg2
Az USA hadsereg a világ legerõsebbike
Forrás: usarmy.com
A Nyugat és Amerika érezhetõen fél egy háborús konfliktustól. Stratégiailag azonban kézenfekvõ a kérdés: tart-e ma ott a Szovjetunió után talpra állt Oroszország, hogy ténylegesen a háború rémképével riogassa a világot? Ma kezdõdõ sorozatunkban elõször arra keressük a választ, melyek a világ hadászati szempontból legerõsebb katonai államai. A továbbiakban áttekintjük a hadiipar legjelentõsebb gyártóit, szállítóit és végül ismertetjük a hadászati kutatások tudományos és technológiai újdonságait.
A világ legerõsebb katonai állama ma minden kétséget kizárva az Amerikai Egyesült Államok. A hatalmas hadsereg és mûszaki, technikai arzenál fenntartása súlyos kiadásokkal jár. Éppen emiatt került nemrég a viták kereszttüzébe Barack Obama elnök, aki az idén a hadsereg létszámának radikális csökkentését irányozta elõ. Az USA a 2015-ös katonai költségvetés-tervezet szerint, a második világháborúba lépése elõtti év szintjére csökkentené a hadserege létszámát. Ez óriási vitát váltott ki, hiszen 1940-ben az USA hadseregének létszáma 440-450 ezer volt.
Az USA-é a világ legnagyobb hadserege
De hát mirõl is beszélünk? Nézzük az adatokat! Az Amerikai Állami Hadseregnek (United States Army) 522 ezer tagja van. Ez az egyik legrégibb hadtest az Egyesült Államok hadseregében. Az amerikai haditengerészet (United States Navy) létszáma 335 ezer. Öt flottában háromszáz hajója és négyezer repülõ eszköze van. Az egyik legpopulárisabb hadtest az amerikai hadseregben a tengerészgyalogság (United States Marine Corps). A 186 ezer katona igazából expedíciós haderõ, a világ bármely táján gyorsan bevethetõ. Ehhez jön a parti õrség, amelynek 38 ezer tagja van, a feladatuk a partok védelme, beleértve a katasztrófavédelmet is.
Ami a haderõt illeti, az amerikai hadsereg nyolcezer nehéz páncélozott harci jármûvel rendelkezik. A védelmi páncélozott egységeket is beleértve az USA-nak összesen csaknem harmincezer páncélozott jármû áll a rendelkezésére. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege összesen több mint tizennyolcezer légi eszköz és harmincötezer úgynevezett légi egység bevetésére képes.
hadsereg3
Kína hadi kiadásai gyorsan növekszenek
Oroszország és Kína
Oroszország hadseregét ma a világ második helyére teszik. A létszáma alapján ma csupán a negyedik helyre lenne sorolható. Az orosz hadsereg erejét sok elemzõ szerint manapság fõként az ország militáris hagyományai indokolják. Másrészt viszont igaz, hogy az orosz szárazföldi hadsereg felszerelése szempontjából is a világ élvonalába tartozik, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármû, vagy a haditengerészet 72 korvettje.
Hogy a harmadik helyezett Kína hol is áll, azt nehezebb meghatározni. Ami biztos a kínai hadsereg 2,3 milliós aktív létszáma ma a világ legnagyobbika. Arról nem is beszélve, hogy a kínai hadsereg erejét nyolcszázmillió mozgósítható ember és hatalmas arany- és gazdasági tartalék erõsíti. A kínai haditengerészet ma a legnagyobb a világon.
Gigantikusak a hadi kiadások a fejlett országokban
Egy ország hadi erejét az is jelzi, mennyit fordít a hadikiadásokra. Ebbõl a szempontból a legjelentõsebb összegeket továbbra is messze az Amerikai Egyesült Államok költi a hadseregére: Washington tavaly 582 milliárd dollárt szánt védelemre. Az amerikai katonai büdzsé azonban folyamatosan csökken: 2012-ben még 664 milliárd volt, 2015-re pedig 535 milliárdra mérséklõdhet a Pentagon költségvetése.
Hadikiadások a világban
Öt évig csökkentek a világ hadikiadásai. Az IHS Janeis tanácsadó vállalat vizsgálata szerint az ázsiai és közel-keleti fegyverkezés, valamint Oroszország újraéledõ hadiköltekezése miatt az idei évben újra nõni fognak a katonai kiadások a világon. A jelentés szerint 2014-ben 0,6 százalékkal 1547 milliárd dollárra fognak emelkedni a világ katonai kiadásai.
Oroszországban viszont számottevõen gyorsul a fegyverkezés: Putyin elnök a következõ három év során 44 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ez a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.
A rangsorban a második helyen azonban Kína áll. Az ázsiai ország 2013-ban 139 milliárd dollárt szánt katonai kiadásokra, s 2015-re Peking többet fog majd áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – együttvéve.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. May 17. 17:11:47
#2 |
Vizilo
- 2014. May 17. 21:49:26
#3 |
Perje
- 2014. May 17. 21:52:46
#4 |
monguzking
- 2014. May 18. 08:00:36
#5 |
nyilasfergeteg
- 2014. May 18. 10:05:17
#6 |
postaimre
- 2014. May 18. 10:14:41
#7 |
nyilasfergeteg
- 2014. May 18. 10:24:44
#8 |
kissferenc
- 2014. May 18. 11:16:49
#9 |
postaimre
- 2014. May 18. 19:16:50
#10 |
keepfargo
- 2014. May 18. 20:36:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.