Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kõkorszakba taszíthatja a szegényeket a klímaváltozás
Van már elég követek? Szerezzetek be, mert a kõkorszakban az lesz a menõ. Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövõbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminõsítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más elõrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
Nyakunkon a klímaváltozás, ezt már egyre kevesebben vitatják. Arról már évek óta hallani, hogy a klímaváltozás közvetett módon konfliktusokat alakíthat ki, polgárháborúkat idézhet elõ a jövõben, növelheti a szegénységet, és ráerõsíthet a gazdasági válságokra. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következtében többen halhatnak majd meg a hõhullámok és az emelkedõ tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban. Tovább súlyosbodhatnak a veszélyes hõhullámok, éhínség alakulhat ki a szegényebb országokban a hõmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt. Az infrastruktúra egyes elemei az extrém idõjárás miatt meghibásodhatnak, egyes szárazföldi és vízi ökoszisztémák felbomolhatnak. A vízhiány miatt pedig csõdbe mehetnek a gazdálkodók.
Az éhínség, társadalmi és politikai konfliktusok mellett, illetve ezekkel párhuzamosan a gazdasági problémák azok, melyek a legnagyobb kockázatokat jelentik a klímaváltozással összefüggésben. Sõt, a gazdaságra gyakorolt hatások közvetett módon a klímaváltozás hatásait rendkívül felerõsíthetik: ha megszûnnek munkahelyek, növekszik az elégedetlenség, felerõsödik a migráció, nõ a nyomás az államokon, konfliktusok alakulhatnak ki. Az ily módon beszivárgó hatásokon kívül ugyanakkor az országokra makroszinten is komoly hatások nehezedhetnek: mégpedig az, hogy drágább lesz hitelt felvenniük. Ráadásul megint csak a szegény országok járhatnak a legrosszabbul.
A szegények még szegényebbek lehetnek
A Standard & Poor’s hitelminõsítõ nemrég publikált egy jelentést, melyben azt igyekeznek felmérni, hogy az egyes államok pontosan mekkora veszélynek is vannak kitéve a klímaváltozás által. A hitelminõsítõ elemzésében kiemeli, hogy a globális gazdaságra két nagy kockázat leselkedik: az egyik az elöregedés, a másik klímaváltozás. Míg azonban az elöregedés hatásait egyes fejlett államokban már most is lehet érzékelni, a várható következmények viszonylag egyértelmûek és gyorsan be is fognak következni – a 2020-as évektõl valószínûleg –, addig ugyanakkor a klímaváltozás kapcsán már nem ennyire tiszta a kép.
A klímaváltozással kapcsolatban egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel is fog nõni az átlaghõmérséklet, csak becslések állnak rendelkezésre, ez pedig arra ösztökélheti a politikusok és polgárokat, hogy halogassák a cselekvést, ameddig csak lehet. Az elöregedés kérdésében is lassan mozdulnak a kormányok, ám egy sokkal bizonytalanabb területnél, ilyen a klímaváltozás, ez még inkább jellemzõ.
Zöldtõl a pirosig: a zöldek a legkevésbé veszélyeztetettek csoportját alkotják, míg a pirosak a legrosszabb helyzetben lévõkét
Fotó: Standard & Poor's
Jelentõs gondot jelent az is, hogy bármennyire is lehet tudatos egy állam – és polgárai – abba, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátás, ha például a szomszédos állam épp ellenkezõen cselekszik. Így szinten biztos, hogy értelmetlen az egész csökkentési program. Ez egy klasszikus fogolydilemmás helyzet: az egyes társadalnak rosszabbul járnak, ha egyedül cselekszik, ám ha mindenki megállapodna a többiekkel, akkor kevesebb lenne a várható negatív hatás.
A klímaváltozás hatásai ráadásul aránytalanul jobban fognak érvényesülni a szegényebb és alacsonyabb hitelbesorolású országokban, mint a tehetõsebb, hitelképesebb államokban. Különösen érdekes, hogy az elöregedésnél épp pont fordított a helyzet: ott a fejletteknél rosszabb a helyzet, viszont õk már nekiálltak felkészülni a változásokra.
Így csaphat le a hitelképességre a klímaváltozás
A Standard & Poor's jelentésében több elemet is kiemel, hogyan is lehet hatással a klímaváltozás egy ország hitelminõsítésére. Az egyik legnyilvánvalóbb hatása a csapadék mennyiségének lehet: árvíz, bozóttûz, aszály, hõhullám alakulhat ki. Nem beszélve arról, hogy a termés mennyiségével is problémák lehetnek (a túl kevés, illetve sok csapadék is probléma lehet). A rendkívüli idõjárás, klíma az emberek produktivitására is hatással lehet: egy durva árvíz betegségeket hozhat magával, nõhet a halandóság, kevesebb gyerek születhet. Az alacsonyabban fekvõ területek különösen veszélyeztetettek, itt a szennyvízelvezetés és ivóvízellátás területén is akadhatnak gondok. Mindezek azt is eredményezhetik, hogy csökken az érintett ország belsõ fogyasztása, ez pedig a GDP szintjét is negatívan befolyásolja.
Ha alacsonyabb lesz a produktivitás, csökken a belsõ fogyasztás, betegségek tizedelik a népet, akkor az országok költségvetésére is komoly nyomás nehezedhet. Emellett egy durvább katasztrófahelyzet aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelenthet egy ország büdzséjére, az újjáépítésrõl nem is beszélve. Egy rosszabb sorban lévõ ország saját erõforrásokból nehezen oldhat meg egy ilyen helyzetet, a megoldás pedig hitelfelvétel lehet.
Üvegházhatású gázok: határon átívelõ hatások
Fotó: AFP / Jeff Pachoud
Egy országok pedig rendkívüli mértékben függenek bizonyos termények exportjától (így a kemény valutától is). Ha romlanának a termésátlagok, akkor csökkenhet az export, a külkereskedelmi többlet hiányba csaphat, ezt pedig szintén hitelbõl kellene finanszírozni. A klímaváltozás nem csak fizikálisan, hanem pénzügyileg is katasztrófát hozhat a jövõben egyes államok számára.
Ázsiai, afrikai államok valószínû, hogy nagyon rosszul járnak
A Standard & Poor’s 3 nagy indikátor alapján vizsgálta az államok veszélyeztetettségét. Az egyik az, hogy a népesség hány százaléka lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt. A második elem az, hogy a GDP mekkora részét teszi ki a mezõgazdaság. A harmadik indikátor pedig egy amerikai egyetem által összeállított index, mely azt mutatja, hogy egy ország mennyire ellenálló a klímaváltozásnak, képes megbirkózni annak hatásaival.
Még nem változtattak a hitelminõsítéseken, de
A Standard & Poor's a klímaváltozás hatásait nem érvényesítette – még – az egyes országok hitelminõsítéseit illetõen, ám felhívták arra a figyelmet, hogy az idõjáráshoz köthetõ károk összege felfutóban van az összes kontinensen. Ez pedig a jövõben hatással lehet az országok hitelminõsítésére.
És hogy mely államok is találhatóak a legveszélyeztetettebbek között? Nem meglepõ módon ázsiai és afrikai államok találhatóak a 116-os lista legvégén. A sor utolsó helyén Kambodzsa található: az ország népességének 10,6 százaléka él majdnem a tengerszinten, az állam GDP-jének pedig 35,6 százaléka származik az agráriumból. Kambodzsát a listán Vietnam, Banglades, Szenegál és Mozambik követi.
A 116-os lista legrosszabb helyein olyan nagy népességû országok is találhatóak, mint Indonézia, vagy a Fülöp-szigetek (e két országban jelentõs az agrárium mezõgazdaságban betöltött szerepe, és a népesség egytizede majdnem a tengerszinten lakik). A legrosszabb pozíciókba emellett úgy is fel lehet kerülni, ha az ország egyáltalán nem rendelkezik tengeri kijárattal, és a népesség 100 százaléka lakik biztonságos magasságban. A Kongói Demokratikus Köztársaság például ilyen állam, ugyanakkor mivel itt a mezõgazdaság GDP-ben betöltött aránya majdnem 45 százalékos, ezért is van a legveszélyeztetettebbek között.
A listán az európai államok közül Lettország lehet a legcudarabb helyzetben (74. hely), itt a népesség körülbelül negyede lakik majdnem a tengerszint magasságán. Õket követik az izlandiak (70. pozíció), máltaiak (54. hely) és a szerbek (51. hely). Hollandiát sokan biztos elõbbre rakták volna a listán, mivel az ország jelentõs része a tengerszint alatt fekszik – a népesség 61 százalék él 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt –, ám az ország GDP-jébõl a mezõgazdaság csak 1,7 százalékkal részesedik.
És hol van Magyarország?
Magyarország a lista 6. helyét csípte el, vélhetõen nagyrészt annak köszönhetõen, hogy egy magyar sem lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt, a mezõgazdaság GDP-ben mért aránya pedig 3,5 százalék, ez lényegesen alacsonyabb, mint a nagyobb feltörekvõ államokban. Ezzel a teljesítménnyel megelõzzük az olyan gazdaságilag rendíthetetlen országokat, mint Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Kanada vagy Norvégia.
Az ismertetett indikátorok alapján így azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk rossz helyzetben a többi államhoz képest. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint ugyanakkor drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következõ évtizedekben. A feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékû hõmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemzõ lesz a szélsõséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhõmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínûsíthetõ, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthetõ elõre. Az egymást követõ száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.
Aszály: ebbõl itthon is több lehet
Fotó: Fülöp Máté
Az idõjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élõvilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint – ez a trend már napjainkban is érzékelhetõen erõsödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Különösen a hõmérséklet-emelkedés kedvezhet a kártevõk elszaporodásának – különös tekintettel a megnövekedett vegetációs idõszakra és az enyhébb telek következtében a túlélõ egyedekre, lárvákra. A hõmérséklet-növekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti.
A gazdaság területére kitérve a stratégia megállapítja, hogy a klímaváltozásnak a mezõgazdaság a legkiszolgáltatottabb ágazat. A felmelegedés és szárazodás folyamata mellett a váratlan szélsõséges meteorológiai események okozhatnak jelentõs károkat a növényekben, állatokban, az élelmiszer-, és ivóvíz ellátásban. A stratégia részletesen ismerteti, hogy mely területeken lehet komoly problémákra számítani (kártevõk például), és mely ágazatok lehetnek ellenállóbbak a változásoknak (például állattenyésztést). A stratégia emellett a gazdaság szerteágazó területeire is kitér, hogy hol és milyen hatások várhatóak: például a nyári hónapokban fokozott aszfaltkárosodásra számíthatunk, a hirtelen lezúduló csapadék pedig elmoshatja a vasúti töltéseket, az energiafogyasztás pedig 26 Celsius-fok felett jelentõsen megugrik.
Az apokaliptikus és borús képet festõ stratégiának a Standard & Poor's jelentése ellentmondhat, ám érdemes egy másik kontextusba is helyezni a képet: vannak Magyarországnál sokkal rosszabb helyzetben lévõ országok is, melyek valószínû, hogy egyáltalán nem ússzák meg annyival, amennyi ránk várhat.
Link
Nyakunkon a klímaváltozás, ezt már egyre kevesebben vitatják. Arról már évek óta hallani, hogy a klímaváltozás közvetett módon konfliktusokat alakíthat ki, polgárháborúkat idézhet elõ a jövõben, növelheti a szegénységet, és ráerõsíthet a gazdasági válságokra. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következtében többen halhatnak majd meg a hõhullámok és az emelkedõ tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban. Tovább súlyosbodhatnak a veszélyes hõhullámok, éhínség alakulhat ki a szegényebb országokban a hõmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt. Az infrastruktúra egyes elemei az extrém idõjárás miatt meghibásodhatnak, egyes szárazföldi és vízi ökoszisztémák felbomolhatnak. A vízhiány miatt pedig csõdbe mehetnek a gazdálkodók.
Az éhínség, társadalmi és politikai konfliktusok mellett, illetve ezekkel párhuzamosan a gazdasági problémák azok, melyek a legnagyobb kockázatokat jelentik a klímaváltozással összefüggésben. Sõt, a gazdaságra gyakorolt hatások közvetett módon a klímaváltozás hatásait rendkívül felerõsíthetik: ha megszûnnek munkahelyek, növekszik az elégedetlenség, felerõsödik a migráció, nõ a nyomás az államokon, konfliktusok alakulhatnak ki. Az ily módon beszivárgó hatásokon kívül ugyanakkor az országokra makroszinten is komoly hatások nehezedhetnek: mégpedig az, hogy drágább lesz hitelt felvenniük. Ráadásul megint csak a szegény országok járhatnak a legrosszabbul.
A szegények még szegényebbek lehetnek
A Standard & Poor’s hitelminõsítõ nemrég publikált egy jelentést, melyben azt igyekeznek felmérni, hogy az egyes államok pontosan mekkora veszélynek is vannak kitéve a klímaváltozás által. A hitelminõsítõ elemzésében kiemeli, hogy a globális gazdaságra két nagy kockázat leselkedik: az egyik az elöregedés, a másik klímaváltozás. Míg azonban az elöregedés hatásait egyes fejlett államokban már most is lehet érzékelni, a várható következmények viszonylag egyértelmûek és gyorsan be is fognak következni – a 2020-as évektõl valószínûleg –, addig ugyanakkor a klímaváltozás kapcsán már nem ennyire tiszta a kép.
A klímaváltozással kapcsolatban egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel is fog nõni az átlaghõmérséklet, csak becslések állnak rendelkezésre, ez pedig arra ösztökélheti a politikusok és polgárokat, hogy halogassák a cselekvést, ameddig csak lehet. Az elöregedés kérdésében is lassan mozdulnak a kormányok, ám egy sokkal bizonytalanabb területnél, ilyen a klímaváltozás, ez még inkább jellemzõ.
Zöldtõl a pirosig: a zöldek a legkevésbé veszélyeztetettek csoportját alkotják, míg a pirosak a legrosszabb helyzetben lévõkét
Fotó: Standard & Poor's
Jelentõs gondot jelent az is, hogy bármennyire is lehet tudatos egy állam – és polgárai – abba, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátás, ha például a szomszédos állam épp ellenkezõen cselekszik. Így szinten biztos, hogy értelmetlen az egész csökkentési program. Ez egy klasszikus fogolydilemmás helyzet: az egyes társadalnak rosszabbul járnak, ha egyedül cselekszik, ám ha mindenki megállapodna a többiekkel, akkor kevesebb lenne a várható negatív hatás.
A klímaváltozás hatásai ráadásul aránytalanul jobban fognak érvényesülni a szegényebb és alacsonyabb hitelbesorolású országokban, mint a tehetõsebb, hitelképesebb államokban. Különösen érdekes, hogy az elöregedésnél épp pont fordított a helyzet: ott a fejletteknél rosszabb a helyzet, viszont õk már nekiálltak felkészülni a változásokra.
Így csaphat le a hitelképességre a klímaváltozás
A Standard & Poor's jelentésében több elemet is kiemel, hogyan is lehet hatással a klímaváltozás egy ország hitelminõsítésére. Az egyik legnyilvánvalóbb hatása a csapadék mennyiségének lehet: árvíz, bozóttûz, aszály, hõhullám alakulhat ki. Nem beszélve arról, hogy a termés mennyiségével is problémák lehetnek (a túl kevés, illetve sok csapadék is probléma lehet). A rendkívüli idõjárás, klíma az emberek produktivitására is hatással lehet: egy durva árvíz betegségeket hozhat magával, nõhet a halandóság, kevesebb gyerek születhet. Az alacsonyabban fekvõ területek különösen veszélyeztetettek, itt a szennyvízelvezetés és ivóvízellátás területén is akadhatnak gondok. Mindezek azt is eredményezhetik, hogy csökken az érintett ország belsõ fogyasztása, ez pedig a GDP szintjét is negatívan befolyásolja.
Ha alacsonyabb lesz a produktivitás, csökken a belsõ fogyasztás, betegségek tizedelik a népet, akkor az országok költségvetésére is komoly nyomás nehezedhet. Emellett egy durvább katasztrófahelyzet aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelenthet egy ország büdzséjére, az újjáépítésrõl nem is beszélve. Egy rosszabb sorban lévõ ország saját erõforrásokból nehezen oldhat meg egy ilyen helyzetet, a megoldás pedig hitelfelvétel lehet.
Üvegházhatású gázok: határon átívelõ hatások
Fotó: AFP / Jeff Pachoud
Egy országok pedig rendkívüli mértékben függenek bizonyos termények exportjától (így a kemény valutától is). Ha romlanának a termésátlagok, akkor csökkenhet az export, a külkereskedelmi többlet hiányba csaphat, ezt pedig szintén hitelbõl kellene finanszírozni. A klímaváltozás nem csak fizikálisan, hanem pénzügyileg is katasztrófát hozhat a jövõben egyes államok számára.
Ázsiai, afrikai államok valószínû, hogy nagyon rosszul járnak
A Standard & Poor’s 3 nagy indikátor alapján vizsgálta az államok veszélyeztetettségét. Az egyik az, hogy a népesség hány százaléka lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt. A második elem az, hogy a GDP mekkora részét teszi ki a mezõgazdaság. A harmadik indikátor pedig egy amerikai egyetem által összeállított index, mely azt mutatja, hogy egy ország mennyire ellenálló a klímaváltozásnak, képes megbirkózni annak hatásaival.
Még nem változtattak a hitelminõsítéseken, de
A Standard & Poor's a klímaváltozás hatásait nem érvényesítette – még – az egyes országok hitelminõsítéseit illetõen, ám felhívták arra a figyelmet, hogy az idõjáráshoz köthetõ károk összege felfutóban van az összes kontinensen. Ez pedig a jövõben hatással lehet az országok hitelminõsítésére.
És hogy mely államok is találhatóak a legveszélyeztetettebbek között? Nem meglepõ módon ázsiai és afrikai államok találhatóak a 116-os lista legvégén. A sor utolsó helyén Kambodzsa található: az ország népességének 10,6 százaléka él majdnem a tengerszinten, az állam GDP-jének pedig 35,6 százaléka származik az agráriumból. Kambodzsát a listán Vietnam, Banglades, Szenegál és Mozambik követi.
A 116-os lista legrosszabb helyein olyan nagy népességû országok is találhatóak, mint Indonézia, vagy a Fülöp-szigetek (e két országban jelentõs az agrárium mezõgazdaságban betöltött szerepe, és a népesség egytizede majdnem a tengerszinten lakik). A legrosszabb pozíciókba emellett úgy is fel lehet kerülni, ha az ország egyáltalán nem rendelkezik tengeri kijárattal, és a népesség 100 százaléka lakik biztonságos magasságban. A Kongói Demokratikus Köztársaság például ilyen állam, ugyanakkor mivel itt a mezõgazdaság GDP-ben betöltött aránya majdnem 45 százalékos, ezért is van a legveszélyeztetettebbek között.
A listán az európai államok közül Lettország lehet a legcudarabb helyzetben (74. hely), itt a népesség körülbelül negyede lakik majdnem a tengerszint magasságán. Õket követik az izlandiak (70. pozíció), máltaiak (54. hely) és a szerbek (51. hely). Hollandiát sokan biztos elõbbre rakták volna a listán, mivel az ország jelentõs része a tengerszint alatt fekszik – a népesség 61 százalék él 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt –, ám az ország GDP-jébõl a mezõgazdaság csak 1,7 százalékkal részesedik.
És hol van Magyarország?
Magyarország a lista 6. helyét csípte el, vélhetõen nagyrészt annak köszönhetõen, hogy egy magyar sem lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt, a mezõgazdaság GDP-ben mért aránya pedig 3,5 százalék, ez lényegesen alacsonyabb, mint a nagyobb feltörekvõ államokban. Ezzel a teljesítménnyel megelõzzük az olyan gazdaságilag rendíthetetlen országokat, mint Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Kanada vagy Norvégia.
Az ismertetett indikátorok alapján így azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk rossz helyzetben a többi államhoz képest. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint ugyanakkor drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következõ évtizedekben. A feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékû hõmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemzõ lesz a szélsõséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhõmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínûsíthetõ, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthetõ elõre. Az egymást követõ száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.
Aszály: ebbõl itthon is több lehet
Fotó: Fülöp Máté
Az idõjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élõvilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint – ez a trend már napjainkban is érzékelhetõen erõsödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Különösen a hõmérséklet-emelkedés kedvezhet a kártevõk elszaporodásának – különös tekintettel a megnövekedett vegetációs idõszakra és az enyhébb telek következtében a túlélõ egyedekre, lárvákra. A hõmérséklet-növekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti.
A gazdaság területére kitérve a stratégia megállapítja, hogy a klímaváltozásnak a mezõgazdaság a legkiszolgáltatottabb ágazat. A felmelegedés és szárazodás folyamata mellett a váratlan szélsõséges meteorológiai események okozhatnak jelentõs károkat a növényekben, állatokban, az élelmiszer-, és ivóvíz ellátásban. A stratégia részletesen ismerteti, hogy mely területeken lehet komoly problémákra számítani (kártevõk például), és mely ágazatok lehetnek ellenállóbbak a változásoknak (például állattenyésztést). A stratégia emellett a gazdaság szerteágazó területeire is kitér, hogy hol és milyen hatások várhatóak: például a nyári hónapokban fokozott aszfaltkárosodásra számíthatunk, a hirtelen lezúduló csapadék pedig elmoshatja a vasúti töltéseket, az energiafogyasztás pedig 26 Celsius-fok felett jelentõsen megugrik.
Az apokaliptikus és borús képet festõ stratégiának a Standard & Poor's jelentése ellentmondhat, ám érdemes egy másik kontextusba is helyezni a képet: vannak Magyarországnál sokkal rosszabb helyzetben lévõ országok is, melyek valószínû, hogy egyáltalán nem ússzák meg annyival, amennyi ránk várhat.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2014. May 24. 19:46:09
#2 |
satu
- 2014. May 24. 20:05:31
#3 |
von Dorlatosch
- 2014. May 24. 20:17:31
#4 |
Club Base Weckz
- 2014. May 25. 06:02:40
#5 |
kakas
- 2014. May 25. 09:31:01
#6 |
Perje
- 2014. May 25. 13:04:11
#7 |
Perje
- 2014. May 26. 16:39:37
#8 |
postaimre
- 2014. May 26. 19:37:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.