Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Résnyire kinyÃlt az áfacsalási botrány titkos dossziéja
Zsidó-maffia ország, fullos cigány-zsidó szabadkõmûves összeesküvéssel. Konkrét cégeket, NAV-vezetõket és félreállÃtott adóhatósági dolgozókat nevezett meg az áfacsalási botrány kirobbantója a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak – erre következtethetünk abból a jegyzõkönyvbõl, amely Horváth András januári tanúkihallgatásáról készült. Az anonimizált dokumentumot közzétesszük.
Többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elõl Orbán Viktor a bõ fél éve indult áfabotránnyal kapcsolatban, hogy nincsenek konkrétumok, nem tudnak dokumentumokról. Utalt arra is a miniszterelnök, hogy az államigazgatás nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. Ezzel igyekezett magyarázni azt, hogy a kabinet miért kezeli látványos távolságtartással a botrányt, amelyben ráadásul házkutatással fûszerezve két nyomozás is indult annak kirobbantója, Horváth András ellen, és csak egy az õ feljelentése alapján.
Ennek a kormányzati interpretációnak azonban az ellenkezõje tûnik ki abból (a hvg.hu birtokába került, anonimizált) a jegyzõkönyvbõl, amely Horváth András tanúkihallgatásáról készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán. A jegyzõkönyvet teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk. (A jegyzõkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktÃv monogrammokat és egy-egy betûvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendõ a titok- és jó hÃrnév esetleges megsértését, de Ãgy is érzékelteti, mennyire kiterjedt konkrétumokkal szolgált Horváth András a rendõrségnek.) A jegyzõkönyvbõl arra lehet következtetni, hogy az áfabotrány kirobbantója tucatnál is több olyan céget nevezett meg rendõrségi meghallgatásán, amelyeket az áfacsaló, adóminimalizáló társaságok közé sorolt. Emellett neveket és dátumokat emlÃtve beszélt azokról az esetekrõl, amelyeknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) történt hivatali visszaéléseket gyanÃt. Kiolvasható az is, hogy az áfacsalási botrány konkrétumairól vannak még dokumentumok abban a feljelentésben, amit Horváth András november elején nyújtott be az ügyészségre, és az úgynevezett zöld dossziéban is. A zöld dossziét – az ebben szereplõ információk egy részét a tanúkihallgatásán is felvillantotta Horváth – a rendõrök tavaly december 19-én foglalták le, amikor házkutatást tartottak a NAV volt munkatársának lakásán.
Olvassa el a jegyzõkönyvet - kattintson a képre!
Fotó: hvg.hu
"Komplett adócsaló hálózatot" kellett elengedni?
A dokumentum alapján a kihallgatáson a rendõrök arról kérdezték Horváth Andrást, milyen konkrét információkkal tudja alátámasztani, hogy a NAV-nál hivatali visszaéléseket követtek el az ellenõrzések során.
A jegyzõkönyvben a NAV volt munkatársa több esetrõl is konkrét cégneveket emlÃtve beszél (az eltérõ cégneveket különbözõ nagybetûk jelölik). Az egyik ügy lényege, hogy Horváth András állÃtása szerint az A Kft.-t vizsgáló revizort valakik az adóhivatalon belül telefonon arra utasÃtották, „ne tegyen adómegállapÃtást”, magyarán engedje el a céget. Pedig a revizor elõtt világos volt, hogy az A Kft. számlagyárként mûködött, „a beszállÃtói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetõleg én magam is” – mondta Horváth a kihallgatáson, és utalt arra is, hogy errõl több bizonyÃtékot is csatolt a novemberi ügyészségi feljelentésébe.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly õszi parlamenti meghallgatáson
Fotó: Túry Gergely
Az eset ezek szerint 2011 õszén történt, a revizor a NAV Kiemelt Ãœgyek Igazgatóságán (KÃœIG) dolgozott, a szóban forgó cég pedig egy gabonakereskedõ társaság volt. Horváth a vallomásában elmondta, az adóellenõrnõ „tisztában volt azzal, hogy komoly fiktÃv számlabefogadások voltak az A Kft. részérõl” a vizsgált 2009–2010-es idõszakban, és ha bármelyik KÃœIG-es dolgozó megnézte a cég, valamint a beszállÃtói áfaadatait, abból „rögtön kiderülhetett, hogy milyen nagy adóminimalizáló hálózattal rendelkezett”.
Az, hogy egy cég „adóminimalizáló”, ebben az esetben azt jelenti, hogy figyelt arra, a beszerzései és az értékesÃtése szinte fedje egymást, ezt fiktÃv számlák segÃtségével oldotta meg, viszont arra is ügyelt, hogy egy minimális összegû adót azért fizessen. Egyes cégek azért csinálják ezt, hogy ne dobja ki õket automatikusan az adóhatóság számÃtógépes kiválasztási rendszere. Ezzel kerülik el azt az ellenõrzést, amit a NAV-nak el kell végeznie a visszaigényelt áfa kiutalása elõtt, ha gyanút fog – és az ilyen ellenõrzés szinte magától értetõdõ, ha egy vállalkozás visszaigényel áfát, ráadásul ezt még nagy összegben is teszi. Az adóminimalizáló társaság mégis lebukhat, ehhez azonban az kell, hogy a NAV-nál külön megnézzék a cég adatait, mert a beszerzései és az értékesÃtései csaknem teljesen megegyeznek (ami utalhat arra, hogy manipulálják a számaikat).
Több NAV-ost félreállÃtottak
Horváth András a kihallgatásán több olyan kollégáját is megnevezte, akiket szerinte félreállÃtottak a NAV vezetõi. Egyikük vele együtt tárta fel a gabonakereskedõ hálózatokat. Egy idõ után azonban a felettesük (akinek a neve szintén elhangzott a kihallgatáson a jegyzõkönyv alapján) Horváth szerint azt mondta, hogy nem foglalkozhatnak ezekkel az ügyekkel, és azt is közölte, „elfogyott a bizalma” velük szemben. Ezt követõen csak adatrögzÃtési munkát kaptak, késõbb azt sem. Két másik NAV-ost hasonló módon ügyintézõvé fokoztak le, de olyan is volt, akit elbocsátottak – derül ki szavaiból. Horváth beszélt egy olyan volt kollégáról is, akitõl 2012 õszén elvettek egy áfakiutalásos ügyet, mert a Külügyminisztériumba érkezett egy panasz a vizsgált cégtõl.
Tele van a zöld dosszié védett cégekkel
Horváth András a vallomásában beszélt a úgynevezett "védett adózói körrõl" is, azokról a nagy cégekrõl, amelyekig szerinte a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érnek el. Ez a lényege annak a botránynak, amit a volt adóhatósági dolgozó tavaly kirobbantott. Akkor azt állÃtotta, hogy a legnagyobb adózók, köztük például az áruházláncok ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV.
A "védett adózók" a legnagyobb adóteljesÃtménnyel rendelkezõ cégek (a fõ adónemeket összesÃtve õk fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportõrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak – magyarázta Horváth. Vallomása szerint „ezeknél történnek adóellenõrzések, azonban kiutalás elõtti ellenõrzések alig vannak”, és a zöld dosszié tele van ilyen cégekkel. A rendõröknek azt is elmondta, hogy ezt a NAV nyilvántartási rendszerébõl tudja, a folyószámla- és ellenõrzési adatokból, amelyekhez jogosultsága volt hozzáférni.
Horváth András több olyan céget is emlÃt a jegyzõkönyvben, amelyeknél szerinte az illetékes adóigazgatóság nem rendelt el ellenõrzést, pedig valószÃnûsÃteni lehetett, hogy jelentõs mértékben fiktÃv számlákat fogadtak be. Utalt arra, hogy tapasztalatai szerint nem rendeltek el áfakiutalás elõtti ellenõrzéseket a kiemelt adózók nagy részénél sem, noha a beszállÃtóik adóminimalizáló vállalkozások. Egy ilyen nagy exportõr céggel kapcsolatban – olvasható ki a jegyzkõkönybõl – a NAV dél-dunántúli regionális fõigazgatósága például több adóminimalizáló céget is emlÃt a dokumentumaiban, végül mégis arra jut, hogy „gyanús körülményt az ellenõrzés nem észlelt”.
Link
Többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elõl Orbán Viktor a bõ fél éve indult áfabotránnyal kapcsolatban, hogy nincsenek konkrétumok, nem tudnak dokumentumokról. Utalt arra is a miniszterelnök, hogy az államigazgatás nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. Ezzel igyekezett magyarázni azt, hogy a kabinet miért kezeli látványos távolságtartással a botrányt, amelyben ráadásul házkutatással fûszerezve két nyomozás is indult annak kirobbantója, Horváth András ellen, és csak egy az õ feljelentése alapján.
Ennek a kormányzati interpretációnak azonban az ellenkezõje tûnik ki abból (a hvg.hu birtokába került, anonimizált) a jegyzõkönyvbõl, amely Horváth András tanúkihallgatásáról készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán. A jegyzõkönyvet teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk. (A jegyzõkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktÃv monogrammokat és egy-egy betûvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendõ a titok- és jó hÃrnév esetleges megsértését, de Ãgy is érzékelteti, mennyire kiterjedt konkrétumokkal szolgált Horváth András a rendõrségnek.) A jegyzõkönyvbõl arra lehet következtetni, hogy az áfabotrány kirobbantója tucatnál is több olyan céget nevezett meg rendõrségi meghallgatásán, amelyeket az áfacsaló, adóminimalizáló társaságok közé sorolt. Emellett neveket és dátumokat emlÃtve beszélt azokról az esetekrõl, amelyeknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) történt hivatali visszaéléseket gyanÃt. Kiolvasható az is, hogy az áfacsalási botrány konkrétumairól vannak még dokumentumok abban a feljelentésben, amit Horváth András november elején nyújtott be az ügyészségre, és az úgynevezett zöld dossziéban is. A zöld dossziét – az ebben szereplõ információk egy részét a tanúkihallgatásán is felvillantotta Horváth – a rendõrök tavaly december 19-én foglalták le, amikor házkutatást tartottak a NAV volt munkatársának lakásán.
Olvassa el a jegyzõkönyvet - kattintson a képre!
Fotó: hvg.hu
"Komplett adócsaló hálózatot" kellett elengedni?
A dokumentum alapján a kihallgatáson a rendõrök arról kérdezték Horváth Andrást, milyen konkrét információkkal tudja alátámasztani, hogy a NAV-nál hivatali visszaéléseket követtek el az ellenõrzések során.
A jegyzõkönyvben a NAV volt munkatársa több esetrõl is konkrét cégneveket emlÃtve beszél (az eltérõ cégneveket különbözõ nagybetûk jelölik). Az egyik ügy lényege, hogy Horváth András állÃtása szerint az A Kft.-t vizsgáló revizort valakik az adóhivatalon belül telefonon arra utasÃtották, „ne tegyen adómegállapÃtást”, magyarán engedje el a céget. Pedig a revizor elõtt világos volt, hogy az A Kft. számlagyárként mûködött, „a beszállÃtói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetõleg én magam is” – mondta Horváth a kihallgatáson, és utalt arra is, hogy errõl több bizonyÃtékot is csatolt a novemberi ügyészségi feljelentésébe.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly õszi parlamenti meghallgatáson
Fotó: Túry Gergely
Az eset ezek szerint 2011 õszén történt, a revizor a NAV Kiemelt Ãœgyek Igazgatóságán (KÃœIG) dolgozott, a szóban forgó cég pedig egy gabonakereskedõ társaság volt. Horváth a vallomásában elmondta, az adóellenõrnõ „tisztában volt azzal, hogy komoly fiktÃv számlabefogadások voltak az A Kft. részérõl” a vizsgált 2009–2010-es idõszakban, és ha bármelyik KÃœIG-es dolgozó megnézte a cég, valamint a beszállÃtói áfaadatait, abból „rögtön kiderülhetett, hogy milyen nagy adóminimalizáló hálózattal rendelkezett”.
Az, hogy egy cég „adóminimalizáló”, ebben az esetben azt jelenti, hogy figyelt arra, a beszerzései és az értékesÃtése szinte fedje egymást, ezt fiktÃv számlák segÃtségével oldotta meg, viszont arra is ügyelt, hogy egy minimális összegû adót azért fizessen. Egyes cégek azért csinálják ezt, hogy ne dobja ki õket automatikusan az adóhatóság számÃtógépes kiválasztási rendszere. Ezzel kerülik el azt az ellenõrzést, amit a NAV-nak el kell végeznie a visszaigényelt áfa kiutalása elõtt, ha gyanút fog – és az ilyen ellenõrzés szinte magától értetõdõ, ha egy vállalkozás visszaigényel áfát, ráadásul ezt még nagy összegben is teszi. Az adóminimalizáló társaság mégis lebukhat, ehhez azonban az kell, hogy a NAV-nál külön megnézzék a cég adatait, mert a beszerzései és az értékesÃtései csaknem teljesen megegyeznek (ami utalhat arra, hogy manipulálják a számaikat).
Több NAV-ost félreállÃtottak
Horváth András a kihallgatásán több olyan kollégáját is megnevezte, akiket szerinte félreállÃtottak a NAV vezetõi. Egyikük vele együtt tárta fel a gabonakereskedõ hálózatokat. Egy idõ után azonban a felettesük (akinek a neve szintén elhangzott a kihallgatáson a jegyzõkönyv alapján) Horváth szerint azt mondta, hogy nem foglalkozhatnak ezekkel az ügyekkel, és azt is közölte, „elfogyott a bizalma” velük szemben. Ezt követõen csak adatrögzÃtési munkát kaptak, késõbb azt sem. Két másik NAV-ost hasonló módon ügyintézõvé fokoztak le, de olyan is volt, akit elbocsátottak – derül ki szavaiból. Horváth beszélt egy olyan volt kollégáról is, akitõl 2012 õszén elvettek egy áfakiutalásos ügyet, mert a Külügyminisztériumba érkezett egy panasz a vizsgált cégtõl.
Tele van a zöld dosszié védett cégekkel
Horváth András a vallomásában beszélt a úgynevezett "védett adózói körrõl" is, azokról a nagy cégekrõl, amelyekig szerinte a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érnek el. Ez a lényege annak a botránynak, amit a volt adóhatósági dolgozó tavaly kirobbantott. Akkor azt állÃtotta, hogy a legnagyobb adózók, köztük például az áruházláncok ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV.
A "védett adózók" a legnagyobb adóteljesÃtménnyel rendelkezõ cégek (a fõ adónemeket összesÃtve õk fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportõrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak – magyarázta Horváth. Vallomása szerint „ezeknél történnek adóellenõrzések, azonban kiutalás elõtti ellenõrzések alig vannak”, és a zöld dosszié tele van ilyen cégekkel. A rendõröknek azt is elmondta, hogy ezt a NAV nyilvántartási rendszerébõl tudja, a folyószámla- és ellenõrzési adatokból, amelyekhez jogosultsága volt hozzáférni.
Horváth András több olyan céget is emlÃt a jegyzõkönyvben, amelyeknél szerinte az illetékes adóigazgatóság nem rendelt el ellenõrzést, pedig valószÃnûsÃteni lehetett, hogy jelentõs mértékben fiktÃv számlákat fogadtak be. Utalt arra, hogy tapasztalatai szerint nem rendeltek el áfakiutalás elõtti ellenõrzéseket a kiemelt adózók nagy részénél sem, noha a beszállÃtóik adóminimalizáló vállalkozások. Egy ilyen nagy exportõr céggel kapcsolatban – olvasható ki a jegyzkõkönybõl – a NAV dél-dunántúli regionális fõigazgatósága például több adóminimalizáló céget is emlÃt a dokumentumaiban, végül mégis arra jut, hogy „gyanús körülményt az ellenõrzés nem észlelt”.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2014. May 28. 07:35:29
#2 |
Kormos
- 2014. May 28. 11:34:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték