Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget
Klasszikus. Ha csak az "én" eseteimbõl kiindulok, legalább 1000 ok van, miért kell likvidálni a rendõröket, ügyészeket, bírókat, persze némi ráhagyással, demokratikusan. Õk is tudják, sõt azok is, akik ezt a helyzetet elõidézték. Rohadt zsidó banda! Megbírságolták a rendõrök. Nem fogadta el. Meghatszorozták a pénzbüntetését. Nem hagyta annyiban, bíróság elé vitte az ügyet.
János emlékei szerint a klasszikus kérdés el sem hangzott azon a borongós, télvégi hétköznapon: "Szabó úr, ugye tudja, hogy miért állítottuk meg?!" Nem, ez a kissé csõbehúzós, a határesetek elismertetését szolgáló kijelentés nem hagyta el a rendõr száját 2013. február 07-én, amikor megállította õt a törzszászlós a Kisváros mellékutcájából a fõútra fordulását követõen. Miután érdeklõdve letekerte tizenéves Fordja ablakát, a rendõr ellentmondást nem tûrõen egybõl csak annyit mondott: "Kívánok! Ön nem állt meg a Stop táblánál!"
Furcsa volt az egész.
A rendõr várakozási pozíciójából ugyanis nem lehet látni azt a pontot, ahol János állítólag megszegte a KRESZ-t, ahol állítólag nem állt meg a kocsijával. Mivel helyi lakosként pontosan tudta, hogy azon a helyen elõszeretettel bírságolnak az egyenruhások, még idõben bekapcsolta az autójában lévõ kamerát. Hátha szükség lesz a felvételre.
Miközben János próbálta megérteni a körülötte történteket, a rendõr nem sokat tökölt, a "közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére" hivatkozva helyszíni bírság kiszabásába kezdett, kiállított egy 5000 forintos csekket a továbbra is hitetlenkedõ autós részére. János állítása, miszerint megállt, nem számított. Persze nem hagyta annyiban, kiszállt kopottas kocsijából, sétált jobbra-balra, körbenézett, majd miután meggyõzõdött róla, hogy tényleg nem láthatta parkolási pozíciójából a Stop tábla helyét a rendõr, összeállt a kép.
Kezdte egyre inkább azt érezni, hogy rutinból akarják lehúzni.
Gyorsan meghozta a döntést. "Nem fogadom el a helyszíni bírságot. Nem követtem el a szabálysértést, ráadásul ön nem is láthatta, hogy mit csinálok a keresztezõdésben. Jelentsen fel!"
Meghatszorozódott a bírság
Ezután a szokásos történt: ha nem hajolsz meg az egyenruha elõtt, gyorsan szaporodnak a csekkeden a nullák. Néhány hét múlva János határozatot kapott arról, hogy az 5000 forintos birsága immár 30.000 forint, azt viszont 30 naptári napon belül utalja át a Magyar Államkincstár levélben megadott számlaszámára.
"Mélyen bántotta az igazságérzetemet, hogy olyanért akarnak megbüntetni, amit nem követtem el" - emlékszik János, aki ekkor már - ahogy mondani szokták - beleállt az ügybe. Bizonyítéka is volt ártatlanságáról, evidenciának tekintette, hogy nem hagyja magát. Kifogással élt a határozat ellen.
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Itt álltak a rendõrök. János meg balra az utcában, amit innen nem látni
Itt álltak a rendõrök. János meg balra az utcában, amit innen nem látni
Teltek a hetek-hónapok, a levelezést követõen eljött a vitás felek közötti személyes találkozók ideje. Jánost berendelte a helyi rendõrkapitányságra ügyének elõadója.
"Na, milyen bizonyítékai vannak?" - kezdte mosolyogva a hölgy, amirõl János elõször nem tudta eldönteni, hogy egy kedves hivatalnokkal hozta össze balsorsa, vagy inkább fölényeskedéssel áll szemben. Gyorsan kiderült. "Udvariasan közöltem vele, hogy hát ne üljünk fordítva a lovon, a rendõrségnek kell bizonyítani, hogy elkövettem-e valamit. Erre vége is lett a nagy mosolygásnak, a hölgy stílust váltott, majd felsorolta a jogaimat."
Utána elég sajátosan alakult a beszélgetés beidézõ és beidézett között, a rendõrségi hölgy ugyanis hajlott volna rá, hogy lezárja az ügyet bizonyítottság hiányában. Ami ugye azt jelenti, hogy a beidézett elkövette a szabálysértést. János nem alkudott, kizárólag azt lett volna hajlandó elfogadni, hogy szabálysértés hiányában zárják le az ügyet.
"Hát én úgy nem zárhatom le" - felelte a rendõrségi elõadó.
A személyes találkozón elmondott szerint járt el aztán a mosolyát gyorsan visszavonó rendõrnõ, hetek múlva újabb levelében eltörölte a 30.000 forintos bírságot bizonyítottság hiányában, de figyelmeztetésben részesítette Jánost. A priusz tehát maradt.
"Hát én meg ezt nem fogadom el, hiszen nem követtem el semmit. Fellebbezek, menjünk bíróságra" - reagált János.
Nem emlékszik a részletekre a rendõr
Az autós ekkor ügyvédet fogadott. "Rengeteg közlekedéssel kapcsolatos ügyünk van, de egyáltalán nem jellemzõ, hogy pár tízezres, jogtalannak vélt bírság, pláne egy figyelmeztetés ellen valaki ügyvédet fogad" - mondja Janklovics Ádám, a Vezess.hu jogi képviselõje. "Hiába tudják az igazukat, úgy érzik, nem éri meg a ráfordított energia. Idõ, pénz, stressz, szabadságot kell kivenni, bíróságra járni, nem hiányzik ez senkinek."
Jánosnak is legalább annyira hiányzott, mint egy méretes púp, de már nem adhatta fel. Mint hamarosan kiderült, a meglepetések sora csak ezután kezdõdött. Az elsõ bírósági tárgyalás például kimondottan kurtán-furcsán alakult, ugyanis a bíró közölte, hogy nem tudják megnézni a kamerája - szerinte bizonyító erejû - felvételét, mert "nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek, nincs a tárgyalóteremben a lejátszására alkalmas számítógép". 2013-ban, egy átlagos magyar bíróságon.
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Gyorsan 30.000 lett az 5000-bõl
Gyorsan 30.000 lett az 5000-bõl
A felvétel nem került elõ a 2-ik tárgyaláson sem, ami után a bíró szóban közölte a felekkel a hetekkel késõbbi bizonyítási eljárás idõpontját, kiindulási pontnak a bíróság épületét nevezte meg reggel 9 órával.
Közben új bíró kapta meg az ügyet, és persze itt is történt pár baki. Elõször is nem adták át neki az infót, hogy hol találkoznak a felek. Ezen kívül a bíróváltásról elfelejtették tájékoztatni az ügyvédet.
János és védõje megjelent a megbeszélt helyen pár hét múlva, de rajtuk kívül sehol senki nem volt. János édesapja eközben az ominózus keresztezõdésben azt látta, hogy a bíró és a rendõr (utóbbinak szóltak, Jánosnak nem) 9 óra elõtt pár perccel már visszaszámolt: "ha nem jelenik meg a másik fél, akkor megyünk" - hangzott el állítólag a bíró szájából. Az édesapa szólt neki, hogy fia és az ügyvéd a megbeszéltek szerint a bíróság épületében várják õket. Végül mindenki megjelent a keresztezõdésben, megtörténhetett a szembesítés a bírságoló rendõr és a megbírságolt autós között.
"Eredménytelen lett. Én következetesen állítottam, hogy megálltam a táblánál, a rendõr nem láthatott abból a pozícióból, és minderrõl felvételem van. Õ viszont már nem emlékezett a konkrét esetre, mivel elmondása szerint több száz bírságolást végeztek társaival abban a keresztezõdésben. Abban vita volt közöttünk, hogy õ hol állt" - emlékszik János.
A bûnösséget kell bizonyítani. Nem az ártatlanságot
Pár hónapos szünetekkel újabb tárgyalások követték egymást, a 4-iken végre a videó is elõkerült, majd 2014 tavaszán megszületett az ítélet. A bíróság megszüntette a Kisváros rendõrkapitányságának szabálysértési eljárását János ellen.
Idézünk pár részletet az 5 oldalas dokumentumból:
"A Szabs. tv. 32 § (1) bekezdése szerint, senki sem tekinthetõ szabálysértés elkövetésében felelõsnek mindaddig, amíg szabálysértési felelõsségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. A (2) bekezdés értelmében, szabálysértési felelõsség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhetõ ártatlanságának bizonyítására.
(...)
Mindezek alapján, a bíróság kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, hogy az eljárás alá vont személy nem tett eleget a KRESZ által elõírt megállási kötelezettségének, és fenti cselekményével megvalósította volna a KRESZ 12. § (1) bekezdés b, pontjába ütközõ, és a Szabs. tv. 224. § (1) bekezdése szerint minõsülõ közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést.
A Szabs. tv. 83 § (1) bekezdés a, pontja szerint, a szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni..."
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Nagyon kevesen jutnak el ide
Nagyon kevesen jutnak el ide
Végül szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét egy részletre, talán el is siklottak felette. Abban a bizonyos keresztezõdésben, ahol Jánost megbírságolták (nem bizonyítva bûnösségét, majd utólag felmentve a fizetés alól), szóval éppen azon a szent helyen több száz bírságolást végeztek a rendõrök. Ezt ugye a rendõr mondta.
Azt persze már soha senki nem deríti ki, hogy ebbõl mennyi volt a rutinból kiszórt csekk. Jánossal ellentétben az autósok többsége valószínûleg fizetett.
Link
János emlékei szerint a klasszikus kérdés el sem hangzott azon a borongós, télvégi hétköznapon: "Szabó úr, ugye tudja, hogy miért állítottuk meg?!" Nem, ez a kissé csõbehúzós, a határesetek elismertetését szolgáló kijelentés nem hagyta el a rendõr száját 2013. február 07-én, amikor megállította õt a törzszászlós a Kisváros mellékutcájából a fõútra fordulását követõen. Miután érdeklõdve letekerte tizenéves Fordja ablakát, a rendõr ellentmondást nem tûrõen egybõl csak annyit mondott: "Kívánok! Ön nem állt meg a Stop táblánál!"
Furcsa volt az egész.
A rendõr várakozási pozíciójából ugyanis nem lehet látni azt a pontot, ahol János állítólag megszegte a KRESZ-t, ahol állítólag nem állt meg a kocsijával. Mivel helyi lakosként pontosan tudta, hogy azon a helyen elõszeretettel bírságolnak az egyenruhások, még idõben bekapcsolta az autójában lévõ kamerát. Hátha szükség lesz a felvételre.
Miközben János próbálta megérteni a körülötte történteket, a rendõr nem sokat tökölt, a "közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésére" hivatkozva helyszíni bírság kiszabásába kezdett, kiállított egy 5000 forintos csekket a továbbra is hitetlenkedõ autós részére. János állítása, miszerint megállt, nem számított. Persze nem hagyta annyiban, kiszállt kopottas kocsijából, sétált jobbra-balra, körbenézett, majd miután meggyõzõdött róla, hogy tényleg nem láthatta parkolási pozíciójából a Stop tábla helyét a rendõr, összeállt a kép.
Kezdte egyre inkább azt érezni, hogy rutinból akarják lehúzni.
Gyorsan meghozta a döntést. "Nem fogadom el a helyszíni bírságot. Nem követtem el a szabálysértést, ráadásul ön nem is láthatta, hogy mit csinálok a keresztezõdésben. Jelentsen fel!"
Meghatszorozódott a bírság
Ezután a szokásos történt: ha nem hajolsz meg az egyenruha elõtt, gyorsan szaporodnak a csekkeden a nullák. Néhány hét múlva János határozatot kapott arról, hogy az 5000 forintos birsága immár 30.000 forint, azt viszont 30 naptári napon belül utalja át a Magyar Államkincstár levélben megadott számlaszámára.
"Mélyen bántotta az igazságérzetemet, hogy olyanért akarnak megbüntetni, amit nem követtem el" - emlékszik János, aki ekkor már - ahogy mondani szokták - beleállt az ügybe. Bizonyítéka is volt ártatlanságáról, evidenciának tekintette, hogy nem hagyja magát. Kifogással élt a határozat ellen.
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Itt álltak a rendõrök. János meg balra az utcában, amit innen nem látni
Itt álltak a rendõrök. János meg balra az utcában, amit innen nem látni
Teltek a hetek-hónapok, a levelezést követõen eljött a vitás felek közötti személyes találkozók ideje. Jánost berendelte a helyi rendõrkapitányságra ügyének elõadója.
"Na, milyen bizonyítékai vannak?" - kezdte mosolyogva a hölgy, amirõl János elõször nem tudta eldönteni, hogy egy kedves hivatalnokkal hozta össze balsorsa, vagy inkább fölényeskedéssel áll szemben. Gyorsan kiderült. "Udvariasan közöltem vele, hogy hát ne üljünk fordítva a lovon, a rendõrségnek kell bizonyítani, hogy elkövettem-e valamit. Erre vége is lett a nagy mosolygásnak, a hölgy stílust váltott, majd felsorolta a jogaimat."
Utána elég sajátosan alakult a beszélgetés beidézõ és beidézett között, a rendõrségi hölgy ugyanis hajlott volna rá, hogy lezárja az ügyet bizonyítottság hiányában. Ami ugye azt jelenti, hogy a beidézett elkövette a szabálysértést. János nem alkudott, kizárólag azt lett volna hajlandó elfogadni, hogy szabálysértés hiányában zárják le az ügyet.
"Hát én úgy nem zárhatom le" - felelte a rendõrségi elõadó.
A személyes találkozón elmondott szerint járt el aztán a mosolyát gyorsan visszavonó rendõrnõ, hetek múlva újabb levelében eltörölte a 30.000 forintos bírságot bizonyítottság hiányában, de figyelmeztetésben részesítette Jánost. A priusz tehát maradt.
"Hát én meg ezt nem fogadom el, hiszen nem követtem el semmit. Fellebbezek, menjünk bíróságra" - reagált János.
Nem emlékszik a részletekre a rendõr
Az autós ekkor ügyvédet fogadott. "Rengeteg közlekedéssel kapcsolatos ügyünk van, de egyáltalán nem jellemzõ, hogy pár tízezres, jogtalannak vélt bírság, pláne egy figyelmeztetés ellen valaki ügyvédet fogad" - mondja Janklovics Ádám, a Vezess.hu jogi képviselõje. "Hiába tudják az igazukat, úgy érzik, nem éri meg a ráfordított energia. Idõ, pénz, stressz, szabadságot kell kivenni, bíróságra járni, nem hiányzik ez senkinek."
Jánosnak is legalább annyira hiányzott, mint egy méretes púp, de már nem adhatta fel. Mint hamarosan kiderült, a meglepetések sora csak ezután kezdõdött. Az elsõ bírósági tárgyalás például kimondottan kurtán-furcsán alakult, ugyanis a bíró közölte, hogy nem tudják megnézni a kamerája - szerinte bizonyító erejû - felvételét, mert "nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek, nincs a tárgyalóteremben a lejátszására alkalmas számítógép". 2013-ban, egy átlagos magyar bíróságon.
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Gyorsan 30.000 lett az 5000-bõl
Gyorsan 30.000 lett az 5000-bõl
A felvétel nem került elõ a 2-ik tárgyaláson sem, ami után a bíró szóban közölte a felekkel a hetekkel késõbbi bizonyítási eljárás idõpontját, kiindulási pontnak a bíróság épületét nevezte meg reggel 9 órával.
Közben új bíró kapta meg az ügyet, és persze itt is történt pár baki. Elõször is nem adták át neki az infót, hogy hol találkoznak a felek. Ezen kívül a bíróváltásról elfelejtették tájékoztatni az ügyvédet.
János és védõje megjelent a megbeszélt helyen pár hét múlva, de rajtuk kívül sehol senki nem volt. János édesapja eközben az ominózus keresztezõdésben azt látta, hogy a bíró és a rendõr (utóbbinak szóltak, Jánosnak nem) 9 óra elõtt pár perccel már visszaszámolt: "ha nem jelenik meg a másik fél, akkor megyünk" - hangzott el állítólag a bíró szájából. Az édesapa szólt neki, hogy fia és az ügyvéd a megbeszéltek szerint a bíróság épületében várják õket. Végül mindenki megjelent a keresztezõdésben, megtörténhetett a szembesítés a bírságoló rendõr és a megbírságolt autós között.
"Eredménytelen lett. Én következetesen állítottam, hogy megálltam a táblánál, a rendõr nem láthatott abból a pozícióból, és minderrõl felvételem van. Õ viszont már nem emlékezett a konkrét esetre, mivel elmondása szerint több száz bírságolást végeztek társaival abban a keresztezõdésben. Abban vita volt közöttünk, hogy õ hol állt" - emlékszik János.
A bûnösséget kell bizonyítani. Nem az ártatlanságot
Pár hónapos szünetekkel újabb tárgyalások követték egymást, a 4-iken végre a videó is elõkerült, majd 2014 tavaszán megszületett az ítélet. A bíróság megszüntette a Kisváros rendõrkapitányságának szabálysértési eljárását János ellen.
Idézünk pár részletet az 5 oldalas dokumentumból:
"A Szabs. tv. 32 § (1) bekezdése szerint, senki sem tekinthetõ szabálysértés elkövetésében felelõsnek mindaddig, amíg szabálysértési felelõsségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. A (2) bekezdés értelmében, szabálysértési felelõsség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhetõ ártatlanságának bizonyítására.
(...)
Mindezek alapján, a bíróság kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, hogy az eljárás alá vont személy nem tett eleget a KRESZ által elõírt megállási kötelezettségének, és fenti cselekményével megvalósította volna a KRESZ 12. § (1) bekezdés b, pontjába ütközõ, és a Szabs. tv. 224. § (1) bekezdése szerint minõsülõ közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést.
A Szabs. tv. 83 § (1) bekezdés a, pontja szerint, a szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni..."
Jánost megbírságolták, de legyõzte a rendõrséget Nagyon kevesen jutnak el ide
Nagyon kevesen jutnak el ide
Végül szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét egy részletre, talán el is siklottak felette. Abban a bizonyos keresztezõdésben, ahol Jánost megbírságolták (nem bizonyítva bûnösségét, majd utólag felmentve a fizetés alól), szóval éppen azon a szent helyen több száz bírságolást végeztek a rendõrök. Ezt ugye a rendõr mondta.
Azt persze már soha senki nem deríti ki, hogy ebbõl mennyi volt a rutinból kiszórt csekk. Jánossal ellentétben az autósok többsége valószínûleg fizetett.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
mezesmozes
- 2014. May 28. 08:03:03
#2 |
monguzking
- 2014. May 28. 09:14:00
#3 |
kakas
- 2014. May 28. 09:21:21
#4 |
Kormos
- 2014. May 28. 15:19:58
#5 |
szarmata
- 2014. May 28. 16:08:35
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.