Van még kérdésTEK? A sok idióta "magyar" meg "hinni". Ebbõl laza ölészet lesz, mégpedig szükségszerûségbõl. Egy nemzeti mozgalom létrejötte leginkább politikai akaraton múlik, nem mindig csak a körülmények eredménye – mondta Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a Habsburg Történeti Intézet Álom az államról címû kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön Budapesten.

Ilan Mor az izrael államot megálmodó Theodor Herzlrõl szóló rendezvényen rámutatott: a cionizmus megalapítója egyik naplójában azt írta: “egy állam megalapítása fõleg a szándékokon és a vágyakon alapul, a terület csak a fizikai infrastruktúra, amelynek keretében az állam megvalósulhat”.
Felhívta a figyelmet: Izrael parlamentjének nagytermében Herzl Tivadar portréja látható, ami arra utal, hogy Izrael népe “az õ vezetésével vette kezébe a sorsát,” mert “igenis lehet egy államunk és önrendelkezésünk”. Herzl azt mondta: “mi egy nép vagyunk”, amivel újraélesztette Izrael újraalapításának gondolatát – jegyezte meg.
A nagykövet a Theodor Herzl 1904. június 3-án bekövetkezett halálának évfordulójához kapcsolódó rendezvényen utalt arra: Herzl elõbb halt meg, mint hogy álmát, az önálló zsidó államot megvalósulni látta volna. Úgy fogalmazott, Izrael ma is céltudatos nemzeti vezetõnek tartja, aki “egyedül volt, nagy pszichológiai nyomás nehezedett rá, az árral szemben úszott, de soha nem adta fel”. Emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa hétfõn befejezõdött háromnapos izraeli látogatásán felkereste Herzl sírját Jeruzsálemben.
Hozzátette: Herzl Tivadar megszervezte az elsõ zsidó kongresszust, és közremûködött az elsõ zsidó szervezetek megalakításában, mert “megértette a politikai aktivitás fontosságát”, és már nem bízott abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia stabilizálni tudja a zsidóság helyzetét.
Izrael megalapításának gondolata akkor vált különösen indokolttá, amikor “az európai politika a nacionalizmus felé tolódott el”, és a mai Izraelen kívül más területek is szóba kerültek a zsidó állam létrehozására – állapította meg.
Gerõ András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója azt mondta: Herzl 1904-ben, 44 évesen halt meg tüdõgyulladásban és szívelégtelenségben, mert “valójában halálra dolgozta magát”.
Hangsúlyozta: Herzl, akinek nevét viseli a Dohány utcai zsinagóga elõtti tér, a 20. század elején már részletezte, hogy milyen legyen a zsidó állam. Szekuláris, baloldali vezetésû államot képzelt el, és 1977-ig csak baloldali kormányai voltak Izraelnek.
Megemlítette, hogy Herzlnek három gyereke volt, azonban sem õ, sem a felesége nemigen foglalkozott velük, emiatt sorsuk “nagyon rosszul alakult”. Egyik lányuk kábítószer-függõség miatt halt meg, fiuk “zaklatott, magányos gyerek lett” és öngyilkosságba menekült, kisebbik lányuk pedig megõrült és Theresienstadtban, a lágerben halt meg.
Ujvári Hedvig, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, germanista, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Herzl Tivadar egy a Dohány utcai zsinagóga melletti házban született, családja pedig a magyarországi zsidóság asszimilált részéhez tartozott, ennek megfelelõen a Deák téri evangélikus gimnáziumba járt, sok zsidó diáktársával együtt.
Elmondása szerint Theodor Herzl fiatalkorában “igényes és tevékeny” irodalmi egyesületet hozott létre, és magyar nyelvû hazafias verseket is írt. A Bécsi Egyetemen végzett a jogi karon, ahol két tanéven át magyarnak vallotta magát, majd német identitást vallott. Késõbb Herzl öt darabját is játszotta a bécsi Burgtheater, majd a a cionizmus megalapítója Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként is dolgozott.(MTI)
Link