Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
C típusú? Vicc!
Hogy szûröd ki a zsidót, köcsögöt és gazembert a szerveknél? Megnézed a beosztását és már meg is van mocsok! Igen kicsi lehet mostanra a hibaszázalék, de érdekes,, hogy piszkálják a "nemzetbiztonsági" témát. Tán rámozdultak a parazitákra?
A Vizoviczki-ügy négy fõrendõr vádlottja közül három úgy esett át a legalaposabb nemzetbiztonsági átvilágításon, hogy a gyanú árnyéka sem vetült rá. Mit ér a C?
„Másfél évtizede tudja mindenki, hogy a C típusú átvilágítás a vicc kategóriája, mégsem történt semmi annak érdekében, hogy változzon a helyzet” – ezt Harangozó Tamás, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagja mondja az FN24-nek.
A C típusú, vagyis a legszigorúbb nemzetbiztonsági átvilágítás azt követõen került támadások kereszttüzébe, hogy a rendõrség a közelmúltban õrizetbe vette Vizoviczki Lászlót. A vállalkozó a hírek szerint negyven magyarországi szórakozóhely tulajdonosa, legismertebb mulatói a Hajógyári-szigeten találhatóak, ezekben - Labanc Ferenc, a BRFK egykori kiemelt operatív fõnyomozója szerint - legalább tíz-tizenkét éven keresztül zavartalanul terjeszthetett drogot. Vizoviczkit a gyanú szerint az óvta meg hosszú idõn keresztül a lebukástól, hogy kiváló kapcsolatot ápolt rendõri felsõ vezetõkkel, akik mindig idõben értesítették õt a razziákról.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Vizoviczkivel együtt buktak õk is: jelenleg négy fõrendõr van elõzetesben. Közülük hárman átestek a C típusú átvilágításon, de nem akadtak fenn a hálón.
Mi az a C típusú?
A vonatkozó, 1995-ben született törvény szerint „a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenõrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltõ személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek”. Az eljárás „azon kockázati tényezõk, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet állhat elõ”.
Értsd, az a cél, hogy kiderüljön, zsarolható-e bármivel is (például játékszenvedéllyel, házasságon kívüli kapcsolattal, homoszexualitással) az extra feladatra kiszemelt személy.
Az érintettnek elsõ lépésben kérdõívet kell kitöltenie, ezt követõen a szolgálat ellenõrzi és értékeli a válaszok valóságtartalmát, valamint „felderíti az egyéb kockázati tényezõket”. Az ellenõrzést végzõk konzultálnak az „ellenõrzés alá vont személlyel”, õt ismerõket hallgathatnak meg, felhasználhatják a személyügyi nyilvántartások adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenõrzéseket végezhetnek, közben titkos információgyûjtési eszközöket és módszereket is alkalmazhatnak. Mindezek végén szakvélemény készül, amit a belügyminiszter ellenjegyez, majd a dokumentum a kezdeményezõhöz kerül, aki az ellenõrzés befejezésérõl, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bûncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - tájékoztatja az érintettet.
Pintér szava
Így történt ez a Vizoviczki-ügy rendõrgyanúsítottjainak kinevezésekor is, de az ellenõrzést végzõk – ahogy már említettük - egyiküknél sem találtak „nemzetbiztonsági kockázatot”. A négy fõrendõr egyikére sem vetül a gyanú árnyéka, sem az elsõ alkalommal, sem az ötévente kötelezõ felülvizsgálaton.
Akkor viszont mit ér a C típusú? Ezt a kérdést a belügyminiszternek is feltették. Pintér Sándor a múlt szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában a „C típusú átvilágítás újragondolásáról beszélt”. Alább idézünk a cikkbõl.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
„Alaphelyzetben nem pénzre és további emberi erõforrásra van szükség, hanem szervezésre. Meg kell vizsgálni, hogyan zajlik ma az ellenõrzés, mi az eredménye. Jelenleg az ellenõrzés során egy adott pillanatban vizsgálják, hogy a jelölt alkalmas-e a beosztás betöltésére, és aki ekkor megfelel, annak megbízhatósága öt évig érvényes. Tehát akkor ellenõrizzük, amikor még bele sem ült abba a bizonyos székbe, ahol bizonyítania kell megbízhatóságát, állhatatosságát. Még nem érte kísértés, nem áll fenn a befolyásolás veszélye. Ráadásul biztosítjuk róla, hogy öt éven át nem ellenõrizzük. A megoldás az, hogy a kinevezése elõtt állapítsuk meg, van-e kizáró ok, és ha nincs, adjuk meg neki a lehetõséget. Az illetõ pedig tudomásul veszi, hogy öt éven át, vagy amíg a beosztást betölti, bármikor ellenõrizhetik. Úgy gondolom, a rendszert oly módon kell átalakítani, hogy Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak.”
Alsógatya
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának általunk megkérdezett tagjai – a fideszes Gulyás Gergely alelnök, a szocialista Harangozó Tamás és az LMP-s Mile Lajos – abban egyetértettek a belügyminiszterrel, hogy felülvizsgálatra szorul a C típusú átvilágítás intézménye.
Gulyás Gergely azt emeli ki, hogy az átvilágítás „csak azt tárja fel, hogy a vizsgált személy anyagi viszonyaiban, elõéletében van-e rizikó”. Az alelnök nem ismeri a Vizoviczki-ügy aktáit, így nem tudja megítélni, hibáztak-e a minap lebukott fõrendõrök átvilágítói. „De ha most kiderülne például, hogy korábban bármelyik gyanúsított több tízmilliós hitelt vett a nyakába, s ezt nem minõsítette kockázati tényezõnek a szolgálat, az komoly szakmai tévedés, ami indokolhat felelõsségre vonást.”
Harangozó Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Vizoviczki és az általa megvásárolt rendõrök lebuktatásához közel két éven át zajló titkos nyomozásra volt szükség, akkor nem várható csoda a törvény szerint néhány hét alatt lebonyolítandó C típusútól. „Ráadásul mivel a C típusú csupán pillanatfelvétel, így arra nem kínál megoldást, ha valaki a vizsgálat után két héttel felhívja Oszama bin Ladent és dumcsiznak egyet” – így Harangozó.
„Olyan ellenõrzés nincs, ami kiszûrné az összes visszaélést. Ha növeljük a vizsgálatok számát és alaposságát, nyilván többen akadnak fenn a rostán – ezt már Mile Lajos mondja -, de kérem a döntéshozókat, ne essenek át a ló túlsó oldalára, és a Vizoviczky-ügyön felbuzdulva ne akarjanak hetente belenézni mindenki alsógatyájába.”
Link
A Vizoviczki-ügy négy fõrendõr vádlottja közül három úgy esett át a legalaposabb nemzetbiztonsági átvilágításon, hogy a gyanú árnyéka sem vetült rá. Mit ér a C?
„Másfél évtizede tudja mindenki, hogy a C típusú átvilágítás a vicc kategóriája, mégsem történt semmi annak érdekében, hogy változzon a helyzet” – ezt Harangozó Tamás, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagja mondja az FN24-nek.
A C típusú, vagyis a legszigorúbb nemzetbiztonsági átvilágítás azt követõen került támadások kereszttüzébe, hogy a rendõrség a közelmúltban õrizetbe vette Vizoviczki Lászlót. A vállalkozó a hírek szerint negyven magyarországi szórakozóhely tulajdonosa, legismertebb mulatói a Hajógyári-szigeten találhatóak, ezekben - Labanc Ferenc, a BRFK egykori kiemelt operatív fõnyomozója szerint - legalább tíz-tizenkét éven keresztül zavartalanul terjeszthetett drogot. Vizoviczkit a gyanú szerint az óvta meg hosszú idõn keresztül a lebukástól, hogy kiváló kapcsolatot ápolt rendõri felsõ vezetõkkel, akik mindig idõben értesítették õt a razziákról.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Vizoviczkivel együtt buktak õk is: jelenleg négy fõrendõr van elõzetesben. Közülük hárman átestek a C típusú átvilágításon, de nem akadtak fenn a hálón.
Mi az a C típusú?
A vonatkozó, 1995-ben született törvény szerint „a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenõrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltõ személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek”. Az eljárás „azon kockázati tényezõk, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet állhat elõ”.
Értsd, az a cél, hogy kiderüljön, zsarolható-e bármivel is (például játékszenvedéllyel, házasságon kívüli kapcsolattal, homoszexualitással) az extra feladatra kiszemelt személy.
Az érintettnek elsõ lépésben kérdõívet kell kitöltenie, ezt követõen a szolgálat ellenõrzi és értékeli a válaszok valóságtartalmát, valamint „felderíti az egyéb kockázati tényezõket”. Az ellenõrzést végzõk konzultálnak az „ellenõrzés alá vont személlyel”, õt ismerõket hallgathatnak meg, felhasználhatják a személyügyi nyilvántartások adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenõrzéseket végezhetnek, közben titkos információgyûjtési eszközöket és módszereket is alkalmazhatnak. Mindezek végén szakvélemény készül, amit a belügyminiszter ellenjegyez, majd a dokumentum a kezdeményezõhöz kerül, aki az ellenõrzés befejezésérõl, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bûncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - tájékoztatja az érintettet.
Pintér szava
Így történt ez a Vizoviczki-ügy rendõrgyanúsítottjainak kinevezésekor is, de az ellenõrzést végzõk – ahogy már említettük - egyiküknél sem találtak „nemzetbiztonsági kockázatot”. A négy fõrendõr egyikére sem vetül a gyanú árnyéka, sem az elsõ alkalommal, sem az ötévente kötelezõ felülvizsgálaton.
Akkor viszont mit ér a C típusú? Ezt a kérdést a belügyminiszternek is feltették. Pintér Sándor a múlt szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában a „C típusú átvilágítás újragondolásáról beszélt”. Alább idézünk a cikkbõl.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
„Alaphelyzetben nem pénzre és további emberi erõforrásra van szükség, hanem szervezésre. Meg kell vizsgálni, hogyan zajlik ma az ellenõrzés, mi az eredménye. Jelenleg az ellenõrzés során egy adott pillanatban vizsgálják, hogy a jelölt alkalmas-e a beosztás betöltésére, és aki ekkor megfelel, annak megbízhatósága öt évig érvényes. Tehát akkor ellenõrizzük, amikor még bele sem ült abba a bizonyos székbe, ahol bizonyítania kell megbízhatóságát, állhatatosságát. Még nem érte kísértés, nem áll fenn a befolyásolás veszélye. Ráadásul biztosítjuk róla, hogy öt éven át nem ellenõrizzük. A megoldás az, hogy a kinevezése elõtt állapítsuk meg, van-e kizáró ok, és ha nincs, adjuk meg neki a lehetõséget. Az illetõ pedig tudomásul veszi, hogy öt éven át, vagy amíg a beosztást betölti, bármikor ellenõrizhetik. Úgy gondolom, a rendszert oly módon kell átalakítani, hogy Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak.”
Alsógatya
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának általunk megkérdezett tagjai – a fideszes Gulyás Gergely alelnök, a szocialista Harangozó Tamás és az LMP-s Mile Lajos – abban egyetértettek a belügyminiszterrel, hogy felülvizsgálatra szorul a C típusú átvilágítás intézménye.
Gulyás Gergely azt emeli ki, hogy az átvilágítás „csak azt tárja fel, hogy a vizsgált személy anyagi viszonyaiban, elõéletében van-e rizikó”. Az alelnök nem ismeri a Vizoviczki-ügy aktáit, így nem tudja megítélni, hibáztak-e a minap lebukott fõrendõrök átvilágítói. „De ha most kiderülne például, hogy korábban bármelyik gyanúsított több tízmilliós hitelt vett a nyakába, s ezt nem minõsítette kockázati tényezõnek a szolgálat, az komoly szakmai tévedés, ami indokolhat felelõsségre vonást.”
Harangozó Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Vizoviczki és az általa megvásárolt rendõrök lebuktatásához közel két éven át zajló titkos nyomozásra volt szükség, akkor nem várható csoda a törvény szerint néhány hét alatt lebonyolítandó C típusútól. „Ráadásul mivel a C típusú csupán pillanatfelvétel, így arra nem kínál megoldást, ha valaki a vizsgálat után két héttel felhívja Oszama bin Ladent és dumcsiznak egyet” – így Harangozó.
„Olyan ellenõrzés nincs, ami kiszûrné az összes visszaélést. Ha növeljük a vizsgálatok számát és alaposságát, nyilván többen akadnak fenn a rostán – ezt már Mile Lajos mondja -, de kérem a döntéshozókat, ne essenek át a ló túlsó oldalára, és a Vizoviczky-ügyön felbuzdulva ne akarjanak hetente belenézni mindenki alsógatyájába.”
Link
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2012. July 05. 14:00:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.