Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Európa humanitárius katasztrófa küszöbén áll
Nyakig benne vagyunk, de hol van Európa? Ja, hogy Ázsiába költözött, Ázsia meg Afrikába cuccol. Ahogy közeleg a hajózási szezon, az ENSZ egyre inkább arra számít, hogy megindul a lélekvesztõkön érkezõ afrikai menekültek kétségbeesett hada Olaszország és Görögország felé. A világszervezet a rendszeres és tragikus balesetek miatt fontolóra vette, hogy észak-afrikai és közel-keleti menekülttáborokat hoz létre.
Az ENSZ menekültügynöksége (UNHCR) elsõ ízben számolt be arról, hogy menekültügyi hivatalokra lenne szükség az egyiptomi, líbiai, szudáni, és egyéb, észak-afrikai menekültek tömege számára. Vincent Cochetel, az UNHCR európai igazgatója szerint az unió nem talált egyelõre megfelelõ módszert arra, hogy megakadályozza a menekültek tengeri tragédiáit. Az egyre szigorúbb határrendészeti intézkedések helyett inkább biztonságos útvonalakat kellene teremteni – vélekedett. Felvetette azt is, hogy amennyiben meglennének a szükséges garanciák, Európán kívüli, elõszûrõ-táborokat is létre kellene hozni, a menekültáradat kezelésére.
Ugyanakkor a jogvédõk eddig elvetették az Európán kívül mûködõ, nagy menekülttáborok gondolatát. Attól tartanak ugyanis, hogy a menekültek ki lennének szolgáltatva az emberi jogokat és az igazságszolgáltatást kevésbé tiszteletben tartó államoknak. „Kizárt, hogy mûködjön” – vélekedett az ötlet kapcsán Judith Sutherland, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet nyugat-európai kutatócsoportjának vezetõ munkatársa. A HRW elméletileg nem látja problémásnak, hogy már külföldön becsatornázzák az Európa felé tartó menekültek kérdését, de Líbiában, Egyiptomban vagy Marokkóban szinte elképzelhetetlen ez adottságok mellett – vélekedett a kutató a brit The Guardiannek.
A menekültáradat miatt nyûglõdõ Görögország a UNHCR-nél határozottabban követeli az észak-afrikai menekülttáborok megalapítását, hogy a menekültek és a bevándorlók ügyeit megfelelõ hivatalok intézzék, mielõtt útnak indulnának Európa felé. Athén igényt tart arra is, hogy a menekültáradatot nemzetközi „csatárlánc” próbálja meg feltartóztatni, még a Földközi-tengeren. Athéni kormányhivatalnokok beszámolója szerint a júliusi EU-csúcson Görögország be is fogja nyújtani az erre vonatkozó elõterjesztését.
„Az átfogó bevándorlási politika kialakítása a görög és az azt követõ olasz soros elnökség egyik fõ célja” – szögezte le Evangelosz Venizélosz görög miniszterelnök-helyettes. „Az EU földközi-tengeri országai szorosan együttmûködnek, de Görögország partvonala hosszabb, mint a többi tagországé összesen. A bevándorlási politika alapos átértékelése nélkül nem tudunk szembenézni a menekültproblémával” – tette hozzá a görög vezetõ.
A másik súlyosan érintett ország, Olaszország szintén elhatározta, hogy júliusban – amikor a mediterrán ország átveszi az unió soros elnökségét – a menekültkérdést az unió egyik fontos kérdéséve teszi. „Elnökségünk idején Európa meg fogja látni, hogy Itália nem csak veri, de fel is borítja az asztalt” – fenyegetõzött a múlt héten Angelino Alfano belügyminiszter.
Az UNHCR álláspontjának megváltozása – és a beavatkozás iránt egyre növekvõ görög és olasz igény – azt követõen állt elõ, hogy a legfrissebb adatok szerint a probléma exponenciálisan nõ. A rövid elnevezésû Európai Unió Tagállamai Külsõ Határain Való Operatív Együttmûködési Igazgatásért Felelõs Európai Ügynökség (FRONTEX) beszámolója szerint 2014-ben már több mint 42 ezren kíséreltek meg átkelni a Földközi-tengeren. Tavaly április végén ez a szám még csak 3362 volt – mutatott rá az UNHCR.
Csak a múlt héten, ezer Európába igyekvõ bevándorló közül négyszáznak sikerült áttörnie Marokkóban a Melilla nevû spanyol exklávé határán felállított szögesdrótkerítésen.
A görög kereskedelmi tengerhajózási minisztérium adatai szerint tavaly 15 ezer nyilvántartásban nem szereplõ bevándorló próbált Görögországon keresztül, tengeri úton Európába jutni, ami miatt a 7 ezer fõs görög parti õrség harmadát kellett áthelyezni az Égei-tenger keleti részére, ugyanis a görög határon felállított kerítés miatt a menekültáradat az égei-tengeri partok felé kényszerült kerülni.
Az elmúlt hetekben több tucat haláleset történt a Földközi- és az Égei-tengeren Törökország és Görögország között, ahol legfõképpen a Szíriából menekülõk próbálnak Európába eljutni.
„Ha nem történnek komolyabb lépések, annak katasztrofális következményei lesznek” – figyelmeztetett Enzo Bianco, Olaszország korábbi belügyminisztere. „Vagy lesz valami erõs kezdeményezés az olasz kormány vagy az unió részérõl, vagy kolosszális méretû katasztrófával fogunk szembesülni” – hangsúlyozta az egykori belügyminiszter.
„Ha 50 ezer bevándorló a katasztrófa szélére sodor bennünket, képzeljék mi lesz, ha 5-600 ezer menekült érkezik” – fogalmazott Bianco.
atv.hu / The Guardian
Link
Az ENSZ menekültügynöksége (UNHCR) elsõ ízben számolt be arról, hogy menekültügyi hivatalokra lenne szükség az egyiptomi, líbiai, szudáni, és egyéb, észak-afrikai menekültek tömege számára. Vincent Cochetel, az UNHCR európai igazgatója szerint az unió nem talált egyelõre megfelelõ módszert arra, hogy megakadályozza a menekültek tengeri tragédiáit. Az egyre szigorúbb határrendészeti intézkedések helyett inkább biztonságos útvonalakat kellene teremteni – vélekedett. Felvetette azt is, hogy amennyiben meglennének a szükséges garanciák, Európán kívüli, elõszûrõ-táborokat is létre kellene hozni, a menekültáradat kezelésére.
Ugyanakkor a jogvédõk eddig elvetették az Európán kívül mûködõ, nagy menekülttáborok gondolatát. Attól tartanak ugyanis, hogy a menekültek ki lennének szolgáltatva az emberi jogokat és az igazságszolgáltatást kevésbé tiszteletben tartó államoknak. „Kizárt, hogy mûködjön” – vélekedett az ötlet kapcsán Judith Sutherland, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet nyugat-európai kutatócsoportjának vezetõ munkatársa. A HRW elméletileg nem látja problémásnak, hogy már külföldön becsatornázzák az Európa felé tartó menekültek kérdését, de Líbiában, Egyiptomban vagy Marokkóban szinte elképzelhetetlen ez adottságok mellett – vélekedett a kutató a brit The Guardiannek.
A menekültáradat miatt nyûglõdõ Görögország a UNHCR-nél határozottabban követeli az észak-afrikai menekülttáborok megalapítását, hogy a menekültek és a bevándorlók ügyeit megfelelõ hivatalok intézzék, mielõtt útnak indulnának Európa felé. Athén igényt tart arra is, hogy a menekültáradatot nemzetközi „csatárlánc” próbálja meg feltartóztatni, még a Földközi-tengeren. Athéni kormányhivatalnokok beszámolója szerint a júliusi EU-csúcson Görögország be is fogja nyújtani az erre vonatkozó elõterjesztését.
„Az átfogó bevándorlási politika kialakítása a görög és az azt követõ olasz soros elnökség egyik fõ célja” – szögezte le Evangelosz Venizélosz görög miniszterelnök-helyettes. „Az EU földközi-tengeri országai szorosan együttmûködnek, de Görögország partvonala hosszabb, mint a többi tagországé összesen. A bevándorlási politika alapos átértékelése nélkül nem tudunk szembenézni a menekültproblémával” – tette hozzá a görög vezetõ.
A másik súlyosan érintett ország, Olaszország szintén elhatározta, hogy júliusban – amikor a mediterrán ország átveszi az unió soros elnökségét – a menekültkérdést az unió egyik fontos kérdéséve teszi. „Elnökségünk idején Európa meg fogja látni, hogy Itália nem csak veri, de fel is borítja az asztalt” – fenyegetõzött a múlt héten Angelino Alfano belügyminiszter.
Az UNHCR álláspontjának megváltozása – és a beavatkozás iránt egyre növekvõ görög és olasz igény – azt követõen állt elõ, hogy a legfrissebb adatok szerint a probléma exponenciálisan nõ. A rövid elnevezésû Európai Unió Tagállamai Külsõ Határain Való Operatív Együttmûködési Igazgatásért Felelõs Európai Ügynökség (FRONTEX) beszámolója szerint 2014-ben már több mint 42 ezren kíséreltek meg átkelni a Földközi-tengeren. Tavaly április végén ez a szám még csak 3362 volt – mutatott rá az UNHCR.
Csak a múlt héten, ezer Európába igyekvõ bevándorló közül négyszáznak sikerült áttörnie Marokkóban a Melilla nevû spanyol exklávé határán felállított szögesdrótkerítésen.
A görög kereskedelmi tengerhajózási minisztérium adatai szerint tavaly 15 ezer nyilvántartásban nem szereplõ bevándorló próbált Görögországon keresztül, tengeri úton Európába jutni, ami miatt a 7 ezer fõs görög parti õrség harmadát kellett áthelyezni az Égei-tenger keleti részére, ugyanis a görög határon felállított kerítés miatt a menekültáradat az égei-tengeri partok felé kényszerült kerülni.
Az elmúlt hetekben több tucat haláleset történt a Földközi- és az Égei-tengeren Törökország és Görögország között, ahol legfõképpen a Szíriából menekülõk próbálnak Európába eljutni.
„Ha nem történnek komolyabb lépések, annak katasztrofális következményei lesznek” – figyelmeztetett Enzo Bianco, Olaszország korábbi belügyminisztere. „Vagy lesz valami erõs kezdeményezés az olasz kormány vagy az unió részérõl, vagy kolosszális méretû katasztrófával fogunk szembesülni” – hangsúlyozta az egykori belügyminiszter.
„Ha 50 ezer bevándorló a katasztrófa szélére sodor bennünket, képzeljék mi lesz, ha 5-600 ezer menekült érkezik” – fogalmazott Bianco.
atv.hu / The Guardian
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2014. June 04. 08:53:59
#2 |
keepfargo
- 2014. June 04. 08:57:07
#3 |
Kedvesi
- 2014. June 04. 09:04:54
#4 |
Gutai Zub
- 2014. June 04. 09:21:37
#5 |
tudatlanka
- 2014. June 04. 12:00:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.