Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A CÖF az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára alakítaná át az EU-t


Hogy is van a Jóbik-kal? Föderáció-kóhn-föderá-cion? Egy rabbinátus ez, de el lett már ez is mondva.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára alakítaná át az Európai Uniót, az errõl szóló javaslatukat elküldik a közösség vezetõinek. Sõt, európai békemenet megszervezését sem tartják kizártnak.

Elképzeléseik szerint közös irányítás alá kerülne a külügyi, a hadügyi és a pénzügyi adminisztráció; de ez nem jelentene föderációt, mert egyéb területeken, a szubszidiaritás jegyében, éppen decentralizálni kellene a döntéshozatalt - ismertette Fricz Tamás a szervezet egyik alapítója. A CÖF szerint az EU krízisének oka az identitás- és demokráciahiány, illetve a gigantikusra nõtt bürokrácia és a javaslatuk pont ezeken a területeken hozna javulást.

Csizmadia László, a CÖF másik alapítója úgy vélekedett: az európai parlamenti választások után megfogalmazható fõ üzenet az, hogy "az Európai Unió irányítói végre vegyék tudomásul azt, hogy a nemzeteknek van uniója és nem az unió elitjének vannak kiszolgáltatott nemzetei". Céljaik megvalósítása érdekében nem tartja kizártnak egy európai békemenet megszervezését sem - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a CÖF és a Szellemi Honvédelmi Mozgalom nemzeti konzultációja, országjárása nyomán elkészítették a Nemzeti Társadalmi Szerzõdést, amit el kívánnak küldeni a kormányzatnak. Ebben azt javasolják, hogy a kormány támogassa a külhoni magyarság autonómiára irányuló törekvéseit, illetve törekedjen arra, hogy a civileket bevonja az õket érintõ jogalkotásba.Link
-> postaimre - 2014. June 06. 05:58 · 2 hozzaszolas · 1015 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2014. June 06. 06:24:09
Érdekes, az eredeti link helyett egészen mást hoz és az eredeti meg már nincs sehol. De itt a mandíneres.

http://mandiner.hu/cikk/20140605_az_o...eu_t_a_cof

Na megvan, de valamiért az oldal linkjéhez kapcsolták. Nem tom milyen elhárító-progival kevernek a szolgálatok, de ügggges. http://vs.hu/cof-az-osztrak-magyar-mo...-eu-t-0605
#2 | postaimre - 2014. June 07. 20:07:40
Ki kell venni Európát a föderatív EU alól!



Az EU hatalomgyakorló rendszerének várható tevékenysége



A magyar és az európai törvényhozás elemzését elõkészítõ sorozat második részét adom az alábbiakban közre.

- Tiltakozó választás

- Ki kell venni Európát a föderatív EU alól! (Az EU hatalomgyakorlói szerveinek várható tevékenysége)

Következõ írások:

- Ki kell venni Magyarországot a föderatív hatalom alól! (A magyar Országgyûlés várható tevékenysége)

- Keleti nyitás és Oroszország

- A föderáció és a konföderáció küzdelmének várható megnyilvánulásai

_____________________________________________



Az EU föderativitásának ellenálló erõk meghatározóvá váltak, ezzel elindult a nemzetek feletti érdekérvényesítés paradigmájának felváltása a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolásával.

Az euszkeptikus pártokat tömörítõ frakció, valamint a potenciális konföderalisták jelentõs része egyelõre csak a föderatív paradigma következményeinek konföderatív elemekkel történõ orvoslása felé halad[i].



Az utóbbi hónapokban már az ok szerkezeti elemeinek a változtatása is elkezdõdött.



- A hatalomgyakorlás rendszerének államformára[ii] kiható átalakulása parlamentáris köztáraságból (Magyarország) és parlamentáris monarchiából (Spanyolország) félprezidenciális köztársasággá, amely az irányítás-vezetés kettõs egysége[iii] felé közelítõ elsõ lépés.

- A pártrendszer megosztó hatásának csökkentése a FIDESz települési választási törvénymódosításában. (A törvénymódosítás országgyûlési tárgyalásakor ezt részletesebben elemzem.) Ez az elsõ lépés a megosztás nélküli, alulról épülõ hatalomgyakorlásra[iv].



Mivel a FIDESz az EU hatalmi rendszerében meghatározó Európai Néppárt tagja, a fentiek mintaadó hatásúak, a „keleti nyitás” minõségétõl és a hidegháború mindenkori állapotától függõ mértékben.



A 7. EP ciklus választásakor EP mandátumot szerzett képviselõk felelõssége minden eddiginél nagyobb, a válság várható kiterjedése miatt, különös tekintettel azokra a területekre, amelyek a Bilderberg csoport 2014-es összejövetelének napirendjén szerepeltek[v].

Ennek megfelelõen az EP 7. ciklusának munkáját a föderatív szemlélet konföderatívra váltásának folyamata határozza meg, az alábbi részfolyamatok intenzitásának függvényében:

1. az egyre kiélezõdõ kelet-nyugat közötti (egyelõre hideg) háború,

2. a bankrendszer „kényszer” válságnövelése (errõl részletesebben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat – devizahitel - elemzésében írok rövidesen),

3. a tiltakozó választás szövetségi rendszer fennmaradására ható következményei.



A fenti részfolyamatok egyértelmûen elõrejelzik, hogy 2017-ig a föderatív rendszer megbukik.

A bukás társadalmi- politikai és gazdasági rendszerre gyakorolt hatásának alternatívái:



1. Rendszerváltás – a nemzetek fölötti érdekérvényesítést jelentõ föderatív EU-t a nemzeti érdekek érvényesítését összehangoló Európai Konföderáció váltja fel.

Ennek alapfeltétele a tagországokon belüli rendszerváltás, vagyis a települések és a társadalmi csoportok fölötti érdekérvényesítés felülrõl leosztó (föderatív) paradigmája helyére az alulról épülõ - ezért a települések és társadalmi csoportok érdek-összehangolását jelentõ - (konföderatív) gondolkodási mód lép.

A részfolyamatok lehetõséget adnak arra, hogy a célhoz vezetõ stratégia meghatározásával, és annak taktikai lépéssora felállításával a rendszerváltás Európában megvalósítható legyen.



2. Rendszerváltoztatás – a föderatív diktatúra fennmaradása annak „megreformálásával”, vagyis a szükséges és elégséges engedmények elfogadásával, elõkészítve a jelenlegi, ortodox föderatív szemlélet visszarendezõdését.

A rendszerváltoztatás szükséges és elégséges engedményei természetszerûen nem tartalmazzák a legfõbb elemet, a „kínálat által manipulált kereslet” elvének érvényesülését, vagyis az államnak és embernek fölérendelt pénzhatalmat.

A FIDESz által indítványozott választási törvénymódosítások azt célozzák, hogy a pártrendszer feláldozásával a hatalom a föderáció elkötelezett katonái kezében maradjon. (Nincs különbség a diktatúra helytartóinak eszköztárában: a szocialista-kommunista nomenklatúra hatalomba „ejtõernyõzése” ugyanezt a célt szolgálta az 1989-es rendszerváltoztatáskor.)



I. A hatalomgyakorlásáról általában



A választási jog felelõsséget jelent, függetlenül attól, hogy a választópolgár élt-e választási jogával vagy nem. A választással képviseleti jogot kapott személy ugyanis annak a településnek, társadalmi csoportnak (EP esetében: országnak) az érdekeit köteles képviselni, akitõl a megbízást kapta.



A jelenlegi törvények szerint szabad (és nem kötött) mandátumot kaptak a képviselõk, ezért képviselõi tevékenységük miatt õket visszahívni nem lehet, ugyanakkor a választók érdekeivel ellentétes szavazataik minden választót sértenek.



Az nyilvánvaló, hogy a 7. EP ciklus a szövetség jelenlegi formájának utolsó képviselete. Minden választópolgár élét alapvetõen meghatározza, hogy rendszerváltás, vagy rendszerváltozás történik-e 2017-ig, ezért saját érdekükben figyelemmel kell kísérni azt, hogy a képviselõk – akár a magyar, akár az európai Parlamentben – érdekeik képviseletében járnak-e el, és ha nem, élniük kell az ellenállás jogával, az EU által meghatározott törvényes eszközökkel[vi]:



- a petícióval[vii],

- polgári kezdeményezzéssel[viii],

- kilépéssel[ix] (Magyarországon alaptörvényi tiltás miatt nem lehet népszavazást tartani a kilépésrõl, a kormány viszont nem kezdeményezi azt, ezért „A magyar Országgyûlés várható tevékenysége” c. - következõ – írásban levezetett módon kell érvényesíteni a választói akaratot.).



II. A föderatív és a konföderatív szövetség hatalomgyakorlása közötti különbség



A két szövetségi forma céljában tér el egymástól.

A föderáció az általános kínálatmonopóliummal a „titkos szuperszervezet” érdekeinek rendeli alá a nemzetek érdekeit, és ennek eredményeként 150 család minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg[x]. Az EU alaptörvénye, a Lisszaboni Szerzõdés „közös érdeknek” nevezi a diktatúra érdekeit.

A konföderáció az összehangolt önellátással a nemzetek (államokban a települések és társadalmi csoportok) igényeit és lehetõségeit (az ebben jelentkezõ érdekeit) hangolja össze.

A „szép emlékû” politikai gazdaságtanban hangoztatott „antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentét” tehát a föderatív és a konföderatív rendszer között van, és nem a diktatúra szocialista-kommunista és liberális-kapitalista változatai között[xi].



1. A föderatív rendszer összevon (integrál, kohezionál), a hatalomgyakorlás felülrõl lebontó típusú. Fõ irányelvei:



- A négy liberális alapelv[xii]

Mindaddig, amíg a földtulajdonlási moratórium megszûnése nem vált fenyegetõvé, gyakorlatilag senki nem foglalkozott ezeknek az alapelveknek az elfogadhatatlanságával, sõt, a 2014. május 1-i „feloldás” közeledtével is csak a termõföld „áru”[xiii] – és ezzel a tõke részévé – minõsítését akarják az euszkeptikusok kivenni az alapelvek érvényesülési körébõl, a többi tõkeforma változatlan „szabad mozgásának” meghagyásával.



- Kizárólagos hatásköröket[xiv] határoz meg a „közös (értsd: nemzetek feletti) érdek” érvényesülésére.

A Lisszaboni Szerzõdésben a mezõgazdaság még közös hatáskörbe tartozott, de az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete „különleges végrehajtási hatásköröket” ruházott a Bizottságra, kivételes esetekben a Tanácsra. Ezek a hatáskörök magukban foglalják a mezõgazdaságot is, így gyakorlatilag a mezõgazdaság is „kizárólagos hatáskörbe került”[xv].



- Az önrendelkezés (szubszidiaritás) olyan mértékû korlátozása[xvi], amely meggátolja az államok konföderatív alulról szervezõdését, és az ezzel együtt járó hatalomgyakorlási, valamint tulajdon- és birtokjog gyakorlási jogai gyakorlásának nemzeti érdekek szolgálatába állítását.



2. A konföderatív rendszer összehangol (koordinál), a hatalomgyakorlás alulról épülõ típusú:



- A tagországok szabadsága elidegeníthetetlen[xvii]

Az állam szabadsága

a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,

b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,

c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,

d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és mûködésének,

e./ a külsõ és belsõ védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,

f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának

minden más államtól való függetlenségét jelenti.



(Az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet – késõbbiekben EK – 1. § (2))



- Kulturális, tudományos és gazdasági tevékenység összehangolása[xviii]

Az összehangolás a következõ területekre vonatkozik:

a./ egészségügyi ellátás,

b./ oktatás-nevelés,

c./ kultúra,

d./ vallás,

e./ védelem,

f./ mezõgazdaság és élelmiszeripar,

g./ ipar,

h./ energetika,

i./ közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás,

j./ idegenforgalom,

k./ kereskedelem,

l./ közlekedés és szállítás.



[EK 11. § (2)]



- Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik.[EK 2. § (2)]

Az Európai Konföderációban a tagországok képviselõi – a szubszidiaritás elve szerint - kötött mandátummal rendelkeznek. [EK 4. § (2)]



III. A föderatív és a konföderatív szövetség hatalomgyakorlási intézményei



A föderatív és konföderatív szövetségek hatalomgyakorlási intézményei a cél különbözõségébõl eredõ eltéréseket mutatnak.



1. A föderatív EU intézményei



Az intézményrendszer felülrõl lebontó döntési hierarchiát alkot[xix].

Az Unió intézményei:

- az Európai Parlament[xx],

- az Európai Tanács[xxi],

- a Tanács[xxii],

- az Európai Bizottság[xxiii] (a továbbiakban: a Bizottság),

- az Európai Unió Bírósága[xxiv],

- az Európai Központi Bank[xxv],

- a Számvevõszék[xxvi].



Az EU átfogó politikai irányvonalát az Európai Tanács határozza meg. Tagjai a tagállamok állam-, illetve kormányfõi és a Bizottság elnöke.



Ebbõl ered az EP 7. ciklusában elõször jelentkezõ ellentmondás.



Most fordult elõ elõször az EU történetében, hogy vannak olyan országok (Franciaország és Nagy-Britannia), ahol az EP képviselõk többsége nem a kormány politikai irányvonalával azonos értékrendet vall[xxvii].

Ennek az ellentmondásnak a feloldására indítványozta Marine Le Pen (a legtöbb francia EP képviselõi helyet kapott Nemzeti Front elnöke) a francia nemzetgyûlés feloszlatását és új választás kiírását. Francois Hollande francia államfõ nemcsak a kérés teljesítését zárta ki, hanem azt is, hogy a kormánynak új politikai irányvonalat jelöljön ki[xxviii].



2. Az Európai Konföderáció intézményei



Az intézményrendszer alulról épülõ döntési hierarchiát alkot[xxix].

Az Európai Konföderáció intézményei:

- Az Európai Konföderáció Tanácsa (továbbiakban: Tanács) [EK 10. § (1) a./]

- A Társadalmi Csoportok Összehangoló Bizottságai (továbbiakban: Bizottság) [EK 10. § (1) b./]

- Az Európai Konföderáció Ellenõrzõ Bizottsága (továbbiakban: Ellenõrzõ Bizottság) [EK 10. § (1) c./]



IV. A föderatív és a konföderatív szövetség jogalkotása



A föderatív és a konföderatív államszövetségi forma jogalkotási rendszere – éppúgy, mint hatalomgyakorlási intézményei – a cél különbözõségébõl eredõ eltéréseket mutatnak.



1. A föderatív EU jogalkotása



A föderatív EU felülrõl lebontó hatalomgyakorlási rendszerébõl eredõen az Európai Tanács politikai irányvonalát követve a Bizottság (nem a Parlament) kezdeményezheti a jogszabály-alkotást, és a Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa fogadja el a tagállamok számára kötelezõ jellegû jogszabályokat. Tehát a tényleges hatalmat a Bizottság és az EU Tanács gyakorolja, „rendes jogalkotási” (a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépése óta nem „együttdöntési”) eljárás keretében.

A Bizottság és az EU tanács tagjait, elnökét a Parlament választja, a parlamenti frakciók részvételi arányának megfelelõ delegálással.

Az EP alakulásáig (július 1.) kell a frakcióknak létrejönniük, természetszerûen azoknak a kompromisszumoknak a megállapításával, hogy egyes fõ törvénykezési területekkel kapcsolatban milyen frakció-szövetségek alakulnak ki.

Ezért már az EP megalakulásakor egyértelmûvé válik, hogy a tagállamok képviselõcsoportjai és személy szerint a képviselõk milyen szinten jelzik választáskor tett ígéreteik betartását.

Az eddigi példák azt mutatják (bennünket érintõen az 5. és 6. EP ciklusban), hogy a választási programokban szereplõ ígéretek értelmezése az EU hatalomgyakorló intézményeiben történik meg – az Európai Tanács politikai iránymutatása szerint -, továbbá az egyes törvényjavaslatok elõterjesztésekor, illetve vitatásakor.

Legalább két ország (Franciaország és Nagy-Britannia) Európai Tanácsi képviselõjének politikai irányvonala nem azonos az országot többségben képviselõk akaratával. Ebbõl eredõen a Bizottság és a Tanács lényegi kérdésekben nem fogja egységben támogatni aTranszatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi Szövetséget (TTIP - Trans-Pacific Partnership), amely érdekeitaz Európai Tanács gyakorlatilag egyhangúan képviseli a Bildergberg csoport 2014-es összejövetelén kapott iránymutatás szerint[xxx].

[A TTIP a jelenlegi 50 %-os központi – értsd: EU-ban elvégzett – jogszabályalkotást szándékozik tovább emelni, „a nemzeti szuverenitás és a demokrácia teljes megvetésével”. (Ennek jogharmonizációban megvalósuló gyakorlati hatását[xxxi] legérzékletesebben a magyar földtörvény[xxxii] példázza.)]

Mivel az EU jogalkotása nem fogja az európai polgárok euszkeptikus és konföderativista többségének akaratát kifejezni,



ki kell venni Európát a föderatív EU alól,



az EP választáson az európai polgárok többségének ellentmondással vagy ellenállással kinyilvánított érdekeivel ellentétes érdekképviselet bizonyításával, és az érdekeknek megfelelõ alternatíva meghatározásával.

Ennek érdekében kell az I. pontban leírt, törvényes ellenállási jogi formákat gyakorolni, az EP-n kívüli erõk egységet megszervezve.



2. Az Európai Konföderáció jogalkotása



Az Európai Konföderáció jogalkotása döntési folyamatként alkot rendszert. Mivel a döntési folyamatot a döntési helyzet indítja el és a döntési helyzet pedig ott keletkezik, ahol az igény és lehetõség között különbség van, a jogalkotás – a hatalomgyakorlással azonosan – alulról épül.



Az Európai Konföderáció a tagállamok igényei és lehetõségei összhangját hívatott elõsegíteni, ezért jogalkotásának alapja a tagállamok igény-lehetõség különbségének kiegyenlítése, vagyis a célzott együttmûködés elõkészítése[xxxiii].



A tagállamok készítik el a két- vagy többoldalú megállapodást[xxxiv], amely az EU jogrendszerének részévé válik. A tagállamok felhatalmazást adnak az EK intézményeinek arra, hogy a megállapodás betartását ellenõrizzék, és az attól történõ eltérés esetén a megállapodásban érintett államok felelõsségviselõse szabályozott formában történjék.



A föderatív EU Konföderatív Európára átalakulása folyamatosságának biztosítására az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet kijelöli a szerzõdés létrejöttekor kötelezõen alkalmazható szabályok mellett azokat is, amelyek érvényesítésére fokozatosan van lehetõség[xxxv].



Kelt Szegeden, 2014. Napisten havának 7. napján

dr. Halász József

[i] Tiltakozó választás



[ii] Államformák Európában:

Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek: Liechtenstein

Parlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten mûködik. Protokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Luxemburg, Norvégia, Spanyolország, Svédország

Parlamentáris köztársaság, ha a köztársasági elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten mûködik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Fõleg Európában jellemzõ, a többi földrészen ritka. Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Németország, Portugália Szlovákia, Szlovénia, Törökország

Félprezidenciális köztársaság, ha a köztársasági elnök erõs jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelõs, akit népszavazással választanak meg: Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Románia

Prezidenciális köztársaság, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelõs, akit népszavazással választanak meg: Ciprus

(Forrás)



[iii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. fõtörvény 8. §



[iv] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – A választásról szóló 2. fõtörvény 3-6. §§



[v] Részlet a „Tiltakozó választás” c. írásból:

A Bilderberg csoport ülésének középpontjában – a kiszivárgott (kiszivárogtatott?) információk szerint – az orosz politika áll, amely „kihívást jelent a nemzetközi rendszer” számára, mert az egypólusú föderatív rendszer felváltását kezdte el a többpólusú (konfõderatív) rendszerrel, amit „új világrendnek”, „alternatív világrendnek” neveznek. A középpontban lévõ téma ideológiai hatásának gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban is megfogalmaznak állásfoglalást. Ez pedig a BRICS országok szövetségére vonatkozik, amely az értékcserét lépteti a dollár-elszámolás helyére, ezzel komoly kárt okozva a „nemzetközi rendszer” alapját jelentõ „tartalék valutának”, a dollárnak.

A tiltakozó EP választás (protest-választás) ennek az ideológiai és gazdasági rendszerváltásnak az elsõ lépéseként értékelhetõ, amely veszélyesen „hígítja a jelenlegi USA-EU-NATO erõ tengelyt”

(Official Bilderberg 2014 membership list released)



[vi] EUMSz 24. cikk [Lisszaboni Szerzõdés - Az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés (továbbiakban: EUMSZ)]

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben megállapítja az Európai Unióról szóló szerzõdés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve azt is, hogy a kezdeményezésnek legkevesebb hány tagállam polgáraitól kell származnia.

Minden uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez a 227. cikknek megfelelõen.

Minden uniós polgárnak joga van a 228. cikkben intézményesített ombudsmanhoz fordulni.

Minden uniós polgárnak lehetõsége van arra, hogy az Európai Unióról szóló szerzõdés 55. cikkének (1) bekezdésében említett nyelvek valamelyikén írásban forduljon az e cikkben vagy a szóban forgó szerzõdés 13. cikkében említett bármely intézményhez vagy szervhez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ.



[vii] EUMSz 227. cikk

Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítõ okirat szerinti székhellyel rendelkezõ természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Unió tevékenységi területére tartozó és õt közvetlenül érintõ ügyben.



Ld. még: Petíciók



[viii] EUSz 11. cikk [Lisszaboni Szerzõdés - Az Európai Unióról szóló szerzõdés (továbbiakban: EUSz)]

(1) Az intézmények a megfelelõ eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységérõl véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

(3) Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körû elõzetes konzultációkat folytat.

(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentõs számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elõ megfelelõ javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Az ilyen kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 24. cikke elsõ bekezdésének megfelelõen kerül sor.



Ld. még:

Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/eu rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésrõl

A Bizottság 1179/2011/eu végrehajtási rendelete



[ix] EUSz 11. cikk

(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.

(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövõbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illetõ állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 218. cikke (3) bekezdésének* megfelelõen kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minõsített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követõen.

(3) A kilépésrõl rendelkezõ megállapodás hatálybalépésének idõpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstõl számított két év elteltével a Szerzõdések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidõnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépõ tagállamot képviselõ tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A minõsített többséget az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 238. cikke (3) bekezdése B) pontjának** megfelelõen kell meghatározni.

(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, késõbb újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben*** megállapított eljárást kell alkalmazni.



[x] Eidgenössische Technische Hochschule Zürich



A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki

A riport írott változata



[xi] Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte



[xii] EUMSz 26. cikk

(2) A belsõ piac egy olyan, belsõ határok nélküli térség, amelyben e szerzõdés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tõke szabad mozgása.



[xiii] EUMSz 38. cikk

(1) Az Unió közös mezõgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.

A belsõ piac kiterjed a mezõgazdaságra és a halászatra, valamint a mezõgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezõgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezõgazdasági”, illetve az „agrár”-kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzõit.

„Mezõgazdasági termékek” a termõföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó elsõ feldolgozási szint termékei.

(2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belsõ piac létrehozására illetve mûködésére megállapított szabályokat a mezõgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

(3) A 39-44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel.

(4) A mezõgazdasági termékek belsõ piaca mûködésének és fejlõdésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával.



[xiv] EUMSz 3. cikk

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következõ területeken:

a) vámunió,

B) a belsõ piac mûködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erõforrások megõrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elõ, vagy ha az hatásköreinek belsõ gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.



[xv] 1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az azon mechanizmusokra irányadó szabályokat és általános elveket, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha valamely kötelezõ erejû uniós jogi aktus (a továbbiakban: alap jogi aktus) egységes végrehajtási feltételek szükségességét állapítja meg, és elõírja a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásának tagállami ellenõrzését.

2. cikk

Az eljárások kiválasztása

(1) Az alap jogi aktus a szükséges végrehajtási jogi aktus jellegének vagy hatásának megfelelõen elõírhatja a tanácsadó bizottsági eljárás vagy a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazását.

(2) A vizsgálóbizottsági eljárás különösen az alábbiak elfogadására alkalmazandó:

a) általános hatályú végrehajtási jogi aktusok;

B) az alábbiakhoz kapcsolódó egyéb végrehajtási jogi aktusok:

i. a jelentõs következményekkel járó programok;

ii. a közös mezõgazdasági és a közös halászati politika;

iii. környezetvédelem, biztonság és védelem, vagy az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelme;

iv. közös kereskedelempolitika;

v. adózás.

7. cikk

Végrehajtási jogi aktusok elfogadása kivételes esetekben

Az 5. cikk (3) bekezdésétõl és az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdésétõl eltérve, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, amennyiben annak haladéktalan elfogadásának elmaradása jelentõs piaci zavarokat okozna a mezõgazdaság terén, vagy az EUMSZ 325. cikke értelmében veszélyeztetné az Unió pénzügyi érdekeit.

(Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete)



[xvi] EUSz 5. cikk

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelõen azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítõen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzõkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzõkönyvben megállapított eljárásnak megfelelõen gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.



[xvii] EK 1. § (Az új Világtörténelmi Korszak paradigmája a Szent Korona - Az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet (Továbbiakban: EK)]

(1) Minden országnak elidegeníthetetlen joga van szabadságának megõrzéséhez, illetve, ha szabadságát idegen hatalom elvette, annak visszaszerzéséhez.



(2) Az állam szabadsága

a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,

b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,

c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,

d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és mûködésének,

e./ a külsõ és belsõ védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,

f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának

minden más államtól való függetlenségét jelenti.



(3) A (2) bekezdésnek megfelelõen a tagországok csak olyan nemzetközi szerzõdést kötnek, amely a 11. § (2) bekezdésében szabályozott tárgykörre vonatkozik, és a tagország

a./ külügyi- és védelmi,

b./ jogalkotási,

c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási

d./ közigazgatási,

e./ pénzügyi,

f./ gazdasági,

g./ kereskedelmi,

h./ vám- és adóügyi,

i./ nemzetközi szerzõdés kötésére vonatkozó és

j./ területi

függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti.

(4) Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethetõ meg.

(5) Minden állam elidegeníthetetlen joga – függetlensége megtartása mellett -, a jogharmonizáció alkalmazása a vele szomszédos államokkal kulturális, hagyományõrzõ, gazdasági és védelmi területeken.



[xviii] EK 3. §

(1) Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben.

(2) Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).

Ennek megfelelõen képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeibõl épül fel.



[xix] EUMSz 13. cikk

(1) Az Unió saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitûzéseinek elõmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása.

Az Unió intézményei:

— az Európai Parlament,

— az Európai Tanács,

— a Tanács,

— az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság),

— az Európai Unió Bírósága,

— az Európai Központi Bank,

— a Számvevõszék.

(2) Az egyes intézmények a Szerzõdésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Az intézmények jóhiszemûen és kölcsönösen együttmûködnek egymással.

(3) Az Európai Központi Bankra és a Számvevõszékre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a többi intézményre vonatkozó részletes rendelkezéseket az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés állapítja meg.

(4) Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága segíti, tanácsadói minõségben.



[xx] EUSz14. cikk

(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerzõdésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenõrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét.

(2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselõibõl áll. A képviselõk száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenõ módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselõi helye.

Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az elsõ albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangúlag elfogadott határozatban meghatározza az Európai Parlament összetételét.

(3) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves idõtartamra választják.

(4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselõit.



[xxi] EUSz 15. cikk

(1) Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlõdéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat.

(2) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfõibõl, valamint saját elnökébõl és a Bizottság elnökébõl áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje.

(3) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze.

(4) Ha a Szerzõdések eltérõen nem rendelkeznek, az Európai Tanács konszenzussal dönt.

(5) Az Európai Tanács minõsített többséggel, két és fél éves idõtartamra választja meg elnökét; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. Akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén az Európai Tanács az elnök megbízatását ugyanilyen eljárással megszüntetheti.

(6) Az Európai Tanács elnöke:

a) elnököl az Európai Tanács ülésein, és lendületet ad munkájának,

B) a Bizottság elnökével együttmûködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának elõkészítésérõl és folyamatosságáról,

c) erõfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésére,

d) az Európai Tanács minden ülését követõen jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Az Európai Tanács elnöke – a saját szintjén és e minõségében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje hatáskörének sérelme nélkül – ellátja az Unió külsõ képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben.

Az Európai Tanács elnöke semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be.



18. EUSz cikk

(1) Az Európai Tanács, minõsített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.

(2) A fõképviselõ irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

(3) A fõképviselõ a Külügyek Tanácsának elnöke.

(4) A fõképviselõ a Bizottság egyik alelnöke. A fõképviselõ biztosítja az Unió külsõ tevékenységeinek összhangját. A Bizottságon belül õ felelõs a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggõ feladatainak ellátásáért és az Unió külsõ tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért. A fõképviselõ a Bizottságon belüli feladatainak gyakorlása során és kizárólag e feladatok körében – annyiban, amenynyiben ez összhangban áll a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakkal – a Bizottság mûködésére irányadó eljárások szerint jár el.



[xxii] EUSz 16. cikk

(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerzõdésekben meghatározott feltételek szerint politika-meghatározási és koordinatív feladatokat lát el.

(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintû képviselõjébõl áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.

(3) Ha a Szerzõdések eltérõen nem rendelkeznek, a Tanács minõsített többséggel határoz.

(4) 2014. november 1-jétõl a minõsített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának – legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevõ tagállamokat képviselõ – szavazata szükséges.

A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minõsített többséget elértnek kell tekinteni.

A minõsített többségi szavazásra alkalmazandó egyéb szabályokat az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 238. cikkének (2) bekezdése állapítja meg.

(5) A 2014. október 31-ig, valamint a 2014. november 1. és 2017. március 31. között alkalmazandó, a minõsített többség meghatározására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésekrõl szóló jegyzõkönyv állapítja meg.

(6) A Tanács különbözõ formációkban ülésezik, a formációk listájának elfogadására az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 236. cikkének megfelelõen kerül sor.

Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különbözõ formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek elõkészítésérõl és nyomon követésérõl.

A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külsõ tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról.

(7) A tagállamok kormányai állandó képviselõinek bizottsága felel a Tanács munkájának elõkészítéséért.

(8) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetérõl tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre.

(9) A Tanács különbözõ formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevõ tagállami képviselõk látják el az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 236. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelõen, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint.



[xxiii] EUSz17. cikk

(1) A Bizottság elõmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelõ kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerzõdések, valamint az intézmények által a Szerzõdések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenõrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat. A Szerzõdésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerzõdések által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külsõ képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára.

(2) Ha a Szerzõdések eltérõen nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha a Szerzõdések úgy rendelkeznek.

(3) A Bizottság hivatali ideje öt év.

A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.

Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytõl, szervtõl vagy más szervezettõl. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektõl.

(4) A Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépésének idõpontja és 2014. október 31. között kinevezett Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjét, aki a Bizottság egyik alelnöke.

(5) 2014. november 1-jétõl a Bizottság – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjével együtt – a tagállamok számának kétharmadával megegyezõ számú tagból áll, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz.

A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú egyenjogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani, amely lehetõvé teszi a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. E rotációs rendszert az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 244. cikkének megfelelõen egyhangúlag eljárva az Európai Tanács állapítja meg.

(6) A Bizottság elnöke:

a) meghatározza a Bizottság mûködésére vonatkozó iránymutatásokat,

B) megállapítja a Bizottság belsõ szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen,

c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje kivételével – kinevezi a Bizottság alelnökeit.

A Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje, amennyiben az elnök erre felhívja, a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárással összhangban benyújtja lemondását.

(7) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelõ egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minõsített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minõsített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg...

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték