Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Áttörés: 64 év után átment egy számítógép a Turing-teszten
Hû, de jó! Most lebuktattak. Már egy ideje minden írásom mesterséges intellektus kreálja ás úgy látom a válaszok is ennek megfelelõek. Egy magát Eugene Goostman néven bemutató számítógépes program sikeresen hitette el az emberi bírálókkal, hogy a válaszokat egy hús-vér ember adja. Akár a mesterséges intelligenciát, akár a humán kommunikáció gépi szimulálását nézzük, óriási áttöréstõl van szó.
Az ezredfordulóra már lesz olyan számítógép(es program), amellyel öt percen át chatelve egy átlagos felhasználó jó eséllyel nem fogja tudni megmondani, hogy géppel beszélgetett – ezt feltételezte Alan Turing, aki az 1950-ben publikált tanulmányában mutatta be a Turing-teszt koncepcióját. A teszt nem a tudásra fókuszál, abban ugyanis a gépek természetesen jobban teljesítenek, mint egyetlen ember, ezér a próba inkább a válaszok emberi mivoltát vizsgálja.
A Turing teszt során egy ember számítógépen át, írott szövegben kommunikál két tesztalannyal, melyek közül az egyik valódi ember, a másik viszont gép. A teszt során mindkét alany megpróbálja meggyõzni a kérdezõt arról, hogy õ valójában gondolkodó ember, beszélgetést szimulálva, a szövegkörnyezet és hasonló szempontok figyelembe vételével, intelligensen válaszolva a feltett kérdésekre.
Turing azt állította: ha egy gépi résztvevõ a kísérletben szereplõ emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy õ is ember, akkor olyan szintû intelligenciát mutat, ami egyértelmûen bebizonyítja, hogy a “gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A teszt egyik kritikája szerint az emberi párbeszéd képessége még nem egyenlõ az intelligenciával, annak csak egy részét jelenti. Ezzel együtt a Turing-teszt azóta is széleskörben használt a mesterséges intelligencia tanulmányozása során, de mindezidáig, 64 év alatt egyetlen gép/program sem teljesítette.
A történelem során elõször a Readingi Egyetem szombati, Londonban tartott eseményén egy magát Eugene Goostmannak, egy 13 éves ukrán kisfiúnak kiadó program gyõzte meg sikeresen a szakemberek 33 százalékát arról, hogy emberrel beszélgetnek. Az egyetem közleménye szerint a Turing-tesztet elsõként teljesítõ programot az Egyesült Államokban élõ orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élõ ukrán Eugene Demchenko fejlesztették. Ugyanez a chatrobot 2012-ben már nagyon közel járt az áttöréshez, de akkor a szükséges 30 helyett csak a bírálók 29 százalékát sikerült “átvernie”.
A Turing-teszt teljesítése kapcsán egyrészt komoly, például kiberbiztonsági kérdések is felmerülnek: ha már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy egy számítógépes program képes egy élõ embernek kiadni magát, az nagyon rövid idõn belül komoly veszélyeket rejthet magában. Egyértelmû tehát, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mellett a biztonsági szakembereknek is hamarosan újra kell majd gondolniuk dolgokat.
Ám vannak ennél elõrébb mutató következmények is: a Turing-tesztet sikeresen teljesítõ géppel még egy lépéssel közelebb jutottunk a Ray Kurzweil által megjósolt jövõhöz. A mesterséges intelligencia, illetve az emberiség jövõjét az éppen ilyen technológiai mérföldkövek mentén felvázoló Kurzweil szerint a technológiai szingularitás hamarosan mindent újraír, amit az emberrõl, az életrõl és a halálról jelenleg gondolunk.
Link
Az ezredfordulóra már lesz olyan számítógép(es program), amellyel öt percen át chatelve egy átlagos felhasználó jó eséllyel nem fogja tudni megmondani, hogy géppel beszélgetett – ezt feltételezte Alan Turing, aki az 1950-ben publikált tanulmányában mutatta be a Turing-teszt koncepcióját. A teszt nem a tudásra fókuszál, abban ugyanis a gépek természetesen jobban teljesítenek, mint egyetlen ember, ezér a próba inkább a válaszok emberi mivoltát vizsgálja.
A Turing teszt során egy ember számítógépen át, írott szövegben kommunikál két tesztalannyal, melyek közül az egyik valódi ember, a másik viszont gép. A teszt során mindkét alany megpróbálja meggyõzni a kérdezõt arról, hogy õ valójában gondolkodó ember, beszélgetést szimulálva, a szövegkörnyezet és hasonló szempontok figyelembe vételével, intelligensen válaszolva a feltett kérdésekre.
Turing azt állította: ha egy gépi résztvevõ a kísérletben szereplõ emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy õ is ember, akkor olyan szintû intelligenciát mutat, ami egyértelmûen bebizonyítja, hogy a “gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A teszt egyik kritikája szerint az emberi párbeszéd képessége még nem egyenlõ az intelligenciával, annak csak egy részét jelenti. Ezzel együtt a Turing-teszt azóta is széleskörben használt a mesterséges intelligencia tanulmányozása során, de mindezidáig, 64 év alatt egyetlen gép/program sem teljesítette.
A történelem során elõször a Readingi Egyetem szombati, Londonban tartott eseményén egy magát Eugene Goostmannak, egy 13 éves ukrán kisfiúnak kiadó program gyõzte meg sikeresen a szakemberek 33 százalékát arról, hogy emberrel beszélgetnek. Az egyetem közleménye szerint a Turing-tesztet elsõként teljesítõ programot az Egyesült Államokban élõ orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élõ ukrán Eugene Demchenko fejlesztették. Ugyanez a chatrobot 2012-ben már nagyon közel járt az áttöréshez, de akkor a szükséges 30 helyett csak a bírálók 29 százalékát sikerült “átvernie”.
A Turing-teszt teljesítése kapcsán egyrészt komoly, például kiberbiztonsági kérdések is felmerülnek: ha már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy egy számítógépes program képes egy élõ embernek kiadni magát, az nagyon rövid idõn belül komoly veszélyeket rejthet magában. Egyértelmû tehát, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mellett a biztonsági szakembereknek is hamarosan újra kell majd gondolniuk dolgokat.
Ám vannak ennél elõrébb mutató következmények is: a Turing-tesztet sikeresen teljesítõ géppel még egy lépéssel közelebb jutottunk a Ray Kurzweil által megjósolt jövõhöz. A mesterséges intelligencia, illetve az emberiség jövõjét az éppen ilyen technológiai mérföldkövek mentén felvázoló Kurzweil szerint a technológiai szingularitás hamarosan mindent újraír, amit az emberrõl, az életrõl és a halálról jelenleg gondolunk.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Ionerai
- 2014. June 09. 07:53:45
#2 |
anzsi a macska hala
- 2014. June 09. 10:34:26
#3 |
Perje
- 2014. June 09. 21:53:08
#4 |
Osmagyarhon
- 2014. June 11. 01:29:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.