Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Lesz aktív amerikai katonapolitika Európában
Barack Obama amerikai elnök egy új kelet-európai stratégiát hirdetett meg a héten Varsóban elmondott beszédében, Ukrajna NATO-csatlakozásának azonban kicsi a valószínûsége - fejtette ki egy orosz elemzõ a Nyezaviszimaja Gazeta címû orosz napilap pénteki számában az MTI moszkvai tudósítójának összefoglalója szerint.
Alekszej Fenyenko, a moszkvai Lomonoszov egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének docense Obama kijelentéseibõl arra következtet, hogy Washington "visszatér az aktív európai katonapolitikához", növeli kelet-európai szövetségeseinek katonai erejét és meg akarja õrizni Ukrajnának a Krím félsziget márciusi Oroszországhoz csatolása elõtti határait, erõsítve a kelet-európai ország együttmûködését a nyugati biztonsági struktúrákkal.
Fenyenko arra is emlékeztetett, hogy Joe Biden amerikai alelnök már több mint két hete Bukarestben kilátásba helyezte, hogy az ukrán válság katonapolitikai stratégiájának átgondolására készteti a NATO-t. Az elemzõ szerint kelet-európai politikájának megújítása mellett Washington megkezdte a NATO és Moszkva közötti együttmûködés 1997-ben aláírt alapító okiratának felülvizsgálatát is.
Kattintson és nézzen szét a cári orosz földön is!
A dokumentum aláírói rögzítették, hogy nem tekintik egymást ellenségnek és a kölcsönös bizalomépítés, a közös biztonság jegyében megkezdik együttmûködésüket. Egyidejûleg létrehozták az Állandó Közös Tanácsot, a jelenlegi NATO-Oroszország Tanács elõdjét. Az orosz szakértõ emlékeztetett arra, hogy az alapító okiratban a NATO vállalta, nem telepít atomfegyvereket és nem küld nagy katonai kontingenseket a szövetség új tagállamainak területére. Moszkva azt ígérte, hogy nem fenyegeti ezeket az új tagországokat és folytatja a leszerelési tárgyalásokat. 2002-ben a római nyilatkozatban a NATO bõvítésének második hulláma elõtt a szervezet és Moszkva megerõsítették szándékukat.
"Most azonban megváltozik a helyzet, az Obama-adminisztráció ürügyet talált az ukrajnai válságban az Oroszországgal való együttmûködés felülvizsgálatára - írta az orosz elemzõ. Szerinte az amerikai katonák Lengyelországba küldése, az amerikai hadiflotta egységeinek rendszeresen behajózása a Fekete-tengerre, és a NATO katonai mûveletei Észtországban - mindez az Egyesült Államok új stratégiájának keretében történik, amely a kelet-európai katonai jelenlét bõvítését célozza. A szakértõ úgy véli, hogy a balti-tengeri és fekete-tengeri régióban megjelenhet az USA "teljes értékû" katonai infrastruktúrája.
A docens szerint az Egyesült Államok Lengyelországra és Romániára támaszkodva "erõdöket" épít ki Kelet-Európában. "A Baltikumban ezt a szerepet Washington Észtországra osztja ki, mivel annak területérõl ellenõrizhetik a Finn-öbölt, és mert Lettországot potenciálisan instabil országnak tekintik az amerikai szakértõk az ott élõ nagy számú orosz lakosság miatt.
Letörnék az önállóskodást
Az orosz szakértõ arra is kitér cikkében, hogy Washington megpróbálja letörni egyes kelet-európai országok törekvéseit. Magyarországot és Szlovákiát emelte ki, mint amelyek "Oroszországgal önálló politikát igyekeztek kialakítani". Fenyenko utalt arra, hogy "ingadozik" a bolgár vezetés is, amely a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításáról tárgyal az orosz Gazprommal. Az orosz szakértõ szerint az amerikai kormányzat feladata, hogy oroszellenes hangulatot szítson Budapesten, Pozsonyban és Szófiában.
Az MGU szakértõje a Nyezaviszimaja Gazetának azt is kifejtette, "az amerikai szakértõket aggasztja, hogy a Krím félsziget Oroszországgal egyesítése után Oroszország visszaállította uralmát a Fekete-tengeren". Washingtonban nem biztosak Törökország jövõben állásfoglalásában sem, ezért alternatív megoldásként Románia és Bulgária tengerpartját szemelték ki az amerikai katonai infrastruktúra elhelyezésére. Joe Biden amerikai alelnök kijelentéseibõl azt a következtetést vonja le, hogy Washington a krími orosz támaszpont ellentételezéseként akar bázisokat kiépíteni.
Fenyenko szerint bár az Egyesült Államok be akarja vonni Ukrajnát a NATO megújított katonai stratégiájába, kicsi a valószínûsége annak, hogy az Oroszországgal szomszédos állam belépjen az észak-atlanti szövetségbe. A kijevi hatalom támogatását Washington inkább NATO-beli szövetségesein keresztül tudja megvalósítani.
Az orosz elemzõ szerint az amerikai szakértõk között nincs egyetértés Ukrajna jövõjérõl. Egy részük szerint meg lehet õrizni a március 17. (a Krím elszakítása) elõtti határokat, mások azonban úgy gondolják, hogy a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Donyec-medence is "odaveszett". Azt sem zárják ki, hogy Ukrajna "lecsökkentett területével" megkezdi a NATO-csatlakozást.
Link
Alekszej Fenyenko, a moszkvai Lomonoszov egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének docense Obama kijelentéseibõl arra következtet, hogy Washington "visszatér az aktív európai katonapolitikához", növeli kelet-európai szövetségeseinek katonai erejét és meg akarja õrizni Ukrajnának a Krím félsziget márciusi Oroszországhoz csatolása elõtti határait, erõsítve a kelet-európai ország együttmûködését a nyugati biztonsági struktúrákkal.
Fenyenko arra is emlékeztetett, hogy Joe Biden amerikai alelnök már több mint két hete Bukarestben kilátásba helyezte, hogy az ukrán válság katonapolitikai stratégiájának átgondolására készteti a NATO-t. Az elemzõ szerint kelet-európai politikájának megújítása mellett Washington megkezdte a NATO és Moszkva közötti együttmûködés 1997-ben aláírt alapító okiratának felülvizsgálatát is.
Kattintson és nézzen szét a cári orosz földön is!
A dokumentum aláírói rögzítették, hogy nem tekintik egymást ellenségnek és a kölcsönös bizalomépítés, a közös biztonság jegyében megkezdik együttmûködésüket. Egyidejûleg létrehozták az Állandó Közös Tanácsot, a jelenlegi NATO-Oroszország Tanács elõdjét. Az orosz szakértõ emlékeztetett arra, hogy az alapító okiratban a NATO vállalta, nem telepít atomfegyvereket és nem küld nagy katonai kontingenseket a szövetség új tagállamainak területére. Moszkva azt ígérte, hogy nem fenyegeti ezeket az új tagországokat és folytatja a leszerelési tárgyalásokat. 2002-ben a római nyilatkozatban a NATO bõvítésének második hulláma elõtt a szervezet és Moszkva megerõsítették szándékukat.
"Most azonban megváltozik a helyzet, az Obama-adminisztráció ürügyet talált az ukrajnai válságban az Oroszországgal való együttmûködés felülvizsgálatára - írta az orosz elemzõ. Szerinte az amerikai katonák Lengyelországba küldése, az amerikai hadiflotta egységeinek rendszeresen behajózása a Fekete-tengerre, és a NATO katonai mûveletei Észtországban - mindez az Egyesült Államok új stratégiájának keretében történik, amely a kelet-európai katonai jelenlét bõvítését célozza. A szakértõ úgy véli, hogy a balti-tengeri és fekete-tengeri régióban megjelenhet az USA "teljes értékû" katonai infrastruktúrája.
A docens szerint az Egyesült Államok Lengyelországra és Romániára támaszkodva "erõdöket" épít ki Kelet-Európában. "A Baltikumban ezt a szerepet Washington Észtországra osztja ki, mivel annak területérõl ellenõrizhetik a Finn-öbölt, és mert Lettországot potenciálisan instabil országnak tekintik az amerikai szakértõk az ott élõ nagy számú orosz lakosság miatt.
Letörnék az önállóskodást
Az orosz szakértõ arra is kitér cikkében, hogy Washington megpróbálja letörni egyes kelet-európai országok törekvéseit. Magyarországot és Szlovákiát emelte ki, mint amelyek "Oroszországgal önálló politikát igyekeztek kialakítani". Fenyenko utalt arra, hogy "ingadozik" a bolgár vezetés is, amely a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításáról tárgyal az orosz Gazprommal. Az orosz szakértõ szerint az amerikai kormányzat feladata, hogy oroszellenes hangulatot szítson Budapesten, Pozsonyban és Szófiában.
Az MGU szakértõje a Nyezaviszimaja Gazetának azt is kifejtette, "az amerikai szakértõket aggasztja, hogy a Krím félsziget Oroszországgal egyesítése után Oroszország visszaállította uralmát a Fekete-tengeren". Washingtonban nem biztosak Törökország jövõben állásfoglalásában sem, ezért alternatív megoldásként Románia és Bulgária tengerpartját szemelték ki az amerikai katonai infrastruktúra elhelyezésére. Joe Biden amerikai alelnök kijelentéseibõl azt a következtetést vonja le, hogy Washington a krími orosz támaszpont ellentételezéseként akar bázisokat kiépíteni.
Fenyenko szerint bár az Egyesült Államok be akarja vonni Ukrajnát a NATO megújított katonai stratégiájába, kicsi a valószínûsége annak, hogy az Oroszországgal szomszédos állam belépjen az észak-atlanti szövetségbe. A kijevi hatalom támogatását Washington inkább NATO-beli szövetségesein keresztül tudja megvalósítani.
Az orosz elemzõ szerint az amerikai szakértõk között nincs egyetértés Ukrajna jövõjérõl. Egy részük szerint meg lehet õrizni a március 17. (a Krím elszakítása) elõtti határokat, mások azonban úgy gondolják, hogy a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Donyec-medence is "odaveszett". Azt sem zárják ki, hogy Ukrajna "lecsökkentett területével" megkezdi a NATO-csatlakozást.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. June 09. 19:56:24
#2 |
Perje
- 2014. June 09. 21:07:36
#3 |
Perje
- 2014. June 09. 21:16:35
#4 |
livia
- 2014. June 09. 21:18:01
#5 |
Fidel
- 2014. June 10. 13:13:39
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.