Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Oldalakon át hazudott a Katonai Biztonsági Hivatal
Nem véletlen kapták el kerecsent sem az IOSA-s fiaskójuk után, de ezt itt ti tudjátok. A MOSSAD (CIA) hozta össze a cigánygyilkot és biza benne van az NBH-KBH és a többi rohadt zsidó ormányzati banda. Információink szerint kevéssel a 2008–2009-es romagyilkosságok feltételezett elkövetõinek elfogása után egy a Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésére írt válaszlevél tartalma miatt gyanúsíthatta meg hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással a Központi Nyomozó Fõügyészség a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) négy egykori munkatársát. A katonai elhárítás emberei ugyanis ebben a levélben oldalakon keresztül válogatott hazugságokkal traktálták a rendõröket.
A Központi Nyomozó Fõügyészségen még tavaly augusztusban rendeltek el „a romák elleni gyilkosságsorozat kapcsán katonai nyomozást”, ám annak minden részlete titkos. Titok a gyanúsítottak kiléte, az, hogy hol dolgoznak, továbbá az is, hogy miféle közokiratokat hamisítottak, hogyan és mi célból tették ezt: parancsra,megbízásból, vagy esetleg szabad akaratukból? Nagy Andrea szóvivõ így azon túl, hogy augusztus 16-ig meghosszabbították a nyomozás határidejét, s hogy jelenleg az ügynek négy gyanúsítottja van, további részleteket nem árulhatott el.
hirdetés
Információink szerint azonban a most folyó nyomozás összefüggésben állhat – egyebek mellett – azzal a belsõ tényfeltáró vizsgálattal, amelyet még 2010-ben, kevéssel hivatalba lépése után rendelt el Hende Csaba honvédelmi miniszter „a KBH-nak az ország különbözõ kistelepülésein védtelen romák sérelmére 2008. március 7. és 2009. augusztus 2. között elkövetett, és összesen hat emberéletet követelõ gyilkosságsorozat felderítésében játszott szerepének tisztázására”.
Hende 2010-ben a katonai elhárítástól vizsgálati jelentés gyanánt egy mindössze négyoldalas, az általánosságok szintjén mozgó, ellentmondásokat is tartalmazó jelentést kapott. A titkosítás alól tavaly feloldott és nyilvánosságra hozott iratból egyebek mellett kiderül, hogy Hende arra utasította a katonai elhárítás vezetõit: a jelentésükben foglaltakról kérjenek állásfoglalást a katonai fõügyésztõl, hogy felvetõdik-e a történtekkel összefüggésben bárkinek is a büntetõjogi felelõssége.
Az elhárítás futárral el is küldte a jelentést tartalmazó levelet a Legfõbb Ügyészségre. Másnap, szinte postafordultával, azt a választ kapták, hogy a vizsgálat során feltárt szabálytalanságok – a fegyelmi felelõsségen túl –a büntetõjogi felelõsség szintjét nem érik el. Az ügyészség véleményét minden jel szerint Kovács Árpád akkori katonai fõügyész írta rá kézírással a jelentésre. A baj csak az, hogy ennek a levélváltásnak a Legfõbb Ügyészségen nyoma sem volt. De még annak sem, hogy a Legfõbb Ügyészségen személy szerint ki és mi alapján vizsgálódott az ügyben. S persze a honvédelmi miniszternek adott választ is hiába keresték.
Az akkori feltételezések szerint a katonai elhárítással jó kapcsolatot ápoló katonai fõügyész személyesen járt el az ügyben, és õ adta az elhárítás számára kedvezõ választ a miniszter felvetéseire. A „levélváltás” tényének 2013-as nyilvánosságra kerülése után mindenesetre az ügyészség vizsgálatot indított, de arról nem tudni, hogy a fentiekkel összefüggésben bárkit is felelõsségre vontak volna.
hirdetés
Azt viszont már a Hendének írt jelentés nyilvánosságra hozatala elõtt is tudni lehetett, hogy a KBH a romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat kezdetétõl tagadta, hogy kapcsolatban állt volna a késõbbi negyedrendû vádlottal, Csontos Istvánnal, aki az utolsó két gyilkosságban sofõrként vett részt. A nyomozás alatt öthetente ülésezõ terrorellenes koordinációs bizottság ülésein a KBH képviselõje sosem adott át érdemi információt az ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Irodának. Még 2009 júliusában sem, amikor az NNI már konkrétan Csontosról és társairól kért információt a társszervezetektõl.
Csontos 2009. augusztusi elfogása után az NNI elõbb csak a férfi katonai elõéletérõl kérdezte a KBH-t, a válaszban azonban még csak utalás sem volt rá, hogy Csontos évekig együttmûködött az elhárítással. Ennek ellenére a sajtó 2009 augusztus végén már tényként számolt be Csontos és a KBH kapcsolatáról, amit azonban a katonai elhárítás még az akkori tárcavezetõ elõtt is letagadott.
Úgy tudjuk, az NNI valójában kétszer is megkereste a KBH-t Csontosék elfogása után. Elõször csak azt kérdezték, Csontos valóban a KBH „embere” volt-e, mint azt sejteni engedte az elsõ kihallgatásakor. A rendõrök nemleges választ kaptak. Csontos számára ez övön aluli ütés volt. Soha nem derül talán már ki, hogy mennyiben befolyásolta, már ha befolyásolta egyáltalán a késõbbi vallomásait és az ügy teljes körû feltárását az a tény, hogy egykori tartói megtagadták, miközben korábban több illegális fegyverbeszerzés ügyében tartótisztjével hatékony felderítõ-hírszerzõ párost alkotott.
Amennyire tudni lehet, az NNI nyomozói a KBH válaszának fényében egy ideig nemigen vették komolyan Csontosnak a „titoktartási kötelezettségére” hivatkozó magyarázkodásait. Nem hittek neki, de tudomásul vették, hogy „ez az õ védekezése”.
Egy idõ után azonban a férfi annyi konkrétummal állt elõ, amennyi mellett már nem mehettek el szó nélkül a nyomozók. Újabb levelet küldtek a KBH-nak, benne annyi Csontosra vonatkozó konkrétummal, hogy a címzetteknek nem lehettek kétségeik: Csontos kipakolt a rendõröknek, és õk már nem hiszik el, hogy semmiféle kapcsolat nem volt a férfi és az elhárítás között.
A kérdések akkor már arról szóltak, hogy „milyen jellegû mûveletekben vett részt Csontos”, milyen körbõl szerezte a KBH-nak továbbított információit, és így tovább. A KBH a kérdésekre terjedelmes és minden részletre kiterjedõ választ adott. A baj csak az volt, hogy mint utóbb kiderült, oldalakon keresztül valótlanságokkal traktálták a rendõröket.
hirdetés
Hazudtak a Budapesti Katonai Ügyészségnek is, ahol épp a KBH feljelentése nyomán próbáltak nyomozni államtitoksértés gyanújával. A KBH röviddel az után tett feljelentést, hogy a sajtó beszámolt Csontos és a KBH kapcsolatáról. Amikor a nyomozó ügyészség erre rákérdezett, a KBH elõttük is letagadta, hogy valaha is beszervezte volna Csontost.
Az ügyészség szerint tehát legalább négy hivatalos személy közokiratot hamisított; jegyzõkönyvet, jelentést vagy más dokumentumokat. Egyébként a romagyilkosok bírósági tárgyalásán ország-világ értesülhetett róla, hogy a titkosszolgálatok hibát hibára halmoztak, de legalábbis mindig kevesebb információt osztottak meg a nyomozó hatóságokkal, mint amennyinek a birtokában voltak.
Az NBH elõször épp akkor állította le az ügy fõszereplõinek, a Kiss testvéreknek, Árpádnak és Istvánnak a titkos megfigyelését, amikor azok nagy tûzerejû fegyverek beszerzésére készültek. Majd egy évvel késõbb, amikor már több gyilkosságot is elkövettek, és a páros Budapesten próbált új fegyverekhez jutni, a budapesti NBH-iroda ezt a tényt azért nem közölte állítólag a rendõrséggel, mert õk nem ismerték a Kiss testvéreket. Mire a debreceni iroda képbe helyezte õket, addigra a rendõrség elfogta a romagyilkosokat.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a KBH-nak is jóval több információja volt Kissékrõl, mint amennyit átadott a rendõrségnek. De miért hallgattak? Miért tagadták le, hogy Csontos az õ emberük (volt)? Miért adták utasításba Csontos egykori tartótisztjének, hogy hazudjon? És miért hamisítottak közokiratokat? Kit vagy milyen érdeket próbáltak, s próbálnak még ma is védeni?
Link
A Központi Nyomozó Fõügyészségen még tavaly augusztusban rendeltek el „a romák elleni gyilkosságsorozat kapcsán katonai nyomozást”, ám annak minden részlete titkos. Titok a gyanúsítottak kiléte, az, hogy hol dolgoznak, továbbá az is, hogy miféle közokiratokat hamisítottak, hogyan és mi célból tették ezt: parancsra,megbízásból, vagy esetleg szabad akaratukból? Nagy Andrea szóvivõ így azon túl, hogy augusztus 16-ig meghosszabbították a nyomozás határidejét, s hogy jelenleg az ügynek négy gyanúsítottja van, további részleteket nem árulhatott el.
hirdetés
Információink szerint azonban a most folyó nyomozás összefüggésben állhat – egyebek mellett – azzal a belsõ tényfeltáró vizsgálattal, amelyet még 2010-ben, kevéssel hivatalba lépése után rendelt el Hende Csaba honvédelmi miniszter „a KBH-nak az ország különbözõ kistelepülésein védtelen romák sérelmére 2008. március 7. és 2009. augusztus 2. között elkövetett, és összesen hat emberéletet követelõ gyilkosságsorozat felderítésében játszott szerepének tisztázására”.
Hende 2010-ben a katonai elhárítástól vizsgálati jelentés gyanánt egy mindössze négyoldalas, az általánosságok szintjén mozgó, ellentmondásokat is tartalmazó jelentést kapott. A titkosítás alól tavaly feloldott és nyilvánosságra hozott iratból egyebek mellett kiderül, hogy Hende arra utasította a katonai elhárítás vezetõit: a jelentésükben foglaltakról kérjenek állásfoglalást a katonai fõügyésztõl, hogy felvetõdik-e a történtekkel összefüggésben bárkinek is a büntetõjogi felelõssége.
Az elhárítás futárral el is küldte a jelentést tartalmazó levelet a Legfõbb Ügyészségre. Másnap, szinte postafordultával, azt a választ kapták, hogy a vizsgálat során feltárt szabálytalanságok – a fegyelmi felelõsségen túl –a büntetõjogi felelõsség szintjét nem érik el. Az ügyészség véleményét minden jel szerint Kovács Árpád akkori katonai fõügyész írta rá kézírással a jelentésre. A baj csak az, hogy ennek a levélváltásnak a Legfõbb Ügyészségen nyoma sem volt. De még annak sem, hogy a Legfõbb Ügyészségen személy szerint ki és mi alapján vizsgálódott az ügyben. S persze a honvédelmi miniszternek adott választ is hiába keresték.
Az akkori feltételezések szerint a katonai elhárítással jó kapcsolatot ápoló katonai fõügyész személyesen járt el az ügyben, és õ adta az elhárítás számára kedvezõ választ a miniszter felvetéseire. A „levélváltás” tényének 2013-as nyilvánosságra kerülése után mindenesetre az ügyészség vizsgálatot indított, de arról nem tudni, hogy a fentiekkel összefüggésben bárkit is felelõsségre vontak volna.
hirdetés
Azt viszont már a Hendének írt jelentés nyilvánosságra hozatala elõtt is tudni lehetett, hogy a KBH a romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat kezdetétõl tagadta, hogy kapcsolatban állt volna a késõbbi negyedrendû vádlottal, Csontos Istvánnal, aki az utolsó két gyilkosságban sofõrként vett részt. A nyomozás alatt öthetente ülésezõ terrorellenes koordinációs bizottság ülésein a KBH képviselõje sosem adott át érdemi információt az ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Irodának. Még 2009 júliusában sem, amikor az NNI már konkrétan Csontosról és társairól kért információt a társszervezetektõl.
Csontos 2009. augusztusi elfogása után az NNI elõbb csak a férfi katonai elõéletérõl kérdezte a KBH-t, a válaszban azonban még csak utalás sem volt rá, hogy Csontos évekig együttmûködött az elhárítással. Ennek ellenére a sajtó 2009 augusztus végén már tényként számolt be Csontos és a KBH kapcsolatáról, amit azonban a katonai elhárítás még az akkori tárcavezetõ elõtt is letagadott.
Úgy tudjuk, az NNI valójában kétszer is megkereste a KBH-t Csontosék elfogása után. Elõször csak azt kérdezték, Csontos valóban a KBH „embere” volt-e, mint azt sejteni engedte az elsõ kihallgatásakor. A rendõrök nemleges választ kaptak. Csontos számára ez övön aluli ütés volt. Soha nem derül talán már ki, hogy mennyiben befolyásolta, már ha befolyásolta egyáltalán a késõbbi vallomásait és az ügy teljes körû feltárását az a tény, hogy egykori tartói megtagadták, miközben korábban több illegális fegyverbeszerzés ügyében tartótisztjével hatékony felderítõ-hírszerzõ párost alkotott.
Amennyire tudni lehet, az NNI nyomozói a KBH válaszának fényében egy ideig nemigen vették komolyan Csontosnak a „titoktartási kötelezettségére” hivatkozó magyarázkodásait. Nem hittek neki, de tudomásul vették, hogy „ez az õ védekezése”.
Egy idõ után azonban a férfi annyi konkrétummal állt elõ, amennyi mellett már nem mehettek el szó nélkül a nyomozók. Újabb levelet küldtek a KBH-nak, benne annyi Csontosra vonatkozó konkrétummal, hogy a címzetteknek nem lehettek kétségeik: Csontos kipakolt a rendõröknek, és õk már nem hiszik el, hogy semmiféle kapcsolat nem volt a férfi és az elhárítás között.
A kérdések akkor már arról szóltak, hogy „milyen jellegû mûveletekben vett részt Csontos”, milyen körbõl szerezte a KBH-nak továbbított információit, és így tovább. A KBH a kérdésekre terjedelmes és minden részletre kiterjedõ választ adott. A baj csak az volt, hogy mint utóbb kiderült, oldalakon keresztül valótlanságokkal traktálták a rendõröket.
hirdetés
Hazudtak a Budapesti Katonai Ügyészségnek is, ahol épp a KBH feljelentése nyomán próbáltak nyomozni államtitoksértés gyanújával. A KBH röviddel az után tett feljelentést, hogy a sajtó beszámolt Csontos és a KBH kapcsolatáról. Amikor a nyomozó ügyészség erre rákérdezett, a KBH elõttük is letagadta, hogy valaha is beszervezte volna Csontost.
Az ügyészség szerint tehát legalább négy hivatalos személy közokiratot hamisított; jegyzõkönyvet, jelentést vagy más dokumentumokat. Egyébként a romagyilkosok bírósági tárgyalásán ország-világ értesülhetett róla, hogy a titkosszolgálatok hibát hibára halmoztak, de legalábbis mindig kevesebb információt osztottak meg a nyomozó hatóságokkal, mint amennyinek a birtokában voltak.
Az NBH elõször épp akkor állította le az ügy fõszereplõinek, a Kiss testvéreknek, Árpádnak és Istvánnak a titkos megfigyelését, amikor azok nagy tûzerejû fegyverek beszerzésére készültek. Majd egy évvel késõbb, amikor már több gyilkosságot is elkövettek, és a páros Budapesten próbált új fegyverekhez jutni, a budapesti NBH-iroda ezt a tényt azért nem közölte állítólag a rendõrséggel, mert õk nem ismerték a Kiss testvéreket. Mire a debreceni iroda képbe helyezte õket, addigra a rendõrség elfogta a romagyilkosokat.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a KBH-nak is jóval több információja volt Kissékrõl, mint amennyit átadott a rendõrségnek. De miért hallgattak? Miért tagadták le, hogy Csontos az õ emberük (volt)? Miért adták utasításba Csontos egykori tartótisztjének, hogy hazudjon? És miért hamisítottak közokiratokat? Kit vagy milyen érdeket próbáltak, s próbálnak még ma is védeni?
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
postaimre
- 2014. June 14. 07:47:31
#12 |
Kameleon
- 2014. June 14. 12:13:40
#13 |
spartakusz
- 2014. June 15. 13:49:56
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.