Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Senkire nem lehet majd ráerõltetni a hibrideket
Igen, a zsidó-cigányról van szó, mint hibrid. Nem kukoricáznak.A tagállamok a jövõben törvényesen megtilthatják a területükön azoknak a génmódosÃtott növényeknek a köztermesztésbe vonását, amelyek behozatalát EU-szinten engedélyezték. Errõl kötöttek politikai megállapodást az uniós környezetvédelmi miniszterek.
Több mint egy évtizede tartó bizonytalanságnak vethet véget a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek csütörtöki megállapodása, ami megnyitja az utat a génmódosÃtott termékek köztermesztésbe vonásának uniós joggal összhangban történõ korlátozása és akár teljes tiltása elõtt a tagállamokban.
A szakminiszterek luxembourgi ülésén elért politikai megállapodás (amit tehát még jogi megállapodásnak is meg kell majd erõsÃtenie a Tanács elsõ olvasatához) azt a 2001-ben elfogadott jogszabályt módosÃtja, ami a mai napig a GMO-k köztermesztési célú engedélyezésére vonatkozott a tagállamokban. A régi jogszabály azonban egy idõ után csõdöt mondott, miután a Tanácsban gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a génmódosÃtott terméket beengedni kÃvánó, illetve azokat tiltani szándékozó tagállamok között.
Kattintson és nézegessen képeket is!
Mindennek az lett az eredménye, hogy több mint tÃz év alatt mindössze egy termék a Monsanto MON810-es fantázianevû hibrid kukoricája kapott zöld utat az EU-tól. Ez azonban nem jelentett automatikus piacra jutást minden tagországban, miután több tagállam – köztük Magyarország – egy védzáradékkal távol tartotta a terméket az országtól.
A Bizottság a huzavonát megelégelve 2010-ben azt javasolta, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy beengedik-e vagy sem a területükre a génkezelt kukoricát és burgonyát. A javaslattól azonban még majdnem négy évnek kellett eltelnie, mire a tagállamok között létrejött a szükséges minõsÃtett többség a javaslat mellett. Erre került sor csütörtökön, amikor kihirdették a politikai megállapodást.
Ennek megfelelõen a tagállamok ezután az uniós joggal összhangban korlátozhatják vagy akár teljesen is tilthatják a területükön azoknak a genetikailag módosÃtott szervezeteknek a köztermesztésbe vonását (vetõmagokról van szó), amelyek egyébként átmentek az EU hivatalos engedélyezési eljárásán.
A kompromisszumos szöveg értelmében a tagállamok két kivételével lényegében bármilyen indok alapján korlátozhatják a GMO-kat. Csupán környezetvédelmi és egészségügyi okokra nem hivatkozhatnak, tekintettel arra, hogy az EU élelmiszerbiztonsági ügynöksége, az EFSA éppen e két szempont alapján terjeszt szakvéleményt ajánlásával a Bizottsághoz a kérelmem tárgyát képezõ génmódosÃtott termékek engedélyezésérõl.
A nyitott lista értelmében a tagállamok felhozhatnak környezetpolitikai, társadalmi-gazdasági, területrendezési és fejlesztési, mezõgazdasági, termõföld használatára vonatkozó és közjogi szempontokat a korlátozás és a tiltás mellett.
A Tanács kétlépcsõs eljárásban állapodott meg. Elsõ szakaszban a tagállam az engedély földrajzi behatárolását kezdeményezheti a Bizottságnál, amire ha az engedélyt kérõ cég nem reagál érdemben, akkor az hatályossá válik.
Ha a cég mégis ellenezné a földrajzi korlátozást, akkor a tagállamok a fent emlÃtett indokok valamelyikére hivatkozva leengedhetik a sorompót a nem kÃvánt GMO-k elõtt.
Úgy tudjuk, hogy az ezzel a lehetõséggel élõ tagállamok a jogszabály hatályba lépését követõen is fenntarthatják a meglévõ védzáradékokat, jóllehet az Európai Bizottság jelezte, hogy az újabb tiltórendelkezéseknek - például a MON810 három év múlva megújÃtandó engedélyezése során- már az új szabályokon és nem a védzáradékokon kell alapulniuk.
A jogszabály hatályba lépéséhez még a Parlamenttel is meg kell állapodni, amire valószÃnûleg az év második felében kerül sor.
Link
Több mint egy évtizede tartó bizonytalanságnak vethet véget a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek csütörtöki megállapodása, ami megnyitja az utat a génmódosÃtott termékek köztermesztésbe vonásának uniós joggal összhangban történõ korlátozása és akár teljes tiltása elõtt a tagállamokban.
A szakminiszterek luxembourgi ülésén elért politikai megállapodás (amit tehát még jogi megállapodásnak is meg kell majd erõsÃtenie a Tanács elsõ olvasatához) azt a 2001-ben elfogadott jogszabályt módosÃtja, ami a mai napig a GMO-k köztermesztési célú engedélyezésére vonatkozott a tagállamokban. A régi jogszabály azonban egy idõ után csõdöt mondott, miután a Tanácsban gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a génmódosÃtott terméket beengedni kÃvánó, illetve azokat tiltani szándékozó tagállamok között.
Kattintson és nézegessen képeket is!
Mindennek az lett az eredménye, hogy több mint tÃz év alatt mindössze egy termék a Monsanto MON810-es fantázianevû hibrid kukoricája kapott zöld utat az EU-tól. Ez azonban nem jelentett automatikus piacra jutást minden tagországban, miután több tagállam – köztük Magyarország – egy védzáradékkal távol tartotta a terméket az országtól.
A Bizottság a huzavonát megelégelve 2010-ben azt javasolta, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy beengedik-e vagy sem a területükre a génkezelt kukoricát és burgonyát. A javaslattól azonban még majdnem négy évnek kellett eltelnie, mire a tagállamok között létrejött a szükséges minõsÃtett többség a javaslat mellett. Erre került sor csütörtökön, amikor kihirdették a politikai megállapodást.
Ennek megfelelõen a tagállamok ezután az uniós joggal összhangban korlátozhatják vagy akár teljesen is tilthatják a területükön azoknak a genetikailag módosÃtott szervezeteknek a köztermesztésbe vonását (vetõmagokról van szó), amelyek egyébként átmentek az EU hivatalos engedélyezési eljárásán.
A kompromisszumos szöveg értelmében a tagállamok két kivételével lényegében bármilyen indok alapján korlátozhatják a GMO-kat. Csupán környezetvédelmi és egészségügyi okokra nem hivatkozhatnak, tekintettel arra, hogy az EU élelmiszerbiztonsági ügynöksége, az EFSA éppen e két szempont alapján terjeszt szakvéleményt ajánlásával a Bizottsághoz a kérelmem tárgyát képezõ génmódosÃtott termékek engedélyezésérõl.
A nyitott lista értelmében a tagállamok felhozhatnak környezetpolitikai, társadalmi-gazdasági, területrendezési és fejlesztési, mezõgazdasági, termõföld használatára vonatkozó és közjogi szempontokat a korlátozás és a tiltás mellett.
A Tanács kétlépcsõs eljárásban állapodott meg. Elsõ szakaszban a tagállam az engedély földrajzi behatárolását kezdeményezheti a Bizottságnál, amire ha az engedélyt kérõ cég nem reagál érdemben, akkor az hatályossá válik.
Ha a cég mégis ellenezné a földrajzi korlátozást, akkor a tagállamok a fent emlÃtett indokok valamelyikére hivatkozva leengedhetik a sorompót a nem kÃvánt GMO-k elõtt.
Úgy tudjuk, hogy az ezzel a lehetõséggel élõ tagállamok a jogszabály hatályba lépését követõen is fenntarthatják a meglévõ védzáradékokat, jóllehet az Európai Bizottság jelezte, hogy az újabb tiltórendelkezéseknek - például a MON810 három év múlva megújÃtandó engedélyezése során- már az új szabályokon és nem a védzáradékokon kell alapulniuk.
A jogszabály hatályba lépéséhez még a Parlamenttel is meg kell állapodni, amire valószÃnûleg az év második felében kerül sor.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Leandros
- 2014. June 15. 17:37:41
#2 |
Jan611218
- 2014. June 17. 07:09:14
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték