Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ezek a zsidók nem szaroztak!
Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház elõtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés elõtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.
A Gláser Jakab Emlékalapítvány a józsefvárosi zsidóságot kutatja, és mostani túrájuknak is az a célja, hogy hangsúlyozzák, bár a budapesti zsidóságot nagyrészt az Újlipótvároshoz, és a hetedik kerülethez kötik, a Józsefvárosban a második világháború elõtt mintegy 30 ezer zsidó élt. Ezen a környéken többnyire a szegény zsidók laktak, mondta el Adler Tamás az alapítvány egyik vezetõje, majd hozzátette, hogy a szegény zsidó kifejezésre nem kevés gúnyos mosolyt kaptak már.
DSC 4006
Fotó: Bõdey János
A környék többnyire a vidékrõl Budapestre érkezõ zsidóság gyûjtõhelye volt, hiszen közel volt a Keleti pályaudvar. Szinte mindenki csak átmenetileg tervezett itt maradni, de többségük nem költözött tovább, akkor sem, amikor már kissé jobban ment a sora. Nem véletlen a kapcsolódás a szombati Csillagos házak rendezvényhez, hiszen a Népszínház utcában, néhány ház kivételével szinte mindegyik ház csillagos ház volt.
Tízezerért elintézték
Bár pont a Népszínház utca 46., ahol a túra is indul, elõször nem. Mivel ezt a házat nem nyilvánították csillagos házzá, azt jelentette, hogy a zsidó lakóknak el kellett volna költözni, õk viszont inkább saját maguk kérték, hogy kaphassanak csillagot. Ez persze nem volt ingyen, 10 ezer pengõt adtak össze a lakók, ennyiért intézte el egy, a Fõvárosi Tanácsban dolgozó ismerõs. Így az itt élõ 30 lakónak nem kellett kiköltöznie, viszont be kellett fogadnia 60 másik zsidó családot. A másik ok, amiért innen indul a séta, az a házon található „Kis Varsó” emléktábla, ami megemlékezik a varsói gettónál ugyan jóval kisebb, de hasonló ellenállásról, ami ezen a környéken szervezõdött, és szállt szembe a nácikkal, és a magyar nyilasokkal. Ezért kapta ez a séta a Nem szaroztak, ezek vagány zsidók voltak! címet.
Mint azt a Gláser Jakab alapítvány tagjai elmondták, egyik fõ céljuk, hogy a környékbeli lázadások történeteit felderítsék. Bár nincsenek könnyû helyzetben, hiszen szinte mindegyik, ma még élõ szemtanú máshogy emlékszik az eseményekre, és a történészek sincsenek egységes állásponton. Tény, hogy egymástól elszigetelten, de a Népszínház utca egyes házaiban történtek kísérletek az ellenállásra, volt olyan ház, amelyik 2-3 napig is tartotta magát.
DSC 3971
Fotó: Bõdey János
Más elbeszélõk szerint azonban csak a nyilas házmesterek állították be ezeket az akciókat ellenállásnak, a valóságban pedig õk lõttek ki a házakból, hogy így hívják fel a zsidókra a nyilasok figyelmét. A megtorlás aztán nem maradt el: a Népszínház utca 59-ben 22 férfit hajtottak le egy ilyen lövöldözés után a járdára a ház elé, és ott helyben agyon lõtték õket. A ház többi lakóját a lóversenypályára hajtották, Jakab Endre, aki részt vett a sétán, és akinek az apját szintén ott lõtték agyon, elmondta: amikor jöttek vissza este, a házmester már a vért mosta a járdáról, másnap pedig õ ment el azonosítani a temetõbe a halottakat. Így tudta meg, hogy az apját agyon lõtték.
Nyilasnak öltözött zsidó
A séta ezután végigmegy a Népszínház utcán a mai II. János Pál pápa térig, ami szintén fontos helyszíne volt a 44-es eseményeknek, hiszen ide, a Városi színház elé hajtották ki sokszor a zsidókat. Az Alföldi és a Kun utcán végigsétálva a túra azokra emlékezik, akik próbálták segíteni a zsidókat, akár csak úgy, hogy kitették az ablakba a rádiót, hogy õk is hallhassák a híreket, - hiszen a rádiókat a zsidóknak már '44 áprilisában be kellett szolgáltatni, - akár úgy, hogy bújtatták õket és hamis papírokat szereztek nekik.
DSC 4030
Fotó: Bõdey János
Bár szervezett ellenállás a magyar zsidóság körben soha nem volt, - a budapesti zsidóság egészen az utolsó pillanatig bízott abban, hogy velük nem történhet meg az, ami a vidéki rokonaikkal, - de voltak azért helyi hõsök a környéken, akiket minden visszaemlékezés megemlít. Például azt a szõke hajú zsidó fiút, Lantos Mikóst, aki szerzett valahonnan egy nyilas egyenruhát, és több száz zsidót mentett meg a pusztulástól. Nem egyszer volt, hogy hajtották a zsidókat a nyilasok a Duna felé, mire õ rájuk kiáltott: „nyilas testvérek, ti már dolgoztatok eleget, bízzátok rám ezeket a büdös zsidókat”. Amikor átadták neki a csoportot, õ egy darabig ment velük, majd mindenki szétszéledhetett. Túlélõk beszámolói szerint, ha nem tudott túl járni a nyilasok eszén, egyszerûen megölte õket.
A séta közben szépen lassan megtudhatjuk, hogyan lett egyre reménytelenebb a budapesti zsidóság helyzete a német megszállás után, hogy próbáltak mégis túlélni, ne adj isten jól érezni magukat a csillagos házakban összezsúfolva, és hogy hogyan omlott minden össze október 15-én, a nyilas hatalomátvétel után. A séta mindenképpen sok információt és érdekességet rejt, a legnagyobb meglepetés azonban a végén éri az embert, amikor megérkezik a Teleki Téri Imaházba, ami az utolsó ilyen imaház Budapesten, sõt valószínûleg az egész országban.
Pedig a háború elõtt még több, mint ötven ilyen lakászsinagóga volt a környéken, szinte minden házban egy. Mára csak ez az egy maradt, ez viszont pontosan ugyanúgy néz ki, mint 100 éve, semmit sem változtattak rajta. Eredetileg egy szefárd zsidó imaház volt, a berendezés még a vidékrõl és Galíciából Pestre érkezett zsidóság hozta magával, azóta érintetlen. Itt volt 16 évig illegális rabbi Raj Tamás, azokban az években, amikor a sorozatos rendõri zaklatások után felmentették állásából.
DSC 4019
Fotó: Bõdey János
Az alapítvány tagjai elmondták, annak idején Gláser Jakab miatt kezdtek el kamaszként az imaházba járni, aki az imaház elnöke volt, annyira szerették hallgatni a történeteit. Hatására a közösség szépen lassan duzzadni kezdett, ma már élénk élet folyik az imaház falain belül. Szeretnének megmaradni független szigetnek, mint elmondták, nem kötõdnek egyik nagy zsinagógához sem, az imaház falain belül minden zsidó vallási elõírást betartanak, onnan kilépve azonban a saját életüket élik. A hely annyira misztikus és egyedi, hogy sokan csak azért jönnek Budapestre, hogy felkeressék. Hosszú évek után ismét minden alkalommal összegyûlik a az imához szükséges létszám.
A Nem szaroztak, ezek vagány zsidók voltak! címû séta szombaton délelõtt 10 órakor indul a Népszínház utcából. A séta ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a lelkes.szilvia@telekiter.com címen lehet.
Rengeteg program
Több, mint száz ház csatlakozott az OSA Archívum kezdeményezésére a szombati Csillagos házak megemlékezéshez, és szinte megszámlálhatatlan programból válogathatnak, akik a városban töltik ezt a napot. Lesz például reggeli, a Chili és Vanília blog szerzõjével, Mautner Zsófival és Alföldi Róberttel a Balzac utcában. De akik késõn kelnek azok sem maradnak éhen, ebédre a Falk Miksa utcában terítenek meg egy hatalmas asztalt, régi családi receptekbõl idéznek, amit öt éhezõ zsidó nõ jegyzett föl még 1944-ben a lichtenwörthi lágerben. A programhoz a Gólem színház gasztroszínházi elõadása is kapcsolódik. A Falk Miska utca 4-ben pedig este hattól Raj Ráchel süteményeit lehet majd kóstolni, aki az cikkben említett Raj Tamás rabbi lánya.
DSC 4027
Fotó: Bõdey János
Rengeteg városi séta lesz, a már cikkben is említett séta mellett 11 órakor az Amerikai Nagykövetség indít emléksétát a környéken, a követség annak idején számos üldözöttet fogadott be. Délután öt órától Embermentõ diplomaták Budapesten címmel indul séta, itt megemlékeznek például Carl Lutz svájci konzulról, aki több tízezer zsidót mentett meg a pusztulástól. 8000 család kivándorlásához szerzett svájci papírokat, és 76 házat nyilvánított védelem alatt álló házzá Budapesten, több ezer zsidó talált itt menedéket.
Megható program lesz a Tátra utca 6. szám elõtt, 17 órakor, ahol az 1946-ban a Zeneakadémián megrendezett Wallenberg emlékkoncertet játszák majd újra, egyetlen darab kivételével: Beethoven Appassionata szonátája az OSA Archívum elõtt hangzik majd el este fél tízkor.
Link
A Gláser Jakab Emlékalapítvány a józsefvárosi zsidóságot kutatja, és mostani túrájuknak is az a célja, hogy hangsúlyozzák, bár a budapesti zsidóságot nagyrészt az Újlipótvároshoz, és a hetedik kerülethez kötik, a Józsefvárosban a második világháború elõtt mintegy 30 ezer zsidó élt. Ezen a környéken többnyire a szegény zsidók laktak, mondta el Adler Tamás az alapítvány egyik vezetõje, majd hozzátette, hogy a szegény zsidó kifejezésre nem kevés gúnyos mosolyt kaptak már.
DSC 4006
Fotó: Bõdey János
A környék többnyire a vidékrõl Budapestre érkezõ zsidóság gyûjtõhelye volt, hiszen közel volt a Keleti pályaudvar. Szinte mindenki csak átmenetileg tervezett itt maradni, de többségük nem költözött tovább, akkor sem, amikor már kissé jobban ment a sora. Nem véletlen a kapcsolódás a szombati Csillagos házak rendezvényhez, hiszen a Népszínház utcában, néhány ház kivételével szinte mindegyik ház csillagos ház volt.
Tízezerért elintézték
Bár pont a Népszínház utca 46., ahol a túra is indul, elõször nem. Mivel ezt a házat nem nyilvánították csillagos házzá, azt jelentette, hogy a zsidó lakóknak el kellett volna költözni, õk viszont inkább saját maguk kérték, hogy kaphassanak csillagot. Ez persze nem volt ingyen, 10 ezer pengõt adtak össze a lakók, ennyiért intézte el egy, a Fõvárosi Tanácsban dolgozó ismerõs. Így az itt élõ 30 lakónak nem kellett kiköltöznie, viszont be kellett fogadnia 60 másik zsidó családot. A másik ok, amiért innen indul a séta, az a házon található „Kis Varsó” emléktábla, ami megemlékezik a varsói gettónál ugyan jóval kisebb, de hasonló ellenállásról, ami ezen a környéken szervezõdött, és szállt szembe a nácikkal, és a magyar nyilasokkal. Ezért kapta ez a séta a Nem szaroztak, ezek vagány zsidók voltak! címet.
Mint azt a Gláser Jakab alapítvány tagjai elmondták, egyik fõ céljuk, hogy a környékbeli lázadások történeteit felderítsék. Bár nincsenek könnyû helyzetben, hiszen szinte mindegyik, ma még élõ szemtanú máshogy emlékszik az eseményekre, és a történészek sincsenek egységes állásponton. Tény, hogy egymástól elszigetelten, de a Népszínház utca egyes házaiban történtek kísérletek az ellenállásra, volt olyan ház, amelyik 2-3 napig is tartotta magát.
DSC 3971
Fotó: Bõdey János
Más elbeszélõk szerint azonban csak a nyilas házmesterek állították be ezeket az akciókat ellenállásnak, a valóságban pedig õk lõttek ki a házakból, hogy így hívják fel a zsidókra a nyilasok figyelmét. A megtorlás aztán nem maradt el: a Népszínház utca 59-ben 22 férfit hajtottak le egy ilyen lövöldözés után a járdára a ház elé, és ott helyben agyon lõtték õket. A ház többi lakóját a lóversenypályára hajtották, Jakab Endre, aki részt vett a sétán, és akinek az apját szintén ott lõtték agyon, elmondta: amikor jöttek vissza este, a házmester már a vért mosta a járdáról, másnap pedig õ ment el azonosítani a temetõbe a halottakat. Így tudta meg, hogy az apját agyon lõtték.
Nyilasnak öltözött zsidó
A séta ezután végigmegy a Népszínház utcán a mai II. János Pál pápa térig, ami szintén fontos helyszíne volt a 44-es eseményeknek, hiszen ide, a Városi színház elé hajtották ki sokszor a zsidókat. Az Alföldi és a Kun utcán végigsétálva a túra azokra emlékezik, akik próbálták segíteni a zsidókat, akár csak úgy, hogy kitették az ablakba a rádiót, hogy õk is hallhassák a híreket, - hiszen a rádiókat a zsidóknak már '44 áprilisában be kellett szolgáltatni, - akár úgy, hogy bújtatták õket és hamis papírokat szereztek nekik.
DSC 4030
Fotó: Bõdey János
Bár szervezett ellenállás a magyar zsidóság körben soha nem volt, - a budapesti zsidóság egészen az utolsó pillanatig bízott abban, hogy velük nem történhet meg az, ami a vidéki rokonaikkal, - de voltak azért helyi hõsök a környéken, akiket minden visszaemlékezés megemlít. Például azt a szõke hajú zsidó fiút, Lantos Mikóst, aki szerzett valahonnan egy nyilas egyenruhát, és több száz zsidót mentett meg a pusztulástól. Nem egyszer volt, hogy hajtották a zsidókat a nyilasok a Duna felé, mire õ rájuk kiáltott: „nyilas testvérek, ti már dolgoztatok eleget, bízzátok rám ezeket a büdös zsidókat”. Amikor átadták neki a csoportot, õ egy darabig ment velük, majd mindenki szétszéledhetett. Túlélõk beszámolói szerint, ha nem tudott túl járni a nyilasok eszén, egyszerûen megölte õket.
A séta közben szépen lassan megtudhatjuk, hogyan lett egyre reménytelenebb a budapesti zsidóság helyzete a német megszállás után, hogy próbáltak mégis túlélni, ne adj isten jól érezni magukat a csillagos házakban összezsúfolva, és hogy hogyan omlott minden össze október 15-én, a nyilas hatalomátvétel után. A séta mindenképpen sok információt és érdekességet rejt, a legnagyobb meglepetés azonban a végén éri az embert, amikor megérkezik a Teleki Téri Imaházba, ami az utolsó ilyen imaház Budapesten, sõt valószínûleg az egész országban.
Pedig a háború elõtt még több, mint ötven ilyen lakászsinagóga volt a környéken, szinte minden házban egy. Mára csak ez az egy maradt, ez viszont pontosan ugyanúgy néz ki, mint 100 éve, semmit sem változtattak rajta. Eredetileg egy szefárd zsidó imaház volt, a berendezés még a vidékrõl és Galíciából Pestre érkezett zsidóság hozta magával, azóta érintetlen. Itt volt 16 évig illegális rabbi Raj Tamás, azokban az években, amikor a sorozatos rendõri zaklatások után felmentették állásából.
DSC 4019
Fotó: Bõdey János
Az alapítvány tagjai elmondták, annak idején Gláser Jakab miatt kezdtek el kamaszként az imaházba járni, aki az imaház elnöke volt, annyira szerették hallgatni a történeteit. Hatására a közösség szépen lassan duzzadni kezdett, ma már élénk élet folyik az imaház falain belül. Szeretnének megmaradni független szigetnek, mint elmondták, nem kötõdnek egyik nagy zsinagógához sem, az imaház falain belül minden zsidó vallási elõírást betartanak, onnan kilépve azonban a saját életüket élik. A hely annyira misztikus és egyedi, hogy sokan csak azért jönnek Budapestre, hogy felkeressék. Hosszú évek után ismét minden alkalommal összegyûlik a az imához szükséges létszám.
A Nem szaroztak, ezek vagány zsidók voltak! címû séta szombaton délelõtt 10 órakor indul a Népszínház utcából. A séta ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a lelkes.szilvia@telekiter.com címen lehet.
Rengeteg program
Több, mint száz ház csatlakozott az OSA Archívum kezdeményezésére a szombati Csillagos házak megemlékezéshez, és szinte megszámlálhatatlan programból válogathatnak, akik a városban töltik ezt a napot. Lesz például reggeli, a Chili és Vanília blog szerzõjével, Mautner Zsófival és Alföldi Róberttel a Balzac utcában. De akik késõn kelnek azok sem maradnak éhen, ebédre a Falk Miksa utcában terítenek meg egy hatalmas asztalt, régi családi receptekbõl idéznek, amit öt éhezõ zsidó nõ jegyzett föl még 1944-ben a lichtenwörthi lágerben. A programhoz a Gólem színház gasztroszínházi elõadása is kapcsolódik. A Falk Miska utca 4-ben pedig este hattól Raj Ráchel süteményeit lehet majd kóstolni, aki az cikkben említett Raj Tamás rabbi lánya.
DSC 4027
Fotó: Bõdey János
Rengeteg városi séta lesz, a már cikkben is említett séta mellett 11 órakor az Amerikai Nagykövetség indít emléksétát a környéken, a követség annak idején számos üldözöttet fogadott be. Délután öt órától Embermentõ diplomaták Budapesten címmel indul séta, itt megemlékeznek például Carl Lutz svájci konzulról, aki több tízezer zsidót mentett meg a pusztulástól. 8000 család kivándorlásához szerzett svájci papírokat, és 76 házat nyilvánított védelem alatt álló házzá Budapesten, több ezer zsidó talált itt menedéket.
Megható program lesz a Tátra utca 6. szám elõtt, 17 órakor, ahol az 1946-ban a Zeneakadémián megrendezett Wallenberg emlékkoncertet játszák majd újra, egyetlen darab kivételével: Beethoven Appassionata szonátája az OSA Archívum elõtt hangzik majd el este fél tízkor.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Fidel
- 2014. June 19. 14:38:12
#2 |
Detonator
- 2014. June 19. 14:48:00
#3 |
Holdas
- 2014. June 20. 11:39:57
#4 |
kontroll88
- 2014. June 20. 12:52:43
#5 |
Perje
- 2014. June 20. 20:47:45
#6 |
Perje
- 2014. June 22. 10:38:20
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.